Reggeli Hirlap, 1924. április (33. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-18 / 91. szám

. - - - . . •-—jp. 1524 április hó 18., péntek, _ Ara 1500 korona XXXII. évfolyam, 51. sz., Miskolc, Reggeli Hírlap Előfizetési árak tuben és vidéken: B negyed évre — — • — — —1 90000 K ftigy hónapra— — - — — — 30000 K Szerkesztőség: Miskolc, Városház tér 22. ex A szerkesztőség telefonszámai: 4-98 és 6-16. Kiadóhivatal: Széchenyi-u. 15. Telefon 6-64. Politikai nagypéntek Nagypéntekre viadora a nemzetgyűlés végzett as­szán alá javaslatokkal. Bethlen miniszterelnök Ixodo után első, másod, és harmadol­vasás­ba is keresztülment a külföl­di költ­ésön kapó­n kért felhatalmazás és most már csak kihirdetés formasága van hátra, hogy ez törvény, melyhez hasonló ezer esztendőn k­resztül nem fordult elő, be­lekerüljön örös időkig a Corpus jurisba. Ezzel a törvényel Magyarország sorsa a­­ fordulóhoz rt és ez a rezignáció fájdal­mas érzését éleszti a magyar politika nagy­pénteki esem­én. Ne tagadjuk: ez a köl­csön keresztt feszíti a magyar függetlensé­get, alkot mánosságot, gazdasági életet és csak az a reény éltet, hogy nekünk is elér­kezik a feltámadás napja és a­ sok szenvedés­ből, meggy­örtségből megtisztulva és meg­erősödve kellünk ki. Kár, hog ezt a reményt a kormányzati politika él­ez­­t­get­és helyett tompította s csak az utolsó órában voltak Bethlen miniszterel­nöknek mgnyugtatni akaró szavai, melyek azonban még mindig mellőzték a megértés­nek azt­­ atmoszféráját, mely ilyen fordu­latnál a elkek megnyugtatásához elenged­­hetlenü­l szükséges. Elhisszü­k, mert magunk is tudjuk hogy Magyarország ellenséges szomszéd­­kényének volt és van kitéve és hogy volt idő, amikor közelállottunk egy háborús megtámadás lehetőségéhez is, örü­lünk, frigy ,megszabadultunk ettől az újabb r­egord­­ált a tustól, de ezt az örömet csak az keserít­teti meg, hogy ezt a veszedelmet az a politikai m­entalitás idézte fel, amely a legutóbbi időkig a kormánypárti táborban tobzódott és amelyért a történelem előtt Bethlen miniszterelnöknek is, sőt őneki első­sorban kell viselnie a felelősséget. A kurzus nélkül sok mindenféle máskép történt volna és kurzus nélkül nem kellett volna tartanunk második Ruhr-politikától. Most már minden mindegy. Meglesz a köl­csön és megvan a kormány által kívánt ál­talános felhatalmazás. Itt a miniszterelnök úr a sziámi ikrek módjára nem volna odanő­ve a­ kurzuspolitikához, megtalálta volna a módját és eszközeit is annak, hogy a szaná­lási javaslat kapcsán ne csak kifelé nyugtas­sa meg az ország népét, hanem befelé is oly kijelentésekkel, amelyek azokkal a rendkívü­li áldozatokkal szemben, amik most majd ránkszakadnak, a mai időknek megfelelő de­mokratikus intézkedésekkel megnyugtatólag hathatnak.­­ Az alkotmányjogi és külpolitikai kérdések bizonyára nagyfontosságúak, nem is becsül­jük le azokat, de a kenyérkérdés, a megélhe­tés problémája, mely a legszorosabban össze­függ a szanálással, ma mindenekelőtt van, mert ezek kielégítő megoldása lehet csak a a továbbiak kiindulópontja és ösvénye. Párt­hívei Bethlen miniszterelnököt igen nagy koncepciójú állam­férfiúnak tartják. Most fog eldőlni, hogy a gyakorlatban mit és mennyit jelent ez. Mert bármilyen sikernek és eredménynek is tünteti föl a miniszterel­nök úr a külföldi kölcsönt és bármily vív­mánynak is tünteti fel, hogy e kölcsönnel évtizedekig megszabadultunk a jóvátétel ré­métől, ezeket a gyakorlati, a gazdasági élet fogja, most a közeljövőben levizsgáztatni és hinni szeretnék, hogy a most következő idők a magyar nép életigényeinek olyan megértő rendelkezéseit fogják megérni, amelyek az eddigieknél nagyobb reményt nyújtanak,­­ hogy a miniszterelnök nem punk­os győzelem­­ről számolt be, hanem az eredményeket az élet fogja igazolni. Azt az időt várjuk, a­mely a kormány győzelme helyett vagy mel­lett az ország népének győzelméről is beszá­mol már, mert csak ez készítheti elő a feltá­madást Az igazságü­gyminiszter körrendeletben utasítja az ügyészségeket az emigránsok elleni körözőlevelek visszavonására Azok a­z emigránsok, akik hazajönnek, ügyük letárgyalásáig szabadlábon lehetnek A szociáldemokraták kedvezően fogadták a rendeletet . Egy szakaszos törvény fog intézkedni az internálótábor feloszlatásáról A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége telefonon jelenti: Politikai körökben néhány nap óta igen élénk tárgyalások folytak, amelyek bizonyos aktuális kérdéseket öleltek fel és amelyek­ről annak idején a Reggeli Hírlap is részle­tesen tájékoztatta olvasóit. Apponyi Albert gróf felszólalásával kapcsolatban ugyanis aktuálissá vált a forradalom és az ellenfor­radalom likvidálásának kérdése és olyan problémák megoldása, amelyek arra volná­nak hivatva, hogy a politikai atmoszférá­ban bizonyos nyugodtságot teremtsenek. Az utóbbi napokban a zalaegerszegi internálótá­b­or megszüntetése, valamint az emigráció likvidálása volt az a két pont, amelyekről a tárgyalások folytak. Mindezekkel kapcsolat­ban a­ megbeszéléseknek , tapogatózásoknak egész sora merült fel, amelyekről a nagy ny­ilvánosság előtt nem igen esett szó. Csütörtökön a késő esti órákban terjedt el a­ Ház folyosóján annak a híre, hogy a­ nem­zetgyűlés három hetes szünete után mindjárt a második javaslat, Pestiig Pál igazságügy­­m­iniszternek egy egyszakaszos javaslata, lesz az internáló tábor feloszlatására vonat­­kozólag. Később azután teljesen megbízha­tó és hiteles forrásból arról értesülünk, hogy Pestiig Pál igazságügyminiszter már a hol­napi nap folyamán belső rendelettel fog in­tézkedni az egyes ügyészségeknél, és mind­azon esetekben, amelyekben emigránsok ügyében nyomozólevél van kiadva, hogy az illetők jelentkezhessenek s ügyükben a bírósá­­­gi eljárás megindítható legyen, az igazság­ügyminiszter utasítja az ügyészségeket, hogy a nyomozólevelet vonják vissza az ille­tőkkel szemben és tegyék lehetővé, hogy ügyük letárgyalásáig itthon szabadon lehes­senek és mint szabadlábon levő vádlottak, védekezhessenek a bírósági tárgyalás idején­. Ez a hír, a politikai körökben, mikor is­meretessé vált, élénk szimpátiát és tetszést váltott ki. Ezt általában az első lépésnek tartják abban a politikai irányváltozásban, amelyet Bethlen István gróf jelentett be csü­törtökön beszédében. Munkatársunk ebben a kérdésben magát, az igazságügyminisztert kérdezte meg, aki kijelentette, hogy ez ügyben konkrét válását még nem adhat. — Mindenesetre várjuk meg a holnapi na­­­pot — tette hozzá aztán mosolyogva, — mert amennyiben a rendelet meg fog jelenni, am­úgy is többet fog beszélni minden szónál, a­­mit erről mondhatnék. A szociáldemokraták körében, ahová föl­világosításért­ fordultunk ebben a kérdésben, azt válaszolták, hogy hallottak a dologról és­ azt a javulás felé vezető úton megtett első lépésnek tekintik. Ha a rendelet megjelenik, elesnek azok a szóbeszédek, amelyek az utób­bi napokban lábra kaptak, amely szerint a kormánynak bizonyos emigránsokkal szem­ben személyes kifogásai volnának. A rende­let nem specializál az emigránsok között,­­­­ hanem mindenkire vonatkozik, kivétel nél­kül, aki önként hazatér. Lapunk mai száma 12 oldal. mmipom ———­ Pénteken hajnalban is ülést tartott a Ház és harmadszori olvasásban is elfogadta a szanálási javaslatokat Bizonytalan időre elnapolták a nemzetgyűlés üléseit Fővárosi szerkesztőségünk telefonálja. Történelmi nevezetességű ülése volt pén­teken kora hajnalban a nemzetgyűlésnek. A­­ nevezetességet nem csak az adta ennek a tanácskozásnak, hogy eddig páratlan volt a maga nemében, amennyiben még nem for­dult elő, hogy éjfél utáni időpontban ülést tartson a Ház, hanem az is, hogy ezen az ülésen fogadták el harmadszori olvasásban a szanálási javaslatokat, amelyeknek letár­­gyalásáról más cikkünkben közlünk részle­tes tudósítást. A parlament külső képe úgyszólván sem­mi különöset sem mutatott. Az utcán egy­­egy díszsisakos rendőr állt őrt, a parlament környékén azonban egyetlen ember sem jár az épületbe siető képviselőkön és újságíró­kon kívül. Benn az épületben kivilágított fo­lyosók és a termek azt a benyomást keltik, mintha csak éjszakai ülések volnának. Az első pillanatban senki sem gondol arra,­­ hogy már tulajdonképen nagypéntek van. Az újságírók szobájában teljes némaság és csend uralkodik, a folyosókon is tátongó üresség. Annál vidámabb azonban a büffé.­ A képviselők egy része a 9 órakor lezárt ülés után sem hagyta el a Házat, hanem vidám vacsora és poharazás között várta meg az éjfélt. Főként az egységespárti­­ képviselők vannak igen nagy számmal, természetesen a legkellemesebb­ és legvidámabb hangulatban folyik a diskurzus. Berky Gyula nagy élénk­séggel meséli, hogy a fajvédők a délutáni ülés alkalmával, amidőn nyilvánvaló lett, hogy az ellenzék már nem vesz részt a rész­letes vitában, méltatlankodva hagyták el az üléstermet, és első útjük a pénztár, felé veze­tett, amelyet valósággal ostrom alá vettek , hogy felvegyék negyedévi gázsijukat. A büf­fé külső termében képviselőházi hivatalno-­­­kok ülnek, majd lassan kint gyülekeznek a képviselők, a szocialisták közül hosszú időn keresztül egyedül Vancák János volt jelen és ő képviselte az egész ellenzéket. Berkez Gyula megjegyezte, hogy legjobb volna, ha­ mindig hajnali üléseket tartana a Ház, mert ilyenkor a képviselők nem haragszanak úgy egymásra, mint nappal. Ekkor érkezett meg Farkas István, akinek a sietségtől kipirult az­ arca, majd jönnek a többi szocialisták. Egy­negyed egy órakor érkezik meg Vass József népjóléti miniszter nagy udvarral. Az egysé­ges párt részéről nagy tapssal fogadják. Elő­ször a szocialistákhoz közeledik, barátságo­san üdvözli őket, majd az újságírókkal fog sorban kezet. Ezután Walkó Lajos kereske­delmi miniszter jön, mire Györki meg is jegyzi: „Úgy látszik, az éjféli üléseken több miniszter van jelen, mint a nappaliakon.“ A polgári ellenzék részéről ekkor még senki sem volt jelen. Huszár Károly mosolyogva sétál fekete szalonruhájában, úgy látszik,­­ a nagypénteki ünnepségekre készül. Reisin­­gert megérkezésekor nagy ovációval fogad­ják a szociáldemokraták. Majd belép Gaál Endre és sietve megkezdi az obuigát cukrok osztogatását, mire azt kérdik tőle: „Mondd, Endre, melyik gyógytár lesz nyitva az éj­jeli“ Györki megjegyzi a cukor osztogatásra­: „Nagyon helyesen cselekszel, mert ez hozzá­tartozik a képviselők szanálásához.“ Gaál sem maradt azonban adós és azt válaszolja: „Látjátok, a kormány gondoskodik rólatok.“ A jobboldali képviselők derűs arccal tó­dulnak a terembe, majd az ellenzék is bevo­nul. A karzatok teljesen üresek, csak a dip­lomaták páholyában van egy nő, valamelyik képviselő felesége. Fél egy órakor megszólalnak az elnöki csengők és a még folyosón levő képviselők

Next