Reggeli Hirlap, 1924. április (33. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

1924 április hó 26. szombat Ara 1500 korona XXXIII. évfolyam, 96 sz., Miskolc Reggeli Hírlap Előfizetési árak helyben és vidéken: negy­ed évre — — — — — — 90000— egy hónapra— — — — — — 30000 K POLITIKAI NAPILAP /­ Szerkesztőség: Miskolc, Városház tér 22. « A szerkesztőség telefonszámai: 4­98 és & ■ií­ Kiadóhivatal: Széchenyi­ u. 15. Telefon Bizalom az egész vonalom Amikor első fecske gyanánt repült fel a politikai horizonton Miskolc város bizalmi­­ nyilatkozata, abban a hitben voltunk, hogy­­ a kormánynak szavazott bizalom eszméje a­­ mi legszűkebb pátriánkban érlelődött meg.­­ Jöttek azonban óráról-órára, szinte matema-­­ ti­kai pontossággal az újabb és újabb bizalmi­­ nyilatkozatok. Miskolccal csaknem egyidejű-­­­leg mozdult meg Szeged városa is, hogy a­­ szanálási törvény révén rettenetes terhekkel sújtott városi polgárság nevében a legtelje­sebb hódolatát nyilvánítsa. És a jó példának előre haladó városok után libasorban követ­keztek Csoka-Magyarország megmaradt v­ár­megyéi. Ma például Borsodvárm­egyén volt a sor és rezignációval kell megállapíta­nunk, hogy tágab pátriánk is éppen olyan bizalommal viseltetik, mint­, a polgárságot reprezentáló városi testületek. Nincs ma már egyetlen jelentősebb pontja sem az országnak, ahol ez az uniformisba öltöztetett bizami nyilatkozat ne hangzott volna el. Ha általános titkos választói jog alapján képviselő választást rendelnének el, akkor talán kevésbbé volna erényire egyhan­gú a közönség bizalomszállítása. De nincs sem általános titkos és egyenlőre minden bi­zonnyal nem lesz­ választás sem. A kormány nem veszi magának azt a fáradtságot, hogy ily módon tudakolja meg a nemzettől, mi a legtitkosabb véleménye. A kormány meg­elégszik a városok és vármegyék törvényha­tóságának egyhangú megnyilatkozásával. Ez mindenesetre kevesebb munkával jár, mint a nemzet egészének megszavaztatása és ami a fő, sokkal biztosabb és nyugodtabb dolog, annál is inkább, mert a kormány tudja leg­jobban, mennyire nem az ország lakosságá­nak akaratát képviselik a törvényhatósági bizottságok. Azt mon­dtuk fentebb, hogy amikor Mis­kolc bizalma megnyilatkozott, abban a hi­­szemben voltunk, hogy alulról indult meg ez a bizalmi mozgalom. A történtek után azon­ban revideálnunk kell álláspontunkat. Mi­után valamennyi törvényhatóság rövid nyolc napon literálta a bizalmat, fel kell téte­leznünk, hogy nem mindenütt a lokális szem­pontok működtek közre. Ha már megkezdte volna tunikáját a Magyar Távirati Iroda ál­tal m­onopolgálandó rádió, elhinnénk talán, hogy a miskiói bizalmi hullámok terjedtek szét az országin. A rádió intézménye azon­ban még nem funkcionál, más elfogadható okot ked­vvkit keresnünk. Ám csekély kuta­tás után meg is találjuk ennek az országosan spontán bu­eni megnyilatkozásnak az okát. Sejtjük má, hogy nem is annyira a helyi ér­dekek, mi­ inkább a központi érdekek ru­gói mozdultk meg. Úgy látszik, ismét a régi metódus szrint ment a dolog. Ha régente a kormányoltak rosszul állt a szénájuk, meg­nyomták a­özpontban a villamos gombot és hatvanház a törvényhatóság szállította, szinte perce alatt azt a tántoríthatatlan bi­zalmat, aminek megnyilvánulása után rendszerint megbukott a kormány. Most is így történheti, azzal a különbséggel, hogy a Bethlen-kományt még az egyhangú biza­­lom nyilvános sem tudja megbuktatni Any­­nyira szivósz a kormányzat, hogy neki va­lamennyi töényhatóság bizalma sem árt. Ha nem is moráljuk, de mindenesetre tu­domásul vesük ezt a tényt, amelyből csu­­pán egyetlen következtetést vonunk le. Azt, hogy úgy látszik, csakugyan itt van a várva­­várt konszolidáció. A főispáni kar ugyanis éppen olyan hathatósan működik, mint a ré­gi jó békeidőben. A bizalomszállítás körül nincsen semmi akadály már. A főispánok parancsszóra teljesítik nemes kötelességüket, mint hajdan, amikor Nagy-Magyarországon éltünk, amelyben nemcsak bizalom termett, hanem megélhetési források is nyíltak és nemcsak új adók, hanem kereseti lehetősé­gek is voltak bőven. Igaz ugyan, hogy nu­merus clausus és internáló tábor nem volt, de ezeket mi is szívesen elengdjük, bár ezek, úgy látszik, szívéhez vannak nőve en­­nk a kormánynak, amely a városi polgárság­tól is elvárja a föltétlen bizalmat. A népszövetségi főbiztos reméli, hogy két éven belül helyre fog állani Magyarország gazdasági egyensúlya S. M. Smith főbiztos nyilatkozik a Reggeli Hírlap tudósítójának A Reggeli Hírlap alkalmi tudósítója jelen­ti Londonból Bécsen át telefonon:« S. M. Smith magyar főbiztos hosszabb láto­gatást tett pénteken a londoni magyar követ­ségen, majd a Reggeli Hírlap londoni tudó­sítóját fogadta és a hozzá intézett kérdések­re a következőket mondta: — Azok az információk, amelyeket Ma­gyarországról beszereztem, oly kedvezőek, hogy a szanálási munka sikerét teljesen biz­tosra veszem. Véleményem szerint egy és fél-két év alatt Magyarország államháztar­tásának egyensúlya helyre fog állani és a magángazdaság is visszanyeri egészséges me­netét. S. M. Smith főbiztos egyébként elhalasz­ A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A szanálási törvényjavaslat elfogadása után a kormány rögtön megkezdte a külföldi kölcsön plasszírozásának előkészítésére vo­natkozó intézkedéseket. Még a javaslatok megszavazása előtt ismert dolog volt, hogy a miniszterelnök első párisi és londoni tartóz­kodása alatt érdeklődött a 250 milliós kül­öl­­di kölcsön elhelyezésének lehetőségei felől. Annak idején hire járt, hogy a külföldi köl­csönt az angol és amerikai bankok fogják jegyezni elsősorban. Később már az a hír járta, hogy két amerikai bank konkrét­ for­mában meg is tette ajánlatát a kölcsön jegy­zésére. Az utóbbi napokban aztán az a hír kapott lábra, hogy a kölcsönkötvények meg­felelő elhelyezése, nehézségekbe fog ütközni. Ez érthető módon nyugtalanságra adott al­kalmat, mert politikai körök már régóta hangsúlyozzák, hogy a kormány nem fogad­hat el semmiféle olyan feltételt, amely Ma­gyarország hitelképességét rontaná és ezze­l egyidejűleg a magyar közgazdasági életr­e kedvezőtlen befolyást gyakorolna. A kor­mánynak tehát kötelessége arról gondoskodni , hogy a kölcsönkötvények a teljes névérté­kükön legyenek elhelyezhetők. A kölcsön elhelyezésének nehézségeiről­ szóló hírekkel kapcsolatban munkatársunk péntek délelőtt kérdést intézett Kállay Ti­bor volt pénzügyminiszterhez, akit tudvalé­vően a kormány a szanálási program kidol­gozásával bízott meg. Kállay Tibor a követ­kezőket mondotta: — Mint ismeretes a magyar kormány a külföldi kölcsön plasszírozása ügyében már lépéseket tett. Különben amióta én lemond­tam a pénzügyminiszteri állásról, semmiféle befolyásom nincsen a kölcsön ügyére, úgy vagyok azonban értesülve, hogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter párisi utazá­sának célja az, hogy előkészítse a kölcsön el­helyezését, dacára annak, hogy azon a címen távozott el, hogy bemuutassa a francia minisz­­­terelnöknek visszahívó levelét és ott búcsú-­­ látogatást tegyen. Minthogy Magyarország a­­­totta utazását és kijelentése szerint valószí­nűleg csak kedden érkezik Budapestre. A MTI londoni tudósítója a következő nyilatkozatot közli Smith főbiztostól: — Teljes lelkesedéssel és bizalommal fo­gok hozzá szép feladatomhoz, mely abból áll, hogy Magyarországot talpraállítsuk. — Meg vagyok róla győződve, hogy az erre irányuló program, amely minden politikától ment, a legkitűnőbb üzleti tapasztalatokon épült fel. Ita ez megvalósul, annak hasznát látja úgy Európa, mint Magyarország. A legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak legjobb tudásommal se­gítségére legyek. kölcsön elhelyezése szempontjából főképen az angol piacra számít, nincs kizárva az az eshetőség sem, hogy ha a pénzügyminiszter szükségesnek találja, Angliába is át fog ha­józni. Munkatársunk megkérdezte a volt pénz­ügyminisztert arra vonatkozóan is, hogy van-e reménység a kölcsön gyors plasszíro­zására? Egészen biztos az — mondotta Kállay Ti­bor —, hogy a kölcsönt a magyar kormány meg fogja kapni. A párisi és londoni tárgya­lások során már nyilvánvaló volt, hogy a külföldi körök komolyan óhajtják Magyar­­ország talpraállítását. Amennyiben azonban a kölcsönt nem fog sikerülni az angol piacon elhelyezni, úgy az amerikai bankárokra fog kerülni a sor. A volt pénzügyminiszter nyilatkozata vég­eredményben csupán arról nyújt tájékozta­tást, hogy a magyar kormány gyors tempó­ban szeretné végrehajtani a szanálási pro­gram pontjait. Az idő is rövid, miután a két és fél évre megszabott terminus 1926 július elsejével véget ér. A kölcsönüggyel kapcso­latban megemlítjük még, hogy a kormány köréből származó információ szerint bizo­nyos, hogy május hó folyamán a külföldi kölesül, ha nem is egészében, de a kon te­rá­piáit összeg nagyobb részében meg fogjuk kapni. A pénzügy­miniszter kedvező impressziókat szerzett Párisban A Reggeli Hírlap párisi szerkesztősége je­lenti Bécsen át telefonon: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, aki tegnap búcsúlátogatást tett Millerand elnöknél, mint párisi magyar követ és több tanácskozást bonyolított le, kijelentette a Reggeli Hírlap párisi tudósítója, előtt, hogy Franciaország a legnagyobb jóakarattal vi­seltetik Magyarország szanálási akciójával szemben. A tárgyalások folyamán a legked­vezőbb inpressziókat nyerte pénzügyminisz­terünk. Május végéig megkapjuk a külföldi kölcsön nagy részét? Kállay Tibor nyilatkozata a kölcsönelhelyezés nehézségeire vonatkozó hítekről Miért utazott Pak­sba órányi pénzügy­miniszter Lapunk mai száma 12 oldal

Next