Reggeli Hirlap, 1923. augusztus (32. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-22 / 188. szám

EF. 008 LIRT KLAF 4. oldal Szerda 1923 auguszton 22 A csehek megadják a fix autonómiát az Erdős-Sárpátokainak Az Erdős Kárpátok sorsa, mint a cseh kormány legújabb lépéseiből feltűnik, fordulópont előtt áll. „Ruszka Krajnát", mint tudvalevő, a békeszerződés értelmében teljes autonómia illeti meg s hovatartozandósága fölött joga van dönteni. A csehek miatt, akik ismerve az ottani lakosság magyarbarát érzelmeit, tartózkodtak a döntés kiprovokálásától, Irnád a mai napig függőben maradt a döntés, a russzin Szemj választásait mind a mai napig nem irták ki, mert tartottak attól, hogy a még ,meg nem dolgozott a rusezin lakosság nem fog sunyi csehbarát képviselőt beválasztani, hogy az így összeülő testület Csehország javára döntsön. Mint a Reggeli Hírlap felvidéki tudósítója beavatott forrásból értesül, a cseh kormány fordítóit eddigi politikáján és rövidesen ki fogja irni úgy a községi, mint a képviselő választásokat. Ezt megelőzőleg Rodisa Milán földművelésügyi minisztert bízta meg a Cseh kormány, hogy a russzin néppel a megegyezést keresse és a cseh érdekeknek való bbhódolás útjait egyengesse. Hodzan Milán el is utazott az Erdős- Kárpátokba és a russzia nép panaszait egy Munkácron tartott népgyűlés keretében hallgatta meg, egyben nagy beszédben számolt be azokról az előnyökről, amikben a cseh kormány a rasszin népet részeiben fogja. A népgyűltésről a Reggeli Hirlap felvidéki tudósítója a következőkben számol be. Miiért fuzionáltakk a russzin pártok ? Hodzsa Milán miniszter vasárnap délelőtt 10 órakor érkezett Munkácsra, hogy részt vegyen az egyesült russzin pártoknak a Csilag-szálló nagytermében tirtott népgyűlésén. A gyűlést Balogh Jóráé, a köztársasági földmíves párt elnöke újította meg, üdvözölve a minisztert, majd Kamiszky József dr. főtitkár számolt be a russzia pártok fúziójáról, melynek célja a négyéves követelések teljesítésének gyorsítása. — Míg ellenzékben voltak — mondta —, harcoltak a kormány politikája ellen elégtelen számmal. Az ellenzékiséggel nem értek célt, mert a kormánynak nem volt bizalma hozzájuk és nem volt olyan párt, amelyre támaszkodhatott volna. — Most már az agrárpárt ogy gazdasági, mint a kulturális térsa támogatni fogja a ruszin nép követeléseit. Nem tűrt, hogy azt mondják róluk, hogy megfizették őket. Levecky Veszil földműves, egyik alelnök és Katemnyuh földműves a nép panaszait terjesztették elő, míg Popovics zempléni russzin kiküldött ismertette a kárpáti orosz nép nyomorát. A cseh kormány most már megadja a russzin nép minden jogát .Ezután Hodzsa miniszter emelkedett szólásra, aki tót nyelvű beszédében többek közt a következőket mondotta: — A békeszerződéssel a csehszlovák köztársaság kötelességévé tétetett, hogy organizálja a szabad Podkarpatska Rust. Elmúlt már néhány év és Podkarpataka Rúgnak még mindig tárca • autonómiája. — Elég kár! — vetették közbe a rasszinok. — A kormány tudja, hogy ez a helyzet nem tartható fenn így továbbra és meg is adja a kormány Podkarpatska Rus népének a béke- ! . szerződésben biztosított összes jogait. Nehéz volt az autonómiát megvalósítani, mert nem volt meg az alap, amelyen felépülhetett volna. Most, hogy a pártviszonyok konszolidálódtak és a szociális követelések határozott irányt kaptak, most már hozzákezdenek a jogok megadásához és ez autonómia kiépítéséhez. Podkarpamka' Rus konszolidációját czek a földmives népre lehet felépíteni, aminthogy az egész köztársaságban minden a földmivesnépra támaszkodik és akkor lesz boldogság ezen a területen, ha a földmivesnép boldog lesz. Mét vagy Remét kérdése a Ssülföldi mapasz kölcsön ? Sir William Goode szenzációs cikke a magyar kölcsön feltételeiről A B. H. vasárnapi számában Sir ilyen körülmények között közhelynek látszik, h°sy Magyaország politikájának a nemzet ereje szakember, aki ezidőszerint Budaegyedítésére kell irányulnia és hogy el kel tüa pesten tartózkodik, feltűnést keltő tétel minden politikai vagy más nézeteltérési cikket irt „Magyarország pénzügyi vagy differenciát, egyedül azt tartva szem előtt, hol ,országa, Szövetséges és Társul Hazaihető a mostani napokban, amikor maitól viaszányerhess a gazdasági és pénzügyi Bethlen miniszterelnök Genfbantaakcióképességének azt a normális szabadságát, zik a népszövetség ülésére s ez elamely a remzeli életnek alapvetően szükséges £ £ ‘ÄÄS ÄS Ha erő unt « M»gj»ron»áEn*k íd.ndi stmtéséhm sikere nem less — és pedig mit külföldi kölcsönről is, mert Goode ssínűleg nem less, ha nem egész akarattal és cikke úgy hangzik, mint bejelentése : egyesült erővel törekszik erre —, akkor mi kap azoknak a feltételeknek, amiket a külföldi kölcsönt. Külföldi kölcsön nélkül pedig kölcsön fejében Magyarországnak „ .. . fognak szabni Good cikkének fon- Stoll&SBH lehetőM ki lesz Magyarország állam holtosabb részleteit közöljük alább, aségvetésének vagy kereskedelmi mérlegének egyencikket vezető helyen dr. Pályi Ede súlyát helyreállítani és abban az esetben, ne külön méltatja. Nrzetem szerint, lehetetlen lesz megmenteni az ár-Addig, amíg a magyar kormány nincs abban isságot olyan pénzügyi összeomlástól, mely Németa helyzetben, hogy azokkal a tényezőkkel száj országénál is katasztrófálisabbá válhat. hadon rendelkezhessék, amelyek közrehatásától ! Az alatt a kritikus periódus alatt, amíg vár avallamely ország pénzügyi és gazdasági helyzete feozni kell tíz elhatározásra, valjon a hatalmak legelsősorban függ, nem lehetséges más pénz- hajlandók e Magyarországnak a lehetőséget megpontikat elképzelni, mint valamely időleges és adus, hogy gazdasági és pénzügyi menekülései szükségképpeni jellegűt. A dolgok mai állásánál , saját maga verekedje ki, magasak a legtöbb, semmiféle magyar kormány nem kezdeményez ; amit bármely magyar kormány tehet, az, hogy delnó komolyan valamely, az ország pénzügyeit a lehetőséghez képest megakadályozza helyzetehelyreállító konstruktív programoi végrehajtását, a nem lényeges megrosszabbodását. Nézetem sza már csak abból az egyszerű okból sémimért s hat tehát életbevágó fontosságú minden lehetőt az ország gazdasági forrásaival való tökéletes megkísérelni, hogy a koroszt további esésről rendelkezés ma nincs hatalmában. Ezt a hatalmat megóvják. Minden, egyéb meggondolásnak ide még mindig a Reparációs Bizottság tartja alegesen — de csakis időlegesen — háttérbe kezében, az a testület tehát, amelynek a leg- , kell szorulnia e mögött a cél mögött. A magyar főbb kötelessége, hogy Magyarországra más pénz árfolyamának túlságosan gyors esése országok érdekében terhet rójjon. Mind a mait veszedelmeztetné a külföldi kölcsön lehetőségét, napig a jóvátételtbizottság sem ahhoz hozzá vagy talán egészen tönkre is tenné, még abban nem járult, hogy ennek a tehernek a kivetését az esetben is, ha a Reparációs Bizottság teljes elhalassza, sem meg nem engedte, hogy az mértékben hozzájárulna is és a magyar újjáoság jólétének forrásai a pénzügyi egyensúlyépítést mindenbizonnyal talán jó egynéhány helyreállítása céljából egyetlen lehetséges mód . évvel is, elhalasztaná, ho mozgósíthatók legyenek. Ha a koronát meg akarják menteni attól, hogy Magyarország egyik pénzügyminiszterének ha- Zürichben, Bécsben vagy máshol fantasztikus napról hónapra, avagy napról napra változó számokban számolják el, akkor áldozatokat kell pénzügyi politikája lehet egy kicsit jobb, lehet hozni. A bankóprésnek lényegesen lassabban egy kicsit rosszabb, mint az elődjéé, de mindi kellene dolgoznia. Ez természetesen erős pénzaddig, amíg a nemzet anyagi jólétenete forrásait s hiányt okozna és a belső hitelek alapos részrikkizáróan a nemzet javára teljesen hasznosítani dió javai jarca. A termelésnek egy ideig mostoha nem lehet, lehetetlen az országot bármilyen ál sorsa lenne. Tőkebefektetéseket javítási célokra randó értékű pénzügyi koncepcióval gazdagítani, a kormánynak egy időre el kellene halasztania. Nem áll-e azonban Magyarország földművelésének, kereskedelmének és iparának legsjátibb érdekében, hogy mindaddig, míg egy külföldi kölcsön elérésének a legcsekélyebb reménye mutatkoznék, néhány hónapra a jelent alárendelje a jövőnek ? Minden jobb annál, mint amit ma Berlinnek kell elszenvednie. Lehet, hogy ez kockázatos játék. De ha az, akkor olyan játék ez, amelyben Magyarország számára nincs más alternatíva, mint mindezt erre a kártyára feltenni. A legjobban informált körökben is csodálkoztak azon, hogy a korona éppen most esett ilyen nagyon, amikor a jó termés és a javuló export kilátásainak a helyzetet javítaniok kell el volna. Azonban ezek elfelejtik annak a ténynek a szimpioiaativis jelentőségét, hogy az augusztus 7 én végződő két hét alatt a jegyintézet több mint 74 milliárd korona új bankjegyet bocsátott ki. Erre szükség van legfőképpen, hogy az állami tisztviselőknek a drágaság következtében felemelt fizetését fedezhessék és szükség volt erre, hogy a nyáridei termőmag vásárlására szükséges normális igényeket kielégíthessék. Azonban az mégis tény marad, hogy a két hét alatt újonnan kibocsátott korona bankjegyek összege egyenlő volt Magyarország egész pénzjegyforgalmával ez év január 7 én. Meglepő e tehát, ha ilyen mértékű infláció következtében a korona esik ? Lehetséges, hogy a bankjegy kibocsátásnak a lehető minimumra való leszállításában nyilvánuló óvatosságnak nem adatnék meg az a siker, hogy a magyar koronát további eséstől megóvja, de minden bizonnyal lényeges segítség lenne arra nézve, hogy a Németországban történtek megismétlődését megakadályozza és minden bizonnyal bizalmat ébresztene azokban s prakemberekben, akik hajlandók lennének Magyarországgal kooperálni akkor és abban az esetben, amikor a népszövetségnek alkalma lesz egy Magyarország részére megadandó kölcsön iránt pozitív ajánlatot tenni. Természetes, hogy ha a kormány céltudatosan pénzszűkét óhajt létrehozni, kétségtelenül mindent el fog követni, hogy a földmivelésre, kereskedelemre és iparra ne rójjon elkerülhető terheket. A magyar iparnak minden bizonnyal képesnek kell lennie arra, hogy ilyen nehézségekkel, amennyiben elkövetkeznének, szembesüljon, mert hiszen abban a kedvező helyzetben van, hogy a behozatal kényszerű megszorításából hasznot húzhat. A visszatérő normális viszonyok között ez az előnyös helyzet valószínűleg meg fog szűnni, de helyébe ekkor majd az állandósult pénzárfolyam előnyei lépnének. Magától értetődik, hogy ennek a politikának az is sine qua non feltétele, hogy a Jegyin tehettel szemben felmerülő igények az állami kiadások lefokozása által is csökkenjenek, természetesen aranykoronában számítva, továbbá azáltal is, hogy az állam jövedelmét legalább is papírkoronában növelhesse. Félek attól, hogy a korona újabb nagy esése következtében az adójövedelmek igen komoly csökkenése várható. Ez természetesen annál parancsolóbb szükséggé teszi, hogy az adók, illetékek és vámok sürgősen felemeltessenek, hogy a korona értékelésének következményeit ilyképpen kiegyenlítsék. Magam személyére nézve nem hiszem, hogy bármely ország Magyarország helyzetében végrehajthasson oly drasztikus takarékossági programmot, amely a költségvetési egyensúly helyreállítása céljából szükséges lenne, hacsak az ország lakossága nem biztos abban, hogy áldozatai nem haszonstallnok és amíg magát a takarékosság mértékét nem olyan tekintély fogja megállapítani, amely a belpolitikától teljesen független. Éppen ebben rejlik a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága felhasználásának egyik legfőbb érdeke, amely által úgy a hitelező, mint az adófizető részére (aki pedig tényleg a kölcsönvevő, az adós), a további biztosítók és független ellenőrzés adva van. Abban az esetben, ha Magyarország hajlandó belpolitikai küzdelmeit feladd és egységes frontot mutatni a pénzügyi és gazdasági szabad rendelkezésének visszanyerésére irányított igazságos küzdelmében, amelytől, mint a bevezetésben kimutattam, exisztenciája tulajdonképpen függ, továbbá, ha őszintén és józanul szándéka a szomszédaival való barátságos viszonyt létrehozni és fentartani, meg vagyok róla győződve, hogy a helyzet nemzetközi és politikai nehézségeit le lehet majd győzni.