Reggeli Hirlap, 1924. december (33. évfolyam, 276-299. szám)
1924-12-02 / 276. szám
Ivtrua, veceiuuei r.. lenzék kivonulása kizáróla árosan a házszabályrevízió parlamenti tárgyalásának idejére szorítkozik. Politikai körökben ezzel a passzivitással élénken foglalkoznak és az az általános megállapítás, hogy kétségtelenül hatással lesz politikai életre, noha a kormány elnöke is bevallotta, hogy a passzivitás a házszabályrevízió tárgyalása idejében a kormányra nézve is kellemetlen s legföljebb túlbuzgó egységespárti körben örülnek a tizenhat órás ülések elmaradásának. Tagadhatatlan, hogy 4-5 napon belül végeznek a javaslattal, mert hiszen alig akad szónoka a javaslatnak és a külföld előtt való önigazodás céljából fogják hozni a javaslatot. Információnk szerint a politikai passzivitásnak a következménye a keddi napon fog erőteljesen mutatkozni. Itt említjük meg, hogy a Ház elnöke a következő utasítást adta a parlament kapu őreinek: „Utasítom a képviselőház kapusait a legszigorúbb felelősség mellett az alább közölteknek (itt minden képviselő neve föl van említve _ a kizárás időtartamával) a Házba való belépést ne engedjék meg és amennyiben felszólításuk dacára behatolnának, kötelességük a melléjük rendelt palotaőrök vagy a rendőrség figyelmét felhívni erre a körülményre, hogy a megfelelő intézkedés megtehető legyen.“ Szakadás a fajvédők pártjában Politikai körökben élénken foglalkoznak a fajvédők pártjában keletkezett válsággal. A parlamenti csoport hét tagja közül három már nem követi Gömböst: Ülőin, Kiss Menyhárt és Lendvai István, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Hirt György, Bell Miklós és Zsirkay János viszont a kormánypárt felé orientálódnak. Amint értesülünk, Gömbös ezzel az orientációval a fajvédő kerületekben támadt ellenséges hangulatot akarja leszerelni. uiiii i »i»i»n»gii›wi‚.nt ¦»nifiiri«%'ii~iki›iiriiiffiriniT›ry›ifiTi Anglia megszakítja a szovjettel a diplomáciai viszonyt A Westminster Gazette a következőket írja: A brit kormány kebelében tárgyalások folynak arról, hogy milyen választadjon a szovjet kormánynak. A __ tárgyalás során Churchill nyomatékosan állást foglalt amellett, hogy Szovjetoroszországgal megszakítja a diplomáciai viszonyt és kiadja Rakovszki népbiztosnak, a szovjet követének az útlevelet. A fölfogást Chamberlain, a külügyminiszter is osztja. Egy volt százados inzultálta Rupert Rezsőt Budapest, december 1. Vasárnap este a Keleti pályaudvar éttermében Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőt, aki vadászatról érkezett vissza a fővárosba, megtámadta és inzultálta Budaházy Miklós volt százados. Többen siettek a megtámadott képviselő segítségére, azonban erre nem volt szükség, mert Budaházy az inzultus megtörténte után eltávozott. Az eset előzménye mégpedig az, hogy Rupert még a nyár folyamán Feleky Gézának a megbízottja volt Budaházy elleni lovagiás ügyében, amely amiatt támadt, hogy a Világ című lap azt írta, hogy Budaházy Miklós végeztette ki Nyugat-Magyarországon Sátory hadnagyot és társait. A lovagias ügyben Rupert mint Feleky megbízottja, azt a kijelentést tette, hogy gyilkosságot nem lehet lovagias után elintézni, mire Budaházy Rupertet is provokáltatta. A képviselő ekkor sem tért el álláspontjától és ebben az ügyben megtagadta a lovagias elégtételadást. A tegnap esti inzultus ennek az ügynek a folytatása volt. Ma délben fél 1 órakor Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő a főkapitányság sérülési osztályán megtette írásbeli feljelentését Budaházy Miklós ellen. A feljelentés Budaházy támadását orvtámadásnak minősíti, amely támadással szemben védelmet kér a rendőrségtől. Rupert magát a feljelentést könnyű testi sértés címén tette meg. Az ügyet Vogel József rendőrkapitánynak osztották ki, aki valószínűleg holnap már kihallgatja Budaházy Miklóst a keleti pályaudvari incidens ügyében. Kommunista zendülés Révaiban Helsingforsból jelentik: Révaiban hétfőn reggel felfegyverzett bolsevisták szállották meg a pályaudvart. Több középületet és telefonközpont épületét elfoglalták. A védőrendőrség tagjai közül sokat megöltek. Az utcai harcokban a védőrendőrség és a bolsevisták kézigránát és géppuskákat is használtak. A pályaudvart este nyolc óra felé végre sikerült felszabadítani a védőrendőrség csapatainak. Az utcai harcok során többezer ember meghalt és számosan megsebesültek. Kart közlekedésügyi minisztert, aki éppen a pályaudvarra ment, megölték. z. olaal E (GELI HIKER ) Angol jelentések szerint Szudánban nyugalom van Tizenhat halottja volt Budapest, december 1 A szudáni állapotokról ma nincs tiszta képe az európai közvéleménynek. A rádió és szikratávíró állomások az argói hadsereg és közigazgatás hatásköre alatt állanak és az egyiptomi kormány híradásai részint megcsonkítva, részint elferdítve kerülnek a kontinensre. Az angol sajtó hírszolgálatát épen ezért némi fenntartással kell fogadni és a hírek, amely angol forrásból arról szólnak, hogy a szudáni helyzet megenyhült és a benszülött és egyiptomi csapatok engedelmeskedtek az angolok által kiadott kiürítő parancsnak, ellentmondanak annak a hírnek, amelyik beszámol arról, hogy a legutóbb vívott harcnak tizenhat katona esett áldozatul. A mai Reuter jelentés hírül adja, hogy a meggyilkolt Sirdar özvegye és leánya Londonba érkeztek. A meggyilkolt angol főparancsnok özvegye Londonba várja annak az Egyiptom által a karthumi harcoknak folyósítandó jóvátételi összegnek a folyósítását, amelyet az angol demars követelt és az egyiptomi parlament elfogadott. Kairói jelentések szerint az egyiptomi képviselők küldöttsége tiltakozott a bíróság előtt az ellen, hogy öt képviselőt letartóztattak. A tiltakozó iratban a küldöttség kijelentette, hogy a kamara elnapolása nem szüntette meg a képviselők mentelmi jogát. Kairóba kedden megérkeztek a Szudánból kivonult egyptomi zászlóaljak is. Eddig négy bennszülött ezred táborozik az utcákon és felsőbb rendeletre bizonytalan időre a fővárosban is maradnak. Londoni jelentések szerint Szudánban a helyzet általában javult és remény van arra, hogy a hátralévő egyiptomi csapatok kivonulása nehézség nélkül fog megtörténni. Allenby tábornok jelentése szerint Szudánban a helyzet kielégítő. A khartumi harcokban összesen tizenhat ember esett el. Apponyi szerint a magyar nép többsége ragaszkodik a királyság elvéhez Bécsből jelentik: Apponyi Albert gróf, mint az osztrák Politikai Társaság vendége, a társaság ülésén előadást tartott: „Az emberiség fejlődése és a világháború“ címen. Előadásában rámutatott arra, hogy a fejlődésnek összes természetes alapjai a háborúelőtti organizációban benne foglaltaknak és a fejlődés a régi keretek között könnyebben megvalósítható. A háború egyetlen kérdést sem oldott meg, ellenben új kérdések tömkelegét vetette föl, a nemzetek közötti összmunkálkodást megzavarta és természetellenes állapotokat hozott létre. Ezután áttért a szociális reformok taglálására, amelyekért életén keresztül mindig síkra szállt. Hangoztatta, hogy a szociális reformok szükségessége kézenfekvő, azonban mérsékletet kell alkalmazni azoknak is, akiknél a szociális reformok követelése a legindokoltabb. Majd jogfolytonosságról beszélve kiemelte, hogy a jogfolytonosság, mint nemzetfentartó erő, egyike a legfontosabbaknak. A jogfolytonosság a magyar nép vérébe is átment, a magyar nép sok százéves alkotmányos küzdelmében tanulta meg a jogfolytonosság elvének nagy jelentőségét. A magyar nép nagy többsége, szerinte, legitimista és ragaszkodik a királyság elvéhez. Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar kiváltságos osztályok 1848-ban önként lemondottak jogaikról és ennek a példának kellene lebegnie most is Magyarországon, de hatással kellene lennie a többi államokra is. Végül a népszövetségről nyilatkozott és kiemelte, hogy a népszövetség még reformra szorul, de megfelelő reformok mellett sokat tehet a népek kibéküléséért. Avilág jövője különben attól függ, vájjon a pszichológiai feltételek erősebbek lesznek-e, mint a békeszerződések által teremtett kapcsolatok." Újból összeül a román-orosz konferencia A kisgntánt legközelebbi konferenciája Bukarestben less Bukarestből jelentik: Bukaresti politikai és diplomáciai körökre szenzációképen hatott az a váratlan hír, amely jelentette, hogy már a legközelebbi napokban újból összehívják az orosz-román konferenciát, amelyet ez év tavaszán Bécsben félbe kellett szakítani. A hír mindenütt nagy feltűnést keltett s határozottan tudni vélték azt is, hogy a konferencia egyenesen orosz kívánságra történik s állítólag az erre vonatkozó orosz jegyzék már meg is érkezett Bukarestbe. A tény mindamellett az, hogy a kérdésre vonatkozólag Duca külügyminiszter sem tudott kiégítő felvilágosítást adni a nála érdeklődő újságíróknak. Illetékes helyen azonban — mint megbízható forrás közli, — már behatóan foglalkoznak akonferencia eszméjével s azt valószínűleg közvetlenül a kisantant bukaresti konferenciája után tárgyalták. A kisantantnak ez a konferenciája, amelynek időpontja még bizonytalan, kizárólag az orosz kérdéssel fog foglalkozni s a román kormány ennek határozatait várja le, mielőtt az orosz jegyzékre válaszolna A kisantant konferenciájának határozatait Románia kormánya az új orosz-román tanácskozásokon magára nézve kötelezőknek ismeri el, mindenesetre annak sine qua nonja az, hogy a szovjet szüntesse be propagandáját ez egész román területen. Az orosz propaganda ugyanis az utóbbi időben teljes erővel működik Romániában, az utóbbi hetekben számos tanácskozás volt, amelyen a® orosz földalatti propaganda ebensorozásának részleteit beszélték meg. i LmaiwngyijrinriiTí ti nm n *YTir>r-"yr~-Tr mn *v ‘ rn Három és félévi feöriönr© ítélték Leipel merénylőjét — A volt kancellár a kiengesztelődés szellemében gondol a merényletre — Javorek zavarosan védekezett (A Reggeli Hírlap bécsi szerkesztősége jelenti.) Hétfőn reggel kezdőtött meg Jávorok Károlynak, Seipel kancellár merénylőjének bűnpőre az országos főtörvényszéken, amely alkalomból a rendőrség nagyszabású óvintézkedéseket tett. Maga az országos főtörvényszék elnöke, Altmann dr. vezeti a tárgyalást, a vádat pedig Immendörfer dr., a bécsi ügyészség vezetője képviseli. A tárgyalás kezdetén Hochsinger dr. védő azt indítványozta, hogy a törvényszék utalja ezt az ügyet esküdtszék elé, ee a bíróság elvetette ezt az indítványt. Ezután megkezdődött a vádlott kihallgatása, aki arra a kérdésre, hogy bűnös-e, kijelentette, hogy nem és hogy nem akarta megölni a kancellárt. Védekezése azonban zavaros, mert azt kijelenti, hogy gondolt ugyan a merényletre, de mégsem akarta a tettet végrehajtani. Elnök: Elég ok, hogy megöljünk valakit, ha ellenszenves nekünk? Nagyon, szomorú volna, ha mindenkit meg kellene ölni, akit az ember nem szeret vagy nem szívlelhet.^ Javorek: Úgy gondoltam, hogy akkor jobb lesz. Elnök: Hogy gondolhatott ilyet? Javorek: Azt hittem, hogy majd más bank '5 . 121 L': rti arrt . . cellar jön Seipel helyett és azjobban fogja csinálni a dolgokat. Délután két órakor Seipel volt szövetségi kancellár kihallgatására került a sor, akit tanúként hallgattak ki a merénylet lefolyásáról. Az elnök azt kérdezi tőle, hogy a merénylet következtében hivatásának folytatásában mennyi ideig volt akadályozva. Seipel kijelentette, hogy öt hétig feküdt a kórházban. Ennek azonban nem egyedül megsebesülése volt az oka, hanem az, hogy betegségéhez cukorbetegsége járult. Megsebesülése nem okozott különös fájdalmat. A védő azon kérdésére, hogy mi a személyes felfogása a cselekményről, az elnök nem engedi meg a választ, Seipel azonban kijelenti, hogy kész volna a kérdésre válaszolni, ha megengedné az elnök. Védő: Bizonyára a kiengesztelődés szellemében gondol a cselekményre. Seipel: Úgy van. A vád- és védőbeszédek után az esküdtszék rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet. Az ítélet szerint Javorek, vádlottat három évi és hathónapi börtönre ítélték, évenkint egy-egy napi böjttel. A vádlottaik viaszgálati fogságát büntetésébe beleszámították-