Reggeli Hirlap, 1925. október (34. évfolyam, 221-247. szám)

1925-10-01 / 221. szám

Csütörtök, 1325 október 1. Váratlanul 200 millióval megdrágult a színház átalakítása A város a színházépület társtulajdonosa , a Nemzeti Kaszinó nélkül fogott hozzá az átalakításhoz A kaszinó megakadályozhatta volna a munka folytatását, de a fontos kulturális érdekre való tekintettel ettől elállott . Megállapodás jött létre a város és a kaszinó között az építkezés keresztülvitelére — A kaszinó 200 millió kamatmentes kölcsönt kap a várostól Miskolc, szeptember 30 (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Smnere Bertalan és a miskolci Nemzeti Színház többi nagynevű alapítója, amikor a szín­­házépületet meglétesítették, örökös ott­hont adtak benne a Miskolc egész intelli­genciáját összefogó társadalmi egyesület­nek, a Nemzeti Kaszinónak. Több, mint ötven év óta székelt a színház épületében a Nemzeti Kaszinó, szerzett jogaiban senk­hol sem háborította meg, míg most a szín­ház éred akit­á­sáv­al kapcsolatban az a ré­szély fenyegette, hogy a színházzal való szinte társtulajdonosi jogát megh­áborít­­ják. ■* A miskolci színház átalakításával kap­csolatban ugyanis az a furcsa tévedés tör­­nt, hogy" a város a kaszinó, tehát a társt­dajdonos minden előzetes megkérdezése, vesítése és beleegyezése nélkül rendelte és kezdette meg az épület bontását és­­staurációját. A kaszinó érdekeit nemcsak az átalakí­­i munkálatok, hanem maga a színház üté­si terv is a legnagyobb mértékbeli­ítette, mert hiszen a kaszinó beleegyezé­­s nélkül elrendelt átalakítási terv­­be­oszt­ül vitele a kaszinó egyes helyiségei­­nk igénybevételét is jelentette és amint értesülünk, a kaszinó a terv ellen az első pillanatban tiltakozott volna is, ha véle­ményét kikérik, ez azonban nem történt meg. A kaszinó ezután is teljes joggal fel­léphetett volna még a terv keresztülvitele ellen. A város és a kaszinó ez ügyben fen­­forgó viszonyának a rendes hivatalos úton való­­rendezése azonban a munkála­tok abbahagyására és arra vezetett volna hogy a­ tervezett átalakítás a megfelelő időre nem lett volna készen, amit pedig fontos közérdek kívánt meg. A kaszinó figyelembe vette azt a­ fontos kulturális érdeket, amit a színház átalakítása jelent — éppen ezért békés úton kívánta a kér­dést rendezni. "*• Megindultak a tárgyal­ások a város ve­zetősége és a kaszinó között és végül a következő megállapodást létesítették: A kaszinó nem emel akadályt az elé, hogy a színház átalakítása az ismert terv szerint, bár a kaszinó súlyos sérelmével kereszt­ül vitessék. Nevezetesen: 1. Hozzájárul ahhoz, hogy eddig a ka­szinó bejáratául szolgáló lépcsőház és lépcsőzet a használatb­ól elvonassék, 2. hozzájárul ahhoz, hogy a régi följárat helyett részére az épület Deák-utcai frontján a bemutatott terv szerinti he­lyen és módon új lépcsőház és lépcsőzet építtessék és e célra a kaszinó Deák-utcai frontján a kijelölt egyszájba igénybevé­­tessék, illetve a kaszinó használatából örökre elvonassék és lebontassák, 3. átengedi továbbá a kaszinó a színház átalakításának a céljaira a ruhatár mel­letti udvari szobát. Ebből az új lépcsőh­áz megépítésével egyidejűleg kényelmes és külön bejárat készítendő a­ kaszinó részé­re és köteles a város a garderob-szobába az igényeknek megfe­lelő toalett-helyeket készíttetni. 4. ezen új lépcsőház és előcsarnok meg­felelő világításáról a város gondoskodik, azok egész használati idejére, tehát alko­nyaitól mindaddig, amíg a kaszinó helyi­ségei nyitva vannak. 5. a város elvállalja a kaszinó helyisé­geinek ugyancsak a saját költségén való villany világítását öt éven át, úgy azon­ban, hogy a világítási költségek a várost havonként legfeljebb kétmillió koronáig terhelhetik, 1i. miután az átalakítási munkálatok folytán a kaszinó helyiségei erősebb ron­gálásoknak lesznek kitéve, a város köte­lezi magát, hogy a kaszinó Széchenyi­ ut­­cai frontján levő három szoba oldalfalait a legjobb minőségű festékkel, a kaszinó által választandó színben és mintázattal kifestett, az ajtókat és ablakokat átmázott­­tatja, a parkettet felgyalultatja és viasz­­szál beereszti és ezen szobákat új, jóm­inő­­ségű­ 180 centiméter széles piros kókusz­szőnyeggel ellátja. 7. a város képviselője méltányolva a ka­szinó vezetőségének azon törekvését, hogy a kaszinó helyiségeit a mai ku­lturigé­­nyeknek megfelelően akarja megszerezni, hogy társadalmi és kultúrfeladatának ez­által is jobban meg tudjon felelni és helyiségeiben a városunkba érkező idege­neket is képes legyen méltóan fogadni. A kaszinó részére e célból 200 millió korona kamatnélküli kölcsön nyújtására vállal kötelezettséget, amely kölcsön a k­aszinó által tíz év alatt évi 20 millió koronás részletekben fizetendő vissza az esedékes­ségek idején való aranykorona alapon számítva. A kölcsön a város által még az átalakítási munkálatok alatt folyósítan­dó, hogy a felszerelés a kaszinó részéről­ is idejében legyen foganatosítható. Ezt a megállapodást a város képvisele­téb­en Hodobay Sándor dr. polgármester, a kaszinó képviseletében Tarnay Gyula dr. írták alá. A megállapodást az aláírók egyéniségük erkölcsi súlyával biztosítot­ták és mindkét fél vállalta, hogy a meg­állapodást illetékes szervek által legali­zálhatja. •j-LrL-i­L-i.n­r.xi.~Lin.i~n------------------------------------.................................... .......................... A szerb belügyminiszter a magyar műkedvelői előadások ellen Szabadkáról jelentik: A szabadkai rend­őrség egy új belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással meg akarja nehezíteni a magyar műkedvelői előadások rendezé­sét. A rendőrség közölte a műkedvelő tár­sulatokkal, hogy minden előadásukra kü­lön kell engedélyt kérni a belügyminisz­tériumtól és mellékelni kell az előadásra szánt darabot. Ez a rendelet, — amely különösképen csak Szabadkára áll fenn, — lehetetlenné teszi a magyar műkedvelő előadások tartását, mert minden előadás­ra külön engedélyt kell szerezni, ami any­­nyi időt venne igénybe, hogy egy szezon alatt a legjobb esetben is csak egy vagy két előadást lehetne tartani. Ezér­t a sza­badkai műkedvelő társaságok, amelyek mindegyikének különben is a belügymi­nisztérium által jóváhagyott alapszabá­lyaik szerint engedélyük van magyar m­ű­­kedv­e­lői előadások rendezésére, az új ren­delet értelmében most újból játszási en­gedélyt kértek az egész esztendőre, nehogy minden esetben külön engedélyt kelljen kérniök. Ezeknek az engedélyeknek a megadása azonban minden sürgetés elle­nére is egyre késik. Ezzel magyarázható, hogy a műkedvelő társaságok még nem kezdhetik meg működésüket. A földmivelésügyi miniszter nem ellenzi a gabonahatáridőüzlet visszaállítását .A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­ségének telefonjelentése.) A gabonahatár­­időüzlet sokszor említett reaktiválása kül­­­önböző híresztelésekre adott és ad még mo­st is alkalmat. Az utóbbi napokban Mayer János földmivelésügyi miniszter­nek egy olyan nyilatkozatáról terjedtek­­el hírek, amelyek szerint a föld­mivelés­­ü­gyi miniszter kijelentette volna, hogy a­d­dig, amíg nincsenek kereskedelmi szer­­ződések, nincsenek tarifál is megállapodá­sok, nem tartja célszerűnek a gabonaha­­táridőüzletnek újból való megnyitását. Ez st. hír, ilyen formában kerü­lt nyilvá­nosságra, de értesülésünk szerint nem így hangzott el a miniszter nyilatkozata. Ugyanis a tőzsde vezetősége felkereste a földmivelésügyi minisztériumot és kö­zölte vele azoknak az előkészítő munkála­toknak eddigi eredményét, amelyet az el­nökség a gabonahatáridőüzlet visszaállí­tása érdekében végzett és a fesztelen be­szélgetés során hangzott el Mayer föld­mivelésügyi miniszternek a következő nyilatkozata: — Én nem ellenzem, de nem is akarom a ga­bonah­a­t­ár­olőü­zletet. . A miniszter hosszasan elbeszélgetett a tőzsde elnökségének tagjaival és felsora­koztatta azokat az érveket, amelyekre ezt a kijelentést alapította, de egyik sem volt olyan, hogy ebből a tőzsde elnöksége azt a meggyőződést szerezhette vollna,­­ hogy a földművelésügyi miniszter meg akarná akadályozni a gabonahatáridőüz­­let ,inaktiválását. Emellett bizonyít az is, hogy a tőzsde elnöksége háborítatlanul dolgozik tovább a gabonahatáridőüzlet helyreállításán és úgyszólván mindent elvégzett már, csak az ügynöki kérdés rendezése van hátra, úgy látszik, ez okozza a legnagyobb nehéz­séget. OOO A francia minisztertanács elfogadta Liautey marsall lemondását Párisból jelentik: Liautey marsall le­mondásának elfogadása alkalmával a mi­nisztertanács sajnálkozásának adott kife­jezést Liautey elhatározása fölött, nem zárkózhat­ik el azonban ama kényszerítő okok elől, amelyeket a marsall már 1923- ban és 1924-ben felhozott. Egyben az or­szág Ikaláját nyilvánította a marsallnak azért a nagy civilizátorius munkáért, a­melyet Marokkóban az utóbbi hónapok zavarai közepette is tanúsított odaadással és erővel végzett. Kiváló minőségű angol férfi és női bőr is tr­ikokerty­ük megérkeztek Epstein uridivatüzletébe 3. oldal. A felebbviteli bíróság megkezdte Reini­z Jakab ügyének főtárgyalását Grósz Herman ellen elkövetett gyilkosságért vonják felelősségre Nagyváradról jelentik. Szerdán reg­gel kilenc órakor kezdődött meg, a nagy­váradi tábla előtt a többszörös rabló­­gyilkos, Reinitz Jakab ügyében a fel­­lebbv­iteli tárgyalás, amely iránti or­szágszerte óriási az érdeklődés. Ezúttal Grosz Hermann kereskedő ellen elköve­tett gyilkosság ügye kerül a felebbevi­­teli bíróság elé, miután ebben az ügyben a törvényszék Reinitz Jakabot halálra ítélte. A felebbviteli tárgyaláson az el­nöki tisztet Ile dr. táblaibiró tölti be. — Reinitz védelmét Varjassy Lajos dr. válla­lta magára, aki tagja volt Ábra­­hám Dezső vo­lt szegedi kormányának és most Bukarestben ügyvédi irodát nyitott. Varjassy elfoglaltsága miatt nem jelenhetik meg a tárgyalásom, he­­lyette Simonka dr. ügyvéd érkezett Nagyváradra. Szó volt ar­ról is, hogy Reinitz egyik védője egy nőügyvéd lesz, ez az érdekes védő azonban szintén neon jelent meg a tárgyaláson. Reinitz Ja­kab a szatmári fogházból kedden reggel 9 óra­kor érkezett erős fedezettel Nagy­váradra. A tárgyalást a nagyváradi tábla nagytermében tartják s az elnök­ség kétszáz jegyet bocsátott ki az érdek­lődők számára. A tárgyalás­ra tanukat nem idézték meg, a bíróság egyedül a periratokat olvastatta fel­, amely után meghallgatják a perbeszédieket és ez­után kerül sor a táblai tanács döntésére. A szerdai napot a per­iratok olvasása veszi igénybe. Simonka dr. kijelentette, hogy nézete szerint a tábla visszautalja az ügyet a törvényszékre, amelyet az ügy újjról való tárgyalására utasít. Éhgyomorra étvágyat, h HLQ B kellemes • t­­­l­i­HHk­w JKBBBÉMSlBnaBRb­Bn­Hfl vet biztosít, világhírű keserűvíz ! A BERENTEI KŐSZÉN BÁNYAVÁLLALAT a gömöri pályaudvarnál lerakatot létesített, ahol október hó 12-től kezdődőleg közismert berentei darabos szenet kicsinyben és nagyban házhoz szállítva és csurdán átvéve, mindenkor főállya­SZ*OBI adja. Berentei szén ezentúl Miskolcon kizáró­lagosan csak ott szerezhető be közvetlen. Ugyanott APRÍTOTT FA is kapható lesz. Tisztelettel Berantei Kőszénbányavállalat Telefon telepen: 5-88. Gömöri p. u. Telefon lakáson: 8­87, Debreceni­ u. 13. Rendeléseket lakáson már most felveszünk SWOJL­BI HIJEAP A pincérek szakszervezete állást foglal az egységbontó törekvésekkel szemben (A Reggeli Hírlap tudósítása.) A ma­gyarországi szállodai, éttermi és kávé­házi munkások országos szövetségének miskolci csoportja keddről szerdára virradó éjszaka fél 3 órakor Kohn Gá­bor elnöklete alatt népes taggyűlést tartott, amelyen a csoportban történt szaka­dással f­oglalkoztak. Pár héttel ezelőtt ugyanis a 120 ta­got számláló miskolci pincér­csoportból többen kiváltak és a keresztény eszme jelszavával új pincér szövetséget léte­sítettek. Az új szövetség kedden kiált­ványt intézett a pincérekhez, amelyben f­elszól­ít­ják őket, hogy „vasláskülönb­­ség nélkül tömörüljenek a kibontott nemzeti zászló alá.“ A pincérek szakcsoportja részéről azt mondják, hogy úgy a kiáltványban­,­­ mint különösen annak kommentárjá­ban foglalt adatok, sok tekintetben nem felelnek meg a valóságnak. Nem igaz, hogy a zsidó üzletekben felmondtak volna azoknak a keresztény pincém­un­­kásoknak, akik az uj szövetség ívét alá­írták s nem felel meg a valóságnak az sem, hogy 70-nél többen jelentették vol­na be kilépésüket a szociáldemokrata szakszervezetnek. Az iga­zság az, hogy a­ keresztény nemzeti alapra helyezkedett pincéreknek semmi bánk­iadásuk nem esett. Egyetlenegy közülük még nem je­lentette be kilépését a szakszervezetből s a­­12 pincér közül különben csak 42 volt tagja eddig a szociá­ld­emokrata szakszervezetnek. Sokakat erőszakkal kény­szerítettek az iv aláírására többek előtt pedig elhallgatták az alakulás igazi célját és ezek most tiltakozásukat fejezték ki a szociáldemokrata szakszer­vezetnél s máris megtagadták az új ala­kulással a közösséget. Az éjszakai ül­ésen az elnöki megnyi­tó után Barkóczy István központi ki­küldött vázolta az ország pincérségének súlyos gazdasági helyzetét. Rámutatott a szakszervezetből kiváltóik vádjainak alaptalanságára. Az egységbontók bizo­nyos érdemeket akarnak szerezni, ame­lyeknek azonban a munkásság adja meg az árát, mint a­hogy például Nyíregy­házán is bekövetkezett, ahol a szakadás azt eredményezte, hogy a munkaadóik a dereket­­leszállították és a főpincéreket különböző kiadásokká­ terhelték meg. Fegyelemre és kitartásra bu­zdította a szakszervezethez hű maradt tagokat. Ezután Reisinger Ferenc nemzetgyű­lési képviselő szólalt fel, aki az úgyne­vezett keresztény munkásmozgalom bel­ső ellentmondásait fejtegette.­­ Ezek hazafias jelszavakat hangoztatnak és kifogásolják a­­szociáldemokrata mun­kásság nemzetköziségét, pedig ezek a nemzetközi kapcsolatok nem esnek a hazaifiság rovására. Hangoztatta ezután az osztályharc fontosságát és a szerve­zettségben rejlő erőt. Reisinger beszéde után a gyűlés egy­hangú határozattal kimondta, hogy el­ítélik az egységbontók homályos célú aknamunkáját, nem engedik magukat felekezeti és egyéb jelszavak által a mozgalomtól eltéríteni s továbbra is hű­ek maradnak a szakszervezethez. «♦♦♦♦* Feljelentette önmagát egy sikkasztó adóügyi jegyző (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­sé­gének telefonjelentése.) A pestvidéki kiír. ügyészségen önként jelentkezett Hal­ler Géza Rezső, 44 éves adóügyi jegyző és letartóztatását kérte, mert hosszabb idő óta sikkasztja­ a rábízott adópénzeket. A pestvidéki ügyészségről átszállították a budapesti főkapitányságra, ahol elmond­ta, hogy 1922 februárja óta volt alkalma­zásban Kővágóőrsön, mint adóügyi jegy­ző és két év óta rendszeresen, sikkasztja a befizetett adópénzeket. Számítása szerint körülbelül 30 millióval károsította meg az adópénztárt. Szeptember 5-ikén 600 ezer koronát vett magá­hoz, Budapestre jött, a pénzt elköltötte és most, hogy elfogyott, önként jelentkezik. A rendőrség megálla­pította, hogy Haller már büntetve volt.­­ Az aranyosmaróti büntető törvényszék két és félévi börtönre ítélte sikkasztás miatt és annak idején büntetését le is ül­te. Most azzal védekezik, hogy a sikkasz­tott pénzt beteg felesége gyógyítására és két gyermeke tanítására fordította. * Sió! 1 kalap­újdonságok érkeztek Epstein W­ultdivat céghez

Next