Reggeli Hirlap, 1924. október (33. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-01 / 224. szám

V­i/LtA. UnOiaiMlw2». Döntő ütközet Peking és Sanghai birtokáért A ki kormány irtózatos erőfeszítéseket az . i­.sikelők teremtette fenyegető helyzet­vihar­ra. De az óriási területek, ami­ek (• az elhárító hadműveleteknek meg kell •r szinte lehetetlenné és értéktelenné *«1 kiadott rendelkezéseket. Pekingtől s­­áz kilométerre húzzák meg a védelmi a. növeli a veszélyt, hogy egyetlen .ape­zet a harctér felé. A ..illúziót most az okozza, hogy az üres an emelvények nem térnek vissza. Kat.o­­■.Íj .t k a. legerélyesebben járnak d 3 vas­úti k­­a­t' a­­ nők ok­kal szemben és k­iváns­ágaik­­a'- r -sollyal is érvényt szereznek. Egy an­­n­­­al például a tisztek arról vitatkoztak, egyikük vonata legyen az első, a kér­dést m­i oldották meg, hogy az öt vonatot vsolták és úgy indították útnak a -o ’­-yt'. A vonat hosszússága másfél mér­­­d­ö It, a sebessége azonban olyan volt gy lépésben lehetett követni*de mégis megérkezet­t a négyezer katona terhével ren­­delyére. A frontra érkező katonasá­­rosokban szállan­ddák ?*, amelynek ■ v u 1 • ■'i■ menekültek eL a karc­­■•A s i-* minit. Igei­ sok polgári egyént , i i k. a végzendő földminkák és futó­ér c­sérc, a nők és gyermekek pedig . . ,atlma bánásmód miatt roppant sokat­­er­ailnek. Az az egynéhány bomba, ame­lyet a fölkelők az épülő frontra lőnek, arány­lag kevés veszteséget okoz. A fölkelők grá­f­n­ak súlya hét és fél kilogr­am­m három k­­­i­sérőjű lyukat vág a földben, ma már­­ávoi tekintettel arra, hogy a vasúti hi­­t tüzérség tartja tűz alatt, a grá­­•r...t 10 méternyi átmérőjűek. Peking­­... húzás hallatára igen sokan mene­­t­lönösen az idegenek. Csang-Csu­­••övezetéből származó hírek halla­nd yek arról szóltak, hogy­ a "várost akarja, venni, a diplomácia, v s' i 1 1 ! harcoló félhez jegyzéket id ozett a i .városban lakóknak o­. --........' ' ' ri « XXI’Pfrllf. rf i\ « ■1 időssé teszik őket. A dv. ezen jegyzékének hung. Tim « ' szerint, ultimátumszerű.­bél jelentik: Sanghaiban nagy­­ol a mandzsuriai repülőgépek ál­­­­ombázzák a várost. .ág memoranduma tségbe való belépéséről r­iból jelentik, a francia lapok fglalkoznak azzal a memorandum­mal, amelyet a német követségek és a szö­vetséges kormányoknak nyújtottak át. A Petit Parisien jelentése szerint ez több gép­írásos oldal és egyáltalában nem tartalmaz feltételeket, amelyhez a német birodalmi kor­mány a népszövetségbe való belépésének kérdését kötné. Csak felveti a kérdést, várjon Németországot a többi nagyhatalommal egyenlő jogok illetik meg, hogy Németor­szágnak a népszövetségbe való belépése meg fogja-e könnyítteni a Felsősziléziai kér­dést, a Saar-vidéki ügy és a katonai ellenőr­zés megoldásának elintézését . Végül a német kormány biztosítékot kér arra, hogy a nép­­szövetségbe való belépés nem lesz e ellen­tétben azon szerződéssel, amelyet a német birodalmi kormány Oroszországgal kötött,­­v­iszont kifejezi azon kívánságát, hogy Oroszországot mielőbb hívják meg a nép­­szövetség üléseire. Reménye­sen a spanyolok helyzete M» «-éh. «tóba-Párisi jelentések szerint. Primo de Rivera jelentése szerint a rnffkabilos Utirv.r,te rosz­­szabbodott és rövidesen sikerülni fog a lá­zadást leverni. Belpolitikai helyzettel kap­csolatban azon reményének adott, kifejezést Primo de Rivera, hogy egy éven belül meg­­szünhetik a direktórium és a kormányzást parlamentáris alapon lehet tovább foly­tatni. Londoni lapjelentések azonban Primo de Rivera jelentésével szemben egé­szen másként tüntetik föl a helyzetet. Azok a spanyol katonai osztagok, amelyek Te­­tuan felé indultak, angol jelentések szerint,, csak igen csekély eredményt ar­atnak fel az ellenség szívós ellentállása­i itt. A föl­kelők állandóan tűz alatt tartják z útvo­nalakat és az az autó is megsérült, a­m ily­ben Primo de Rivera ült vezérkar­t­. ■ benntülőknek azonban semmi bajuk nem történt. A |st r_ i ' t), S. A -ügy elintéződött nemze ti saöv ddi ervü!é«én japfy ttTfr0­~*e­ nelék­ében .n. . fed­ták a megkezdői '• döntöbira.­ku. kérdés általános vitáját folyt ••ni. A nemzetek vétségének ülésén mindjárt j megnyitás után Motta elnök bej ' begj : Jegközel ■'*'Vi teljes ülés kizárólag _ ... . .öl . • meg­vizsgálására és a leszerelés kérdés - vég­rehajtására fog szorítkozni. Murray dese*­­­tus jelentése szerint az olasz kormány aján­latot tett arra, hogy Rómában a nemzetek szövetségének vezetése alatt nemzetközi in­tézetet le­lk,­­ magán­­­sének kardinálása céljából.. . döntőbe......... dást tárgyaló bizottság tudomásul vette a ja­pán delegátusnak a szövetségi kiküldöttek­kel való megegyezését. Adachi japán delegá­tus köszönetet, mondott azokért az erőfeszí­tésekért, amelyek révén sikerült a japán kér­dést a lehetőség határán belül kielégíteni . Kijelentette, hogy habár kormánya még h­tározott választ nem adott, azonban az elf­gadással járó felelősséget magára vállal­ó törökök iraki betörése Az Irak és törökországi határ mentén s­ú­lyos külpolitikai bonyodalmakra okot adó eset történt, amelyet lord Palinoor a nemze­tek szövetsége tanácsának ülésén is megem­lített. Török reguláris csapatok törtek­­ Irakba, amely körülmény két szempont,1­.) jelentős. Elsősorban, mert a törökök v b sannei szerződést sértették meg, másodsor­ban pedig abban a pillanatban történt a le­törés, a­midőn a nemzetek szövetségének ülé­sén Anglia és Törökország közötti vitás mos­­suli határ kérdéséről tárgyaltak. Angol ka­tonatisztek, akik körülbelül egy hónappal ez­előtt tértek szabadságra vissza hazájuk­­, hirtelen behívót kaptak az iraki csa­patt­es­­­tüktől. A törököknek ez már a második­­k­­értete, hogy elfoglalják H­i­ki­are városát - ez az IrSSZtr­i«boss­i£r- körében olyan pánikot idézett elő, hogy a magaslaton lévő város la­kói csaknem kivétel nélkül a síkságra mensé­kettek. Mintegy tizennégy nappal ezelő­t szeptember 17-én történt, az első betörés ez angol területre, Amadia környékén amid a brit külügyminiszter éles hangú jegye­t­­ intézett a Konstantinápolyban székelő áruk­­­rai kormányhoz, azonban a törökök ez dacára sem hagytak föl további előnyom­­ukkal és folytatták a bevonulást sorkai­d -egga­l, lovassággal és tüzérséggel. A bei, ■ 1 ónban a mossulkörnyéki angol r -. ,il.m is egységes visszatérésre kényszer­ü­lí ív * -; -• Ikerít akar a kormány a bírák nyagóijivására és áthelyezés •·’ t késő esti órákban értesüli, ho y :kormány •, nemzetgyűlés,, szeli los: ,1, n fővárosi . •-::y jae.-dát ..-:rgr­­edd . gy *7(1 8 tövényjavaslatot sMtb­ -. :zii, petAr ti ni. amely-isimoud bika iwi-nuci ’• Lírák nyifipSijazása, Athelyt és B-lis helye és. '.intetében s/aba*i’ kapi­a • •• a. biróság sasi v ének ■ lve.- :.‹:;•••: \ onatkozó törvén.,,: aslat»: lyet a ^ lány három hónap alatt benyújtani, a nemzetgyűlés által el sadtatik. ' rv.. ­ Majálisos fegyelmi reggeli Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Kilián Zoltán koccints csak . . . Légy nyugodt, i­e lesz semmi baj! Látom a szem­ed­­t ! iszed, sok . . . Semmi! ... Ha te itt is csak innál! hiedj meg, de . . . — ■ tadd el! Igen, a kulturember, az ult­­la­,ez . . . Na, valamikor egyetemi tanár mn lenni! . . . Sebaj, jó ez a nyeszleti­mnázium is . . . — Itt is dolgozhatsz! — Hehehe. . . itt is! . . . Itt is . . . ked­ves vagy . . . tudod te, mi itt az élet? —­ Kérlek, egy ekkora városban ... — Igen, egy ekkora városban ... fiam, sakál vagyok, hiéna vagyok! — Nem értlek . . . — Igen-igen. . . most valami oroszos, te­hetetlen, figurának vélsz . . . élő holttest­nek . . . hm . . . persze ... no nem leszek keserű! — Ne is! Hagyd abba az ivást! Hehehe . . . csacsi! Lehetetlen. Légy nyugodt, nem lesz baj ... de ez lehetetlen. Ez az utolsó m medék! — Ugyan! . — Nagy dolog ez az ivásom, fiam, teme­tő, lázadás, vagy ha akarod, a minden mind­egy. Ó, a magyar úri társadalom tele van * n alakokkal. . . tizet is mutatok, ha est nem, utazol még . . . te! Aki egyetemi . . . s Jő! figyelj sugvp mondd­o, nie.*'« , , ölt meg?! *­ '''-ncetlik! Tele van * mi a vona' rási ■ . . . ■ a homok! Ne ijedezz, józan vagyok. Már tu­dom, miért iszik a munkás! Amiért én, nem tellik egyébre. A kilencedik fizetési osztály­ban vagyok ... a kilencedikben! Aki velem járt, mind­­ hatban vagy ötben . . . érted, mi ez? A kétmilliót megesszük, más munka­­alakalom itt nincs, ne beszélj bee, nincs! Tu­dom, hogy nincs!! Azt hiszed, az iváson kezd­­t­em! ? Próbáltam ezerfélét is, nem lehet, nincs menekülés! — De mégis... — Nincs!! Értsd meg a szavam világosan, nincs! És társadalmi életem sincs és szellemi életem sincs és semmi sincs, semmi . . . két­millió van és azt megesszük öten . . . éhes sikál vagyok és nincs zsákmány! Könyv? Újság? Eh! . . . Karrier? A kilencedik fi­zetési osztály negyven éves koromban! . Esszük, marjuk egymást, fiam . .. kínunk­ban ezerfelé szakadunk, egymásba harapunk, és lessük az öregebbek halálát, hogy előbbre csússzon a harmadolás ... És most itt jó majálist és fegyelmi! — Majálisos? — Az­ őrület, barátom . . . mások, férfiak országokat szabdalnak, világokat gyúrnak, vagyonokat teremtenek v­agy tesznek semmi­vé; él, nyüzsög, tevékenykedik az a gyönyö­rű, nagyvonásos világ . . . itt, hehehe, itt . • Id fiam a majálisügybe szorult kele­ti műveit, egyetemet végzett ember aktivi­s­ts­a!­ó, ne gondold, hogy nem láttam előre sok az ügynek minden kicsiségét, tragm­­­ikumát! De harc kellett, aktivitás kel­­, mert megfojtott volna minden . . . - No, de rai ez a majálisügy? ! - Hehehe . . . koccints csak! Légy nyu­rodj, nem lesz semmi baj- Ha itt élnél te is , csak . . . . — A majális ivaros akart. . . . Toron, persze Siti. ' ember, • hogy .agy látsz chntf­ui e.u. • -a­zt­­ rendelte a minitaVenura . . vizaga­lat van. . Úgy volt, hogy lesz az id­­eális. És akkor egyszer csak lefújta az i­gató az egészet. A tanári kar meg kéz­­nélkül, önhatal­ouan lefújta . . . Érted’ — Értem. Ennyi az egész? — Ennyi . . . No is még valami per- — Hülyeség, de ... De mit­ csináljak a békén túl, mit csináljak*! Hol szólja hol tegyek valamit? . . . — S mit tettél? —­ Eh . . . nézd kérlek: otthon a róna feleség, a három gyerek ... ez az egész­­­zenet önmagammal, hogy mindig, mib­­ről lemaradtam ... ez a kilencedik őszi pokla . . . ez a . . . Látod, alágyűrt az é Jól mondta egyszer Ady: lázad az él gyürtje, a tanitó . . Valami fölordu­lt ’ nem . . . butaság, őrültség . . . — És? — És nekimentem az igazgatónál tettel, ne félj! De most egyszerre föl ti­den, amit eddig kétségbeesetten szól a tudatom alá. Ezzel a buta majális.'­u konferencián kirohantam az igazgat Lezsarnokoztam. Bérencnek mondtál szóimnak, . . . mit tudom én meg, mi koccints csak pajtád, ha itt élné csak ... — Följelentett? — Föl hegy azonban nyugodt, pap "Á^a"konfetti _ Felük velem, felük vele. . . ped mennyi biztatott azelőtt, hogy törje dölyfösségét! No semmi, idd ki égés Ezt* tette a­ kilenc . . . hehehe, ne fél egy, mert fegyelmim van, min? úgyis kirekeszt mindenből a kilenc lejtsd no, nevess rá, van okunk, hogy G­éza, még egy felet ebből, ha Pf­­'!

Next