Reggeli Hirlap, 1925. december (34. évfolyam, 273-296. szám)
1925-12-01 / 273. szám
1929. XIi. I REGGELI HÍRLAP Ötmilliárdos sorsjátékot rendez a város, hogy el tudja helyezni a hajléktalanokat A sorsjátékból ISO -200 kislakást építenek, amelyeket a nyertesek között fognak szétosztani . A házat építő tisztviselők 70 százalékos kölcsönt kapnak az államtól . Segítséget nyújt a város a félbemaradt házak felépítésére Adót vetnek ki a munkanélküliség enyhítésére? (A B. H. tudósítása.) A tél beállta két súlyos problémát tett különösen aktuálissá: a munkanélküliséget és a hajléktalanok elhelyezését. Mindkét súlyos probléma arra indította a város vezetőségét, hogy a szociális bizottság meghallgatása után különféle intézkedéseket tegyem. — Hodobay Sándor dr. polgármester hétfőn délután hallgatta meg a szociális bizottságnak a munkanélküliségekre és a hajléktalanok elhelyezésére irányuló javaslatait. A bizottság, javaslatai alapján a napokban a város összeíratja mindazokat a házakat, amelyek életveszélyesnek vannak jelezve, de amelyeket kisebb befektetésekkel lakhatóvá lehet tenni és az összeírás alapján fog a város módot adni arra, hogy ezen kádak tulajdonosainak kölcsönt adjon. A bizottság javaslata alapján a város összeiratja a munkanélkülieket is és természetbeni segélyben fogja őket részesíteni. A hajléleta lapok elhelyezésével kapcsolatban vetett fel a polgármester egy igen életrevaló ötletet, amely megvalósulás esetén sokban hozzájárulna a miskolci lakáshiány enyhítéséhez. Pécs város mintájára a polgármester sorsjátékot tervez és a sorsjáték eredményéből 150—200 egy —háromszobás lakást szándékozik felépíteni. A bizottság elfogadhatónak találta az ötletet és a polgármester rövidesen ki is dolgozná a sorsjátéktervezetet. Az értekezletet Hodobay Sándor dr. Ötmilliárdból 200 lakás polgármester nyitotta meg, aki a szociális bizottság feladatának a fejtegetése után a ma két jelentős problémájára, a lakáskérdésre és a munkanélküliség kérdésére mutatott rá. Hogy mekkora a lakáshiány Miskolcon, — mondotta a polgármester. — mutatja az, hogy pár nappal ezelőtt a lakáshivatal a népjóléti minisztériumtól rekvirálási jogot kért. A város legutóbb 82 egyszobás lakást épített és most is három bérházat épít. Aggodalommal tölti el az a gondolat, hogy a lakáshivatal bírói határozatok alapján kénytelen egyes lakókat télviz idején kilakoltatni. — Ma Miskolcon 150 lakó van, akiket okvetlenül el kell helyezni megfelelő lakásban és hatvanra tehető a biróilag kilakoltatandónak ítélt családok számla. — Ezek részére tehát lakásról kell gondoskodni. A lakáshiány megoldására helyesnek tartaná, ha Pécs mintájára sorsjátékot rendezne a város. 50 ezer darab sorsjegy felbocsájtását tervezi 100 ezer koronás áron darabonkint, esetleg részletfizetésre is. A város így ötmilliárd koronához jutna, amelyből 150—200 egy, kettő és háromszobás lakást építene már a tavasszal. A nyeremény tárgya kétszáz lakás volna, úgy, hogy a nyerők lakhatási jogot nyernének. A sorsjegy-lakások béréből a város újabb lakásokat építene, vagy tizenöt éven át bizonyos összegekben kisorsolná teződjék és már télre lakhatóvá lehessen tenni. Farkas István helyesli a sorsjáték eszméjét, javasolja azonban, hogy a kisorsolt lakások örök tulajdonba menjenek. .. mert így jobban van biztosítva a sorsjáték sikere. Azonkívül javasolja, hogy a polgármester foglalkozzon a tisztviselőlakások építésével olyanképen, hogy a tisztviselők lakbérükből amortizálhassák a részükre felépített házat. Tarnay Gyula dr. szerint ezt a problémát csak normális viszonyok között lehet megoldani. A nagy kamat és a nagy munkabér miatt ma ilyenfajta megoldásra gondolni sem lehet. Hodobay Sándor dr. polgármester bejelenti, hogy a pénzügyminiszter törvényjavaslatot dolgoz ki, amely szerint a házépítő tisztviselők 70 százalékos olcsó kölcsönt kapnának, Ki ki tudják mutatni, hogy a ház felépítéséhez szükséges öszszeg 30 százalékával rendelkeznek. Tudomása szerint a törvényjavaslat ki fog terjeszkedni a magántisztviselőkre és a munkásokra is. A kilakoltatások felföggese ása A bizottság javaslata alapján a polgármester feliratban fogja kérni a népjóléti minisztert, hogy május elsejéig a kilakoltatásokat függessze fel. A polgármester összeitatja a félbemaradt, házakat és mindazokat a lakásokat, amelyek lakhatóvá válnának akkor, ha új háztetőt kapnak. Az adatok alapján a további teendőkről csak később fog dönteni a vámos. A tiankanUkulisíg problémája Hodobay Sándor dr. polgármester ezután a munkanélküliség problémáiét ismertette. Nem is olyan régen, alig volt Miskolcon munkanélküli, ma pedig már százszámra jelentkeznek a munkanélküliek a munkaközvetítőben, sőt már megjelentek a segélykikérők a városházán is. A város hajlandó a segítségre szorultaknak kisebb összegeket adni, gyermekeiket lábbelivel és ruházattal ellátni, azonban az összes munkanélkülin neon képes segíteni. Éppen ígért szükség van arra, hogy a munkanélküliség problémájának megoldásából adó útján a társadalom is kivegye a részét. Különösen feltűnő — mondotta —, hogy ma Miskolcon közel háromszáz háztartási alkalmazott van munkanélkül. Farkas István célravezetőnek tartaná, ha a jövőben már nyáron megkezdenék a téli munkaalkalom előkészítését. A munkanélküliek segélyezése érdekében szükségesnek látja a házra, a földbirtokra, sőt a tisztviselői fizetésre is kivetendő progresszív adót. — Nyúljunk a zsebünkbe és adóztassuk meg magunkat. — mondotta. — A munkanélküli cselédeket haza tell küldeni szülőfalujukba. Tarnay Gyula dr. kijelenti, hogy a munkanélküliség problémájának megoldását nem azzal kell kezdeni, hogy megadóztatunk mindenkit, mert akkor kétszer anynyi lesz a munkanélküli, mint eddig. Ezt az adóztatást, csak mint utolsó lépést kell megtenni. A munkanélküliség részben valóság és részben jelszó. Egy csomó ember nyomorog, egy csomó pedig jelszót csinál belőle, mert nem akar dolgozni. — Meg kell állapítani, hogy a munkanélküliek közül kik húznak segélyt a szakszervezetekből, a betegsegélyzőikből. Ezeket ki kell zárni a város által adandó segélyből. A munkanélküli cselédeket vissza kell utalni fa,In jókba. Demeter József rámutat arra, hogy a munkanélküliséget csökkenteni nem lehet azzal, ha az iparosok a most folyó építkezések munkáit, így a lakatos, asztalosmunkát már most kapják meg, nem pedig tavasszal. A polgármester meg is ígérte, hogy a ■városi építkezések összes asztalos és lakatos munkáit már a jövő héten birja. A bizottság ezután azt javasolta még a polgármesternek, hogy a munkanélküli segélyt ne pénzben, hanem természetben adja a város. A lakásrekvirálás ellen A polgármester előterjesztéséhez elsőnek Tarnán Gyula dr. szólalt fel. A legnagyobb averzióval fogadja a lakásrekvirálás eszméjét akkor, amikor a jövő év május elsején a háztulajdonosok már rendelkeznek az üzletekkel. A gondolatot még olyannak sem tartja, amely felett eszmecserét lehessen folytatni. A régi városi szabályrendelet is előírja, hogy novemberben csak május elsejére lehet felmondani, így tehát ezen idő alatt kilakoltatni sem lehet senkit. A lakáshiány egyik fő oka az, hogy sok lakás van a városban, amelynek csak a teteje rossz, a háztulajdonos ellenében nem tudja megjavítani és a ház bizonyos idő múlva lakhatatlanná válik. Helyes lenne, ha a város valamilyen formában segítene ezeken a háztulajdonosokon, hogy a házakat lakothatóvá tegyék. Ideje volna, hogy az állam is bekapcsolódna a vidéki lakásépítkezésekbe, mert a menekültek elhelyezésének minden konzekvenciáját a városi lakosság nem viselheti. Farkas István szerint kényszerrel kell befejezni egyes épülőfélben, levő házakat. A rosszkorban levő házak tatarozási költségeihez a város közönsége szívesen hozzájárul. A lakáshivatal nem tud lakást adni Kravecz Zoltán dr. államrendőrségi fogalmazó bejelenti, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, mintha a miskolci lakáshivatal a népjóléti miniszter- től lakosrakvirálásra kért volna engeélyt. A lakáshivatal felfogása szerint Miskolcon rekvirálni nem lehet. Hétszázison felül van azok száma, akik hivatalo-san lakást igényelnek, azonban 5—600-ra lecsüli azon családok számát, akik tűr- e tetetlen körülmények között ugyan, de fedél alatt vannak. Ezek is lakáshoz sze■etnének jutni. Megnyugtatja a bizottságot a kilakoltatásokat illetőleg, hogy oly netekben, ahol még szükséglakást sem tudnak biztosítani, a miniszterre bízzák végső fokon a kilakoltatás elrendelését. Aakáshivatal sajnos — mondotta. — ma nem tud és nem is fog tudni lakást adni. Túri József indítványozza, hogy a vá’08 írassa össze azokat a házakat, ameyeknek építkezése félbemaradt és találon módot arra, hogy ezek építése befe KÉSZÜL A REGGELI HÍRLAP KARÁCSONYI KÖNYVE KÉRELEM A HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐKHÖZ ÉS HIRDETŐKHÖZ Amint a Reggeli Hírlap olvasói már e számunkból is láthatják, olvasóink kívánalmának eleget téve, újból 8 oldalon és régebbi formánkban jelenünk meg. Természetesen az ezzel járó több kiadás folytán: a Reggeli Hírlap példányszámainak ára hétköznapon 2 ezer korona, vasárnapon pedig, amikor 12 oldal terjedelemben lépünk az olvasó elé, 3 ezer korona. Teljesítőképességünk egyik megnyilatkozásaként azt is megírjuk, hogy a mai naptól tárcák közlését is megkezdi a Reggeli Hírlap, sőt e napokban igen érdekes és a magyar irodalomban arrivált író regényét kezdjük el közölni. Amellett hatalmasan foglalkoztatja szerkesztőségünket és kiadóhivatalunkat a Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyvének összeállítása is. Ez a könyv valóban szenzációja lesz azoknak a karácsonyi ajándékoknak, amelyekkel a magyar újságok előfizetőiknek kedveskedni fognak. A Reggeli Hírlap Karácsonyi Könyvébe a legkitűnőbb magyar írók, élükön Herceg Ferenccel és Móra Ferenccel, küldték el legpompásabb írásaikat. Karácsonyi Könyvünket azok az előfizetők is ingyen megkapják, akik a Reggeli Hírlapra most fizetnek elő. E bejelentések után ismételten felkérjük hátralékos előfizetőinket és azokat a hirdetőinket, akiknek számlájuk még kiegyenlítetlen, hogy tartozásaikat mielőbb kifizetni, illetőleg hozzánk juttatni szíveskedjenek. Reméljük, senki sem fogja tőlünk rossz néven venni, ha csupán enynyi az az áldozatkészség, amelyért olvasóinkhoz fordulunk. Ennek teljesítését azonban okvetlenül kérnünk kell, mert csak így tudunk eleget tenni, annak az általános kötelezettségnek, amelyet közönségünkkel szemben mindig zavartalanul teljesítettünk és teljesíteni is óhajtunk. A bánrévei határincidens epilógusa Felmentették a gyilkosság vádja alól — Gross Pál vámőr bűnügye a miskolci hadbíróság előtt (A R. H. tudósítása.) 1923 júniusában kellemetlen határincidens tartotta izgalomban nemcsak a trianoni határmenti községek lakosságát, de az egész ország közvéleményét is. Bánrévei állomás közelében, Velkenye község határában két cseh csendőr jött át magyar területre, itt magyar vámőrökkel találkoznak, a csehek le akarták szerelni a vámőröket, mire formális ütközet fejlődött ki a cseh határőrség és a magyar vámőrök itt portyázó különítményei között; az ütközetnek két halottja maradt a helyszínen, a két cseh csendőr. A magyar kormány által megindított vizsgálat tisztázta, hogy a határincidens a cseh csendőrök hibájából támadt, mert ők jöttek át magyar területre és akarták leszerelni a vámőröket. Néhány nap múlva már a határincidens színhelyén a magyar és cseh kiküldöttekből álló vegyes vizsgálóbizottság is megtartotta a helyszíni szemlét és itt a legapróbb részletekig tisztázták a határincidens ügyét. A vizsgálóbizottság kiderítette, hogy magyar részről semmi szándékosság nem volt a kellemetlen határincidens és a véres kimenetű összetűzés körül, úgy, hogy a régi viszony helyreállott a vizsgálóbizottság jelentése után itt a Verkenye környékbeli határszakaszom is. Miután azonban a határincidensben résztvevő magyar vámőrök elleni gyilkosság miatt indított eljárást a miskolci kerületi vámőrség ügyésze. Gross Pál vámőrszakaszvezetőt és a társát letartóztatták és azilletékes hadbírói eljárást indították meg velük szemben. Cseh részről hasonlóan megindult a vizsgálat, ezt a rimaszombati törvényszék vizsgálóbírója folytatta le, aki a hlastárincidens áldozatai holttestének boncolásáról felvett jegyzőkönyveket a vizsgálat befejezte után diplomáciai után megküldötte a miskolci vegyesdandár törvényszéknek. Közel két évi vizsgálati fogság után tartotta meg a főtárgyalást a miskolci honvédfőtörvényszék Gross Pál vámőr ügyében. A másik vádlott a közelmúltban súlyos betegsége után meghalt és így egyedül ő ült a vádlottak padján. A tárgyaláson a hadbíróság a velkenyed határincidens minden részletét letárgyalta. Gross Pál vádlott azzal védekezett, hogy a cseh csendőrök provokálták az incidenst. Magyar területen le is szerelték a magyar vámőröket, akik azonban elkapták az egyik csendőr fegyverét és így menekültek meg. A tárgyaláson adatok merültek fel arra is, hogy csempészek is beavatkoztak a vámőrök és cseh csendőrök incidensébe és lehet, hogy a csempészek, golyói terítették le a cseh járőrt. Holics Pál dr. katonai védő védbeszéde után a hadbíróság Gross Pál vámőrt felmentette a gyilkosság vádja alól, majd azonnali szabadlábra helyezését is elrendelték. ooo A limburgi bányaművek részére Magyarországon toboroznak munkásokat _ ■ utlevélnélküli kivándorlási ügynökök garázdálkodása Borsodban (A B. H. tudósítása.) A belügyminiszter rendelete folytán úgy a rendőrkapitányságok, mint a csendőrőrsök éber figyelemmel kísérik, nincsenek-e területükön kivándorlási ügynökök. Mint már említettük, különösen a borsodi szénmedencére terjed ki a hatóságok ellenőrzése. Erre nagy szükség van, hiszen informátorunk szerint az egyes csendőrőrsök olyan értelmű jelentést tettek az illetékes hatóságoknak, hogy cseh megszállott területről újabban sűrűn szöknek át gyanúsan viselkedő egyének. Alig múlik el nap, hogy el ne fognának útlevél nélkül érkező embereket. Ezek a csendőrőrsök föltevése szerint kivándorlási ügynökök, akiknek az a céljuk, hogy rövid úton Csehszlovákiába csempésszenek munkanélküli magyar munkásokat. Azoknak azután Csehszlovákia területén szereznek útlevelet és elszállítják őket külföldi bányatelepekre. Mivel a belügyminisztériumnak is adatai vannak arra nézve, hogy különösen a limburgi bányaművek részéről toboroznak az ország területéről munkásokat, s a csendőrőrsök jelentései alapján az egész ország területén fokozott éberséggel vigyáznak a hatóságok arra, hogy lelkiismeretlen kivándorlási ügynökök hamis látszat keltésével ne csempészhessék ki a szorult helyzetben levő magyar munkásokat. ==== S *«‹■ • A feketekávéja úszta el Hamisítatlan, olyan különlegesség, amit minden órában szívesen élvezünk POIRET TÖNKREMENT Paul Poiret, a híres női szabó, a francia arbiter elegantianum csimborasszója, a divat kormányzója, tönkrement, lecsúszott, akár egy szerencsétlen börzsáner, vagy csődbejutott textiles. Több, mint két évvel ezelőtt az Avenue des Champs Elysées egyik legfejedemibb palotáját átépítették, hogy befogadja a Poiret részvénytársaság szalonjait. Súlyos milliókat fizettek e palotáért. Kilenc millió frankba kerültek e keleti izű szobák, ezüstös falakkal, rejtett világítással, tarka, alacsony puffokkal. Egy török sah serailja és egy gótikus templom keverékének építették a Poiret-divatházat, ahol a pocakos Poiret tentélyes Buddha-szoborként trónolt. Dolgozószobájának ajtaján ilyen poireti szellemességgel megfogalmazott táblák voltak. ..Gondolja meg kétszer, nem háromszor, mielőtt Poiret urat zavarja. Feltétlen szükséges, hogy ön velem beszéljen!" Ez Poiret. Ugyancsak poireti ötlet volt, hogy a mester a városi ■nemzetközi képkiállításon három öreg Szajm-gőzösből elegáns vendéglőt gyúrt össze, amelynek a következő elnevezést adta: ..Büszkeség, Szeretet, Vágy11. Másfélmillió frankjába került e látványosság, a vendéglő azonban nem ment. A minthogy újabban sok minden nem ment Poiretnek. Mirande Ires színházigazgató ezt így magyarázza: Ez az ember tele van ötletekkel! De hogyha ötleteit meg is valósítja, tönkremegy! Poiret elárvereztette galériáját. Éjjel kettő óráig tartott az elegáns loitáció, amelyen összes jó vevői részt vettek. Az aukció főerőssége Poiret saját képei voltak, Poiret ugyanis festő. Rossz szabó. Rossz üzletember. De jó festő és felmerül a kérdés, hogy ez a tehetséges ember miért nem maradt a palettáján?! El is fogytak nagy pénzekért a képei. Óriási pénzeket kapott Matisse és Picasso képeiért, amelyek 20 ezer frankon keltek el darab önként. Poiret tehát nem elveszett ember. Akár, mint festő kerül ismét felszínre akár, mint képügynök, fel fogja verekedni magát. Egy ember, aki összes képeit 600 frankért vásárolta és 90 ezer frankot hozott ki belőlük, abból még mindig lehet — ha nem is divatkirály, de — automobil gyáros. Női és leányka bársonykalap 140000 Női gyapjúmellény divatszinben 150000 Női bélelt keztyű 33000 Kalapbársonyok, ruhadiszek legolcsóbban Halmosnál Városháztér