Reggeli Hirlap, 1924. szeptember (33. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-02 / 200. szám

l-EffGELI KIEL AP 2. oldal. A rothadással járó élősdiség, a pénz rosszabbo­dás­ára alapított demoralizáló spekuláció m g saint­s „A magyar nép megtette, amit tehetett. A magyar nép megtette, amit tehetett Nagy anyagi és erkölcsi erőfeszítéssel távol tartott magától a hónapokon­ át fenyegető végső össze­omlást, amiig technikai okokból a reméltnél jó­val később megérkezett a segítség. Fegyelme­zet­ten­ követi­ a Nemzeteik Szövetségének útba­igazítását, annyira, hogy még a szkeptikusok, a két­ségbeesettek is elhallgattak, hogy ne zavar­ják a bizakodók munkáját Küzdenüük kellett azzal a hiány­nyal is, hogy a kölcsön kibocsáj­­tóiszi s az egész akció megkezdése éppen abba az időszakba esett, amelyben minden agrárállata leginkább érez pénzhiányt, amit még súlyosab­bá tett az európai gazdasági depresszió. De a magyar nép szilárd akarata lehetővé fogja tenni ezentúl is, hogy a terv végrehajtása fönn ne akadjon, mint eddig lehetővé tette a nehezebb akadályok leküzdését.­­ Nincs semmi kétségem, hogy a népesség további erőkifejtése biztosítani fogja mindazo­kat az állam bevételeket, amelyek a terv végre­hajtásához szükségesek és azt az önfegyelme­­zettséget és önfeláldozást fogja tanúsítani, a­melynek példaszerű esetét mutatja a kellő fize­tésben nem részesíthe­tő tisztviselői ka­r bosszú, szenvedés­teljes évek óta. A tervet végrehajtjuk, jóllehet még egy tényező nehezíti meg. A gaz­dasági talpraállást még nem biztosítja, egyedül az államháztartás és a pénz szanálása. Az egész gazdasági életnek le kell vetnie bágyadtságát. A nagyon megcsappant termelésnek emelkednie kell. „Az ország népe türelmesen dolgozni fog tovább“ — Magyarország, amelyben a tőkeképződést egészen 1867-ig több század történelmi konzuj­­aiói akadályozták, mobil tőkében mindig sze­gény volt. A háború utókövetlkezményei az öt évtizeden át megtakarított ingó tőkéj­éit is el­fogyasztotta. Ha helyreállott is Magyarország hitele, de a világ gazdasági viszonya ma még nem engedi, hogy a szükséges tőke olyan gyor­san állhasson rendelkezésre, amint kívánatos tém­áé.­­­ Az ország népessége türelmesen fog tovább dolgozni, hogy hitelképességét és a tőke bizal­mára való érdemességét bebizonyítsa a tő­keerős nemzeteknek. Ha ez az alig ismert nemzet ké­pes lesz megvalósítani a Nemzetek Szövetsége tervét, — pedig én, aki hivatalos állásomnál fogva áttekintést szerezhettem az ország összes viszonyairól, — teljes meggyőződéssel mondom: képes lesz rá minden előre számba nem vett ne­hézség ellenére is, akkor megmentéseinek műve igazolni fogja az eszmények megvalósíthatósá­gát, tanúsítani fogja, hogy a Nemzetek Szövet­ségének hasznossága a világ számára nézve nemcsak ábránd, és nagyban elő fogja mozdíta­ni azt, ami után az egész mai emberiség vá­gyódik: azt a békét, amelyben az igazsághoz, a szabadsághoz és emberi méltósághoz való jog meg fog illetni minden embert, tartozzék az bármely nemzethez, bármely fajhoz. A francia sajtó érdeklődése Smith jelentése iránt Parisból jelentik: A francia sajtó nagy figye­lemmel kiséri a nemzetek szövetségének genfi tanácskozását és Smith főbiztosnak a Magyar­­ország helyzetéről előterjesztett jelentését úgy a kormány, mint a baloldali sajtó teljes megelé­gedéssel fogadja. A Petit Parisien fontosnak tartja a középeurópai legyőzött államok fegy­verkezésének ellenőrzését, mert ez fontos befo­lyással lesz a lap szerint, azon kérdések elinté­zésére, amelyek a konferencia mai programján szerepelnek. 2 Véres kardpárbaj a fővárosban Budapesten a Ludovika Akadémiában véres kimenetelű kardpárbaj volt Csorba Emánuel miniszteri tanácsos és Mattyasovszky László őrnagy között. A bárbaj nehéz lovassági kard­dal bandázs nélkül, végkimerülésig vivatott.­­ Az első összecsapásnál Mattyasovsz­ky őrnagy súlyosan megsérült. Csorba hatalmas vágást miért bal halántékától kezdve az orrsövényen keresztül a jobb alkarig 11 centi­méteres sebet ejtett, amely a halánték ütőerét is átvágta.­­ Mattyassovszkyt pillanatok alatt el­dönt­ötte a vér és a párbajt az orvosok azonnal beszüntették. A felek kibékültek. Az ügy előzményei Siófokra nyúlnak vissza. Itt Rónai István vezérkari alezredes összeszó­lalkozott Csorba miniszteri tanácsossal és­­ az alezredes Csorbát Mattyasovszky és Schweitzer őrnagyok által provokáltatta. A miniszteri ta­nácsos Rácz Vilmost és Hitzinger Zoltánt ne­vezte meg segédeiül. Erre Rónay megbízottai Csorbának Levélben tudomására hozták, hogy az ismeretes hadseregparancsnoki rendelet értel­mében Ráczot nem fogadhatják el segédül. Csorba erre megbélyegezte az alezredes meg­bízottai­nak eljárását, és nyilatkozatában kije­lentette, hogy előtte Rónay napokkal előbb úgy nyilatkozott, hogy Kiár Zoltán­ bátor ember,­­ Nagy Pál pedig gyáva fráter. Értesülésünk sze­rint­ az ügyből kifolyólag még öt párbajt fog­nak Timi.­i V­.,ÍrÓ. Kedd, 1924 szeptember 2. Veér Imre repülőgépen Bécsbe szökött A magyar köztársasági mozgalom vezérének kilön­nc A Reggeli Hírlapnak jelentik Bécsből. Egyik bécsi esti lap kipattantotta azt a hírt, amelyet három nap óta gondosan takargatnak Budapesten, hogy ezzel a meginduló nyomo­zást megkönnyítsék. A Reggeli Hírlap meg­emlékezett róla, hogy Veér Imrét ügyvédje kérésére a szegedi Csillag-börtön felügyelősé­ge ideiglenesen szabadon bocsátotta súlyos szembajának orvosi kezelése végett. Annál nagyobb meglepetést kelt most az a hír, hogy a Magyar Köztársasági Párt elnöke Bécsben tartózkodik, ahol egyik josefstadti kis szálló szobájában húzta meg magát. Veér Imre meg­érkezése Bécsbe rendkívüli föltünést keltett, nyomban keresésére indultak és bár nagy ne­hézségek árán, mégis sikerült föltalálniok. Érdekes részleteket közöl kalandos menekülé­séről. Veér Imre álöltözetben szökött meg Budapestről A köztársasági párt vezére legutóbb csü­törtökön volt a magyar fővárosban. Pompá­san sikerült maszkkal hagyta el a házat, amelyben lakott és amelynek kettős kapuja volt- Úgy, hogy nem kelthetett föltűnést őrzői előtt az, hogy olyan megy ki az egyik kapun, aki a másikon nem lépett a házba. A közelben autó várakozott rá, amelynek segélyével egy vidéki városba ment, ahol várta a repülőgép, hogy Bécsbe vigye- Erős szeles idő volt, amely csaknem viharrá fokozódott. A vezető pilóta kipróbált, megbízható egyé­ ,­niség volt és menekülés közben Veér Imre ke­­­zével és szemével intett neki, hogy rajta, bát­ran elő . A mát­­yasztalon a kávéházban előttünk kv­é­gy kockás papírlap, ame­lyen ez van írva: , Sus sommes 100 kilométer de la vi­e Buda st an­dess sus du Danube sur l’au­­ Rivier et la billé Komá­rom.” net . , Két­ez­r magasságban repültek to­vább és a lym kockás lapokon adjta tudtára Vem­­... vogy hol vannak. Óriási vi­lláik volt, de mert 10 perc múlva Bécsben le­szünk, jelezte a pilóta. ,,. , . Bécsben a fogja megoperáltatni Veér dr. Puca­ egy­etemi orvostanárral, aki kedden mar­adt a kezelését és először pyrocarbint fog s­­cinébe csöpögtetni. Veér Imre a bécsi uju­u­k előtt kijelentette, hop nem foglak­ozik ei­tikával, Bécsből Genfbe, onnan pedig Par­sba fog menni és ott szán­dékszik letelepedni, ahonnan szándékozik: irá­nyítani a magyar köztársasági mozgalmat- Reméli azonban, emigrációja nem tart­ sokáig és rövidesen visszatérhet Magyarországba, egyébként örül a szabadságána­­k. Nem szíve­sen nyilatkozik, de végre hosszas megfontolás után a következőket mondja: Veér Imre Bécsből Genfbe megy . 1923 november 23-án az emberi jogok nemzetközi ligája tanácsának határozata alapján fölhívással fordultam a világ demo­kratikusan gondolkodó népeihez a magyar köztársasági mozgalom fölszabadítása érdeké­ben. A nemzetközi értekezleten a világ ősbe­n „emberi jog“ ligái képviselői jelen voltak. Föl fogom a liga vezetőjét Genf­ben keresni, hogy megköszönjem a magyar köztársasági mozga­­lom érdekében kifejtett munkálkodását. Szi­lárd a meggyőződésem, hogy én vagyok az utolsó magyar emigráns. Szomorú, hogy az emigráció likvidációja helyett a magyar kor­mány olyan politikát folytat, hogy az újabb emigrációra vezet Genfi utam a szemem ope­rációját fogja követni. A pesti rendőrség csak a bécsi újságokból tudta meg a szökést A Reggeli Hírlap budapesti munkatársa a késő éjjeli órákban felvilágosításért fordult a rendőrségre, hogy hogyan történhetett az, hogy Veér Imre, a magyar köztársasági párt elnöke Magyaországról eltávozhatott, holott, mint ismeretes, föltételes szabadságon volt a szegedi államfogházból­. A rendőrségen azt a választ kaptuk, hogy az inspekciós rendőr­tisztviselő is csak a bécsi lapokból értesült arról, hogy Veér Imre ott tartózkodik, így csak a kedden meginduló nyomozás fog vilá­gosságot deríteni a homályos ügyre. Egyéb­ként a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy az ügy nem a rendőrség hatáskörébe tartozik, mert a törvényszék részéről történt Veér Im­rének a föltételes szabadságra bocsátása és ennek megfelelőleg a törvényszéket illeti­­ a lépések megtételének a szükségessége. Tekin­tettel arra, hogy Budapesten ebben az időben több föltételes szabadságon levő egyén is van, minden egyes esetben van kirendelve az illető mellé egy-egy felügyelő vagy detektív, aki azonban szintén szabadságoltatok, ha az illető megbízható, így történhetett Veér esetében is. Egyébként pedig részletes fölvilágosítást­ a rendőrségen nem tudtak adni. Repülőgépei Bécsig A Magyar-Amerikai Bankot új pénzcsoport vette át Budapestről jelentik. A Magyar-Amerikai Bank Rt. vasárnap délelőtt tartotta székhá­zában közgyűlését dr. Siegescu Josef pápai prelátus egyet, tanár elnöklete alatt. Az igaz­gatósági jelentéshez Bedo Mlor dr.és Jos József dr. szólottak hozzá. Bedő dr. észre­vételei különösen egy más fővárosi pénzinté­zettel tervezett tranzakciót­ érintették mire az elnök kiemelte, hogy az új igazgatóságot en­nek a tranzakciónak az elbírálásánál is csu­pán a bank és a részvényesek, érdekei fogják vezetni, amit úgy Bedő dr mint a közgyűlés megnyugvással vettek­­ tudomásul. A közgyű­lés az előterjesztett mérleget elfogadta, a fel­­mentvényt megadta és tudomásul vette, hogy a Bányav dr.-féle csoport az intézet vezetésé­től visszalépett és új igazgatóság, tagoknak megválasztattak: Bottlik István báró Polonyi Dezső dr., Török Sándor gróf, Gimpel György dr. (Wien,) Buday Barna, Siegescu József dr., Révész Jenő dr., Bálint Imre dr., Fenyő Kor­nél dr., Párkány Frigyes dr., Szeghő Károly és Lukács Henrik. megfelelő nívón állana és a pozsonyi egyetem nem züllött volna le­­kulturbotránnyá.“ (Híradó) „Marmaggi pápai nuncius a pozsonyi eucha­risztikus kongresszus alkalmával külön kihall­gatáson fogadta Eszterházy Lujza grófnőt A cseh kormánypárti képviselők ezt a cseh köz­­tá­rsasság elleni tüntetésnek tekintik és interpel­ációt nyújtottak be annak érdekében­, hogy a kormány követelje a Vatikántól a nuncius vim­­sz­-h­i­vasát.“ (Slovensky Dennik.) „Massaryk elnök Kistapolcsányba való uta­zása"­alkalmával Érsekújvárott nem nézett ki a vonatból, habár a pályaudvaron nagyszámú kö­zönség várta. Az elnök haragszik ugyanis ..a­z érsekujváriakra, mivel Szent István­­ napján mindig az Isten áldd meg a magyart! éneklise (Robotnieke Noviny.) „A hadgyakorlatok teljesen feleslegesek. A csehszlovák köztársaság határai olyan hosszú­ak, hogy háború esetén, ha védeni akarják eze­ket, m­ég a csecsemőket is a határra kellene kül­deni. A határok stratégiai szempontból lehetet­lenek, úgy, hogy minden katamásdi-játék feles­te­ge, és hiábavaló.“ (Rude Pravo.) A cseh demokráciából (A Reggeli Hírlap pozsonyi tudósítójától.) Az­ interparlia­mentális unió konferenciáján a cse­hek már megint azzal állottak elő, hogy a Duna mentén nem lehet rend addig, amíg az összes többi államok nem tudják eléggé értékelni a társaságuk demokráciáját és talán ez az orv hogy a már többször hangoztatott követel pepi­nek nem akarnak megfelelni. A Reggeli Hirlap pozsonyi tudósítója a cseh cenzúra, alatt meg­jelenő lapokból, azok mai számaiból,­ tehát egy napról, a következő szemelvényeket vágta ki: „A pozsonyi államügyészség elkobozhatta .,Grenzbote“ tegnapi számát a hadgyakorol”-­­írott cikke miatt. Az ügyészség inkriminálta azt a kifejezést, amely a hadgyakorlatokon lo­von részt­ vett. Masaryk elnökről, mint legfőbb­ hadúrról (Oberster Kriegsherr) emlékezik meg.“ (Híradó.) „A prágai Os­ke Slovo megállapítja, hogy Csehország számára elég lett volna két egyetem, s prágai is a pozsonyi. Ekkor mindkét egyetem Pé n­z kell teái mert heti és havi részletfizetésre napi árakon vásárolhat minden mis­kolci lakos, tisztviselő és munkás, velour- és raglánkelmét, női és férfiszövetet, zefirt, vásznat, siffont és ágygarnitúrát Kornsteín Elemér Részletáruházában Széchenyi­ utca 90., Weise Ernő vaskeres­kedő udvarában (volt Emke-kávéház)

Next