Reggeli Hirlap, 1925. november (34. évfolyam, 248-272. szám)
1925-11-01 / 248. szám
Vasárnap, 1925 november 1. Tisza István emléke írta: Supka Géza Tisza István kitűnő nagy egyéniségével szemben talán sokkal nagyobb hiba és méltánytalanság lenne a bírálat elfojtása, mintsem a históriai tanulságok levonása. És amennyire mi ismertük az ő gondolkodásmódját, mi, akik életében kemény harcban állottunk vele szemben, de akkor is mindig elismertük kiváló személyi kvalitásait és mi, akikben meg volt az erkölcsi bátorság (annyi, hálára kötelezett, személyes hívével szemben), hogy irtózatosan tragikus halála után nyomban utálatunkat fejezzük ki az aljas bűntény fölött és nyíltan letegyük a kegyelet virágát egykori nagy ellenfelünknek frissen hantolt sírja fölé, anélkül, hogy hipokrita szemforgatással a Sors sújtó kezéről példázgattunk volna, — mi azt hisszük, hogy az a poszthumus tömjénezés, amellyel ma Tisza István emlékének némelyek adóznak — hátha a tömjénfüstből nekik is jut valami kevéske! —, s az ő igazi történelmi szerepét iparkodtak hiperlojális eulógiákkal elfátyolozni, olyanok, akik volt vezérüknek még a temetésére sem mertek elmenni: mi azt hisszük, hogy Tisza István szelleme nem ezekre a langyos, orfikus himnuszokra vágyott, egész harcos egyénisége sokkal inkább szomjazott a bírálat tisztító tüzében való megacélozódásra. És aki azt akarja, hogy Tisza István egyénisége históriai értékké szublimálódjék a magyarság számára, igen rossz szolgálatot tesz ennek a márványfaragású, kemény szobornak, ha a hamis diszkontban zengő dicsériádák forró vizével mosogatja annak felületét. Meg kell tehát mondanunk, hogy Tisza István romantikus, virtusos tetteiért, sőt esetleg a mások viselt dolgaiért is bármikor a végletekig helyt álló, férfias, pompás egyéniségét mi a háború előtti magyar úri osztály egyik legragyogóbb képviselőjének tartjuk, egy elmúlásra ítélt genus utolsó, gyönyörű kivirágzásának — amelyben a faj emlékezet minden szépsége és minden — hibája még egyszer teljes elemi erejével felbontakozik: egy tavaszt álmodó csalóka őszi virágzás buja teljességű felfestése . . . És talán éppen ez az örökké egyes szám —egyes személyes kiütközése lett a végzetévé is: túlzottan vállalt olyan felelősségeket, amikhez eredetileg semmi köze sem volt s magyaros érzése a valóságnál súlyosabb mértékben exponálhatta vele úgy a maga, mint fajtája szerepét a háború körül, azt hitte, hogy ezzel szolgálatot tesz népének, ha nyerünk, a németekkel és az osztrákokkal szemben, aki bátor és lovagias ellenségének virtusos, kemény magatartását méltányolni fogja. Tévedt Tisza mind a két tekintetben; a németek tényleg méltányolták a magyar csapatok virtusát, ahol öldöklésről volt szó, az első sorokba küldték fiainkat; az ellenség is, sajnos, túlságosan mérlegbe vetette Tisza harcias virtuskodását: keservesen megfizettette velünk a mi legényes, duhaj kedvünket. Ezek azonban Tisza Istvánnak inkább csak olyan alaphangúlagi tévedései. Sajnos, a háború során néhány sokkal kézzelfoghatóbb konkrét elvetése is adódott, amelyekből azt a következtetést kell levonnunk hogy Tisza István nem látta tisztán államférfi- vagy európai magaslatból a történéseket; rá és hazájára nézve végzetessé lett az a pentripetális álláspont, amely mindent csupán a magyar glóbus szemszögéből nézett és nem tekintett arra, hogy Magyarországon minden politikai cselekmény egy kétkarú emeltyű működéséhez hasonlatos, amely nem csupán a határokon belül jelentkezik az eredményeiben, hanem a határokon kívül még sokkal nagyobb reperkusszióval jár együtt. És volt a túlzott egotizmusán és túlfűtött nacionalizmusán kívül még egy harmadik optikai csalódása is, amely elidejztette vele, hogy Magyarország immár kinőtt a rendiség kereteiből, azoknak toábbi erőszakolt fentartása csak robbantásra vezethet. Nem látta be, hogy itt a végső perce annak a demokratizálási folyamatnak, amely a nyugaton immár száz, meg százötven évvel ezelőtt elintéződött s amely világhistóriai szükségesség alól — bármennyire is fájjon az osztály nosztalgia sutba dobása — Magyarország sem vonhatja ki magát. Tisza Istvánnak minden tévedését és hibáját eme a három, alapjában véve és a maga korában, az európai romanticizmus idején, igen tiszteletreméltó alaptulajdonságára lehet visszavezetni, csak éppen, hogy kerek száz évvel késett el az idők óramutatójától s az ilyen lekésések végzetek szoktak lenni a történelemben. Munkában Eckhardték elvbarátai Bukarestből jelentik• A szamosvölgyi vónaton Kolozsvár és Deés között egyeemi hallgatók a zsidó utasokat inzultálták és súlyosan bántalmazták. 1s A vonaon lezajlott botránynak igen különös előzménye van. Bácsa község egyik rónán földbirtokosát, valamilyen tartozása miatt jogerős bírói ítélettel végre akarák hajtani. A földbirtokos erre Kolozsvárra utazott és onnan 36 nacionalista diákot kért ki, hogy megakadályozza a végrehajtást. A diákok már Kolozsváron leitták magukat és a vonaton valamennyi utast igazoltatták, közülök a sidókat megverték. Egyik utasnak elérték a karját és lábát. A deési rendőrég tehetetlennek bizonyult a diákokkal zemben. 3. oldal. BEGGBEI HIBEAP A kereskedelmi érdekképviseletek megbízottai a vasgyári nyomozás gyorsabb iramu lefolytatására kérték az illetékes minisztereket A nyomozás lassúsága folytán egész seregterhelő bizonyíték csúszik ki a rendőrség kezéből — A nyomozó hatóság nem hibás az eddig elért részleteredmények miatt . Hétfőre egy nagyobb arányú lopási ügy részeseit hallgatja ki a vasgyári rendőrség (A Reggeli Hírlap tudósítása.) A diósgyőrvasgyári panama ügyének igen érdekes momentuma van. Miint a Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti, a kereskedelmi és gazdasági képviseletek országos nevű reprezentánsai eljártak Walkó kereskedelmi miniszternél és Rakovszky belügyminiszternél, arra kérve őket, hogy a gyár hitele érdekében saját hatáskörébe tartozó részleteket, a gyárüzemi visszaélésekkel kapcsolatban, gyorsított tempóban nyomoztassák, illetve vizsgáltassák ki. Arról is van tudomásunk, hogy Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő interpellációja nem az utolsó volt a panamák ügyében. Érthető feltűnést keltett egyébként a kereskedelmi miniszternek Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő interpellációjára adott válasza, amely 250 millió koronáiban állapítja meg a gyárüzem kárát a visszaélések következtében. A kereskedelmi miniszter a lantos közegeinek jelentése alapján beszélt így. Ha azonban tudta volna legalább azt, hogy a gyárüzemnél gyalupadokon, rézhuzalmin kívül lópatikókat is loptak ikloszszú időn keresztül, bizonyára nem ment volna el már akkor sem a kár megállapítása terén a szerénység legmagasabb határáig. A vasgyári rendőrségnél szombaton sem változott a felfogás a sajtó informálása tekintetében. Ez alkalommal hétfőre jeleztek felvilágosítást a nyomozás legújabb részletei felől. Hivatalos felvilágosítás dlíjján, a nyomozás gyári vonatkozásairól csupán annyit közölhetünk, hogy e nagyobb arányú gyárüzemi lopás ügyében hétfőre négy gyári alkalmazásban levő egyént és egy kívülálló személyt idéztek, be a rendőrségre. Jó helyről szerzett értesülésünk szerint, ennek a lopási ügynek a szálai igen kényes pontokat érintenek. A nyomozás különben ma is kiterjed minden részletre, amely a panamákkal összefügg, csupán ismételjük, a detektívhiány miatt lehetetlen eredményeket produkálni. Budapesten jelentéktelen tőzsdei differenciák miatt tett feljelentés ügyében is több detektív nyomoz, mint a diósgyőri vasgyár kárára elkövetett visszaélésekben. A rendőrségi nyomozásnak ez a lassúsága pedig azért is különös, mert a belügyminiszter ezideig egyáltalában nem hallatta szavát a parlementben ellhangzott interpellációval kapcsolatban. A nyomozás lassúsága következtében egész seregterhelő bizonyíték kicsúszott a rendőrség kezéből. A gyártelep ugyanis olyan kicsi, hogy egyetlen gyári alkalmazásban levő egyénnek a megidézése a rendőrségre, percek alatt köztudomású lesz és így ha például egy ügyben öt személy kihallgatása szükséges, mire a másodiknál megjelennek az idézéssel, a többiek is tudomást szereznek beidézésükről. Sok módja van tehát a bűnjelek btüntetésének, a tanuk preparálásának, úgy, hogy a rendőrség már nagyon jól kiképzett tanukkal, illetve gyanúsítottakkal áll szemben. Újév után nevezik ki a honvédség főparancsnokát Csáky honvédelmi miniszter nyilatkozata a főparancsnoki állás betöltéséről !A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefonjelentése. Vitéz Nagy Pál tábornoknak a honvéd főparancsnokságról való lemondása után a kormányzó a kiszivárgott híreik szerint, Janky Kocsárd lovassági tábornokra akarta a honvéd főparancsnokságot ruházni. Erről szóló információnkat beavatott helyen megerősítették azzal, hogy még tárgyalások vannak ugyan folyamatban, de minden valószínűség szerint, Janky Kocsárd melllett fog megtörténni a döntés. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter erről a kérdésről a következőket mondotta: — Csak annyit mondhatok, hogy a honvéd főparancsnoksági tisztség betöltésének kérdésében végleges döntés még nem, történt és azok a kombinációk, amelyek vitéz Nagy Pál tábornok volt honvédfőparancsnok utódjának személye körüli felmerültek, egyelőre még koraiak. Ismétlem, a tanácskozások folyamatban vannak, de végleges döntés még nem történt. Más oldalról szerzett hiteles információnk szerint, a Janky Kocsárddal kapcsolatos kombinációk körül a legutóbbi napokban bizonyos nehézségek támadtak. Janky Kocsárd tábornok ugyanis a maga részéről egyelőre még nem nyilatkozik abban az irányban, vájjon a neki felajánlott honvéd főparancsnoki tisztjét elfogadják-e vagy sem? Információnk szerint a jövő év elején történik meg minden valószínűség szerint a döntés ebben a tárgyban. Egy köztüzér összeszurkált egy napszámost és elmenekült Fegyveres járőröket küldtek ki a támadó tüzér elfogatására (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Szombaton a késő esti óráikban egy vérmest borított ember támolygott be a rendőrség központi ügyeletére. a Kapitány úr megszurkotak, nagyon gyenge vagyok, segítsen rajtam, mert mindjárt megfialok — szólt a szolgálatot teljesítő rendőrtiisztviselőnek. Neogrády Emil dr. rendőrkapitány nyomban telefonálta mentőknek. Amíg azok megérkeztek, levetkőztette a teljesen erőtlen embert. Makor látta, hogy hátán és vállán több szúrás van. Bár alig állt a lábán, a rendőrkapitány mégiis megkísérelte kihallgatását. Ennek során nagyon érdekes dolgokat tudott meg. — Kürti József szentistváni napszámos vagyok — kezdte az összeszurkált ember. — Sebők István nevű miskolci köztüzér jóismerősömmel ,sétáltam a személypályaudvar felé a vasúti sínek mellett. Barátságosan beszélgettünk. — Amikor a Szinva lúdjához értünk, anélkül, hogy védekezhettem volna, a legnagyobb meglepetésemre, Sebők István előrántotta bajonettjét és minden előzmény és ok nélkül több szúrást ejtett rajtam. A továbbiakra nem emlékszem, mert a vérveszteség következtében öszszeestem. Mikor percek múltán magamhoz térve, nagynehezem feltápászkodtam, Sebők István már nem volt mellettem. Egy órája gyalogolok már ide, hogy megtegyem jelentésemet. A rendőrség telefonértesítése folytán természetesen Sebők István köztüzér katonai hatósága nyomban fegyveres járőröket küldött ki a tüzér kézrekerítésére. Ez azonban lapunk zártáig nem járt eredménnyel. A REGGELI HÍRLAP KARÁCSONYI KÖNYVE A miskolci könyvpiac szenzációja a szeretet ünnepén a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve lesz. Ez a hatalmas almanach el fog jutni a Reggeli Hírlap minden előfizetőjéthez, olyan formán, hogy a könyvet a kereskedői árusításból teljesen kivonjuk és csupán a lap előfizetői kapják meg. A Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve tökéletes és kimerítő naptári részen kívül gazdag tárháza lesz a közhasznú ismereteknek. A Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyvében meg fogja találni az olvasó mindazokat a szükséges tudnivalókat, amelyek pontosan és szakszerűen tájékoztatják el a hivatalos élet labirintusaiban. A könyv ugyanis fel fogja sorolni az összes közhivatalokat, az egyes óradatok és ügyosztályok székhelyét és vezetőinek nevét, valamint azt is, hogy milyen ügyben, milyen hivatalhoz, hatósághoz, vagy kihez kell fordulni. Ezen a közhasznú kalauzon kívül a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve fel fogja sorolni az adófizetésiek idejét és módját, úgy, hogy az adózó polgárságnak ezentúl nem kell majd tájékozatlanul állania a kérdés előtt, hol, hogyan és mikor fizesse meg adóját. Az almanach másik részét legtisztább, legnemesebb és legfrissebb irodalom fogja kitölteni. Ebben a részben Magyarország valamennyi mné nagysága elküldi a maga novelláját, versét, vagy egyéb belletrisztikai írását, úgy, hogy a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve a mai élő magyar irodalomnak valóságos tükre lesz. A Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve így nem csupán hasznos olvasmány amelyet az esztendő egyetlen napjában sem lehet majd nélkülözni, de egyben, olyan értékes irodalmi alkotás is, amely hosszú mvre szerezhet kivételesen értéket? gyönyörűséget a közönség számára Még csak azt közöljük, hogy a Reg Okvetlenül nézze meg Gedeon nővérek műtermében készült Iparművészeti függönyök, ágyterítők és párnák kiállítását a Korona-szálloda vadásztermében. Díjtalanul megtekintheti szombaton 10—7-ig, vasárnap 9—7-ig geli Hirlapot Miskolc városon kívül öt vármegye közönsége olvassa és igy a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyve széleskörű nyilvánosság elé kerül. Ez a körülmény pedig üzleti hirdetések és kereskedői reklámok közlésére teszi kiválóan alkalmassá a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyvét. Ezek után felkérjük mindazokat, akik a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyvében hirdetni akarnak, hogy reklámjaikait, nehogy az értékes könyvből kimaradjanak, idejében adják le a Reggeli Hírlap kiadóhivatalában. Rövid időn belül megjelenik a rádiórendelet Walkó kereskedelmi miniszter nyilatkozata (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefon jelentése.) A rádióügy régóta húzódó rendezése végre megoldás felé közeledik. A Reggeli Hírlap munkatársának erről a kérdésről alkalma volt beszélni Walkó Lajos kereskedelmi miniszterrel, aki a következőket mondotta: — A rádió kérdése immár teljesen megérett a megoldásra. A rendeletén most végzi ite az utolsó simításokat, úgy hogy rövid időn belül megjelenhetik Munkatársunk azután megkérdezte a kereskedelmi minisztert, hogy a rádiókoncessziót a Magyar Távirati Iroda fogja-e megkapni, vagy pedig más kérvényezők, akiknek sorában ott találjuk Csathó Kálmánt, az Unió rt. csődtömeggondnokát is. A kereskedelmi miniszter így váleszolt: " Most egyelőre csak a rádióügyet szabályozó rendelet kibocsájtásáról van szó, míg a koncesszió kérdését ettől függetlenül kell majd megoldani oop Olcsóbb lett a búza A szombati terménytőzsdén az irányzat búzában és rozsban kissé lanyha, a forgalom búzában és tengeriben elég élénk. Hivatalos árfolyamok : Búza 76 és tiszavidéki 350- 355, felsőtiszai 347 5 - 3525, fehérmegyei 345—347'5, egyéb dunántúli 342—347*5, pestm. 345—350, 77-es tiszavidéki 355—360, felsőtiszai 3525-357, fehérmegyei 350 —355, egyéb dunántúli 347'5 —352'5, pestm. 352*5—357, 78-as tiszavidéki 357'5—362, felsőtiszai 355—360*5, fehérmegyei 3575—360, egyéb dunántúli 352*5 —357 5, pestm. 352—362 5, 79 es tiszavidéki 360—367*5, felsőtiszai 357*5—362*5, fehérmegyei 355—360, egyéb dunántúli 352*5— 357*5, pestm. 355—360, rozs 230—235, árpa 250—260, sörárpa 320—350, zab 245— 255, tengeri 275— 280, repce 620 - 630, korpa 157—1605, lucernamag 2000—2200, lóhere nagy arankás 2000—2200, köles 200 -210. A chikagói terménytőzsdén a búza irányzata nyugodt, változatlan, promt áru II. a. 156*25, decemberre 14775, májusra 147*5, júliusra 12636, tengeri irányzata tartott, változatlan volt, prompt áru II a. 84*5, decemberre 7475, májusra 78*60, júliusra 7925, arab irányzata tartott, változatlan, decemberre 38, májusra 43 50, a rozs irányzata csendes, esett 1 pontot, decemberre 81, májusra 86*75.