Reggeli Hirlap, 1924. április (33. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-26 / 96. szám
1924 április hó 26. szombat Ara 1500 korona XXXIII. évfolyam, 96 sz., Miskolc Reggeli Hírlap Előfizetési árak helyben és vidéken: negyed évre — — — — — — 90000— egy hónapra— — — — — — 30000 K POLITIKAI NAPILAP / Szerkesztőség: Miskolc, Városház tér 22. « A szerkesztőség telefonszámai: 498 és & ■ií Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15. Telefon Bizalom az egész vonalom Amikor első fecske gyanánt repült fel a politikai horizonton Miskolc város bizalmi nyilatkozata, abban a hitben voltunk, hogy a kormánynak szavazott bizalom eszméje a mi legszűkebb pátriánkban érlelődött meg. Jöttek azonban óráról-órára, szinte matema- tikai pontossággal az újabb és újabb bizalmi nyilatkozatok. Miskolccal csaknem egyidejű-leg mozdult meg Szeged városa is, hogy a szanálási törvény révén rettenetes terhekkel sújtott városi polgárság nevében a legteljesebb hódolatát nyilvánítsa. És a jó példának előre haladó városok után libasorban következtek Csoka-Magyarország megmaradt vármegyéi. Ma például Borsodvármegyén volt a sor és rezignációval kell megállapítanunk, hogy tágab pátriánk is éppen olyan bizalommal viseltetik, mint, a polgárságot reprezentáló városi testületek. Nincs ma már egyetlen jelentősebb pontja sem az országnak, ahol ez az uniformisba öltöztetett bizami nyilatkozat ne hangzott volna el. Ha általános titkos választói jog alapján képviselő választást rendelnének el, akkor talán kevésbbé volna erényire egyhangú a közönség bizalomszállítása. De nincs sem általános titkos és egyenlőre minden bizonnyal nem lesz választás sem. A kormány nem veszi magának azt a fáradtságot, hogy ily módon tudakolja meg a nemzettől, mi a legtitkosabb véleménye. A kormány megelégszik a városok és vármegyék törvényhatóságának egyhangú megnyilatkozásával. Ez mindenesetre kevesebb munkával jár, mint a nemzet egészének megszavaztatása és ami a fő, sokkal biztosabb és nyugodtabb dolog, annál is inkább, mert a kormány tudja legjobban, mennyire nem az ország lakosságának akaratát képviselik a törvényhatósági bizottságok. Azt mondtuk fentebb, hogy amikor Miskolc bizalma megnyilatkozott, abban a hiszemben voltunk, hogy alulról indult meg ez a bizalmi mozgalom. A történtek után azonban revideálnunk kell álláspontunkat. Miután valamennyi törvényhatóság rövid nyolc napon literálta a bizalmat, fel kell tételeznünk, hogy nem mindenütt a lokális szempontok működtek közre. Ha már megkezdte volna tunikáját a Magyar Távirati Iroda által monopolgálandó rádió, elhinnénk talán, hogy a miskiói bizalmi hullámok terjedtek szét az országin. A rádió intézménye azonban még nem funkcionál, más elfogadható okot kedvvkit keresnünk. Ám csekély kutatás után meg is találjuk ennek az országosan spontán bueni megnyilatkozásnak az okát. Sejtjük má, hogy nem is annyira a helyi érdekek, mi inkább a központi érdekek rugói mozdultk meg. Úgy látszik, ismét a régi metódus szrint ment a dolog. Ha régente a kormányoltak rosszul állt a szénájuk, megnyomták aözpontban a villamos gombot és hatvanház a törvényhatóság szállította, szinte perce alatt azt a tántoríthatatlan bizalmat, aminek megnyilvánulása után rendszerint megbukott a kormány. Most is így történheti, azzal a különbséggel, hogy a Bethlen-kományt még az egyhangú bizalom nyilvános sem tudja megbuktatni Anynyira szivósz a kormányzat, hogy neki valamennyi töényhatóság bizalma sem árt. Ha nem is moráljuk, de mindenesetre tudomásul vesük ezt a tényt, amelyből csupán egyetlen következtetést vonunk le. Azt, hogy úgy látszik, csakugyan itt van a várvavárt konszolidáció. A főispáni kar ugyanis éppen olyan hathatósan működik, mint a régi jó békeidőben. A bizalomszállítás körül nincsen semmi akadály már. A főispánok parancsszóra teljesítik nemes kötelességüket, mint hajdan, amikor Nagy-Magyarországon éltünk, amelyben nemcsak bizalom termett, hanem megélhetési források is nyíltak és nemcsak új adók, hanem kereseti lehetőségek is voltak bőven. Igaz ugyan, hogy numerus clausus és internáló tábor nem volt, de ezeket mi is szívesen elengdjük, bár ezek, úgy látszik, szívéhez vannak nőve ennk a kormánynak, amely a városi polgárságtól is elvárja a föltétlen bizalmat. A népszövetségi főbiztos reméli, hogy két éven belül helyre fog állani Magyarország gazdasági egyensúlya S. M. Smith főbiztos nyilatkozik a Reggeli Hírlap tudósítójának A Reggeli Hírlap alkalmi tudósítója jelenti Londonból Bécsen át telefonon:« S. M. Smith magyar főbiztos hosszabb látogatást tett pénteken a londoni magyar követségen, majd a Reggeli Hírlap londoni tudósítóját fogadta és a hozzá intézett kérdésekre a következőket mondta: — Azok az információk, amelyeket Magyarországról beszereztem, oly kedvezőek, hogy a szanálási munka sikerét teljesen biztosra veszem. Véleményem szerint egy és fél-két év alatt Magyarország államháztartásának egyensúlya helyre fog állani és a magángazdaság is visszanyeri egészséges menetét. S. M. Smith főbiztos egyébként elhalasz A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A szanálási törvényjavaslat elfogadása után a kormány rögtön megkezdte a külföldi kölcsön plasszírozásának előkészítésére vonatkozó intézkedéseket. Még a javaslatok megszavazása előtt ismert dolog volt, hogy a miniszterelnök első párisi és londoni tartózkodása alatt érdeklődött a 250 milliós külöldi kölcsön elhelyezésének lehetőségei felől. Annak idején hire járt, hogy a külföldi kölcsönt az angol és amerikai bankok fogják jegyezni elsősorban. Később már az a hír járta, hogy két amerikai bank konkrét formában meg is tette ajánlatát a kölcsön jegyzésére. Az utóbbi napokban aztán az a hír kapott lábra, hogy a kölcsönkötvények megfelelő elhelyezése, nehézségekbe fog ütközni. Ez érthető módon nyugtalanságra adott alkalmat, mert politikai körök már régóta hangsúlyozzák, hogy a kormány nem fogadhat el semmiféle olyan feltételt, amely Magyarország hitelképességét rontaná és ezzel egyidejűleg a magyar közgazdasági életre kedvezőtlen befolyást gyakorolna. A kormánynak tehát kötelessége arról gondoskodni , hogy a kölcsönkötvények a teljes névértékükön legyenek elhelyezhetők. A kölcsön elhelyezésének nehézségeiről szóló hírekkel kapcsolatban munkatársunk péntek délelőtt kérdést intézett Kállay Tibor volt pénzügyminiszterhez, akit tudvalévően a kormány a szanálási program kidolgozásával bízott meg. Kállay Tibor a következőket mondotta: — Mint ismeretes a magyar kormány a külföldi kölcsön plasszírozása ügyében már lépéseket tett. Különben amióta én lemondtam a pénzügyminiszteri állásról, semmiféle befolyásom nincsen a kölcsön ügyére, úgy vagyok azonban értesülve, hogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter párisi utazásának célja az, hogy előkészítse a kölcsön elhelyezését, dacára annak, hogy azon a címen távozott el, hogy bemuutassa a francia miniszterelnöknek visszahívó levelét és ott búcsú- látogatást tegyen. Minthogy Magyarország atotta utazását és kijelentése szerint valószínűleg csak kedden érkezik Budapestre. A MTI londoni tudósítója a következő nyilatkozatot közli Smith főbiztostól: — Teljes lelkesedéssel és bizalommal fogok hozzá szép feladatomhoz, mely abból áll, hogy Magyarországot talpraállítsuk. — Meg vagyok róla győződve, hogy az erre irányuló program, amely minden politikától ment, a legkitűnőbb üzleti tapasztalatokon épült fel. Ita ez megvalósul, annak hasznát látja úgy Európa, mint Magyarország. A legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak legjobb tudásommal segítségére legyek. kölcsön elhelyezése szempontjából főképen az angol piacra számít, nincs kizárva az az eshetőség sem, hogy ha a pénzügyminiszter szükségesnek találja, Angliába is át fog hajózni. Munkatársunk megkérdezte a volt pénzügyminisztert arra vonatkozóan is, hogy van-e reménység a kölcsön gyors plasszírozására? Egészen biztos az — mondotta Kállay Tibor —, hogy a kölcsönt a magyar kormány meg fogja kapni. A párisi és londoni tárgyalások során már nyilvánvaló volt, hogy a külföldi körök komolyan óhajtják Magyarország talpraállítását. Amennyiben azonban a kölcsönt nem fog sikerülni az angol piacon elhelyezni, úgy az amerikai bankárokra fog kerülni a sor. A volt pénzügyminiszter nyilatkozata végeredményben csupán arról nyújt tájékoztatást, hogy a magyar kormány gyors tempóban szeretné végrehajtani a szanálási program pontjait. Az idő is rövid, miután a két és fél évre megszabott terminus 1926 július elsejével véget ér. A kölcsönüggyel kapcsolatban megemlítjük még, hogy a kormány köréből származó információ szerint bizonyos, hogy május hó folyamán a külföldi kölesül, ha nem is egészében, de a kon terápiáit összeg nagyobb részében meg fogjuk kapni. A pénzügyminiszter kedvező impressziókat szerzett Párisban A Reggeli Hírlap párisi szerkesztősége jelenti Bécsen át telefonon: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, aki tegnap búcsúlátogatást tett Millerand elnöknél, mint párisi magyar követ és több tanácskozást bonyolított le, kijelentette a Reggeli Hírlap párisi tudósítója, előtt, hogy Franciaország a legnagyobb jóakarattal viseltetik Magyarország szanálási akciójával szemben. A tárgyalások folyamán a legkedvezőbb inpressziókat nyerte pénzügyminiszterünk. Május végéig megkapjuk a külföldi kölcsön nagy részét? Kállay Tibor nyilatkozata a kölcsönelhelyezés nehézségeire vonatkozó hítekről Miért utazott Paksba órányi pénzügyminiszter Lapunk mai száma 12 oldal