Reggeli Hirlap, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

mek. A fiúcsika most szótlanul engedelmeske­dik. De könnyes szemében a harag tüzei égnek. Vad pillantást vet Caesar felé. Ki ez az idegen? Mit keres a házuknál. Elidegeníti tőle anyját. Azelőtt mindig együtt, aludtak Serviliával, most pedig oly keveset vannak együtt. Féktelen gyű­lölet és féltékenység marcangolja pará­nyi szívét A kertben azzal szórakozik, hogy fa­karddal mákfejeket vagdos. Nem baj, ha meg is szidják érte. Valahogy ki kell töl­tenie a bosszúját Észre sem veszi a távozó Caesart, aki átvonul a kerten. A nagy római megállt Gyönyörködik a gyermek játékában. — Mit csinálsz? — kérdi mosolyogva. — Vívni tanulóik. — Minek? — Ha nagy leszek, hogy megölhesselek téged. Caesar nevet, ölbe kapja föl a gyönge gyermeket. — Hát te is, fiacskám . . . gyűlölsz . . . mint a többiek? Oh . . . pedig, ha tudnád, mennyire szeretlek téged. És megcsókolta a­ csöppnyis Brutus ar­cát Azt az arcot, amely hamvas volt és sápadt ... és annyira hasonlított Servi­­llára . . . ahhoz a nőhöz, aki Caesart leg­jobban szerette mindenkinél: a világon! ftECGFU HÍRLAP Sárospatakiról is küldöttek Hágába hamis ezer­frankosokat N Marsovszkyék titokzatos társa Kovács Gábor, egy sárospataki urasági inas­z Kovács Gábort a budapesti rendőrség elfogta Beismerte, hogy ő volt a Király­ utcai ezerfrankos vásárló Marsovszky és Iztankovich zacskó-ragasztással szórakoznak a holland fogházban (A R. N­. tudósítása.) A frankhamisí­­tás ügyében a budapesti rendőrség nyo­mozása szenzációs eredményt produkált' A rend­őrség' ugyanis pontosan megáll'1' pitot­ta annak az egyénnek a személy­­­azonosságát, aki a király utcai kereske­désben hamis ezerfrankossal vásárolt s így ő az a titokzatos negyedik, akit Mar­­sovszkyék elfogott távirataikban állan­dóan emlegettek. A nyomozás szálai oda vezettek, hogy a frankham­isitási ügy negyedik tettese a trianoni Felvidéken, Sátoraljaújhelyen, vagy Sárospatakon tartózkodik. Szerdán reggel a nyomoz© magyar és m­amícia detekitívek el is utaz­tak Sátoralljaújhelybe, illetőleg Sák­os­­spa­takra. A detektívek azonban ezeik­ban a városokban már nem találták meg Marsovszkyék tettestársát, aki, úgy látt­atott, ismeretlen helyre szökött. A detek­tívek mindazonáltal nem jártak h­iába sem Sátoraljaújhelyen, e sem Sárospata­kon, ah­tól kiegészítették az­ eddigi nyo­mozás eredményeit. Főleg Sárospatakon gyűjtöttek fontos adatokat és megálla­­pítotttták, hogy hirtelen eltűnése alatt itt tartózkodott a frankhanmitási ügy ne­gyedik szereplője. A sárospataki nyomozás eredménye Sárospatak, december 31. (A B. H. kiküldött tudósítójától.) A frankhamisítások nyomozásának szálai Sárospatakra vezettek jajL-Üite jártok a» '.............til írét napon ata Iranem­ de­tekttivek a debrecenii­ rendőrkerület nyomozóival. Kiutaztunk Sárospatakra, miért azt a híradást kaptuk, hogy a nyomozás százszázalékos és teljes eredménnyel járt, amit a nyomozók meg akartak tudni, azt megtudták teljes részletességgel. Miközben halljuk, amint az emberek nagy érdeklődéssel tárgyalják az esemé­nyeket és történteket. A francia detek­tívek itteni megjelenésének híre való­sággal felforgatta ennek a kálvinista városnak a nyugalmát. '' ‘''é­lnök ,illetékes helyen, hogy bírni a detektívek Kovács Gábor Miségi inasnál, Winettsgrac­z­ La­jos herceg volt komornyikján­ál tar­tottak házkutatást. Azt beszélik, beigazolták a frankha­misításban való élénk részvételét. Más­ról nem is hallani a városban, mint a váratlan szenzációról. Hivatalosaim ezeket mondották ne­tánsága ragyogi­k a farkas szelíd kíván­csisága. Sem­­na az­ átriumban fogadja. Nyakán kínosét, érő gyöngy lánc, Caesartól kapta ajándékba. — Csakhogy eljöttél, kedvesem. Meg­szakad a szívem a nyugtal­anságrtóL Boldog önfeledtséggel borul a férfi nyakába. Elboruló szeme csak most veszi észre a szökőkút körül halványan merengő Bra­test. — Fiacskám, menj a kertbe játszani. A gyermek tekintete csupa gyűlölet. — Nem megyek, — feleli dacosan. Servilia megharagszik. Kedves, csengő hangja már­ vad és szenvedélyes. — Nem hallod?! Vigyázz. Majd Caesarhoz fordul. — Olyan nyűgös és makacs ez a gyer­künk a­ frankhamisítási ügy nyomozá­sával kapcsolatosam: — Sárospatakon a megjelent nyomo­zók közreműködésünkkel megtartották Kundcs Gábor lakásán a házkutatást. Azt hitték, hogy itt van­nak a pénzhami­sítók gépei és klisééi. A házkutatás a legnagyobb pontossággal ment végbe. Miután ez ne­m vezetett nyomra, a kuta­tás további célja Kovács Gábor főko­mornyik itteni szereplésének felderíté­se volt. Kétségtelenül még tililk tsltották, hogy Sárospatakról Kovács Gábor nemrégiben pénzes­­levélben hamis frankosokat küldött Hágéiba­ Jankovics ezredes címére.­­ Az itteni postán megállapították, hogy a pénzeslevelet Kovács küldötte el Hágába. De enélkül is a francia detek­­tíveknek egészen pontos információi voltak a pén­zestevél elküldéséről és Há­gába való megérkezése körü­lményeirő­l. Miután az ezer frankosok leleplezésekor a hágai vizsgálatot vezető hatóság előtt megnevezték Kovács Gábort Janko­­vichék, főleg itteni szereplésének megál­lapítására szorítkozott a nyomozás an­nál is inkább, mert Kovács Gábor volt az, aki Budapesten is elhelyezett hamis ezerfrankosokat. Kovács Gá­borné rész­letes vallomást írtált és elmondotta, hogy mióta látott férjénél idegen valutákat. Mivel a férj© állandóan titkolódzott előtt©, csak annyit, tudott elmondani, hogy Budapestről igen gyakran voltak látogatói férjének, akit ezekkel titokzatos megbeszéléseket folytatott. Férje legutóbb is külföldieli utazásra készültk Közölték velünk azt is ,jól informált helyen, hogy tudomásuk szerint. Ková­csit a budapesti rendőrség elfogta és a további nyomozás lefolytatására a na­pokban ismét lakozák Sárospatakra. (sz. e.) Letartóztatták Kovácsot Budapest, december 31 . ján rész­es vallomásra igyekeztek A fővárosi rendőrség Szatmárt detek­­i bírói, majd deterk­tíveket küldöttek, plaka­­tívcsoportj­a csütörtökön hajnalban le is j­­ára, ahonnan egy hatalmas bőröndöt tartóztatta Kovács Gábort és bekísérte­t hoztak be telve iratokkal. A rendőrta­n­­ácsos intézkedett Gyalokai d­r. törvény­széki írásszakértő beh­ívatásáról, aki nyomban megkezdte a­z áraitok áttanul­mányozását. Az iratokról döntő fontos­és főkapitányságra. Itt Bauer rendőrfő­­ttanácsos nyomban meg is kezdte Kovács kihallgatását. Kovács a kihallgatás so­rán be is ismerte, hogy decif­em­ber 18-án a király utcai Árvas és Eisler-cégnél tény- i ságú eredményeket várnak, meg­vásárolt egy női ruhát éskabátot­ éS­ A_^ „—j^néuzítani­dtólt adták fel ezerfrankossal fizetett, de azt állítja, amsterdami táviratot nem tudta, hogy a bankjegy hamis. Ha­­j ... . . ,­gadja azt is, hogy Marsovszkyékkal va­­i -fontos kérdést is tisztázott na csütörtökön a budapesti rendőrség. Mar­­­ami fi­le kapcsolata volna. Kovács Gáb­l többször szó esett arról, hogy a fr­ankha­­bé­r semmelyi adatait és vallomáyainak. E­misítők után Budapestről egy távirat egyéb részleteit a rendőrség egyelőre tt­­­ ment Amsterdamba, amely visszahívta tokban it­arija­­­­i őket.­ A rendőrség kezdetben is rávetette Bauer rendőrtanácsos ezután féllibia- t magát erre a táviratra és a feladó felta­­szaikítot­ta a­ kihallgatást és a referem.- i járására megindította a nyomozást. A sekkel közölte az eddigi eredményeket,­­ tepostan sikerült is megtalálni a hiatal­­majd tanácskozást tartott velük, amely­ j­­távi­ratot e­n nek lefejeltével Katona Rezső főtané- r őrség által lefoglalt tavirati s^vegA eséshez, a bűnügyi osztály veeiatojetisz Feladó gyanánt Erdős Jenő Nagyfára­mentek át a rendőrtiszt­viselők és ot­t ------17 "• ’ 1 .... szintén hosszabb komnifereniciát tartottak. Ezek a tanácsikozások, a jelek szerint, döntő jellegűek a továbbá teendőkre nézve. r—- — —-----­ros-utca 7. szám alatti lakos volt jelentve. A rendőrség megál­lapitotta, hogy' Erdős Jenő nevű egyén a Nagyfuvaros-utca 7. számú házban soha nem tartózkodott, — juaSSgtgte hogy- ff blankettára ha­mis nevet írtak, s így bizonyos, hogy a hamisító társaság adta fel a sürgönyt. A detektívcsoportok a feladó ki­nyomozásá­ra új irányok felé indultak el. i rivális n­ádort a késő délutáni­­ órák­ban a fővárosi r­endőrség és a francia detektívek által produkált adatok alap­ Hogyan kapott Jankovich fut­ár útlevelet ? Csütörtökön tisztázódott az a kérdés is, hogy­ Jankovich Arisztid ezredes milyen alapon utazott futárútlevéllel külföldre. A külügyminisztérium részéről kijelentet­ték, hogy Jankovich Arisztidnak úgyne­vezett futárigazolványt adtak ki. Ilyen útlevelet gyakrabban szoktak igény­be ven­ni, annál is inkább, mert a szanálás miatt nem áll módjában a külügyminisztérium­nak minden esetben futárokat alkalmaz­ni, és éppen ezért erre a szolgálatra ko­moly, megbízható úriemberek segítségét szokta igénybe venni. Ez történt Janko­vich Arisztid esetében is. Nem csodálkoz­tak tehát a külügyminisztériumban, ami­dőn Jankovich Arisztid kérte iratainak lepecsételését, amelynek megtagadására nem volt semmiféle ok. Felelősség tehát sem a külügyminisztérium elnöki osztá­lyának vezetőjét és senki mást nem terhel. Marsovszkyék dicsekednek Amsterdam, december 31. A holland rendőrségnek sikerült megál­lapítania annak a három nőnek a személy­azonosságát­, akiknek társaságában Mar­sovszkyék az odaérkezésük után követke­ző napokat töltötték. Ezek egyike elmon­dotta, hogy az utcán ismerkedett meg Marsovszkyval s velük töltött három na­pot. Elmondotta a leány, hogy tetszett neki a magyar úr, mert igen elegáns volt a fellépése. Marsovszky dicsekedett óriási jövedelmével és büszkén emlegette, hogy Budapesten két autója is van. Egyébként Marsovszky azt mondotta önmagáról,­­ hogy több romániai gyár­ tulajdonosa,­­ nem fukarkodott, sőt bőkezűen viselkedett vele szemben. Elmondotta a leány azt is, hogy Marsovszky közölte vele a gyémánt­­vásárlás tervét, valamint azt is, hogy a kereskedő nem akar francia bankjegyért gyémántot adni, mielőtt a vevők szemé­lye felől nem tájékozódott. Az amistersdami letartóztatottak a fog­házban is hencngően viselkednek. Mar­sovszky és Mankovich nemesi származá­sukkal kérkednek. A letartóztatottak egyébként a fogházban papírzacskó gyár­tással foglalkoznak. _ Budapest, december 31. (A­ Sz. H. tudósítása.) A nemzeteik szö­vetségének gazdasági bizottsága egyez­ménytervezetet dolgozott ki, amelyben a szerződő államok arra köteleznék magu­kat, hogy az egyezmény aláírásától szá­mítandó féléven belül megszüntetnek min­den kiviteli és behozatali tilalmat és ilyet a jövőben s­em fognak életbe léptetni. A népszövetség főtitkársága megküldötte ezt az egyezmény-tervezetet a szövetség­hez tartozó valamennyi állam kormányá­nak azzal, hogy a tervezetre vonatkozó véleményüket saját gazdasági érdekeltsé­geik megvitatása után a népszövetséggel közük. A föl­doni velésügyi miniszter fel­kérte a véleményadásra az országos ma­gyar gazdasági egyesületet, amely azt az álláspontot foglalta­ el, hogy Magyaror­szág minden aggodalom nélkül csatlakoz­hat a tervbe vett egyezményhez. Ezt an­nál inkább megteheti, mert éppen Ma­gyarország a folyó év elején az új vám­tarifa életbeléptetésével úgyszólván vala­mennyi kiviteli és behozatali korlátozást megszüntetett. Az országos magyar gaz­dasági egyesület véleménye szerint, ha most Magyarország az egyezményhez csatlakozik, ezzel feltétlenül a mainál elő­nyösebb helyzetbe kerül, mert az egyez­mény módot nyújtana nekünk arra, h­ogy a­ többi ehhez csatlakozó államokat is a­ korlátozó rendszabályok megszüntetésére késztessük az egyezményben előírt­ határ­időn -­belül. Különösen ránk nézve, mint mezőgazdasági kiviteli államra, nézve je­lentené a külföldi értékesítési viszonyok s lehetőségek lényeges megjavulását, a régi gazdasági kapcsolatok fokozatos felújulá­­sát, hogy Közép-Európa piacán ismét el­foglalhassuk a bennünket megillető he­lyet, miáltal a jó termés a nemzeti jólét­nek és gyarapodásnak, nem pedig az ér­ték­esí­tési gondoknak a forrása volna. NWNWMMMMWMt Magyarország bátran csatlakozhat a kiviteli és behozatali tilalmakat megszüntető egyezményhez Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület véleménye szerint Magyarország előnyös helyzetbe kerül az egyezmény elfogadásával is. g­i. 1 A huszonötesztendős Miskolci Napló Szerdán a város törvén­yhatóságti bi­zottságában s a polgárminister éves­ je­lentésében méltatták azt a nemes és va­lóban­ hazaf­ias és kulturális munkáit am­elyet a Miskolci Napló Miskolc nyilvános életében s élővehalladásában immár negyedszázadon át belül­t. Természetesen, a hírlapok szellem© olyan, aminő szerkesztőjüké, iramuk, tónusuk, aminőt a szterrtrjesztő diktál Hu­szonöt év alkuk pedig­­a Miskolci Napló Huberth János és Fehér Ödön, az utób­bi közel tíz esztendő alatt pedig kizáró, tag Fehér Ödönnek, ennek a kitűnő új­ságírónak és szerkesztőnek disztingvált ízlését ragyogta vissza. Fehér Ödön a szerkesztő s lapja: a Miskolci Napló nemcsak, minit mesterségbeli­ kolllégéi­nak forrott szívünkhöz, d­e mint a­­ ros­szpibb jövőjéért küzdő harcostárs minit a nemes liberalizmus és demokrá­cia hirdetője, azonos utakon halad ve­­­lünk, azonos utakon, Miskolc városa és­­ Borsodvármegye liberális gondolkodású­­ közönségének mély szeretetében. Huszonöt esztendő! Mily röpke idő­­ népek, nemzetek, va­gy városok te­tőben, de mily hosszú s mily ne’­lyes teherrel teljes a szar’ íróasztal mellett, ahol a közös, kéttszterres erővel őrlik az idegzetű, gondterhes időkben", az ujsá­girár szerkesztés senyvesztő fáradalmai k­zöt­t Fehér Ödön és a' Miskolci NK soha sem fáradhattak úgy el, hogy élet haladásáról, a mesterségbeli­­ fejlődéséről és fejlesztihetéséről ti mást ne vegyenek. Fehér Ödön neme meigakette, de ail­kallmazta is azokat a ' szellemi és iltechniikai vívmány­okat, m­e­lyek tizenöt-húsz­ évvel ezelőtt ímeghódi­tot­ták az egész magyar sajtót. Fehér Ödön legszebb^|3^ny«ég!r er­re a hóditó korszakra esik, apif­kor ? v*' déki újságok a fővárosi lapokkal versenyre s amikor az orszá­g luia-lapi''‘ da,Imában, a mesterek között, a saerlkes®­­tők és k­iadók szemében a boll­állatráham, előnyösebb márka „vidéki“ újságíróinak tenni, mint „pestinek“, mert azaág a já­siti újságíró legtöbbje „resqua­t“-te!!^ ság s ahhoz mért munkakört lát el, ad­dig’ mir a vidéki uságiró és «aeitoaffif­­­a. körülmények kényszerítő hatása flaly tani iránidleai reszoa­tot végigjárt, xrd aztán a maiga unáverzalitását kiforró: la, Ezzel a tehetséggel .vezette I\\h. Ödön a Miskolci Naplót\ amely a ki­­zönsség­ szeretetében és bizal­maiban mi" találta a maga soha ki nép.'"'" otthonit. Természetesemn, jártak s jár, amikor a legjobbaul szerkesztett Uj­.­­is óriási áldoza,tokát szánnytelenek hoz,, a közönségért. Enke az áldozatok t­iszik próbám a szerkesztőségeket s a kiadó­­­kat. S meg kledit vallani: a­ Miska! ' Napló szenrkesztősége mellett az Misk Napló kiadói: a Klein, Ludvig és Lex­­ányi Nyomda Rt., élén, Klein Som vezérigazgatóval, óriási anyagi áldoz­toka­t is hoztak már — és ha a szükség, úgy kívánja, bizonyára hosznak­­is nmnét —, hogy a m­agya­r vidék oly kitörte lapja, a Miskolci Napló nemcsak vál­tozaitlanul, de folydon fejlődve, fa ralizauns nemes h­ar­eosaként se ügyek propagálójaként nap­nal hallassa, szavát a fórumon. Minden szeretetünk, minden­­­tünk a jubileumi évfordulóba Miskolci Naplóé, Fehér Ödöné adóké s a munkatársaké, a ki edig buzgom éis szeretve dolgr­­áké ezen a napon. A Miszí negyedszázados évfordulója n­yes és im­agyom ama való, h­o. produktivitást, amelyet a Mi­ló, szerkesztői és munkáié század alatt kifejtet hírlapok hálatelt szí házával, ismeréssé keltéssel egy jobb­­ jövendő ánánt. Mar súgnak, szerkesztőnei hálánál és elismerésnél egyéb. T uj­ .. „dontafc f” úgy sem hi Életbelép a határidős­ üzlet a gabonatőzsdén Budapest, decemberer 31. (A R. N­. tudósítása.) Az utóbbi na­pokban külö­nböző híreket kol­portál­tak arról, hogy azok a szokványok, am­elyek h­atá­ridőüzlet életbeléptetésénél mol­lte­­hetőek lesznek, nagyjából elkészü­letek. Minden valószínűség szériáit, január vé­gén a­z igazgatótanács elé kerül a­ batár, időüzlet ügye. A gazdáknak a tőzsdára tett l­átogatása után szinte bizon­yosb­a veszik, hogy mos­t már a részletkéntések letárgya­sa után nem Desz­meihéz bojog­­a traf­áridőüz­let élet,bielépteése.

Next