Reggeli Hirlap, 1927. február (36. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

—-1- 1927 NI1 mwbwmem—iwht'i.«g ‘liiiJtJMi i. csttnii—---------!i**| REGGELI HÍRLAP Rojtok, flitterd szék, gyöngy bor falk, alrasscsattok színét zfillök, virágok, báli díszek legnagyobb választékban Méthnél Béli kextyók, francia selembarlsng&b FELHÍVÁS A REGGELI HÍRLAP VIDÉKI ELŐFIZETŐIHEZ Keddi számunkhoz mellékeltük vidéki előfizetőink részére a befizetési lapokat azzal a kéréssel, hogy szíveskedjenek minél előbb beküldeni előfizetési díjaikat kiadóhivatalunkhoz, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. Kérjük vidéki előfizetőinket, különösen azokat, akiknek hátralékaik is vannak, hogy most február 1-én feltétlenül rendezzék tartozásaikat, mind ellenkező esetben nem lesz módunkban a lapot tovább expediálhatni. A Reggeli Hírlap közönsége tudja azt, hogy a lap egyetlen támasza a rendíthetetlenül kitartó olvasótábor, amely hatalmas számával és soha sem lanyhuló érdeklődésével lehetővé tette azt, hogy súlyos áldozatokkal ugyan, de mindig olyan nívós újságot adjunk a kezükbe, amely magasan meghaladja a vidéki újságok színvonalát. Hogy a jövőben még fokozottabb mértékben felelhessünk meg a közönség igényeinek és továbbra is fővárosi jellegű kitűnően szerkesztett, újságot nyújthassunk, ahhoz a közönség legteljesebb támogatását kérjük. Ennek a támogatásnak csakis abban kell megnyilvánulnia, hogy előfizetőink idejében rendezik tartozásaikat a kiadóhivatallal szemben és pontosan küldik be előfizetési díjaikat Biztosra vesszük, hogy vidéki előfizetőink megértik ezeket az intenciókat és a mai lappal hozzájuk kézbesített postautalványokon rendezni fogják előfizetési számláikat. Kinevezték Kállai Géza helyettesét, aki kedden átveszi a miskolci munkásbiztosító vezetését (A B. H. tudósítása.) Függetlenül az ügy bírósági részétől. Kállai Géza, a miskolci munkásbiztosító letartóztatott igazgatója ügyében megtörtént az első olyan intézkedés, amely bizonyára kínos meglepetés lesz azok számára, akik Kállai Géza leterítése árán akár a munkásbiztosító igazgatói székébe, akár pedig magasabb pozícióba szerettek volna kerülni. A népjóléti miniszter a miniszteri biztos és az országos betegsegélyző pénztár, központjával történt megállapodás alapján úgy döntött, hogy Kállai Géza szabadonbocsájtásáig a székesfehérvári muunkásbiztosító vezetőjét nevezi ki végleges helyettesként a miskolci pénztár élére. Az új igazgató kedden délelőtt érkezik Miskolcra és még aznap átveszi a munkásbiztosító vezetését. Budapesti közléseink különben újból alátámasztják azokat a korábbi értesüléseinket, hogy a népjóléti minisztériumban éppen úgy, mint az országos központban, Kállai Gézát pontos és példamutató hivatalvezetőnek ismerték. Ugyancsak tudták felőle azt is, hogy a pénztár kebelén belül ellenségektől van körülvéve és az elbocsájtott alkalmazottak között is sokan vannak, akik éppen a szigorú hivatalvezetőt gyűlölik Kállaiban. A magyar politika hatvan esztendeje Tanulmány Irta: Kno Láaalá A Lónyai-féle kabinetnek két nagy erőssége volt, Kerkápoly Károly pénzügyminiszter és Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter személyében. Az 1869- től 1872-ig terjedő országgyűlés, amelyen a Tisza által vezetett obstrukció alapján akadályozták meg a választójogi törvény elfogadását, a király 1872 április 16-án oszlatta fel. Választásokra azonban csak nagyon későn, júniusban kerülhetett a sor, sőt maguk a választások csak július 12-én kezdődtek. A választásokra vonatkozó intézkedéseket Tóth Vilmos tette meg, aki előbb Reiner Pál belügyminiszter segítőtársa volt, később maga vette át a belügyminisztérium vezetését. A választások késői megkezdésének az is volt oka, hogy választójogi törvény nem volt, a választók összeírása tehát az országgyűlés feloszlatása után kezdődött meg, a választók öszszeírása ellen beadott felebbezéseket később intézték el s a belügyminiszter számos esetben az ellenzéki férfiak felkérésére csak a választás napján táviratilag intézte el. Ennek az eljárásnak volt a következménye, hogy a választók százával maradtak ki a választók lajstromából. Lónyay Menyhért népszerűtlen A Lónyay-kabinetre, illetve az 1872-ben összehívott parlamentre nagy feladat várakozott. Mindenekelőtt újjá kellett volna szerveznie Lónyaynak a többségi Deákpártot, amely az ,,öreg úr“ betegeskedésével és elkedvetlenedésével és lassú viszszavonulásával észrevehető dekadenciába jutott s amelyet Tiszáék agresszív fellépése is meglehetősen megtépázott. De nem kevésbbé komoly feladat várt a parlamentre is. Az állami pénzügyek folyton rosszabbodtak, a költségvetés évről-évre deficittel záródott és Kerkápoly Károly, a Lónyay-kabinet egyébként se koncerpciós pénzügyminisztere hiába kísérletezett, hogy a deficitet a kamatozó kincstári utalványokkal pótolja. A parlamentnek tehát eminens érdeke volt, hogy az állami pénzügyi és gazdasági reorganizációját keresztül vigye. Ám erre a feladatra se Lónyay, sem Kerkápoly nem voltak alkalmasak. Lónyay népszerűtlensége egyenes arányban nőtt Tisza Kálmán és a szélső bal politikai előretörésével. Egy harmadik feladat is kínálkozott Lónyaynak: az országgyűlés vitatkozási rendjének megjavítása és a közjogi oppozíció ellensúlyozása, de Lónyay nem is számíthatott az adott viszonyok közt sikerre. 1872 június 13-ától július 15-ig folytak le a választások. Már a több, mint három hónapos korteshadjárat jelentősen elmérgesítette a helyzetet . Lónyaynak csak az volt a szerencséje, hogy a Tisza Kálmánféle balközép s az Irányi Dániel által vezetett szélsőbal egymás között is ádáz harcot folytatott. Ezt a harcot elég ügyetlenül maga Kossuth irányította Turinból. Igaz, hogy Kossuth később ráeszmélt taktikájának helytelenségére s Irányi Dánielhez intézett levelében már ezeket írja: „hallgasson a méltó neheztelés a haza érdekében“, akkor azonban már késő volt s Tisza makacsabb volt, semmint feledni akart volna. Nagy esemény volt az is a választásokat megelőzően, hogy a Wenckheim Béla grófot a belügyiminiszteri székben felváltó Tóth Vilmos előkészítette az országgyűlési ciklusnak öt évre terjedő időtartamáról szóló törvényjavaslatot, ami az ellenzék kemény oppozícióját váltotta ki. Az első titkos választás t július 15-én (1872) befejeződött választás a kormánypártnak Lónyay népszerűtlensége ellenére is mintegy 100 főnyi többséget hozott. A kormánypárt 240 mandátumot kapott, míg az ellenzék mindössze 140 kerületet tudott meghódítani. A 140 ellenzéki mandátumból a Tisza Kálmán-féle balközépnek 98 jutott, míg az Irányi-féle szélsőbalnak be kellett érnie 42 mandátummal. Az 1872. évi választásnak egyik legnagyobb nevezetessége volt, hogy Apponyi Albert gróf, aki már előzően szerepelt a főrendiházban, ekkor lett képviselő. Apponyi szereplését, akit ekkor a Tisza Kálmán-féle balközép jelöltjével, Ivánka Imrével szemben választottak meg, már ebben az időben nagy érdeklődés előzte meg. A lapok sokat foglalkoztak vele és azt írták róla, hogy katolikuspárti lesz, mert pártja a választásokon keresztes zászlókat tűzött ki. Egyébként is nagy meglepetés volt, hogy Apponyi Albert rászánta magát az aktív politikai pályára, akit eddig csak a legszűkebb mágnástársaságok a lóversenyekről, a hangversenytermekből és a legexkluzívebb bálokról, hol megjelenése mindig esemény volt, ismertek. A hozzáférhetetlen férfi eszmény — ahogyan őt a legmagasabb társaságok dámái egymás között nevezték. — ezzel kilépett rezerváltságából. Az egykorú sajtóban Apponyi választásával kapcsolatban így írtak: ..Ki hitte volna, hogy ez az éterileg exkluzív high-life ga.A halléri ideál pár hónap múlva már ezernyi keresztes zászlók árnyékában száznál több fekete reverendás papnak az élén fogja szóratni az áldást azokra a sváb parasztlányokra, akik a szentendrei választókerület fölgalmazott községeinek utcáin az nevét éltető korteslegényekkel izzadva tiporják vala azözweishrittet. Apponyi ekkor még a Deák-párt programján lett képviselő 130 szavazatibbségg( ■ 1. Még két nagysága az elkövetkező politikai életnek tűnt fel ezen a választáson. Az egyik Szilágyi Dezső, akit ugyancsak Deák-párti programmal Gyulafehérváron választanak meg, míg a másik a szintén Deák-párti Eötvös Károly, akit Veszprém küldött be a parlamentbe. (Folytatjuk.) 3 Újabb két halottja van a miskolci influenza-járványnak Ezrekre megy már Miskolcon ex influenza-járvány betegeinek a száma Orvosi kezelés alatt körülbelül másfélezer beteg van — Számtalan esetben nem vesznek igénybe orvosi segítséget — Még mindig terjed az influenzajárvány — A zsúfolt lakások terjesztik legjobban a spanyol betegséget a járvány, csüllögökön bezárják az iskolákat Ha nem csökken (A /’. //. tudósítása.) Az influenza-járvány Miskolcon még hétfőre sem mutatott enyhülést, sőt az orvosok jelentéséből azt a megállapítást tehetjük, hogy a járvány egyre terjed. Egyes orvosok különösen arra mutatnak rá, hogy azokban az utcákban, ahol inkább tömeglakások vannak, sokkal nagyobb a betegek száma, mert hiszen itt magától értetődően könynyebben történik a fertőzés. Azokban az utcákban viszont, ahol modernebb lakások vannak, ritkábban fordulnak elő megbetegedések. Nagyon sok a felnőtt beteg A járvány egyébként a gyermekekről Az utolsó napok alatt inkább a felnőttek közé ment át és most sokkal több felnőtt beteget kezelnek az orvosok, mint gyermeket. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, mintha az ifjúság körében jelentősebb csökkenést lehetett volna tapasztalni az utolsó napok alatt, sőt a járvány mérve itt is olyan komoly, hogy a polgármester határozottan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az iskolák bevonását elrendelje. Csütörtökön döntenek az iskolák bezárásáról Amint már megírtuk, még pénteken táviratot küldött a népjóléti minisztériumhoz Hodobay Sándor dr. polgármester és kérte a minisztériumot az iskolák bezárásához való hozzájárulását. A helyzet most már véglegesen az, hogy a félévi bizonyítványok kiosztása hétfőn megtörtént és ezzel kapcsolatban kétnapos szünetet adnak az iskolák, vagyis most már csak csütörtökön jönnek a gyerekek iskolába. Megvárják tehát csütörtököt és amennyiben még ezen a napon is sokan fossak, hiányozni, akkor Hodobay Sándor dr. polgármester bezáratja az összes iskolákat. Az orvosok alig győzik a munkát Hétfőn egyébként megkérdeztük az öszszes miskolci orvosokat, hogy tiszta képet nyerjünk az influenza-járvány helyzetéről Megállapíthatjuk, hogy valamenyni orvosnak igen sok betege van és az orvosok alig győzik a munkát. Kora reggeltől csaknem éjfélig látogatják a betegeddel az orvosok és nagyon sokszor megtörténik, hogyha bemennek egy udvarba, egymásután hívják szinte lakásról-lakásra az orvost, mert hiszen ma már Miskolcon alig van család, ahol egy-két influenzás beteg ne volna. Mennyi az influenza-betegek száma Az orvosok feltevése szerint Miskolcon * betegek száma hétfőn már elérte az ötezret, de ezeknek a betegeknek a nagyvédsge nem vesz igénybe orvosi kezelést.■ Az orvosok által kezelt influenza-betegek száma körülbelül másfélezerre tehető, ami azt jelenti, hogy csaknem ennyi veszélyesebbnek látszó influenza-beteg van. Egészen súlyos esetek természetesen ezek között is szerencsére csak elvétve fordulnak elő, de a tüdőgyulladással komplikált betegek száma is már elérte a húszat. Az orvosok közül valamennyi legalább 30 beteget kezel, de vannak olyan orvosok is, akik reggeltől estig 100 beteget is meglátogatnak. Igen nehéz a helyzet a munkásbiztosító pénztárban, ahol a soros orvosoknak rövid órák alatt száz és száz beteget kell megvizsgálni, és részükre megfelelő orvosságot előírni. A katonaságnál enyhült a járvány, súlyosabb eset itt már egyáltalában nincs és azok is a gyógyulás útján vannak, akik a minit héten betegedtek meg. A járványkórházban ez időszerint 25 beteg van, akik közül csak egynek az esete látszik súlyosabbnak. Újabb halálos áldozatok Hétfőn reggelre az influenza-járványnak újabb két áldozata lett. Kosztolányi Zoltán ref. főgimnáziumi tanár fia, ifj. Kosztolányi Zoltán meghalt hétfőn hajnalban és az orvosok megállapították, hogy az influenza okozta a fiatalember váratlan halálát. Ifj. Kosztolányi Zoltán tavaly érettségizett le és így a 19 éves fiatalember halála nemcsak szüleinek okozott mérhetetlen fájdalmat, de barátai között is nagy megdöbbenést keltett. A másik áldozat egy fiatalasszony, Hauer Jenő. Mészáros utca 1. szám alatt lakó kereskedő felesége, néhány nap óta súlyos betegen feküdt, orvosai megállapították, hogy az influenza tüdőgyulladásba ment át és a legodaadóbb kezelés sem tudta megmenteni az életnek Hauer,Jattenét, aki hétfőn reggelre meghalt. A tragikus halálesetet még szomorúbbá teszi az a körülmény, hogy a fiatalaszszony után egy öthónapos csecsemő s egy hároméves kisleány maradt árván. A városi tiszti főorvoshoz érkezett jelentések szerint hétfőn egészen súlyos jellegű megbetegedés történt, de remélhető, hogy a komplikációkat a kezelőorvosok meg fogják tudni akadályozni Nem szabad beteget látogatni Az orvosok egyébként valamennyien azt hangsúlyozzák, hogy abetegség emelkedése azért tart tovább, mert a közönség még mindig nem tud eléggé vigyázni az egészségére. A szükséges egészségi szabályokat alig veszik figyelembe és még most is előszeretettel keresik fel azokat a helyeket, ahol a publikum zsúfoltsága miatt könnyebb elkapni a betegséget. Az orvosok különösen a közönség figyelmébe ajánlják azt, hogy egyáltalában ne látogassanak betegeket, mert a legkönynyebben így lehet elkapni az influenzát. A beteglátogatások járvány idején szigorúan tilosak és ezért az influenza-járványnál is teljes mértékben figyelembe kell venni az orvosoknak erre vonatkozó intelmét. Az influenza-járvány a közgyűlés előtt A hétfői közgyűlésen a polgármesteri jelentés természetesen megemlékezett az egyre nagyobb méreteket öltött influenzajárványról is. A jelentés elismeri, hogy a járvány az utolsó napokban súlyosbodott, ezzel szemben csak két-háromezer megbetegedésről tud, holott a megbetegedések száma ezt a számot már alaposan túlhaladja. A jelentés megemlékezik azon intézkedésekről is, amelyeket a város az influenza-járvány leküzdésére tett, így hirdetmények útján adták tudtára a város lakosságának a szükséges óvintézkedéseket. Ami az iskoláknak a bezáratását illeti, erre vonatkozólag a polgármester még január 28-ikán engedélyt kért a népjóléti minisztertől. Hétfőn délelőtt telefonon lépett érintkezésbe a népjóléti miniszterrel, aki beleegyezését adta ahhoz, hogy amennyiben a járvány február 3-ig nem enyhül, úgy bezárják a miskolci iskolákat. Ennyit mond a polgármesteri jelentés az influenza-járványról. Érdekes, hogy az influenza-járvánnyal kapcsolatban, a törvényhatósági bizottság részéről egyetlen felszólalás sem hangzott el. Nem akadt egyetlen törvényhatósági bizottsági tag, aki érdemesnek tartotta volna az eddiginél erélyesebb óvintézkedést sürgetni a járvány leküzdésére. A miskolci lapok napról-napra pontos helyzetképet tárnak fel a járvány állásáról és azt hisszük, hogy a lapoknak a járvány leküzdésére irányuló harca sokkal eredményesebb lehetne, ha ebben a harcban a törvényhatósági bizottság is segítségükre sietne. Nem hagyhatjuk tehát szó nélkül a törvényhatósági bizottsági tagoknak közömbösségét, ami annál is inkább érthetetlen, mert bizonyára a bizottsági tagok között is nagyon sokan vannak, akiknek családjában influenzás beteg van. Hogyan kell a járványos betegeket szállítani ? A tiszti főorvosi hivatal felkérte a Reggeli Hírlapot a következő tudnivalók közlésére: — A járványos betegek kórházba szállítását a városi tiszti főorvosi hivatal végzi ,fertőtlenítés útján. Igénylések nappal a hivatalos órák idején, délelőtt 9 órától délután 2 óráig a tiszti főorvosi hivatalnál (telefon 9-23.) jelentendők be, míg délután és éjszaka az államrendőrség központi ügyelete (telefon 6-10.) veszi fel szívességből az igénybejelentéseket és intézkedik a fertőtlemitők kiküldése iránt. Longauer helyettes gyárigazgató cáfolja a tömeges munkáselbocsátások hírét (A B. H. tudósítása.) Az ötvenöt éven aluli korban levő vasgyári bányatárspénztári nyugdíjasok egy részének reaktiválása kapcsán az a hír terjedt el, hogy a gyárigazgatóság munkáselbocsátásokat tervez. De arra nézve is híresztelések kerültek forgalomba, hogy a bányatárspénztárak reformjának megvalósítása esetén ugyancsak nagyobb arányú elbocsájtásokat terveznek a diósgyőri vasgyárban. Ezek a hírek érthetően izgalomban tartják a gyár munkásságát. Sokan újabb szanálással rémízgetik őket. Alkalmunk volt ebben az ügyben telefonon beszélgetést folytatni Longauer Géza főfelügyelővel, a diósgyőri állami vas- és acélgyár helyettes igazgatójával, aki a következőket mondotta: — Az elbocsájtással kapcsolatos hírek valótlanok. A gyárigazgatóság sem a saját iniciatívájából, sem■ pedig az állami vasgyárak vezérigazgatóságának rendelkezésére elbocsájtásokat nem tervez. Arra nézve valóban tárgyalások folynak, hogy miképen és milyen alapon valósítsák meg a munkások nyugdíjbiztosítását a társpénztár keretén belül, de ez semmiféle elbocsájtási terekkel nincsen összefüggésben. Panframa-pasztillák a száj- és garatüreg fertőtlenítésére. — Szakorvosok torokgyulladás, meghűlés és influenza (Náthaláz) megakadályozására ajánlják. Az összes ragályos betegségek ellen oly kiváló hatásuk van, amelyet egyetlen más szer sem ér el Gyógyszertárakban kaphatók.