Reggeli Hirlap, 1925. június (34. évfolyam, 123-144. szám)

1925-06-03 / 123. szám

■Srerdn. 1023 jtmiu.s. 3. A min­dszenti templom három új harangja (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Nyolc évvel ezelőtt a mindszenti templom ha­rangjait is csatasorba állította­ a világhá­ború. A hai lángoktól, melyek addig az élőket szólították át tartósságra és a béke hirdetői voltak, ágyukat öntöttek. Az ágyuk ott maradtak a harctereken s­ az elnémult harangok helyébe most évek múltán újakat öntöttek az áldozatkész hí­vek. Eizek az uj harangok pár nappal ez­előtt érkeztek meg Sopronból s pünkösd első napján történt nagy ünnepség kere­tében a felszentelésük. Már szombaton es­te fel­állították a harangokat a­ templom előtt a torony lábánál. A négy harang közül csak három került a mindszenti teptilom­ba, a negyedik, a legkisebb, a lé­lekharang­ volt, melyet másnap a mind­szenti temető kápolnájába vittek. A ki­váncsiak egész serege nézte végig, amint az izzadó munkások a hatalmas harango­kat emelő daru segítségével állványokra helyezték s a toron­yablakban megerősített csigán járó sodronyköteleket kipróbálták, hogy ellibírják-e a mázsás harangokat. A felszentelés az előkészületek után vasárnap reggel pontban kilenc órakor kezdődött meg a felszentelés gyönyörű ünnepélye. Az em­berek olyan tömegben lepték el a templom környékét, hogy órákig nem tudtak köz­lekedni a villamosok és egyéb járművek. Az ünnepélyt Grosch Adolf, besztercebá­nyai menekült prépost-kanonok nyitotta meg, aki a templom ajtajában csendes misét, celebrált. Utána Zábrátzky György kanonok fényes papi segédlet mellett be­szentelte a harangokat, majd Tóth Zoltán Viktor lelkész méltatta a nap jelentősé­gét. Megemlékezett arról a nyolc év­ előtti novemberi napról, amelyen a harangokat elvitték az ágyúöntödébe s lelkes szavak­kal ecsetelte a hívek áldozatkészségét, a kik Blazsejovszky Ferenc egri kanonok kezdeményezésére megö­ntötték az uj ha­rangokat. Ezután a harangok hivatásáról beszélt, mely legpregnánsabban e három ■latin mondatban fejezhető ki: Vivos voco, mortuos planguo, fulgura frángó: hívom az élőket, siratom a halottakat, széttöröm a villámokat. í Megkoadalnak a harangok] A beszéd után a sodronyköteleken las­san, méltóságosan megindultak a haran­gok fölfelé. A jobboldali toronyba, húzták a legnagyobb harangot, mely Blazsejovsz- U.­ Ferenc kanonok után a Ferenc nevet kapta, a baloldali tor­onyba a két kisebb került. Mialatt a virágokkal, koszorúkkal feldí­szített harangok a csikorgó köteleken himbálózva a levegőbe emelkedtek, fel­váltva énekeltek az alsó-miskolci dalárda Dévald János vezénylete mellett, továbbá a zárdas énekkar és a róni­ katli­­ncének­­kar­, mind a kettő Sassy Csabánné vezeté­kével. _ Az ezrekre menő tömeg néma ak­itattal bámult a harangok után, mig azok el nem­ tűntek a zöld gallyas toronyablakokban. Sokan nem tágítottak az­ utcáról mind­addig, míg a harangok érem­nyelvei meg nem szólottak. Első zengő szavuk az el­esett­ hősök emlékét konditotta meg a lel­kekben. Hisszük, hogy a mindszenti tem­plom új harangjaiból nem lesz többé ágyú ._hisszük, hogy e harangok a békének és szeretetnek lehetnek ércnyelvű hirdetői az idők végéig. OQO Eckhardt Tibor nem lesz római követ A Magyar Hírlap kedden megjelent számában közlemény jelent meg, amely szerint Eckhardt Tibornak róm­a­i követ­té való kinevezése rövid időn belül vár­ható. A MTI illetékes helyen kérdést intézett ebben az ügyben és a következő fel­világosí­tás­t kapta: " A római magyar követi állás be van töltve és sem most, sem belátható időn belül változás a követi állásban nem várható. Ennek folytán minden, a Magyar Hírlap híréhez hasonló vagy ezen követi állással fölmerülő változás­sal kapcsolatos egyéb hírek légből ka­pottak. I Női és leányka divatkalapformák, Spath­e kalapdiszek, szalmaborm­ik legolcsóbban I Hí Halmosnál Város­háztér Első­rangú kerék­párok, családi és ipari varrógépek előnyei fizetési feltételek mel­lett kaphatók. Alkatrészek, gummiáruk jutányos árakban. Javítások olcsón és pontosan készülnek Dévényi Testvérek cégnél Miskolc, Széchenyi­ utca 108. Királyhídnál. Telefon 450 3. oldal. A világháború hőseinek emlékünnepélye Tizenkétmilliót gyűjtöttek Miskolcon a hősi halottak emlékoszlopára Ünnepély a hősök budapesti temetőjében (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Pün­kösd vasárnapján Miskolc közönsége ünnepi keretekben emlékezett meg a vi­lágháború hősi halottairól. Délelőtt valamennyi felekezet tem­plomában a világháború halottainak lelki üdvéért tartottak istentisztelete­ket. Az utcákon a nőegyletek gyűjtést rendeztek, amelybe belekapcsolódtak a miskolci színtársulat tagjai is, akik­ elő­adásokat rendeztek a hősök emlékalapja javára. A gyűjtés, amely még nincs le­zárva, kitűnő eredménnyel végződött, amennyiben az urnáik több mint 17 mil­lió koronát tartalmaztak. Délután 4 órakor a Hősök temetőjé­ben folyt le a hivatalos ünnepség. A Himnusz eléneklése után Kertész Gyu­la róm. kath­. százados­ lelkész költői szárnyalása imában emlékezett meg a világháború halottairól. Hodobay Sán­dor dr. polgármester megható beszéd keretében helyezte el Miskolc város kö­zönségének em­lékkoszorúját a hősök emlékoszlopán. Szekeres János joghall­gató­­szavalata után Halmay Béla vá­rosi főjegyző mondotta el ünnepi beszé­dét. Rámutatott arra, hogy Miskolc vá­ros közönség© méltó módon vette ki részét a világháború véráldozatából és szerepe teljesen hasonló volt az egész magyarság áldozatához, mert amikor Európa l­áng­táborít­­­ásá­val a magyar nemzetnek is fegyvert kellett ragadnia, halni kész önfeladozással vonult hadba minden férfin és vette ki részét a titáni­­ küzdelemből. A magyar nemzet nem­­ kezdett háborút, mert nem voltak h­ódi­­t­tási céljai, a magyarság csupán szá­­j­hódságát, életét védte meg a világhábo­­r ruhán. Sajnos, a­ világháborúban hozott­­ véráldoza­tainknak nem lett meg a gyü­­­­mölcse, hazánkat megcsonkították, ne­m él bennünk a reménység, hogy még egy­­­­szer föltá­madunk és megszületik a di­­i­csőséges Nagymagyarország. Elmon­­­­dotta, hogy a magyar romokon a m­e­seink emlékének kell áldozni, mert csak ez vezet ki bennünket a mostani siralmas helyzetünkből. A gyönyörű ünnepi beszéd elhangzása után a­ közön­ség a Szózatot énekelte el. Pünkösd hétfőjén impozánsan szép­­ ünnepély keretében ment végbe Ózdon­­ a hősök szobrának leleplezése. Az ünne­pélyen a környékről és a gyártelepről ; sokezer résztvevő jelent meg. Borsod­­­ vármegye alispánja hatalmas emlékko­­r­szerűt helyezett el a szép emlékoszlo­­­­pon. A szob­oravattási ünnepélyt nagy­arányú ünnepséggel kötötték egybe. Budapesten ugyancsak hatalmas ke­retekben ment végbe a világháború hősi halottainak emlékünnepélye. A Hősök­­Temtetőjében rendezett ünnepélyen részt vett Horthy Miklós kormányzó is, aki beszédében kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg a hősi halottakról. Az ün­nepségen József főherceg és Auguszta fh­ercegasszony is részt vettek. Új arany- és ezüstbányák Tokaj vidékén A Földtani Intézet gazdag arany- és ezüstrétegekre bukkant és Borsodban újabb szénm­edencéket fedezett fel földgáz után folyik a rendszeres kuta­tás. Ezt a munkát a pénzügyminiszté­rium szakközegei végzik és meg­van rá a remény, hogy főleg Baján és Debrecen vidékén bőséges földgázkutakat ny­it­­hattunk. — Harmadsorban nemesércek fölku­tatására irányul a törekvésünk. Ennek máris szép eredménye van a Mátrában és Tokajtól északra, Telkibányán, tehát a Hegyalja egy részén, ahol gazdag arany- és ezüstércekre akadtunk. Az ercterületek részletes vizsgálata még nem fejeződött be, de az eredm­­ény­ na­gyon biztató. Negyedsorban megemlí­tem, hogy bőséges aluminiumérc, a­z úgynevezett bauxit van a Vértes és a Bakony több helyén. Kibányászásuk itt­­ott már m­eg is kezdődött. Az ércet, saj­nos, most még külföldre kell szállítani, mert egyenlőre itthon, még nem tudják földolgozni, lignitet szolgáltatnak. Másodsorban (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesz­tősége jelenti.) Amióta a trianoni hatá­rok bányáink kilenctizedrészét elvágták az országtól a Földtani Intézet lázas kutatást f­olytat, hogy elveszett bányá­ink helyébe fölkutassa az ország eddig föl nem fedett természeti kincseit. Schréter Zoltán m. kiir. osztály geoló­gus a lop­tatások eddigi eredményéről a következőket mondotta: — Kihalásaink legfontosabb része az, amellyel új szénterületeket állapítot­tunk meg, illetve a régi medencék hatá­rait kiterjesztettük. Nagy kiterjedésű szénmedencére bukkantunk például Bicske közelében, Németegyháza Vidé­kén, továbbá Borsodban és főként Kop­sádban. Ezek mind kitűnő fajta szenek. Azok az új szénterületek, amelyekre a Mátrában és a Bükk déli oldalán buk­kantunk, már csak gyengébb minőségű A világváros bűnösei A párisi rendőrség cellájától a tárgyalóteremig — A bűnözők 90 százaléka idegen állampolgár — Az olaszok gyilkolnak, a kínaiak csalnak­­,és a magyarok lopnak Pakis, május hó Ahol hatmillió ember aszik naponta ebédet — vagy kell, hogy ebédet egyezv— ott gom­bamódra szaporodnak a bűnözők. A nélkülözők ugyanis előbb-utóbb meg­élhetésük biztosítására olyan eszközökhöz folyamodnak, melyek a büntető törvény­könyv paragrafusait kimerítik. Pak­s az a város, a­mi nagyszerűen érzi magát az, aki pénzt költeni jött ide, de keserves csalódásban van része a munka­keresőnek. Először is a hihetetlen sovi­nizmus, másodszor a nyelv és a helyi szo­kások tökéletlen ismerete teszi majdnem lehetetlenné az idegenek elhelyezkedését, így érthető az is, hogy főleg az idegenek nélkülöznek és hogy Pária bűnügyi sta­tisztikájában 90 százalékát teszik ki a rajtakapott bűnözőknek. Érdekes pontja a hivatalos statisztiká­nak az, amelyben részletezve van, hogy milyen nemzetiségű egyének rendszerint milyen bűnözésre hajlamosak. A rendőr­ségi gyakorlat igazolja ezen adatok he­lyességét. Az olaszok gyilkolnak. A Parisban elkö­­­vetett gyilkosságok 75 százaléka­­az ola­szok műve volt. A kínaiak és a japánok csalnak. A lopásban magyarok, szerbek és csehek ludasak rendszerint. Teljesen hiányzik a statisztikából az angol, spa­nyol és német faj. A prefektúra egyik vezetője volt szíves nekem a­ következő magáninformációt adni: — Hogy mi az oka annak, hogy a bűn­esetek 90 százalékában külföldi a tettes, az egészen világos. Ugyanis seregével jöt­tek ide existencia nélküli emberek, akik­­jóformán min­den pénz nélkül érkeztek meg. Köztudomású, hogy itt sem egysze­rű az elhelyezkedés, tehát azon vették ész­re magukat, hogy nincs mit enni. Egy­két napig éheztek, aztán önkéntelenül is rákanyarodtak a lopásra Ezért kapni a külföldön — különösen olyan országok­ban, ahonnan sokan akarnak jobb jövő reményében ide kijönni, — olyan nehezen beutazási vízumot.­­ A rendőrség megnehezíti az idegenek itt tartózkodását azzal, hogy engedélyhez köti­ks két hónapon felüli ittlakást. Azok, akik 2 hónap alatt el tudtak helyezkedni, az engedélyt minden további nélkül meg­kapják, akik azonban exisztencia és anya­giak hijjáin vannak, kiutasíttatnak. A francia törvények a lopást különösen szi­gorúan büntetik. A legkisebb tárgy eltu­lajdonításáért 3—4 évi kényszermunka jár. Éppen ezért a bennszülöttek óvakod­nak összeütközésbe kerülni a törvény­könyvvel. — Szomorú az, hogy a magyarok olyan nagy százalékát teszik ki a bűnözőknek. Ennek oka talán a forradalmak által meg­lazított erkölcsökben rejlik. Ezután lementünk a párisi rendőrfő­nökség celláihoz. Minden személy külön cellában van, — az őrizetbe vettek is, — a cella bútorzata pedig kényelmesebb, mint az otthoniaké. Páriában egészen a törvényszéki tárgyalásig vannak a rend­őrség fogdájában a delikvensek és csak azután veszi át őket az ügyészség. Kihágási ügyekben pedig a rendőrség helyett az u. n. békebinó ítél. Amikor kiléptem a rendőrség épületé­ből és végigmentem a boulevard St. Mi­chelen, elővettem egy magyar lapot és olvasni kezdtem. — Hát győztek a baloldaliak! — szólí­tott meg valaki. Odanéztem. Idősebb 45—50 éves férfi le­hetett. — Igen! — feleltem. — Olvastam ezekben az újságokban, — mondta és egy csomó gyűrődlött magyar újságot húzott ki a zsebébe. — Nem venné át őket fél áron? A rossz rendőri statisztikáira gondol­tam. Adtam a magyar­nak 10 francot. Ma . . . m­a lesz mit ennie. De holnap?. . . MAKAI F. EMIL REGGELI HÍRLAP Egy szabadságolt fegyenc meg­támadta a rendőrt, azután megszökött Elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Pün­kösd első napján a hazatért mázsánál egy ismeretlen férfi ok nélkül nekitá­madt Lipták János munkásnak és azt ismételten arcul ütötte. Nyomban rend­őrt h­ivtak segítségül. Az leigazoltatta a támadó ismeretlent és ek­kor kitűnt, hogy az illető Balog Imre, a sátoralja­újhelyi törvényszékből föltételesen sza­badságait fegyenc. Igazoltatás közben azonb­an Balog Imre a rendőrnek is el­lenszegült és hadonászva kiabálta: — Tizennyolc hónapot ültem a sátor,­aljaújhelyi fogházban, de leülök még annyit, mégis pofonvágom azt a senki­­házit. Lányai János rendőr elő akarta állíta­ni a támadó fegyencet a rendőrségen, ez azonban nem sikerült, miután az a rendőr elől megszökött. A rendőr síp­­jelzéssel segítségül hívta a legközelebbi őrszemet és kettőn üldözőbe vettél­ a szabadságolt fegyencet. A Régiposta-ut­­cán sikerült Balog Imrét elfogulok, elő­állítot­tu­k a rendőrségen, ahol nyomban megkezdték kihallgatását. A keddi nap folyamán Buchara Sán­dor dr. rendőrkapitány Balog Imrét elő­zetes letartóztatásba helyezte és kedden átszállították az ügyészség fogházába. ooo A kőkorszakben­ ember nyomára bukkantak a Gobi-sivatagban A Tim­esnek jelentik Urgából: Roy Andrews, a kiváló amerikai kutató ez­­időszerint Mongóliában végez tudomá­nyos kutatásokat. Egy csapat mongol bennszülöttel a Gobi-sivatag belsejébe hatolt, ahol egyszerre több helyen h­a­­talmas területen eszközli az ásatásokat. Kutatásai során óriási méretű táj ed­dig még nem látott alakú emberi cson­tokra alvadt, amelyek, megállapítása szerint a kőkorszakból való ember ma­radványai. Urgától mintegy 120 m­ért­­iföldnyire egy ilyen kőkorszakbeli em­bernek a teljes csontvázát sikerült ki­ásnia, amelynek alapján rekonstruálni lehet az akkor élt ember méretét. Az ős­emberi csontokon kívül dinosaurusz fa­jokat is talált, amelyekhez fogható nagy példányok még egyetlen múzeumban sem találhatók. Csiszolt kőszer­számok, edények és fegyverek is előkerültek a föld mélyéből. Az expedíció most veszélyeztetett helyzetbe jutott. Roy Andrews ugyanis automobilon tette meg az utat Urgától az ásatás helyére. Közben nagy hóesés támadt, amely a továbbutazást lehetet­lenné tette. A fáradhatatlan kutató azonban autóját otthagyva, rénszarva­sokkal folytatta írtját egy darabig, mígnem ezen vonóállatok is kidőltek és gyalog volt kénytelen útját folytatni egy kolostorig. Most meg kell várnia a hóesés megszűnését. Az ásatást végző bennszülött csapat élelmezése a hóesés miatt igen megnehezült. Urgából illen­­tő exped­ició indult Roy Andrews segít­ségére. Már csak rövid ideig vásárolhat olcsón ékszer, óra és ezüstneműseket Weiszlovits Samu ékszerüzletében mely cég 30 évi fenn­állása után pár hét múlva teljesen megszűnik Miskolc, Széchenyi­ u. 31. Telefon 25. szám. Ti Legújabb férfi szalmakalapok darabja 50.000 A Hegyesinét Szocs­is szőrmeáru megrendeléseket szakszerűen vállalok, minden igénynek megfelelően, valamint vad- és báránybőrök kikészí­tését legrövidebb idő alatt kikészítem. Szőrmefestés garancia mellett Peren ex József S + - é­s Széchenyi­ utca 16. sz. Téli ruhák nyári gondozása

Next