Reggeli Hirlap, 1926. február (35. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

A vádirat a frank akv likvidálásáról s a politikai parolátok s a politikai atmoszféra Lik- Lálásáról hallunk, olvasunk és cikkek,se cikkek és hallomások mind csak öszhangjai annak a likvidációnak, a ■llyel az ország egészséges könyelemee, a munkásságtól fölfelé a legexkluzibb társaságokig, mindenütt ahol a 30 tölcsök s az igazságosság meg nem mlottak meg s ezek igazítják az eleihez jó viszonyunkat, a maga lelkületében greihajtotta a tisztogatás munkálatát, ezek a visszhangok s ez a likvidálás 11 mai keletűek, nem újak ezek s nem a frankügy robbantotta ki őket, a sokügy csak megerősítette a tiszta haományok, a tiszta erkölcs és a tiszta üközőkkel "harcoló tiszta szándékú pelizusokat abban a korábbi véleménynen, hogy az az atmoszféra, amely Í111 arisztusa óta ránehezedett erre az óvásra s amelynek megnyilvánulásai a mántul történt vérengzésektől. Orgovaon, Lajotimizsen s Kecskeméten, kérész- elnyúlt a csongrádi bombamerengés, nem alkalmatos atmoszféra az igagi ás lelki konszolidáció megteremtére, sőt hazugságainál, jogtalanságául s a felelőtlenek terrorisztikus rombosainál fogva, éppen olyan gyűlöletes mint amilyen gyűlöletes közvetlen elődje élt. A keserűségek kicsordulásakor vadan mutatott egy-két gesztust a korány a nagy atrocitások elfojtására gesztusok után tényleg nem történt itt mint megrázó világszenzáció: nem mindözt a böllérbicskás, megszűntek a bomimerényletek s mert e külsőségekben is ibbenetes merényletek már nem rettegették a közönséget, a felszínesen gondoló Klók észre sem vették, meg sem botrányztak fölötte, hogy viszont nem szűnt eg a szellem, nem szűnt meg, csak csak más téren szervezkedett az a politika, "Helyből az atrocitások származtak: hol umnánypuccs, hol pedig királypuccs végihajtására készített elő komplettot, mindnütt, minden akciójában a hazafiasság , kereszténység jelszavaival és leplével, élni róla is elmondhatni, mit a ma kiállott S/'oA'fsprfke-darabban ömnagáról Llapit meg Jágó. ..Istenes pokol! Ha unok bűnét ránk akarja kötni az ördög, ily egyes pofát mutat, mint én.“ Igen az lánc mindig csak álarc és árzékeny huilyöág marad a kurzus politikája 11 s aztmoszféra, mint a frankhamisítás múltja, nem nyugodhatott a szelíd■ nyomás latt, amellyel az erős kéz helyett fékezni ígekeztek. Az ügyészségnek nem kötelessége, hogy ortörténelmet írjon akkor, amidőn vádiratot szerkeszt. — ám ha a budapesti kirügyészség tegnap kiadott vádiratát elolassuk, a benne fölsorakoztatott bűnök kibe oda kell tennünk az imént elsorolt politikai s atmoszférikus bűnöket Dunánáltól s Orgoványtól Csongrádiig és Csomádtól a frankhamisításig. Az ..az istenesokol, amely a maga földalatti morajlásival s undok bűneivel, gyilkosságaival s összeesküvéseivel összeomlással fenyegette az országot, ha egy időre be is tüntette robbanásait, de meg nem szűnt rosszu és súlyos összeesküvéseket szőni, maga szakállára, de az ország kárára vállalatokba fogni. Erzberger gyilkosainak rejtegetésétől a frankhamisításig. N Nem komplett? Nem atmoszféra, nem rosszú politikai erjedés kitermelése1? 0, lair felebarátom, olvasd el a vádiratot: ■gy herceg, egy országos főkapitány, egy ábori püspök, komornyik, nyomdász, tábornok, alezredes, titkár, gépész, hivatal- 10k stb. összeesküvése csak úgy ad-hoc, máról-holnapra történt összebarátkozás csupán? Ez a vádirat sokat beszél, szomorú állapotaink, sok értelmezését olvashatja ki belőle mindenki, aki akarja, aki a rideg fejükön s azokon a kereteken túl is gondolkodik, mint amelyeket egy vádirat megszerkesztéséhez a törvény megszerkesztései megadnak. Ebben a vádiratban benne vián, mert beleérezzük, a kurzus haldoklása, istenes poklának utolsó vergődésével járó összeomlása, benne van, mert többé sem kormány, sem jóhiszemű közvélemény pardont s elnézést nekik nem adhat, igen, a kurzus haldoklása ez, mert ahány kompromittált magasállású egyéniség, mind a kurzus kreatúrája, mind a kurzus, a fehér politika exponens hivatalnoka Nádosytól kezdve végig. Vagy talán, atyámba, hallottál azelőtt valamit Nádosy úrról, olyan nagy érdemet, hogy direkt neki kellett kreálni a Hunyadi János tisztét, az országos főkapitányságot? Vagy talán Zadravetz Istvánnak, a hat év előtti szegedi franciskánus barátnak, esetleg Szörtsey vagy Baross Gábor uraknak óriás államférfin vagy egyéb, nélkülözhetetlen közképességeitől volt terhes ez a szegény magyar Glóbusz? Ó, ez a vádirat is visszhang, az a visszhang, amely mindig felelet a bűnre és a rossz lelkiismeretre. Benne van ennek a korszaknak sok szomorúsága és sok gyalázata abban a politikában, amely a szonomságokat fejünkre hozta. jEg §fH| fSL B Ihl^h fl BBBfck fl Jt/k i* *»?^ ^»£ 4 jrorortxOQ *Qész terűi »tfo BBfi Jgjp? ?■•*•. lijw fipSjj gB ttBjrafl ]l|Kp*BBggk tWAhrVJ toM«i; 'l^* *’•}£&' r fÄ |h g wBiBi^r^i^^^^225íií£uewL«^^ iskolc, XXXV. óvf., 26. 82. Ara 3000 korona Kedd, 1926 február 2 SZENZÁCIÓS RÉSZLETEK A FRANKÜGY NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT VÁDIRATÁBAN Miért nem informálták Vass helyettes miniszterelnököt Bethlen István távollétében a frankhamisítás ügyére! Politikai körökben nagy nyugtalanságot keltettek a vádirat v egyes hiányosságai „A vádirat alapjait a frankügy likvidálása el sem képzelhető. . Ha a frankügyet nem fogják teljesen likvidálni, Kállay Tibor szerint könnyen felborulhat a szanálás Zadravetz Istvánt is bűnrészességgel vádolja az ügyészség Budapest, február 1. (A B. H. tudósítása.) Hétfőn új izgalmalmuakat hozott a frankhamisítás folytonosan dagadó botránya. Az ügyészség ugyanis nyilvánosságra hozta a frankügy vádiratát, amely egyes, eddig ismeretlen részleteivel valósággal konsternálta a közvéleményt, másrészt pedig egész sereg kérdést hagy válasz nélkül. A helyzet ilyenformán az, hogy a ma reggel nyilvánosságra került vádirattal nem tekintik a nyomozást befejezettnek, mert, mint megállapították, ez a vádirat annyira hiányos, hogy a frankügy likvidálása ezen az alapon el sem képzelhető. Ez a vélemény az egységes pártban is, amelynek az a szárnya, amelynek élén Kállay Tibor, Görgey István, Bessenyey Zénó és mások állanak, Bethlen miniszterelnökben látja ugyan a magyar politikai életnek egyetlen fix pontját, ettől este Az ellenzék vezetői hétfőn beható tanácskozást folytattak a vádirat kérdésében és azoknál a fejleményekről, amelyeket a politikai életben a vádirat előidézhet.. Az ellenzék egyik vezető politikusa a tanácskozásokról a következőképen informálta a Reggeli Hírlap munkatársát: — Behatóan megvitattuk a vádiratot és annak azt a részét, amelyben a kormány eljárásáról van szó. Politikum szempontjából nem tartjuk irányadónak a vádiratot, mert tulajdonképen a vádiratért a kormány tagjai közül az igazságügy miniszter felelős. Azon tanácskoztunk, hogy miként foglaljunk a vádirat egyes részeivel szemben állást. Különösen arról a részről volt szó, amely a miniszterelnöknek Herényi Zsigmond báróhoz intézett levelével foglalkozik és azon kijelentésről, hogy nem lehetett megállapítani, hogy tulajdonképen milyen célt szolgált a frankhamisítás. A megbeszélés részünkről azért volt szükséges, mert nem akarjuk megsérteni a titoktartás kötelezettségét, de viszont nem nézhetjük el, hogy a vádirat a való tényállást bizonyos mértékben helytelenül ismertesse. A parlamenti bizottság legközelebbi ülését szerdán délelőtt fél 12 órakor tartja, amelyen az eddigiek szerint Vass József népjóléti minisztert kintve azonban azt hangoztatják, hogy a frankügy mielőbbi likvidálását még politikai áldozatok árán is foganatosítani kell, más szóval Bethlennek nem szabad szükség esetén visszariadnia attól sem, hogy lemondjon és új megbízatás alapján új kormányt alakítson, amelynek az volna a legfontosabb feladata, hogy a frankügy teljes felderítésével kiküszöbölje azokat a veszedelmeket, amelyek az egész szanálási programot felborulással fenyegethetik. Az 1926 —27. évi költségvetésnek ugyanis május végére az appropriációval együtt feltétlenül tető alá kell kerülnie és minden olyan kísérletet, amely ezt megakadályozná — Kállayék szerint — nemcsak diktatórikus lépést jelentene, hanem egyúttal lehetetlenné tenné azt is, hogy az ország június 30-án felszabaduljon a népszövetség pénzügyi ellenőrzése alól, ami természetesen a szanálási program felborulásával járna, fogják meghallgatni arra való tekintettel, hogy a miniszterelnököt december 1— 17-ig, tehát éppen a hamis frankosok értékesítésének időpontjában miniszterelnöki teendőiben helyettesítette. A miniszterelnök Perényi Zsigmond báróhoz intézett levelében hangsúlyozta, hogy a kormány minden manipulációt üldözni fog és felidérte Perényi Zsigmond bárót, hogy nyugtassa meg őt ebben az ügyben. Perényi Zsigmond báró Szörtsey információi alapján levélben közölte, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében nincsen hamisítvány. — Bethlen István gróf genfi útja előtt, november29-ikén Prónai György bárónak, miniszterelnökségi államtitkárnak adott ltasítást arra vonatkozólag, Nádosyt utasítsa, hogyha vannak manipulációk, azokat akadályozza meg. Eddig azonban egyáltalában nem merült fel olyan momentum, amelyből arra lehetne következtetni hogy Vass József népjóléti miniszterrel közölték volna annak idején a miniszterelnök levelének tartalmát. — Ellenzéki körökben elsősorbankövetelik annak tisztázását, hogy Bethlen István gróf elutazása előtt Vass Józsefet informálta-e és tudomására jutott-e neki a tényállás. Lehetetlennek látszik, hogy Vass József december 1—17-ig, tehát míg a miniszterelnök távol volt, nem kapott volna hivatalos információ azokról az intézkedésekről, amelyek a miniszterelnök levele alapján történtek. Prónay György báró napról-napra tett jelentést az ügyekről a miniszterelnök helyettesnek, s ilyen körülmények között érthetetlen és megmagyarázhatatlan volna, hogy Prónay György báró vagy Kozma Miklós, az MTI vezetője, aki a miniszterelnök tudomására hozta, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében hamis frankosok vannak, azokat fel akarják használni. Vass József helyettes miniszterelnököt erről a beláthatatlan következményekkel járó ügyről nem informálta volna. Sokan lehetetlennek tartják, hogy a helyettes miniszterelnököt éppen erről a körülményekről ne tájékoztatták volna. Ennek a kérdésnek a politikai felelősség szempontjából is különös jelentősége lesz az ellenzék felfogása szerint. Ellenzéki körök egy részének felfogása szerint azonban Vass József miniszterelnök helyettesnek Bethlen István gróf leveléről annál kevésbé lehetett tudomása, mert ellenkező esetben kizártnak tartják, hogy Fossy maga részéről ne intézkedett volna, hogy a legerélyesebb vizsgálat indíttassék az MTI vezetőjének konkrét és pozitív adatai alapján. Tisztázandónaak tartják ellenzéki politikai körök azt a kérdést is, hogy Nádosy kapott-e utasítást és tett-e a Kozma Miklós által bejelentett adatok alapján lépéseket az ügy kikutatása érdekében, mert ő azt jelentette, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség helyiségében frankosok nem találhatók. Ezek a kérdések a szerdai parlamenti bizottság előtt kerülnek szóba, amelyen egyébként a bizottság foglalkozni fog magával a vádirattal is. Mit mondanak a szocialisták? A vádirat és politikai következményei élénken foglalkoztatják a szociáldemokrata pártot. A parlamenti frakció tagjai nagyrészt vidéken tartózkodnak és éppen ez oknál fogva, szokásos hétfői pártvezetőségi ülést nem lehetett megtartani. Propper Sándor a vádirattal szemben a következőképen foglalta össze álláspontját: — Már a vádirat megjelenése előtt is az volt a felfogásunk, hogy ez a kérdés olyan súlyos, hogy a kormánynak le kell mondania. A szociáldemokrata párt azt tartja, hogy csak a kormány távozásával és a mai rendszer leszámolásával lehet likvidálni az egész frank-affért. A kir. ügyészségnek a vádiratban ismertetett tényállásával szemben az a felfogásunk, hogy az megerősíti azon korábbi megállapításainkat, hogy Bethlen István gróf Az ellenzék tisztázandónak tartja, hogy Vass Józseffel, mint helyettes miniszterelnökkel, miért nem közölték Bethlennek a frank hamisítók elleni intézkedéseit TÁRCAJEGYZETEK A félhivatalos uton jutott el a lapokhoz, hogy a frankhamisítás tettesei ellen milyen vádiratot nyújtott be a budapesti főügyészség. Hangsúlyozni kell, nehogy a Magyar Távirati Iroda, mint a kormány félhivatalosa ellen, — mert különben ez az orgánum a sajtójogi következményeket a sajtótörvény szerint is viselni tartoznak — tiltott közlés miatt vádiratot nyújtsa-nak be. Mert hiszen akárhogy is forgatjuk a sajtótörvényt és akármint is hozzáillesztjük a sajtóbíróság joggyakorlatát, mindenképen tiltott közlés az, amit elkövettek a vádirat teljes és részletes nyilvánosságra hozásával, sis ha nem a hivatalos utón jutott volna el ez a közlemény a lapokhoz, ismét hamarabb ültek volna a vádlottak padján az újságírók, mint a frankhamisítók. Volt ez már így néha . . . Mert ha következetes lenne az a joggyakorlat, amely a tiltott közléseket szinte megdöbbentő gyorsasággal kezdte a közelmúltban üldözni, akkor a frankba misilók vádirata sem jelent volna meg a lapokban. Ám oda jutott ez az ügyben illetékes hatóság is ebben a kérdésben, ahová jutottak a közérdekű ügyek vádiratai közreadásával a lapok szerkesztőségei esetleg kisebb horderejű, de hasonlóan fontos ügyekben, a közérdek miatt tették. Mert van egy erősebb hatalom is annál, amit az írott paragrafusok jelentenek, a nagyközönség tájékoztatása. Tiltott közlés a vádirat közzététele, ám maga Sztrache főügyész napról-napra szükségét, érezte e látszólagos deliktum elkövetésének, amikor a frankhamisítási ügyben készülő vádirat adatairól napról-napra tájékoztatta a közvéleményt. Mert ezzel is dokumentálni akarta, hogy a frankügyben komolyan készül valami. * Tehát azt igazolják a vádirat és annak indokolása teljes napfényrehozásával, hogy az igazságszolgáltatás komolyan halad előre a megtorlás útján. Mert előre halad és nemcsak a vádlottakkal, de a közvéleménnyel is per longatum et látom közlik, mi a vád. És még egyszer örülünk annak, hogy felismerték a nyilvánosság és a sajtó szerepét, amikor a vádirat közzétételével vették elejét a további felelőtlen kombinációknak. «» Megmutatták, hogy mi van és a sajtó útján mutatták meg. Oh, milyen kétségbeesett igazságkeresés fűti a kezén harrcoló sajtót, milyen nemes célok vezették azokat a tisztes múltban, elismerésben megőszült derék újságírókat, akik soha nem állottak még vádlottként a bíróság előtt, de most, a kivételes érdeklődés idején, már tudniillik a kivételes érdeklődés a sajtóügyész urak részéről volt a vádirat ellenük, mert valamelyik szenzációsabb bűnügyben megírták, hogy az ügyészség elkészítette vádiratát. Akkor hiába védekeztek azzal: Uraim, a köz érdeke volt, hogy a jelentős eseményről, amit egy ügyben a vádirat jelent, beszámolót adjak, elítélték. Most talán ugyanazok az urak jöttek rá, — mégis a legnagyobb jogász az élet, — hogy elsősorban a közérdek, azután a holt betű ... És éppen azért, mert jelentős esemény, gyakran be kell számolnia az újságoknak a vádiratokról. Mégsem tehetik, mert rájuk sújt a törvény. Hol itt a baj, hiszen nyilvánvalóan olyat tilt a törvény, aminek káros hatása van. Mert a főtárgyaláson már kiderül, hogy mi a vád. Ott van a válasz: vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, amikor a sajtótörvénynek a tiltott közlési szakaszait nem alkalmazták. Mert ezeket a törvényszakaszokat már régen megölte az élet. És csak ennek az igazságát erősíti meg a kitűnő eset, amikor az ügy érdekében az ügyészség hivatalosan publikálja a vádiratot. * A vádirat. — ebben a formában, ahogy azt minden részletében a nyilvánosságra hozta a hivatalos fórum, — egész sereg újdonságot tartalmaz . . . Lám, még olyan dolgok is vannak benne, amit eddig cáfoltak ... Ez a ..hivatalos tiltott közlés még arra is jó volt, hogy elvegye a méregfogát a felelőtlen híresztelések egész sorának. Voltak és lehettek ebben a bűnügyben olyan részletek, amiket eddig a tájékozatlan emberek pertraktáltak. Azt hitték hogy nagyrészük megdől a nyomozás során. Ám a vádirat nemcsak a rendőrségi, hanem az ügyre vonatkozó minden hatósági adat mérlegelésén alapszik. Tehát az már nagyrészében faktumnak számít, amit ez a vádirat, a komoly ügyészi munka szelekciója után, tartalmaz. — És hogy mi a vádirat, azt a jogászok tudják, akik tapasztalhatták, hogy a bűnügyek első bírája az ügyész, aki saját hatáskörében el is ejtheti a vádat ... A vádirat már félig ítélet ... * Az ítéletet a közvélemény már meghozta az ügyben. És csak a komoly elismerés illeti a főügyészt, amikor a vádiratot hivatalosan is nyilvánosságra hozták, — mert hiszen ezzel megelőzte a „tiltott közlés“-nek az újságok és a nyilvánoság elé meredő gátját, a múltból visszahozott joggyakorlatot.