Reggeli Hirlap, 1924. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

MsnisraMaMBmnHi Előfizetési árak helyben és vidéken« Negyed évre — — — — — — — 30000.— K ggy hinapra — '•*r' ■ -r — — 10000.— K Su­rkesa(IS*ég: Miskolci, Városbiztér 32. sxks* A szerkesztőség telefonszám­ait 4­93, 6-i(* Kiadó hivatal : Széchenyi-ulca 13. Telefonjáéul 664 Új év, uj feladatok A férfiuralom bukása után, 1795 január 1-én, mi­non Récamier asszony szalonjában megjelentek a párisi muscadinok, az arany­­ifjúság vezérei, hogy a kiváló szellemdús hölgyet az ujesztendő alkalmával köszönt­sék, politikai tjnyilatkozatok is hangzottak el. Ezek közül kiemelkedő Buissy-D'Anglasnak az a kijelentése, hogy addig nem nyugsza­nak, amíg a francia nemzet becsületét oly­­jként vissza nem szerzik, hogy minden társa­dalmi rend és osztály megkapja a maga elég­tételét a jakobinusok kiirtása által. Ezekből az utcai harcokból, a muscadinoknak a ja­kobinusok és egyéb forradalmárok rejtett gyűlésein való rajtaütéseiből ösmeretesek a párisi aranyifjuság ólmos végű botjai s en­nek a föllépésnek utánzata akar az lenni, a mely a muscadinok magyar vonatkozását és jogosultságát akarja megállapítani immár nem is a politikai, vagy forradalmi megnyi­latkozásokkal szemben, hanem felekezeti és faji alapon. A párisi muscadinok a rémuralom ellen viseltek utcai és kávéházi háborút. A párisi mus­cadinok azokat tángálták el és ha kel­lett, verték halálra, akik a maguk rémural­ma alatt 1793 március 10-től 1794 június 10- ikéig 1269 embert végeztek ki, innen kezdve pedig 45 nap alatt 1356 fej hullott le a graflotin alatt. A magyar muscadinok, a ma­gyar ébredők, fajvédők és rokonvonású­k tár­saik azoktól lemajmolták és meg is őrizték­­az­dőszak alkalmazásának módjait, de más­felől magukra öltötték azt a forradalmi becstelenséget, amely ellen ép­pen a musca­­di­nok küzdöttek. A magyar fajvédelem po­li­ti­kya szélhámosai és züllött erkölcsű bom­bavetői uj jelszavakat faragtak és ha Reca­­rahir asszony szalonjában a muscadinok azt mondták, hogy a jakobinusokat meg fogják semmisíteni, emezek felesküsznek , zsidók shívva a liberálisok és szocialisták el­­me­kül­nek, orgoványi és egyéb alföldi gyilkosok szabadon járnak, bombavetők grasszálnak, Szlaii-nnék karácsonyi szabadon bocsájtást élveznek és egy cinkost az ellenzéki liberális képviselők vádja szerint az országos főkapi­tány bocsáttatott ki a toloncházból, ő ada­tott neki útlevelet és idegen valutát az or­szágból való szökésében. Újságírók, akik meggyőződésüket követve, az ébredők poli­tikáját ostorozzák, állami rend, vagy a nem­zet megbecsüléséről, szóló törvény alapján el­járás alá vonatnak; munkások, akik önfe­ledt pillanatukban nem eléggé ügyesen feje­zik ki véleményüket a mai példátlan állapo­tokról, börtönben vagy internálásban síny­lődnek a kormány jóvoltából, de a politikai gyilkosofek­ulásiállók és rablók, bombavetők és egyéb terroristák az élet aranyszabadsá­gát élvezik szintén a kormány jóvoltából. És vájjon minő állapot az, hogy íme, az új év, új­­feladatok kezdetén az ellenzék is a gyáva vénasszonykodás szoknyáját akarja magára ölteni a kérlelhetetlen harc éles kardja és kemény pajzsa helyett? Micsoda meghunyászkodás az, amely épp­en akkor, a­midőn a parlament nyilvánosságára, a kép­viselői immunitás védelmére, a nyílt be­szédre, a dolgok kitálalására a legnagyobb szükség van, akárcsak, egy pillanatra is föl­veti a félreállás, a passzivitás gondolatán Elhisszük, hogy nemzetgyűlési képviselőnek is tartania lehet a bombavetők részéről at­tól, hogy m­in­dják, hogy életét veszik.­­ Azonban,• olyan kiökel­ódink, hogy aki ezzel számolni szeli tud, az ásja vissza mandátu­mát, mert az idők néla kedveznek a kishitű­ségnek és a felemás megalkuvásnak Az ellenzékbe is­­ igen súlyos felelősség hárul, ha tovább tűri ezeket a dolgokat, ha tovább tűri a szervezett gyilkosok garázdál­kodását és velü­k szemben a kormányzat ma­­gyarázgató, simitgsajtó, enyhe szóval szólván: tűrő politikáját. Ne vár­ja­­az ellenzék, hogy e gyilkosokkal szemben, mint egykor a vér­ben gázoló Macbettel szemben megmozdult a bírnám­i erdő, megm­ozduljon a polgárság. — Ne várja, hogy az orgoványi erdő, a Duna- Tisza közének, az erzsébetvárosi kaszinónak és a csongrádi bálteremnek halottai rázzák föl tespeéléséből a polgárságot és munkássá­got, mert akkor itt a tetemrehívás elveszíti parlamentáris formáját és emlékeztetni fog a harmincéves háború utáni német állapo­tokra, amikor minden falu, minden tanya, minden major megszervezte a maga védelmét a gyilkos és rabló hordák ellen. A szegedi rendőrség elfogta a csongrádi bombaméként löket * Egy aktiv főhadnagy volt a Zsit haj­tó — Simkó Lásdt 22 éves gazdaH vezette a bombát — A tettesek beismerő vallomást tettek * ■» * ‘ Csongrádról telefonálják a Reggeli Hír­lapnak. Négy napig tartó rendőri nyomozás után világosság derült a csongrádi véres gaztett­re. A szegedi államrendőrség kinyomozta a tetteseket és az értelmi szerzőket és hétfőn már az egész társaságot beszállították a sze­gedi Csillag-börtönbe. A csongrádi merény­let tettesei tehát ki vannak nyomozva. A bombamerényletek hosszú sorozatában az­­adott. Később szembesítették Ságival, aki, elismételte vallomását, amely szerint Simkó László volt az, aki a bombát a Magyar Ki­rály szálló ablakán bedobta. Ezután felhívták'.­a járásbíróság pincéjéből Simkó László­t."­Borpkó is állhatatosan taga­dott. Amikor a három detektív kérdezte, — folyton ezeket­­beszélte: Hogyan lehet ilyent rólam feltételezni. 1. A detektívek nem szóltak semmit, hanem *""1----------nyi T^«w_ ér, uA-2-1-Al_.

Next