Reggeli Hirlap, 1926. április (35. évfolyam, 74-96. szám)

1926-04-01 / 74. szám

1926. IV. I REGGELI HÍRLAP Levették napirendről a Hitelintézet és a Hitelbank fúzióját és a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott az igazgatóságnak A Hitelintézet igazgatósága bejelentette a közgyűlésen, hogy a fúziós javaslat fentartásával kockáztatná Hodobay polgármester javaslatának érdemleges tárgyalását — A visszavont bizalmatlansági indítvány — Hodobay polgármester felszólalása (A B. H. tudósítása.) Szerda délben egy órakor tartotta meg a Miskolci Hitelinté­zet a Magyar Általános Hitelbankkal va­ló fúzió kérdésében meghirdetett rendkí­vüli közgyűlését a részvényesek oly rend­kívül nagyszámú érdeklődése mellett, amilyenre a miskolci bankok közgyűlési történetében még nem volt példa. A nagy érdeklődést, mint ismeretes, az váltotta ki, hogy a kisebbségi részvényesek keve­­selték az árfolyamot és ennek megjaví­tására mozgalmat indítottak, amelybe keveseik a­­dtatós Javaslatot a napirendiről Tarnay Gyula,dr. elnök mindenek­előtt megállapítja, hogy a rendkívüli köz­gyűlés szabályszerűen lett meghirdetve és miután 273 részvényes, 128.308 darab részvényt tett le és a mai közgyűlésen 72 részvényes 117.904 darab részvény képvi­seletében van jelen, a törvényes kellékek­nek és az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelő rendkívüli közgyűlést határo­zatképesnek mondja ki, s melegen üdvö­zölve a nagy számban megjelent részvé­nyeseket, azt megnyitja, egyben a jegy­zőkönyv vezetésére Holländer Béla dr. in­­­­tézeti ügyészt és jogtanácsost kéri fel, hi­telesítőknek pedig Halmos Géza dr. és Munk Samu részvényeseket. Miután pe­dig az alapszabályok úgy intézkednek, hogy szavazás esetén két részvényesből álló bizottság működik közre, javaslatára a közgyűlés a szavazatszedő bizottságba beválasztja Patay Gyula és Papp Kázmér részvényeseket. Ezután elnöke ism­erteti a­ napirend első pontját, a Hitelintézetnek a­ Hitelbankkal való fúzió kérdését és fel­kéri Holländer ügyészt, hogy olvassa fel a Hitelintézet igazgatóságának a napi­rend tárgyában hozott legújabb állásfog­lalását, mire Holländer Béla dr. ügyész felolvas­sa a következő igazgatósági javaslatot. ..A Miskolci Hitelintézet igazgatósága 1926 .március 16-ikán tartott ülésén abban ■állapodott meg, hogy az összehívandó in­tézeti közgyűléshez javaslatot tesz a Ma­gyar Általános Hitelbank és a Miskolci Hitelintézet fúziójára vonatkozólag, oly­­képen, hogy a Miskolci Hitelintézet, mint a Magyar Általános Hitelbank fiókja, működését tovább folytatja. Az igazgató­ság meg volt győződve arról, hogy ezen javaslatának megvalósításával erős szol­gálatot tesz a közérdeknek, midőn Ma­gyarország egyik legnagyobb és legerő­sebb pénzforrását hozza Miskolcra, hogy itt a nagyközönséggel közvetlenül össze­köttetésbe léphessen. Meg volt győződve az igazgatóság arról is, hogy az egyesü­lésben az összes részvényesek magánérde­ke is teljes mértékben megtalálja a maga kielégítését, miért is ezen javaslatát az érdekeltek osztatlan elismerése fogja kí­sérni. Miután azonban a kisebbségi rész­vényesek egy csoportja az egyesülés ellen foglalt állást, ennélfogva részint ez okból, részint következményeként azon körül­ménynek, hogy Miskolc város polgár­­mestere a hitelintézeti részvények átvéte­lére vonatkozólag a Magyar Általános Hitelbankhoz írásbeli ajánlatot nyújtott be, az igazgatóság fentebbi javaslatát re­videálta. Nehogy a polgármesteri ja­vaslat érdemleges letárgyalása lehetet­lenné váljék az­által, hogy a mai köz­gyűlés a fúzió kérdésében határozatot hoz, az igazgatóság a mai napon tartott ülésében a Magyar Általános Hitelbank­kal egyetértőleg, abban állapodott meg, hogy a fúzióra vonatkozó fentebbi javas­latát ezidőszerint visszavonja és kéri a közgyűlést, hogy a javaslatnak a­ napi­rendről történt levételét tudomásul venni szíveskedjék.“ Kisebbségi hozzászólások a javaslathoz A javaslathoz elsőnek­ Friedmann Géza dr. szólal fel és kérdést intéz az igaz­gatósághoz aziránt, hogy mivel indokolja meg a napirendről most levett fúzióra vo­natkozó javaslatát, mert az ő nézete az, hogy a 60 éves intézetnek nincs szüksége a Hitelbankkal való fúzióra, de arra sem, hogy a polgármester akciójának sikere esetén az intézet városi bank legyen, mi­után ő azt tartja szükségesnek, hogy a Hitelintézet továbbra is megtartsa önál­lóságát és megmaradjon a részvényesek­nek. A második felszólaló Marek Géza dr., aki a kisebbségi részvényesek megbízott­jának minőségében szólalt fel és örömmel állapította meg, hogy a fúziós kérdést le­vették a napirendről. A maga részéről azonban szükségét látja annak, hogy­­ a kisebbség akciójának magyarázatát adja. A kisebbség ugyanis elsősorban nem ma­gát a fúziót tartja sérelmesnek, hanem a részvénybecserélési értékelést, miután a hitelintézeti részvény belső értéke száz­ezer koronának felel meg, a becserél­ési Hodobay polgármester a Hitelintézet igazgatóságának előzékenységéről Nagy érdeklődés mellett állott fel ez­után szólásra Hodobay Sándor dr. polgármester, aki a maga részéről is örömmel veszi tudomásul, hogy a fúzió kérdését levették a napirendről, de figye­­­­lemmel az előtte szóló beszédére, nehogy­­ a közgyűlésen megjelentek megtévesztett s érzésekkel távozzanak, az igazsághoz h­i-­­­ven szükségesnek tartja annak a megál­­­­lapítását, hogy úgy a város ajánlatával, mint a fúziós kérdésnek a napirendről való levételével kapcsolatban a Hitelinté­zet vezetősége a legnagyobb előzékenység­nek és megértésnek adta a tanújelét és ezzel azt dokumentálta, hogy méltó a bi­zalomra. A maga részéről ilyen kör­ülmé­­nyek között nem le­het abban a helyzet­ben, hogy amennyiben­ a kisebbségi rész­vényesek bizalmatlansági indítványa, — mint az adott helyzetben tárgytalan, — vissza nem vonatik, ahhoz ő, akár ma­gánszemélyben, akár pedig, mint a város polgármestere csatlakozzék, mert meg van arról győződve, illetve a részvénye­seik legyenek arról meggyőződve, hogy azok a tárgyalások, amelyeket a bank ve­zetősége és ő, mint polgármester foly­tatni fognak, a kisebbség érdekeit is meg fogják védeni. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után Lánig Lajos d­r. szólalt fel, mint a kisebbségi részvényesek közül az iparo­sok nyugdíjalapjának megbízottja és azt hangoztatja, hogy a kisebbség törvényes alapon áll és respektálja a kereskedelmi tömény intézkedéseit és csupán jogos ér­dekeinek a megvédésére szervezkedett, a­mire a Belvárosi Takarékpénztárba beol­vadt Miskolci Ban­k fúziója, mikor a kis­részvényesek filléreket kaptak, mutat pél­dát. Azt kéri a Hitelintézet vezetőségétől, hogy ezekre az érdekekre, a további lépé­seknél tekintettel legyenek, mert ez teszi őket a bizalomra érdemesekké. Patay Gyula hibának tartja a ki­sebbségi részvényesek mozgalmát, mert a fúzió elmaradásával a hitelintézeti részvények árfolyama megint csak annyi lesz, mint a gondolat felvetése előtt volt. Miután több felszólalás nem történt e tárgyban, elnök felteszi a kérdést és ki­hirdeti a közgyűlésnek azt a határozatát, amely szerint a közgyűlés tudomásul ve­szi a fúziónak a napirendről való levéte­lét. A bizalmatlansági indítvány Ezután Tarnay Gyula dr. elnök meg­emlékezik arról, hogy a fúziós napirend­del kapcsolatosan a kisebbség részéről indítvány érkezett, felkéri Hollaender Béla ügyészt, hogy az igazgatóságnak ezzel kapcsolatos javaslatát olvassa fel. A felolvasott javaslat a következő: „Bár lehetnénk azon véleményen, hogy ezen indítvány a mai közgyűlésen nem tárgyalható, mégis, miután az indítvány­­beli kérelmek a fuzionális tárgyalás rész­leteivel a legszorosabb kapcsolatban álla­nak, az igazgatóság ezen indítványokra vonatkozólag azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy ezeket elutasítani szíveskedjék. Az igazgatóság azonban tel­jesen át van hatva annak tudatától is, hogy az intézet javára hasznos működést, főleg a mai nehéz közgazdasági viszonyok között csak az esetben teljesíthet, ha mű­ködésében őt a részvényesek kiadói bi­zalma támogatja. Miután a dr. Marek Gé­za és társai által felvetett bizalmatlan­­sági indítvány e tekintetben kételyek és félreértések keltésére alkalmasak, az igaz­gatóság, midőn eddigi működésének meg­ítélését a közgyűlésre bízza, fölkéri a köz­gyűlést, hogy nyilatkozni szíveskedjék azon irányban, várjon a közgyűlés az igazgatóságot és a vezetőséget­­teljes bi­zalmával támogatni kívánj­a-e. Kéri az igazgatóság, hogy e tárgyban a név sze­rinti szavazás elrendelésével határozni szíveskedjék.“ A közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavaz az igazgatóságnak A javaslat felolvasása után ismét M­a­­rek Géza dr. szólal fel, bejelentvén, hogy a kisebbség bizalmatlansági indítványát ezennel visszavonja és ily módon, nézete szerint, nincs értelme annak, hogy az igazgatóság bizalmi javaslatát tárgyalja a közgyűlés, annál is kevésbé, mert min­denki meg van arról győződve, hogy az igazgatóság feltétlenül elnyeri­ a bizalom megszavazását. Tarnay Gyula dr. elnök szerint a ki­sebbségi indítvány visszavonása nem te­szi tárgytalanná az igazgatóság bizalmi javaslatát és ezért arra nézve elrendeli a szavazást, amelynek idejére felfüggeszti a közgyűlést. A megjelentek nagy része azonban, az idő előrehaladottságára való tekintettel is, nem kívánt részt venni a szavazásban és eltávozott. A közgyűlés újból való megnyitása után elnök kihirdette a szavazás eredmé­nyét, amely szerint a leadott 106,620 sza­vazat teljes egészében bizalmat szavaz a vezetőségnek. Stern Samu az iparosság részéről szükségesnek tartja annak a kijelentését, hogy az iparosság nem azonosítja magát Marek Gézával és felszólalásával, aki er­re megbízást nem kapott és megbízik ab­ban, hogy az Ipari Nyugdíjintézet tulaj­donában­­ levő hitelintézeti részvények megfelelően honorálva lesznek. Halmos Géza dr. arra nézve kér meg­nyugtatást, hogyha a fúzió egy későbbi időpontban mégis bekövetkezik, a Hitel­bank támogatni fogja-e a város érdekeit. Horváth Elemér, a budapesti tőzsde, volt elnöke és főrendiházi tag, hitelbanki igazgató biztosítja úgy a felszólalót, mint a közgyűlést és ezen keresztül a város egész közönségét, hogy azokat a közszem­pontokat, amelyeket a Hitelbank a Hitel­­intézettel való érdekeltségének másfél év­tized alatt szem előtt tartott, mindig meg­felelően fogja honorálni a Hitelbank. Végül Tarnay Gyula dr. elnök szólalt fel és a következőket mondotta: — Úgy a magam, mint igazgató társa­im nevében melegen köszönöm a közgyű­lés megnyilatkozását. A solemnes alakban megnyilvánult bizalom képessé tesz ben­nünket arra, hogy Földes Zoltán vezér­­igazgató vezetése mellett továbbra is az intézet érdekében, önzetlenül, kellő oda­adással, eredményesen folytathassuk azon munkát, melynek intézetünk mai fejlődé­sét köszönheti. Ezen működés, úgy, mint a múltban, továbbra is változatlanul fog­ja élvezni azon támogatást, amelyet ügyeink iránt a Magyar Általános Hitel­bank állandóan tanúsított. A helybeli igazgatóság és a Magyar Általános Hi­telbank másfél évtized óta soha meg nem zavart egyetértéssel látta el az intézet ügykörét s kereste a módozatokat, ame­lyekkel a nagyközönségnek és a részvé­nyeseknek érdekeit hatékonyan kiszolgál­hatta. Az igazgatóságnak és a Magyar Általános Hitelbanknak nem volt és a jövőben sem lesz szüksége arra, hogy az intézeti részvényesek kárát kívánja. Mi­dőn a részvényesek imponáló nagy több­ségének támogatását megköszönöm, egy­szersmind az összes érdekeltek nevében, kötelességem visszautasítani azon inszi­­nuációt, amely bennünket és a Magyar Általános Hitelbankot a mások vagyoná­ba való betörés szándékával gyanúsított meg. Ezzel a közgyűlés a megjelentek éljen­zése közben véget ért, értékelés pedig csak 32 ezer koronában lett megállapítva, de ez sem készpénzben,­­ hanem hitelbanki részvényekben. Ezt az­­ eljárást különösen arra való tekintettel,­­ hogy az intézet vezetősége a fúziós szán­dékot a legutóbb tartott rendes évi köz­gyűlésen nem juttatta kifejezésre, olyan merényletnek tartja, amit a kisebbségi­­ részvényesek nem tűrhetnek. Tarnay Gyula dr. elnök figyelmezteti­­ a szónokot, hogy ilyen súlyos kifejezések­______ __________ __________ _ - től tartózkodjék és azokat visszautasítja, közben Miskolc város közönsége képvi-­­ mert a Hitelintézet vezetőségétől épugy, ses­tében Hodobay Sándor dr. polgármes- , mint a Hitelbank igazgatóságától távol tér is bekapcsolódott oly módon, hogy­­ áll minden ilyen szándék, ajánlatot tett a Hitelintézetnek, illetve a­­ Ezután Marek Géza dr. hosozt is fette­ Hitelbanknak a részvénytöbbség nagyobb árban való átvételére, ami viszont arra késztette a Hitelintézet igazgatóságát és a Hitelbank­­vezetőségét, hogy az ügyben tárgyalásokat folytasson Hodobay Sán­dor dr. polgármesterrel és ezek befejezé­séig levegye a napirendről a fúzió kér­dését. Í­getésekbe bocsátkozik és miután Trianon­­­ról, az ország lakossága által hozott há­­■ borús és háborít utáni nagy áldozatokról, s továbbá a külföldi pénzügyi p.-i.kikrő­­l tesz említést, amikről meg kell állapíta­­­­ni, hogy a megjelentek azokat nem a leg­­­­nagyobb rokonszenvvel hallgatták és ál­­­­talános idegességet váltott ki, még csak­­ annak szükségét hangoztatta, hogy elég volt már az öreg urak húsz-harmincéves vezetéséből és a kisebbségnek is kér a ve­zetésből három-négy helyet, azzal fejezte be beszédét, hogy elég volt a világ kiuzso­­rázásából és nem lehet merényleteket ter­vezni a részvényesek ellen. Az óriási zaj lecsillapultával, amelybe innen is, onnan is röpködtek a közbeszó­lások. nagy derültség közepette jegyezte meg Tarnay Gyula dr. elnök, h­ogy az adott helyzet nem indokolja meg, hogy valaki a fúziós kérdés tárgyalására előre elkészített beszédét mindenáron el akar­hassa mondani, mert az igazgatóság ja­vaslata következtében erre nincs meg az alkalom és a maga részéről újból tiltako­zik, újból visszautasítja a helyén nem való és szokatlan kijelentéseket. 3 . Nagyobb arányú külföldi megrendelést biztosítottak a diósgyőri gyárüzem részére Zsoldos gyárigazgatót a központi igazgatóság Budapestre kérette a szükséges intézkedések megtételére (A B. H. tudósítása.) Az állami vasgyár­­ annak megfelelően intézkedjék a diósgyő­­r al­ központi igazgatósága az elmúlt, hó-­­­ei gyár üzemmenetét illetőleg. Előrelát­­napok során ismételten nyilatkozott, hogy­­ hatóan sin- és csavarmegrendelésekről április, májusi hónapokban jelentős meg­rendelésekre van reménye. Értesülésünk szerint a bejelentett megrendelések egy­­része már biztosítva van. Ezzel van kap­csolatban az is, hogy Zsoldos Istvánt, a diósgyőri gyár igazgatóját, a központi igazgatóság magához kérette. .­­ . A gyárigazgató szerdán a déli gyorsvol i ifjabb munkásfel­vételek, vagy pedig azok­­nattal érkezett vissza Budapestről. Dél- I­nak legyártására a jelenlegi munkaslet­után többeibiztoent megkíséreltünk vele tele­fonösszeköttetést kapni, a hivatalháziban azonban k­ö­vetkeze­tesen azt a választ ad­ták, hogy az igazgató úr az üzemnél van. Más helyen azonban Zsoldos igazgató bu­dapesti tárgyalásairól a következőket mondották: — Az eddig biztosított külföldi meg­rendelések elsősorban a diósgyőri gyár­­üzemet érdeklik. Éppen ezért a központi igazgatóságnál közölték Zsoldos igazgató­val a megrendeléseik­ természetét, hogy van szó, úgy, hogy főképen a Martin és hengerművek, valamint a kikészítő műhe­lyek üzemmenetének a fellendülése vár­ható. Mivel azonban csak húsvét után, pénteken kerül az ügy az osztálykonfe­rencia elé, addig nem állapítható meg, hogy a megrendelések folytán lesznek-e szám is elegendő. Cseh-magyar határforgalmi tárgyalások Prága, március 31 Magyar és csehszlovák szakértő bizott­ság fog áprilisban összeülni, hogy ren­dezzék a jogviszonyokat a magyar—cseh­szlovák határon. Főleg a vasúti jog­viszonyok szabályozásáról lesz szó. Miskolci N­emzeti Színház Április 4-én, húsvét vasárnap délelőtt pontosan 11 órakor a színházban nagy húsvéti matiné a színtársulat minden szereplőjének felléptével. Óriási műsor ! Rendezi: DAMÓ Jegyek már válthatók a színház pénztáránáL

Next