Reggeli Hirlap, 1925. október (34. évfolyam, 221-247. szám)

1925-10-01 / 221. szám

XXXIV. évf. 221. 87. Megjelenik hétfő kivételével min­dennap. — Előfizetési árak: Magyarország egész területén havonta 40.000 korona, negyed­évenként 120.000 korona. Külföl­dön ennek az árnak kétszerese. Hirdetéseket díjszabás szerint felvesznek a kiadóhivatal, a miskolci fiókkiadóhivatalok és d­ohánytőzsdék és az összes bél­és külföldi hirdetőirodák. Ára 2000 korona CSÜTÖRTÖK Felelős szerkesztő : Fazekas Sámuel — Szerkesztő: Kass Endre Kiadótulajdonos: Reggeli Hír­lap r.-t. — Nyomatét!: Klein, Ludvig és Szelényi könyvnyomda részvénytársaság nyomdájában. igazgató Ludvig István.­­ Szer­­teszt­őség: Városház tér 22.. földszint (telefonszámok: 498, 616.) Kiadóhivatal: Városház­tér 22. földszint (telefonsz. 2991 A haza régije Szék­ében­ hosszabbban beszélték, hogy az orosz bolseviki veszedelemmel szemben Románia számít Magyarország támoga­tására, vagy legalább is j­óin­dulatú sem­legességére és ezzel szemben hajlandónak mutatkozik bizonyos területi koncessziók­ra is. Most azonban kiderül, hogy ezek a kom­binációk messze eltávolodtak az igazság­tól. Románia, kétségtelenül számít ugyan Magyarország jóakaratai támogatására,­­ ha a vörösök elözönlenék a román terüle­teket. Magyarországnak adandó területi koncessziókról azonban nem hajlandó tu­domást venni. Nemcsak a román lapok­ ne adják nevetségesnek azt a feltevést,­­ hogy akadna román kormány, amely egy n­égyszögméternyi területet is hajlandó volna feláldozni a magyar jóakaratért, — hanem nyilatkozik maga Duca külügymi­niszter is és a sajtót, a legkategórikusabb cáfolatra szólítja fel a szinte tendenciózus híresztelésekkel szemben. Túlságosan nem érdekel bennünket,­­ hogy milyen álláspontot foglal el a ro­mán sajtó, vagy Duca külügyminiszter úr a magyar—román viszony szempont­jából, mert mi akkor sem bíznánk túlsá­gosan a román barátság őszinteségében, ha bizonyos koncessziókkal­­­ kecsegtetné­nek román részről bennünket. Mint jelleg­zetes tényt kívánjuk azonban leszögezni Duca külügyminiszter úrnak a cáfolattal kapcsolatos ezt a kijelentését: — Soha egy pillanatig sem volt szó bár­milyen szövetségről, a két állam között, — sem pedig a haza földje legkisebb rögé­nek az átengedéséről. Méltóztatik megérteni? Duea külügymi­­niszter úr „a haza földjének rögéről * be­­*ró!. A haza földjének rögéről, tehát Ér­tékről, hiszen ezzel­ az üggyel kapcsolato­san nem Ó-Románia területéről, hanem Erdélyről van szó. Kicsit komikusan hangzik ez a szó Du­­on ü­lügyminiszter ur ajkáról, no meg úgy kissé prepotensen. Mert Erdélyt min­­minek elnevezhetik a románok, mondhat­ok megszerzett, meghódított, vagy el rab­éi, területnek. c­sak a haza rögének me­­­tik el. Erdély a haza röge a sok t­ízezer menekült számára, az ott sínylő­dő magyarság számára, de a románok számára nem a haza földje, ez ellen a be­állítás ellen tehát tiltakozni volnánk t­éytelenek, hanem volna olyan kémikus Duea miniszter úr kijelentésének. COO Három levél a m­agy­ar közvélemény ív­e huszonnégy ala­tt volt már alkalma töprengenie a v..­,konai és a két berlini levélen, amik­­kegyetlen megtorlással fenyegetik a vörös hatalom urai és kívánói az­t, ha nem bocsátja sza­badon a nista Rákosi Mátyás, volt népbizt 3 bolsevista társait. Attól eltekint­­gy a legnagyobb jogtalanság és al­­ság beleavatkozni valamely ország előbb ügyeibe, ez a három levél jó lommal érkezett a magyar nép elé. lénk döbben a kérdés, mi lenne Szent A megtört országából, ha itt még mer megjelenne a bolsevizmus? Az ’ unalmas kérdést a három levél vezette A’ magy­ar lelkiség érzésében. És a fe­­hogy szörnyű utálattal, szent düh­­,sodró felháborodással utasítjuk visz­­a hangos leveleket, az alattomosan ink támadó sáskiai hadat, amely a ma­­i nemzet és a felocsúdó magyar tár­ulom zsenge vetését akarja felfalni. A föld ellőtt ők a kultúra és humanizmus ébe akarnak burkolózni, nekünk, saj­­os, keserves tapasztalataink vannak ár­ra, mit jelent az ő em­ber,szeretetük és tikkadt szomjúságuk a tudományok­­ és művészetek itala után. Ámitó, csalárd szavukat biztosan a külföld sem hiszi el, hiszen a nagy nyugati demokráciák a maguk évszázadokon át kikristályosodott kultúráját úgy féltik tőlük, akár a pestis­­betegtől az édesanya a fiát. Éppen ezért az egész műveit társadalom is megköve­telheti, hogy igenis leplezzék le őket, mu­lassanak rá görbe útjaikra és fogják le gyilkos kezüket, amivel mérget akarnak szórni a már tisztuló patakba. A három levélre egy napi töprengés, elmélkedés után csak ez lehet a magyar közvélemény válasza. Ám­­valahogy el ne vetse dolgát a kor­mány. Nehogy a bolsevista kísérletek le­törésének érvén a szabadságjogokra v­ö­­zekre és jobb magyar élet kiküzdésére irányuló törekvéseket fojtsa el. A kor­­mány ugyanis nem egyszer vélt már hal­­adó felforgatásnak nevezni olyan­­­ku­nságokat is, amik a tisztességes, méltó­ és szükséges ellenzéki politika mes­éjén járnak. A nagy tisztító munkában át kétszeres aggodalommal és vártás gyázással ügyeljen a kormány, hogy az a gyomot irtsa­­ki, csak a sebet vág­­ki és hagyja fejlődni a most még csak a csiráiba szökkent jogegyenlőséget, m­unkás boldogulási lehetőséget, szóval igazi demokráciát, amiből Magyaroz­­ág nagy élete fog egyszer kiszökkenni. A kormány 22 millió aranykoronás hosszúlejáratú hitelt nyújt a gazdáknak a pénzintézetek útján A külföldi hiteltárgyalások még mindig nem vezettek eredményre . A belföldi hitelt 35 évre kapják a gazdák, 7­5 százalékra, 86­5 százalékos elszámolási árfolyamon .A­ naggeti Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon.) Tegnap értekezlet volt a pénzügyminisztérium­­i binai Bod János pénzügyminiszter elnök­lete alatt, a mezőgazdasági érdekeltsé­­­­gek és a nagyobb budapesti pénzintéze­­tek vezetőinek részvételével a mező­gaz­­­­dasági hitel ügyében . A pénzügyminiszter közölte a megje­lentekkel, hogy a külföldi kölcsön meg­szerzése érdekében folytatott tárgyalá­sok nem jártak még kellő eredménnyel, azonban lényeges közeledés történt a külföldi hitelezői csoport álláspontja és az itteni álláspont között. A pénzügy­miniszter közölte, hogy azokra a fontos érdekekre valló tekintettel, amelyek a mezőgazd­aságnak hosszú lejáratú hi­telűiel való ellátásához fűződnek, a kor­mány elhatározta, hogy nem várja be a külföldi kölcsöntárgyalások végleges eredményét, hanem az erre a célra ren­delkezésről álló mintegy 22 milliárd aranykoronának megfelelő összeg fel­­használásával, már most megindítja a pénzintézetek útján a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitelt. A kormánynak az a célja, hogy a hitelt a gazdák részé­re minél olcsóbbá tegye. A pénzintézetek vezetői hajlandók­nak nyilatkoztak a pénzügyminiszter kívánságára a kölcsön közvetítésével kapcsolatos igényeiket mérsékelni. A részletes feltételek megállapítása most van folyamatban, annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy a gaz­dák a hitelt 35 évre 7,5 százalékos ka­matra, előreláthatólag 86.5 százalékos elszámolási árfolyamon fogják kapni és ezenfelül kezelési költség címén évi há­romhermed százalékot fognak fizetni. A kölcsön törlesztésére évenként mintegy 0,55 százalék esik, ténylegesen együtt­véve mintegy 10.5 százalékot fog fizetni a 86.5 százalékos árfolyamon elszámolt kölcsön után, az ezen felül a lényegesen mérséklene i­lle­téktét­­eleket fog kel­leni még fizetnie. A pénzintézetek vezetői, tekintettel arra, hogy a legnagyobb érdek fűződik ahho­z, hogy rossz típusú záloglevelek ne jöjenek létre, lekötötték magukat a pénzügyminiszterrel szemben abban az irányban, hogy a gazdák számára ezek­nél kedvezőtlenebb feltételek mellett nem fognak hosszú lejáratú mezőgazda­sági hiteleket folyósítani. Az értekezlet résztvevői nagy elisme­réssel­­ nyilatkoztak a pénzügyminiszter által javasolt megoldás módjáról. Bethlen a közeli hetekben átveszi a külügyminisztérium vezetését (A Reggeli Hírl­ap budapesti szerkesztő­ségének tele­fon jelentése.) Teljesen meg­bízható helyről azt az információt kap­tuk, hogy Bethlen István gróf miniszter­elnök már a közeli hetekben átveszi a kül­ügyminisztérium vezetését. Ezzel a hírrel kapcsolatban, amellyel ma már különben a fővárosi lapok is foglalkoznak, megem­líthetjük, hogy a Reggeli Hírlap beava­tott helyről szerzett információi alapján néhány nappal ezelőtt már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A miniszterelnök elha­tározásának legközelebbi oka az, hogy már a közeli őszi nemzetgyűlés ülésszaka alatt szeretné magát tehermentesíteni .Mindazon m­unk­ától,v­as­ndl­vök a­ minisz­­terelnökséggel járnak. Ezek a munkák akadályoznák abban a nagyarányú kül­politikai akciónak lebonyolításában, me­lyet tervez. Illetékes helyen, ahová információért fordultunk e tekintetben, hogy melyek volnának azok a külpolitikai jelentőségű tervek, amelyeket Bethlen, mint külügy­miniszter megvalósítani óhajt, úgy infor­málták munkatársunkat, hogy a kérdések elsősorban gazdasági természetűek, de hangoztatták azt is, hogy bizonyos alkot­mányjogi kérdések is sürgősen megoldás­ra várnak és ezért védik szükségessé, hogy ebben az időben Bethlen István gróf ta- t hasztalt gyakorlati érzékével vezesse a külügyminisztériumot. Amint lapunk más helyén megemlékezünk róla. Bethlen Ist­ván grófnak a miniszterelnöki székben az utóda kizárólag Vass József lehet. " Ankét fog dönteni az új pénzegységről A legújabb tervek szerint az angol silling valamely hányada lesz az új valutaegység. (A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztőségének telefonjdöntése.) A ma­gyar gazdasági és pénzügyi életnek m­a, egyik legfontosabb kérdése a valutare­form. Néhány nappal ezelőtt szinte el­hat­ározottnak látszott, hogy az arany­korona alapján fogják megállapítani az új magyar valutát. Az utóbbi napokban azonban nézeteltérések merültek fel a pénzügyi és gazdasági körökben, amely­nek következménye az volt, hogy a kor­mány, bár erre teljesen kész tervei vol­tak, az aranykorona alapon való átszá­mítást illetőleg, ezt elvetette. A legkö­zelebb összeülő ankét fog ebben a kér­désben véglegesen dönteni.­­ Ma az a helyzet látszik kialakultnak, hogy elő­­reláthatólag az angol shillingnek vala­mely hányada fogja alkotni az új valu­taegységet. Amint Bécsből jeleníti, a magyar va­luta'kérdésnek a gazdasági forgalom­ban való fontosságaira tekintettel, az osztrák importkereskedelmi kamara is foglalkozott a tárgyalás alatt álló ma­gyar valutareform kérdésével. Az esz­mecsere eredménytelen vollt, hogy a vár­ható áru és pénzügyi forgalom további emelkedésére való tekintettel a valuta azonosságára kell törekedni. Hogy ezt TÁRCAJEGYZETEK Az Esti Kurír és a Szózat sajtópere egy darab történelem Magyarország legújabb korszakaiból. Az Esti Kurír az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyé­ben Márffy Józseffel és társaival kap­csolatban a következőket állapította meg: „Öt esztendő véres tettei és amnesz­tiái után végre hurokra került néhány elvetemült gazember, bár védőjük, mes­terük, pa­trónusuk, a Szózat már ártatl­­anságukat harsogja és sarat, mocskot igyekszik szórni azokra, akiknek kezé­ben a hurok vége.“ Ezenfelül azt írta az Esti Kurír a Szózatról, hogy szövetségesek. — Már tudniillik Márffy Józsefek szövetsége­sei. Amire a Szózat sajtópert indított. Ennek a sajtópernek különböző fázi­sai voltak és vannak. Az első fokon az történt például, hogy az Esti Kurír szerkesztőjének a bizonyítás elrendelése iránti kérelmét a bíróság egész terjedel­mében elutasította. Ennek során támadt Rupert Rezső közismert afférja. A bí­róság elnöke, Schadl Ernő, Rupertet­ le­tartóztatta, a vádlottat pedig a bíróság hat heti fogházra és öt millió korona pénzbüntetésre ítélte.­ Meet a sajtópernek második felvoná­sa következett, amely tegnap játszódott­­ le a budapesti Ítélőtábla tanácsa előtt.­­ A vádlott védője megismételte a bizot i nyitás elrendelése iránti kérelmét. Kér- t te annak bizonyítását, hogy amikor el­vetemült gazemberek bombát küldtek Rassay Károlyinak és Miklós Andor-s na­k, a Szózat, ahelyett, hogy ezt a gaz­­­­ságot megbélyegezte velmia, megtá­madta a rendőrséget, amiért az ügyben nyomoz. Amikor a Fővárosi Operett­­színház eliten követték el az ismeretes merényletet, akkor a Szózat helyeselt. Ezenfelül Kádár Lehel Héjszas Ivánról gl­orifikál vezércikket irt. A budapesti tábla a védő által felso­rolt bizonyítási anyagot úgy látszik al­kalmasnak találta a bírói mérlegelés­re, mert a­ törvényszék álláspontjával el­lentétben, helyt­ adott a bizonyítási ké­relemnek.* Nagy harc indul meg tehát ebből az ügyből kifolyólag a bíróság előtt. Olyan harc, amelynek kimenetele elé az egész közvélemény lázas érdeklődéssel néz. — Mert nemcsak az Esti Kurír szerkesz­tőjéről és nemcsak a Szózatról, mint sértettről van ebben az ügyben szó, ha­nem a teljes magyar konszolidációról, a magyar jogrendről, a­ magyar társada­lom nyugalmáról, a békéről és a nyu­godt termelő munkáról. Minden szélsőséges irányzat lehetek­lenné tétele elsőrendű érdeke az ország népének. A szélső baloldal, a­ kommu­nista reakció teljes kiirtása jó kezekben éél.* Egy büntető ítéletnek, különösen saj­tópernek csak az abban szereplő felek között vannak anyagi jogi hatályai.­­ Kifelé az ilyen ítélet csupán szimbolisz­­tikus jelentőséggel bír. Ezt a szimbolisz­­tikus erőt azonban nem szabad lekicsi­nyelni, mert sok tekintetben kihatással lehet az általános közállapotokra. Az az erkölcsi erő, amely egy ilyen ítéletben duzzad, sok mindent más­sá tehet és sok mindent megjavíthat.­­ Egy csapásra nem tehet meg nem történtté eseménye­ket, sem lehetetlenné földalatti akció­kat, de ha reábocsátja ezekre a tárgyi­lagos világosság napsugarait, akkor ezeknek gyógyító hatása, a javulás ál­talános lehetőségei szempontjából el nem vitatható. Nagy érdeklődéssel várjuk tehát en­nek a sajtópernek az eredményét és végső kimenetelét és hisszük, hogy az igazság minden vonalon diadalmaskod­ni fog egy jobb jövő érdekében. lehetőleg sámán keresztül lehessen vin­ni, szükségesnek tartják, hogy lehetőleg egyszerű módon állapítsák meg az át­számítási kulcsot. Az osztrák-magyar kereskedelmi kamarának ezen állásfog­­lla­lása kétségtelenül nem bír döntő je­lentőséggel, de rendkívül­ érdekes abból a szempontból, hogy a magyar kormány éppen azon az alapon nem fogadta el az osztrák schillinget, mert szakítani akar a régi tradíciókkal és nem akarja sem­mi körülmények között azt a látszatot ketteln­­, hogy az osztrák és magyar pénzügyi piac ugyanazon valutaegység a­lapjára helyezkedik. A kormány nem válaszol a kommunista levelekre (A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztőségének telefon jelentése.) Szerdán dél­ellőtt Betlen István gróf min­iszter­elnököt felkereste Nádassy Imre dkr. or­szágos főkapitány. Az országos főkapi­tány a kommunista ügyben a külföldön szétszórt rágalmakkal kapcsolatban tett jelentést a­ miniszterelnöknek. A tanács­kozásról illetékes helyen a következőket közölték: — A kormány azokra a kútfői­ől ér­kezett táviratokra, amelyek Rákosi Má­tyás és társainak ügyével kapcsolato­sak, semmiféle válasz­dnni valója nincs. A rendőrség dokumentumokkal fogja igazolni, hogy semmi szabálytalanság sem történt. A kormány méltóságán alu­lna­k tartja, hogy ezekre a rágal­makra­ bármilyen formában is válaszol­jon, van letéve és teljes eréllyel folyik.­­ Ugyanakkor azonban hasonló eszközö­k­et kell alkalmazni a szélsőséges jobb­oldallal szemben, amely a reakciós tö­rekvéseket hatványozott erővel akarja diadalra juttatni, hogy a legsajátabb ostoba politikai programmját megvaló­­síthassa. Ezeknek a gyűlölettől elvi leült törekvéseknek vezérh­a­rcosa a Szó­zat rémű lap, mellyel az Esti Kurír szerkesztője elszántan vette fel a har­

Next