Reggeli Hirlap, 1927. április (36. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

REGGELI BORLAP „Kulturális fölényünknek meg kel! syilná-Balfii as egészségügy, térén.. Csak a jóakaratnál tartunk — Tettek helyett Ígéretek Az orvosok sérelmes státus rendezése — Orvosnyomor A Borsodmegyei és Miskolc városi Orvosszövetség tisztújító közgyűlése (A B. H. tudósítása.) A Borsodvárme­­gyei és Miskolc városi Orvos­ Szövetség csü­­törtökön este tartotta évi közgyűlését Szabó Ármin dr. városi tiszti főorvos el­nöklete­­­alatt a városháza kis tanácster­mében, ahol a­ helybeli és vidéki orvosok nagy számiban jelentek meg. A közgyűlés megnyitójául Bakó Imre dr. a „Hiszek­egy“ imát mondotta el. Szabó Ármiin dr. elnök ezután utalt ar­ra, hogy az évi tisztújító közgyűlések a múltak nyugalmas, ünnepélyes jellegét immár több év óta elvesztették. A jövő gondjai adnak erre okot. A leromlott gaz­dasági viszonyokkal járó megélhetési ne­hézségek, az orvosi kar viszonylagos számbeli megnövekedésen­­kívül mint sö­tét felhő áll az orvosi kar előtt, a m­un­­kásbiztosító pénztárról és az egészség­ügyi közigazgatásról szóló törvényterve­zet. A két tervezet megegyezik abban,­­ hogy a két kiterjedt szolgálati ág kereté­ben működő orvosi személyzetet a legna­gyobb bizonytalanságnak teszi ki. Szer­zett jogokat avagy csupán tartósabb át­meneti állapotot egyik tervezet sem kí­vánt statuálni. Érthető tehát, az orvosi karban észlelhető nyugtalanság. . Ezzel szemben örvendetes az orvos­szövetség fokozatos erősbödése s jóleső az a tény, hogy bár az orvosi karra nehezedő súlyos viszonyok az életharcot mind keményeb­bé teszik, a szövetség egységességét, egy­mást megértő együttműködését, annak etnikai színvonalát alig egy-egy­ bárány­felhő zavarja. A jövő várható nehézsé­geivel szemben ezekben legyen bizalmunk. Az elnöki beszédet taps és éljenzés kí­sérte. Az orvostársadalom sérelmei Serédi Jenő dr. főtitkár terjesztette elő ezután az évi jelentést. Közel tíz eszten­deje, hogy elhangzott az életet pusztító utolsó ágyúdörej s a béke áhitatos vágya szállta meg a lelkeket. Közel tíz eszten­deje hangoztatjuk: kulturális fölényünk­kel kell visszaszereznünk azt, amit elve­szítettünk. Az orvos­szövetség soha nem szűnő eréllyel sürgeti, adják meg az il­letékesek módját és eszközét annak, hogy kulturális fölényünk, egészségügyünk minden ágazatában eredményeket mutató tettekben nyilvánuljon. A valóság azt mutatja, hogy még­­mindig csak a jóaka­ratnál tartunk. És ez a jóakarat tettek helyett inkább szép­­szavakban nyilvánul. Az orvosok státusrendezése ugyan régi sé­relmet igyekszik orvosolni, azonban nem lehet megnyugodni abban, hogy 30—35 évi szolgálatból csak tizenhat évet számí­tanak be s a községi orvos 30—35 évi szol­gálat után sem juthat tovább, mint a nyolcadik­ fizetési osztályba. Megdöbben­tő, hogy immár az orvos-nyomor kérdése is napirenden, van. Az orvos­szövetség ez évi kon­gr­ess­zu­sán hangzott el a megálla­pítás, hogy az orvosi kar valósággal nap­számos munkát­ végez. Ez a megállapítás pedig abban gyökeredzik, hogy a huma­nizmus jelszava alatt valósággal járvány­­nyá fajult a különféle betegsegélyző in­tézmények létesítése, melyek pedig meleg­ágyai a munkanélküli pénzszerzésnek. A jelentés ezután az év eseményeit ismer­teti beható részletességgel. A miskolci or­vos-szövetséginek 139 tagja van. Foglal­koztak az egészségügyi igazgatás mai rendszerével, melynek reformját szüksé­gesnek tartják. Kiemeli Borsod vá­rmegye alispánjának és a miskolci járási főszol­­gabíróságnak intézkedését, hogy követen­dő példa gyanánt a körorvosoknak a hi­vatalos utakra gépkocsit adnak, mely az egészségügyi intézkedések gyors elvégzé­sét segíti elő. Az egészségügyi propagandaelőadások keretében a szövetség tagjai tíz előadás­ban ismertették az egészségügyet érintő kérdéseket. A munkásbiztosító pénztárral megkötötték az új szerződést­ Nagy meg­ütközést keltett, hogy a munkásbiztosító pénztár orvosait évekre visszamenőleg pénztári járandóságuk után forgalmi adóval terhelték meg s kereseti adójukat is a többi közalkalmazottaktól eltérőleg, elviselhetetlenül súlyosan rótták ki, pusztán azért, mert ők „szerződéses“ vi­szonyban állanak a pénztárral. Még a fu­vardíjat is megadóztatták. Az igazságta­lan adók ellen felirattal fordultak a pénzügyminiszterhez. Kegyelettel szól a jelentés a szövetség halottairól. Méltatja a szövetség most elhunyt egyik megala­pítójának, báró Kétly Károly dr. érde­meit, majd Dobos József dr.-ról és For­gács Sándor dr.-ról emlékezik meg, akik­nek testületileg vettek részt a­ temetésén. Végül a jövő feladatait ismertetve, han­goztatja, hogy az orvosi kar nehéz mun­kájának csak akkor lehet eredménye, ha ez állam és társadalom megteszi azt, hogy az orvosi kar féltve őrzött etikájá­nak pajzsa alatt felelhessen meg felada­tának. Sok az orvosok adója A nagy tetszéssel fogadott jelentésért Szabó Ármin dr. mondott köszönetet­ A forgalmi és kereseti adó ügyben Spiry Endre dr., Altmann Ignác dr. és Egri Miksa dr. felszólalásai után tudomásul, vették az Orvos­ Szövetség központjának leiratát, hogy az elnökség küldöttségileg fordul a pénzügyminiszterhez a sérelmes adóügy orvoslása iránt. Megállapították az évi tagsági díjat, majd megalakították a kereseti és forgalmi adóügyi s­a­rifi­­kásbiztosító pénztárral szerződő bizott­ságokat. A tisztújítás Majd a tisztújítás következett. Örö­kös tiszteletbeli elnökké Katona Jó­zsef dr.-t, örökös tiszteletbeli választmá­nyi tagokká: Singer Henrik dr.-t Miskolc, Fodor Mór dr.-t (Szendrő) választották meg. Elnök Szabó Ármin dr. Alelnökök Egri Miksa dr., Pozsgay Lajos dr. (Me­zőkövesd), Vajda­ Géza dr. lettek. Titkárrá Serédi Jenő dr.-t. Titkár­helyettessé Hő­­nigsfeld Jenő dr.-t. Jegyzővé Bakó Imre dr.-t. Jegyzőhelyettessé Nagy Sándor dr.-t. Pénztárnokká Bojárszky Béla dr.-t. Háznaggyá Széll Miksa dr.-t választották meg. A közgyűlés után társasvacsora volt a Korona-szálló különtermében. Bethlen gróf szerint a könnyelmű vádak mételyezik meg a közélet levegőjét Az egységes párt értekezletén Bethlen említést tett a szövetkezeti visszaélésekről és az összeférhetetlenségi ügyekről, de nem nyilatkozott a római út céljáról . A tisztviselőlakás-építés ügye Budapest, március 31. (A K. H. tudósítása.) Az egységes párt csütörtökön este tartotta rendes heti pártértekezletét, amely elé annál nagyobb érdeklődéssel tekintenek politikai körök­ben, mert olyan hírek voltak, elterjedve, hogy a miniszterelnök tájékoztatni fogja pártját római útjáról és Magyaror­szág új külpolitikai orientációjáról. Ez azonban elmaradt, ami az értekezleten megjelentek körében nagy visszahatást váltott ki. O­r­f­f­y Imre szólalt fel különben első­nek és kérte a népjóléti minisztert, hogy tájékoztassa az értekezletet a tisztviselő lakásépítő akció ügyében. Vass József miniszter kifejtette, hogy a tisztviselők lekötik lakbérüket, amely­nek ellenében kapják a lakásépítés céljá­ra szolgáló kölcsönt. Görgey István a Henderson-féle sür­gönyt tette szóvá és kifogásolta Peyer Károly külföldi szereplését, valamint a magyarországi szociáldemokrata párt ha­tározatát, amelyben rokonszenvéről bizto­sította Hendersont. Perényi Zsigmond báró a KDGSz­ ügyében reflektált Gaál Gaszton csütör­töki felszólalására. Bethlen István emelkedett ezután a szólásra. A szövetkezetekről szól és elis­meri, hogy történtek bizonyos visszaélések olyan tekintetben,­­ hogy egyes érdekcsopor­tok az altruista vállalatok részvényeit összevásárolták és így, mint részvény­­társaság szerepeltek ezek a szövetkeze­tek. Egyben megemlíti, hogyha ilyen szövet­kezeteknél állami tisztviselők vagy kép­viselők fizetéses funkciót vállaltak, a kormány megtette a szükséges lé­péseket az összeférhetetlenség kivizs­gálására. Kéri a pártot, hogy óvatosan járjanak el a könnyelmű vádakkal szemben, mert ezek megmételyezik a közélet levegőjét. Végül a miniszterelnök bejelentette, hogy legközelebb Rómába utazik. . A sajóládi Sajóhíd elzárása megdrágítja Ónod és környéke lakosságának megélhetését Két héten belül helyreállítják a forgalmat az elzárt Sajóhídon . A miniszteriális bizottság a helyszínen megállapította, hogy a hitrőn jelentkező repedések továbbterjednek, úgyhogy generális javítási mun­kálatokra van szükség . Ssóry György alispán nyilatkozik, hogy mi okozta a hídon talált repedéseket (A B. H. tudósítása.) Széles körökben nagy meglepetést keltett a sajóládi Sajó­­híd elzárásairól közölt tudósításunk. _ Az általános vélemény szerint szinte párat­lan eset ugyanis, hogy egy vasbetonból épült hidat repedések miatt a forgalom elől el kelljen zárni. Fokozza a meglepe­tést és a megdöbbenést az a körülmény, hogy Borsod megyének egy aránylag nagy és népes környéke a sajóládi Sajó-híl elzárása folytán csak kétórás kerülővel közelíthető meg Mezőnyékládházán ke­resztül. Ez ,a körülmény pedig­­ jelentő® anyagi és időveszteséget okoz Ónod és környéke lakosságának. Ennek a kör­nyéknek kereskedő, ipar­as és általában vásárokra járó foglalkozási rétegét külön is sújtja ez az állapot, mivel többszörös fuvarköltséget kell fizetnie, ha Miskolcról Ónodra, illetőleg onnan Miskolcra akar utazni. Mióta a hidat a forgalom elöl el­zárták, megbízható információink szerint az elsőrendű közszükségleti és egyéb ipa­ri cikkek ára is emelkedést mutat, mivel mint már említettük, a Mezőnyében át való közlekedés megdrágítja a fuvart és igy az e­gy­es cikkek árát is. Ez az­ állapot pedig még közel két héten át fenn fog maradni. Ennyi időbe kerül ugyanis, míg a forgalomból kivont híd aláfalazási munkálatai véget érnek. Ezzel kapcsolatban különben Zsóry György alispán a következőket mondotta a Reggeli Hírlap munkatársának: — Mindenek előtt, mint utólag kiderült, a sajóládi vasbeton hidat 1913-ban, tehát 14 évvel ezelőtt építették. Mindenesetre ez sem változtat a helyzeten, mert egy vas­beton hídnak 11 év alatt nem szabad ebbe TAVA I Külföldi divat I /u ¥ CSIPKE ÚJDON­ SÁGOK ÓRIÁSI VÁLASZ­TÉKBAN érkeztek az állapotba jutnia. Most hirtelen nem tudom, hogy a hidat ki építette, de ettől függetlenül a k­eres­ke­de­lem­ü­gy­i minisz­tériumból kiküldött Harkányi János mű­szaki főtanácsos, a miskolci államépíté­­szet­i hivatal és a vármegye delegált, tiszt­viselőjének közrem­űködésével csütörtökön délután a helyszínen megállapította, hogy a sajóládi vasbetonból épített Sajó­hídon a hetekkel ezelőtt észrevett repedé­sek tovább terjednek, úgy, hogy ebben az állapotában a híd a közúti forgalom to­honyát it­ás­ár­a alkalmatlan. Azt is megál­lapította a kereskedelemügyi miniszté­rium kiküldötte, hogy a repedést­ az idéz­te elő, hogy a vasbetonba beszivárgott víz megfagyott és ennek következtében megindult a vasbeton fal repedése. A helyszíni megállapítások alapján termé­szetesen a hidat­­továbbra i­s elzárva tart­juk a forgalom elől. A pénteki alap folya­mán, de legkésőbb a jövő hét, elején meg­kezdjük a vasbeton híd aláfa­lazási mun­kálatait. Ez a munkálat­­előreláthatólag tizenkét-tizennégy napig tart, és húsz­millió koronába kerül. Ha ezzel végez­tünk, akkor a hidat újból átadjuk a­ for­galomnak, de közben hozzá­kezdetünk a híd generális meg­javításához. A­rra néz­ve, hogy erre milyen fedezetre van szük­ségünk, ma még nem­­tudok nyilatkozni, mivel a generális helyreállítási munkála­tok tervezetét és költségvetését csak most kezdtük el készíteni. Arra a kérdésünkre, hogy a sajóládi vasbeton Sajó-híd megrepedése miatt ter­hel-e valakit és kit terhel a felelősség, — az alispánnak még nem volt módjában nyilatkoznia. i® Z­OLTÁNNÉ IPARMŰVÉSZETI SZALON ÉS KÉZIMUNKAÜZLETÉBE OROSZLÁN GYÓGYTAR mellett , 1927 IV 1 LEIPZIGI MINTAVÁSÁR a világ legnagyobb vására 11.000 kiállító 21 országból 160.000 bevásárló 44 országból 1600 árucsoport az összes szakmából Tavaszi vásár 1927 március 6-tól 12-ig. IS látogatás a miedenki számára előnyös! Lakásbejelentések legkésőbb február 24-ig, különvonathoz március 2-áig. Indulás: március 4-én 20 órakor a Keleti pályaudvarról. VizitTrkedvezmény. Útlevelek átvétele láttamozás végett legkésőbb február 28-áig Közelebbi felvilágosításokat nyújt, mérsékelt vasúti jegyekről gondoskodik a tiszteletbeli képviselő, Guhrauer Ottó - igazgató, VI., Teréz-körút 46. Telefon: 39—81, 9-től 8-ig és e, Leipzigi Mintavásár. Befejezték a vizsgálatot az ongai biztosítási csalás ügyében Az ongai molnár fiai gyújtották fel a malmot (A B. hl. tudósítása.) A 2­­.közeli­últban Szabó Sándor ongai malomtulajdonos malma meggyulladt. A Phönix-biztosító társaságnál e malom jelentős összegre volt­ bebiztosítva. A biztosító intézet már­­már ki akarta fizetni a biztosítási díjat, amikor megállapították, hogy a malmot felgyújtották. Az­­ongai csendőrség csak­hamar kinyomozta, hogy a gyújtogatás­­ban a malomtulajdonos fiai működtek közre, mire a malomtulajdonost hozzátar­tozóival együtt őrizetbe vették és beszállí­tották a miskolci törvényszék fogházába. Sztehlik Károly d­r. vizsgálóbíró az on­gai gyújtogatás ügyében a vizsgálatot be is fejezte, amelynek­­során megállapí­totta, hogy a malomtul­ad ho­nos fiai vol­tak a gyújtogatók, csak azért, hogy apjuk­­megkaphassa a jelentős biztosítási össze­get. A biztosítási csalás ügyét rövidesen fő­­tárgyalásra tűzik ki. Amíg a bíróság jog­erősen nem ítélkezik, természetesem a többmilliárd koronát kitevő biztosítási­ összeget­ nem fogják kifizetni az angai­m a s­om tu­d­a­­­ckm­osn­ak. A belügyminisztérium tiltotta be a Fővárosi Operettszínház előadásait Budapest, március 31. (A B. H. tudósítása.) Ismeretes, hogy a Fővárosi Operettszínházban a „Finom la­kás“ című bohózat előadásait a rendőrség betiltotta. Munkatársunknak sikerült meg­állapítani, hogy a rendelkezés egyenesen a belügyminisztériumból jött a főkapi­tányságra, amely aztán telefonon adta ki a színháznak a letiltó utasítást. ♦♦99® A miskolci Kereskedelmi részvény­­társaság igazgatóját a törvényszék is felmentette (A B. H. tudósítása.) A miskolci Keres­kedelmi Részvénytársaság 1925. év fo­lyamán csődönkivüli kényszeregyezség­­ lefolytatását kérte. A cég egyik hitelező­je bűnvádi feljelentést tett a részvény­társaság igazgatói ellen hitelezési csalás címén, azért, mert a részvénytársaság igazgatói már abban az esztendőben esz­közöltek megrendeléseket amikor tudták... hogy fizetésképtelen­­a cég. A hitelezési csalással vádolt részvény-­­ társasági igazgatók ügyében a járásbíró­ság felmentő ítéletet hozott, ami ellen a vád képviselője felebbezést jelentett be. A miskolci törvényszék csütörtökön dél­előtt tárgyalta másodfokon a bűnügyet. Tekintettel arra, hogy Rosenthal Gusztáv részvénytársasági igazgató időközben el­hunyt, a törvényszék vele szemben az el­járást megszüntette. Tannenbaum Lajos részvénytársasági igazgatót a törvény­szék felmentette a hitelezési csalás vádija­­ alól. A felmentő ítélet indokolása szerint a­­ részvénytársaság csak akkor állapította meg fizetésképtelenségét, amikor a vád­­ tárgyává tett megrendelés megtörtént, m ilyenformán a vádlott nem követett el , hitelezési csalást. A felmentő ítélet jogerős. K kép ÁJUfij Jvc L cáaszugyjé, T­elepek : Miskolc, Győr, Ny hegy kása

Next