Reggeli Hirlap, 1926. április (35. évfolyam, 74-96. szám)
1926-04-01 / 74. szám
1926. IV. I REGGELI HÍRLAP Levették napirendről a Hitelintézet és a Hitelbank fúzióját és a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott az igazgatóságnak A Hitelintézet igazgatósága bejelentette a közgyűlésen, hogy a fúziós javaslat fentartásával kockáztatná Hodobay polgármester javaslatának érdemleges tárgyalását — A visszavont bizalmatlansági indítvány — Hodobay polgármester felszólalása (A B. H. tudósítása.) Szerda délben egy órakor tartotta meg a Miskolci Hitelintézet a Magyar Általános Hitelbankkal való fúzió kérdésében meghirdetett rendkívüli közgyűlését a részvényesek oly rendkívül nagyszámú érdeklődése mellett, amilyenre a miskolci bankok közgyűlési történetében még nem volt példa. A nagy érdeklődést, mint ismeretes, az váltotta ki, hogy a kisebbségi részvényesek keveselték az árfolyamot és ennek megjavítására mozgalmat indítottak, amelybe keveseik adtatós Javaslatot a napirendiről Tarnay Gyula,dr. elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy a rendkívüli közgyűlés szabályszerűen lett meghirdetve és miután 273 részvényes, 128.308 darab részvényt tett le és a mai közgyűlésen 72 részvényes 117.904 darab részvény képviseletében van jelen, a törvényes kellékeknek és az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelő rendkívüli közgyűlést határozatképesnek mondja ki, s melegen üdvözölve a nagy számban megjelent részvényeseket, azt megnyitja, egyben a jegyzőkönyv vezetésére Holländer Béla dr. intézeti ügyészt és jogtanácsost kéri fel, hitelesítőknek pedig Halmos Géza dr. és Munk Samu részvényeseket. Miután pedig az alapszabályok úgy intézkednek, hogy szavazás esetén két részvényesből álló bizottság működik közre, javaslatára a közgyűlés a szavazatszedő bizottságba beválasztja Patay Gyula és Papp Kázmér részvényeseket. Ezután elnöke ismerteti a napirend első pontját, a Hitelintézetnek a Hitelbankkal való fúzió kérdését és felkéri Holländer ügyészt, hogy olvassa fel a Hitelintézet igazgatóságának a napirend tárgyában hozott legújabb állásfoglalását, mire Holländer Béla dr. ügyész felolvassa a következő igazgatósági javaslatot. ..A Miskolci Hitelintézet igazgatósága 1926 .március 16-ikán tartott ülésén abban ■állapodott meg, hogy az összehívandó intézeti közgyűléshez javaslatot tesz a Magyar Általános Hitelbank és a Miskolci Hitelintézet fúziójára vonatkozólag, olyképen, hogy a Miskolci Hitelintézet, mint a Magyar Általános Hitelbank fiókja, működését tovább folytatja. Az igazgatóság meg volt győződve arról, hogy ezen javaslatának megvalósításával erős szolgálatot tesz a közérdeknek, midőn Magyarország egyik legnagyobb és legerősebb pénzforrását hozza Miskolcra, hogy itt a nagyközönséggel közvetlenül összeköttetésbe léphessen. Meg volt győződve az igazgatóság arról is, hogy az egyesülésben az összes részvényesek magánérdeke is teljes mértékben megtalálja a maga kielégítését, miért is ezen javaslatát az érdekeltek osztatlan elismerése fogja kísérni. Miután azonban a kisebbségi részvényesek egy csoportja az egyesülés ellen foglalt állást, ennélfogva részint ez okból, részint következményeként azon körülménynek, hogy Miskolc város polgármestere a hitelintézeti részvények átvételére vonatkozólag a Magyar Általános Hitelbankhoz írásbeli ajánlatot nyújtott be, az igazgatóság fentebbi javaslatát revideálta. Nehogy a polgármesteri javaslat érdemleges letárgyalása lehetetlenné váljék azáltal, hogy a mai közgyűlés a fúzió kérdésében határozatot hoz, az igazgatóság a mai napon tartott ülésében a Magyar Általános Hitelbankkal egyetértőleg, abban állapodott meg, hogy a fúzióra vonatkozó fentebbi javaslatát ezidőszerint visszavonja és kéri a közgyűlést, hogy a javaslatnak a napirendről történt levételét tudomásul venni szíveskedjék.“ Kisebbségi hozzászólások a javaslathoz A javaslathoz elsőnek Friedmann Géza dr. szólal fel és kérdést intéz az igazgatósághoz aziránt, hogy mivel indokolja meg a napirendről most levett fúzióra vonatkozó javaslatát, mert az ő nézete az, hogy a 60 éves intézetnek nincs szüksége a Hitelbankkal való fúzióra, de arra sem, hogy a polgármester akciójának sikere esetén az intézet városi bank legyen, miután ő azt tartja szükségesnek, hogy a Hitelintézet továbbra is megtartsa önállóságát és megmaradjon a részvényeseknek. A második felszólaló Marek Géza dr., aki a kisebbségi részvényesek megbízottjának minőségében szólalt fel és örömmel állapította meg, hogy a fúziós kérdést levették a napirendről. A maga részéről azonban szükségét látja annak, hogy a kisebbség akciójának magyarázatát adja. A kisebbség ugyanis elsősorban nem magát a fúziót tartja sérelmesnek, hanem a részvénybecserélési értékelést, miután a hitelintézeti részvény belső értéke százezer koronának felel meg, a becserélési Hodobay polgármester a Hitelintézet igazgatóságának előzékenységéről Nagy érdeklődés mellett állott fel ezután szólásra Hodobay Sándor dr. polgármester, aki a maga részéről is örömmel veszi tudomásul, hogy a fúzió kérdését levették a napirendről, de figyelemmel az előtte szóló beszédére, nehogy a közgyűlésen megjelentek megtévesztett s érzésekkel távozzanak, az igazsághoz hi-ven szükségesnek tartja annak a megállapítását, hogy úgy a város ajánlatával, mint a fúziós kérdésnek a napirendről való levételével kapcsolatban a Hitelintézet vezetősége a legnagyobb előzékenységnek és megértésnek adta a tanújelét és ezzel azt dokumentálta, hogy méltó a bizalomra. A maga részéről ilyen körülmények között nem lehet abban a helyzetben, hogy amennyiben a kisebbségi részvényesek bizalmatlansági indítványa, — mint az adott helyzetben tárgytalan, — vissza nem vonatik, ahhoz ő, akár magánszemélyben, akár pedig, mint a város polgármestere csatlakozzék, mert meg van arról győződve, illetve a részvényeseik legyenek arról meggyőződve, hogy azok a tárgyalások, amelyeket a bank vezetősége és ő, mint polgármester folytatni fognak, a kisebbség érdekeit is meg fogják védeni. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után Lánig Lajos dr. szólalt fel, mint a kisebbségi részvényesek közül az iparosok nyugdíjalapjának megbízottja és azt hangoztatja, hogy a kisebbség törvényes alapon áll és respektálja a kereskedelmi tömény intézkedéseit és csupán jogos érdekeinek a megvédésére szervezkedett, amire a Belvárosi Takarékpénztárba beolvadt Miskolci Bank fúziója, mikor a kisrészvényesek filléreket kaptak, mutat példát. Azt kéri a Hitelintézet vezetőségétől, hogy ezekre az érdekekre, a további lépéseknél tekintettel legyenek, mert ez teszi őket a bizalomra érdemesekké. Patay Gyula hibának tartja a kisebbségi részvényesek mozgalmát, mert a fúzió elmaradásával a hitelintézeti részvények árfolyama megint csak annyi lesz, mint a gondolat felvetése előtt volt. Miután több felszólalás nem történt e tárgyban, elnök felteszi a kérdést és kihirdeti a közgyűlésnek azt a határozatát, amely szerint a közgyűlés tudomásul veszi a fúziónak a napirendről való levételét. A bizalmatlansági indítvány Ezután Tarnay Gyula dr. elnök megemlékezik arról, hogy a fúziós napirenddel kapcsolatosan a kisebbség részéről indítvány érkezett, felkéri Hollaender Béla ügyészt, hogy az igazgatóságnak ezzel kapcsolatos javaslatát olvassa fel. A felolvasott javaslat a következő: „Bár lehetnénk azon véleményen, hogy ezen indítvány a mai közgyűlésen nem tárgyalható, mégis, miután az indítványbeli kérelmek a fuzionális tárgyalás részleteivel a legszorosabb kapcsolatban állanak, az igazgatóság ezen indítványokra vonatkozólag azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy ezeket elutasítani szíveskedjék. Az igazgatóság azonban teljesen át van hatva annak tudatától is, hogy az intézet javára hasznos működést, főleg a mai nehéz közgazdasági viszonyok között csak az esetben teljesíthet, ha működésében őt a részvényesek kiadói bizalma támogatja. Miután a dr. Marek Géza és társai által felvetett bizalmatlansági indítvány e tekintetben kételyek és félreértések keltésére alkalmasak, az igazgatóság, midőn eddigi működésének megítélését a közgyűlésre bízza, fölkéri a közgyűlést, hogy nyilatkozni szíveskedjék azon irányban, várjon a közgyűlés az igazgatóságot és a vezetőségetteljes bizalmával támogatni kívánja-e. Kéri az igazgatóság, hogy e tárgyban a név szerinti szavazás elrendelésével határozni szíveskedjék.“ A közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavaz az igazgatóságnak A javaslat felolvasása után ismét Marek Géza dr. szólal fel, bejelentvén, hogy a kisebbség bizalmatlansági indítványát ezennel visszavonja és ily módon, nézete szerint, nincs értelme annak, hogy az igazgatóság bizalmi javaslatát tárgyalja a közgyűlés, annál is kevésbé, mert mindenki meg van arról győződve, hogy az igazgatóság feltétlenül elnyeri a bizalom megszavazását. Tarnay Gyula dr. elnök szerint a kisebbségi indítvány visszavonása nem teszi tárgytalanná az igazgatóság bizalmi javaslatát és ezért arra nézve elrendeli a szavazást, amelynek idejére felfüggeszti a közgyűlést. A megjelentek nagy része azonban, az idő előrehaladottságára való tekintettel is, nem kívánt részt venni a szavazásban és eltávozott. A közgyűlés újból való megnyitása után elnök kihirdette a szavazás eredményét, amely szerint a leadott 106,620 szavazat teljes egészében bizalmat szavaz a vezetőségnek. Stern Samu az iparosság részéről szükségesnek tartja annak a kijelentését, hogy az iparosság nem azonosítja magát Marek Gézával és felszólalásával, aki erre megbízást nem kapott és megbízik abban, hogy az Ipari Nyugdíjintézet tulajdonában levő hitelintézeti részvények megfelelően honorálva lesznek. Halmos Géza dr. arra nézve kér megnyugtatást, hogyha a fúzió egy későbbi időpontban mégis bekövetkezik, a Hitelbank támogatni fogja-e a város érdekeit. Horváth Elemér, a budapesti tőzsde, volt elnöke és főrendiházi tag, hitelbanki igazgató biztosítja úgy a felszólalót, mint a közgyűlést és ezen keresztül a város egész közönségét, hogy azokat a közszempontokat, amelyeket a Hitelbank a Hitelintézettel való érdekeltségének másfél évtized alatt szem előtt tartott, mindig megfelelően fogja honorálni a Hitelbank. Végül Tarnay Gyula dr. elnök szólalt fel és a következőket mondotta: — Úgy a magam, mint igazgató társaim nevében melegen köszönöm a közgyűlés megnyilatkozását. A solemnes alakban megnyilvánult bizalom képessé tesz bennünket arra, hogy Földes Zoltán vezérigazgató vezetése mellett továbbra is az intézet érdekében, önzetlenül, kellő odaadással, eredményesen folytathassuk azon munkát, melynek intézetünk mai fejlődését köszönheti. Ezen működés, úgy, mint a múltban, továbbra is változatlanul fogja élvezni azon támogatást, amelyet ügyeink iránt a Magyar Általános Hitelbank állandóan tanúsított. A helybeli igazgatóság és a Magyar Általános Hitelbank másfél évtized óta soha meg nem zavart egyetértéssel látta el az intézet ügykörét s kereste a módozatokat, amelyekkel a nagyközönségnek és a részvényeseknek érdekeit hatékonyan kiszolgálhatta. Az igazgatóságnak és a Magyar Általános Hitelbanknak nem volt és a jövőben sem lesz szüksége arra, hogy az intézeti részvényesek kárát kívánja. Midőn a részvényesek imponáló nagy többségének támogatását megköszönöm, egyszersmind az összes érdekeltek nevében, kötelességem visszautasítani azon inszinuációt, amely bennünket és a Magyar Általános Hitelbankot a mások vagyonába való betörés szándékával gyanúsított meg. Ezzel a közgyűlés a megjelentek éljenzése közben véget ért, értékelés pedig csak 32 ezer koronában lett megállapítva, de ez sem készpénzben, hanem hitelbanki részvényekben. Ezt az eljárást különösen arra való tekintettel, hogy az intézet vezetősége a fúziós szándékot a legutóbb tartott rendes évi közgyűlésen nem juttatta kifejezésre, olyan merényletnek tartja, amit a kisebbségi részvényesek nem tűrhetnek. Tarnay Gyula dr. elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ilyen súlyos kifejezések______ __________ __________ _ - től tartózkodjék és azokat visszautasítja, közben Miskolc város közönsége képvi- mert a Hitelintézet vezetőségétől épugy, sestében Hodobay Sándor dr. polgármes- , mint a Hitelbank igazgatóságától távol tér is bekapcsolódott oly módon, hogy áll minden ilyen szándék, ajánlatot tett a Hitelintézetnek, illetve a Ezután Marek Géza dr. hosozt is fette Hitelbanknak a részvénytöbbség nagyobb árban való átvételére, ami viszont arra késztette a Hitelintézet igazgatóságát és a Hitelbankvezetőségét, hogy az ügyben tárgyalásokat folytasson Hodobay Sándor dr. polgármesterrel és ezek befejezéséig levegye a napirendről a fúzió kérdését. Ígetésekbe bocsátkozik és miután Trianonról, az ország lakossága által hozott há■ borús és háborít utáni nagy áldozatokról, s továbbá a külföldi pénzügyi p.-i.kikről tesz említést, amikről meg kell állapítani, hogy a megjelentek azokat nem a legnagyobb rokonszenvvel hallgatták és általános idegességet váltott ki, még csak annak szükségét hangoztatta, hogy elég volt már az öreg urak húsz-harmincéves vezetéséből és a kisebbségnek is kér a vezetésből három-négy helyet, azzal fejezte be beszédét, hogy elég volt a világ kiuzsorázásából és nem lehet merényleteket tervezni a részvényesek ellen. Az óriási zaj lecsillapultával, amelybe innen is, onnan is röpködtek a közbeszólások. nagy derültség közepette jegyezte meg Tarnay Gyula dr. elnök, hogy az adott helyzet nem indokolja meg, hogy valaki a fúziós kérdés tárgyalására előre elkészített beszédét mindenáron el akarhassa mondani, mert az igazgatóság javaslata következtében erre nincs meg az alkalom és a maga részéről újból tiltakozik, újból visszautasítja a helyén nem való és szokatlan kijelentéseket. 3 . Nagyobb arányú külföldi megrendelést biztosítottak a diósgyőri gyárüzem részére Zsoldos gyárigazgatót a központi igazgatóság Budapestre kérette a szükséges intézkedések megtételére (A B. H. tudósítása.) Az állami vasgyár annak megfelelően intézkedjék a diósgyőr al központi igazgatósága az elmúlt, hó-ei gyár üzemmenetét illetőleg. Előrelátnapok során ismételten nyilatkozott, hogy hatóan sin- és csavarmegrendelésekről április, májusi hónapokban jelentős megrendelésekre van reménye. Értesülésünk szerint a bejelentett megrendelések egyrésze már biztosítva van. Ezzel van kapcsolatban az is, hogy Zsoldos Istvánt, a diósgyőri gyár igazgatóját, a központi igazgatóság magához kérette. . . A gyárigazgató szerdán a déli gyorsvol i ifjabb munkásfelvételek, vagy pedig azoknattal érkezett vissza Budapestről. Dél- Inak legyártására a jelenlegi munkasletután többeibiztoent megkíséreltünk vele telefonösszeköttetést kapni, a hivatalháziban azonban következetesen azt a választ adták, hogy az igazgató úr az üzemnél van. Más helyen azonban Zsoldos igazgató budapesti tárgyalásairól a következőket mondották: — Az eddig biztosított külföldi megrendelések elsősorban a diósgyőri gyárüzemet érdeklik. Éppen ezért a központi igazgatóságnál közölték Zsoldos igazgatóval a megrendeléseik természetét, hogy van szó, úgy, hogy főképen a Martin és hengerművek, valamint a kikészítő műhelyek üzemmenetének a fellendülése várható. Mivel azonban csak húsvét után, pénteken kerül az ügy az osztálykonferencia elé, addig nem állapítható meg, hogy a megrendelések folytán lesznek-e szám is elegendő. Cseh-magyar határforgalmi tárgyalások Prága, március 31 Magyar és csehszlovák szakértő bizottság fog áprilisban összeülni, hogy rendezzék a jogviszonyokat a magyar—csehszlovák határon. Főleg a vasúti jogviszonyok szabályozásáról lesz szó. Miskolci Nemzeti Színház Április 4-én, húsvét vasárnap délelőtt pontosan 11 órakor a színházban nagy húsvéti matiné a színtársulat minden szereplőjének felléptével. Óriási műsor ! Rendezi: DAMÓ Jegyek már válthatók a színház pénztáránáL