Reggeli Hirlap, 1927. május (36. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

1*27 V t Zseniba kalapokhoz anyag ^utasítással együtt S Pengő GEDEON cégnél Legjobb hagnsze^a legszebb kertyű, legelegánsabb nyakkendő, legolcsóbb fehérnemű Sajgónál REGGELI HÍRLAP Május 4-én nyílik meg Genfben a világgazdasági parlament ülésezése A gazdasági kongresszus nem hozhat kötelező határozatokat, de megmutathatja a válságból kivezető utakat (A K. H. tudósítása.) Hosszú hónapok óta tartó előkészítés után május negyedikén megindul Genfben a világgazdasági konferencia, amelynek tanácskozása elé az egész világ nagy érdeklődéssel néz. A konferencia tárgysorozatán , Európa legfontosabb gazdasági problémái szerepelnek. A tanácskozásokban részt vesz a népszövetséghez tartozó államok mindegyike, sőt Amerika is képviselteti magát. Ezt a konferenciát a világgazdaság parlamentjének lehet nevezni. Mialatt a nemzetek szövetsége, főképen a keretébe tartozó államok politikai problémáit igyekszik egyensúlyba hozni, addig a világgazdasági kongresszus kizárólag gazdasági kérdéseket vitat meg. Remélhető, hogy ez a világgazdasági parlament jelenlegi formájában állandó jelleget fog ölteni és habár ma még nem hozhat kötelező határozatokat, amelyekkel a világgazdaság krízisét gyógyítani lehetne, mindamellett kikutatva a krízis okait, megkeresve a segítő eszközöket, a népszövetséggel parallel, rendkívül hasznos munkát végezhet. Természetesen ettől a gazdasági konferenciától nem lehet és nem szabad csodákat várni. Végeredményben a gazdasági konferencián végzett munka értéke teljesen attól függ, hogy az egyes államok kormányai és a világ gazdasági körei milyen fokig követik a konferencia által tanácsolt megoldási módokat. A krízis okai A „világgazdaság krízise“ az utolsó években valósággal jelszóvá vált és általános az a vélemény, hogy ennek a krízisnek eredendő okait a világháborúra kell hárítanunk. Ez a felfogás nagyon felületes. Sokkal mélyebben fekvő okok determinálták az évtizedek óta tartó krízist, mindenekelőtt egyes országok túlprodukcója más országok szükségével szemben. Tulprodukció az egyik országban, kit nem elégített fogyasztási szükséglet a másik helyen, szegénység és fejlődésképtelenség a harmadikon. Az egyik oldalon munkáskézfelesleg, a másik oldalon emberhiány, vagy pedig ki nem aknázott produkálóképesség. Az országok egyik ■ csoportjában magas bérnivó, amely az ipar-konkurrencia képességét korlátozza, más országcsoportban pedig az alacsony bérnivó, amely az olcsó előállítási ár révén igazságtalan konkurrencia-előnyöket szerez. Mindezek az elemek közrejárulnak ahhoz, hogy kontinensek között, államok között, sőt az egyes népgazdasági körök között kiegyenlíthetetlen gazdasági ellentét uralkodik. A kiegyenlítődés legsúlyosabb akadályát képezi természetszerűleg az egyes országok politikai határa. Természetesen a politikai határ egyedül nem jelentheti a gazdasági kiegyensúlyozódás egyetlen akadályát, mert hiszen ha így ■ állana a dolog, akkor a kivezető utat még számos generáció nem találná meg. A politikai határ azonban egyúttal legtöbbször védővámhatárt is jelentett és nem szabad illúziókat táplálni az■ iránt, hogy ezeket a védővámhatárokat sem lehet máról-holnapra szinte forradalmi gesztussal szétrobbantani, mert ezzel az egyes államok jelenlegi termelő szervezettségét, munkáspiacát, állami pénzügyét, szóval egész népgazdaságát, feltétlenül káros irányba befolyásolná az újítás. A túlzott védelmi intézkedések eltörlése Ebből a szempontból tehát a világgazdasági parlament munkájától csak azt a minimumot lehet várni, hogy az egyes országok közös, praktikus termelési céljait egybefoglalva, rövidesen tolják félre a túlzott védelmi rendelkezéseket, amelyeket a háború és a háború következményei diktáltak az egyes országok elgyengült gazdasági faktorainak támogatása céljából. E célból szükséges, hogy a konferenciák megállapodjanak a kereskedelmi szerződések nemzetközi sémájáról Ezzel a sémával fixírozni lehet az egyes országok gazdasági képességeit és rendet teremteni abba a kaotikus zűrzavarban, amely a jelenlegi kereskedlmi szerződések révén olyan károsan befolytatja a világgazdaság kiegyensúlyozást. A világgazdaság a huszadik százokezdete óta mélyreható struktúrahozásokon ment keresztül, amelynekövetkezkeztében a nemzetközi gazdakgi problémák gyökerükben megváltoztak. Az utolsó évtizedekben pedig úgy a német jóvátételi kötelezettség súlya, mint a nemzetközi adósságok rendezetlensége rendkívül káros módon befolyásolja az amúgy is beteg szimptómákat mutató gazdasági helyzetet. Legalább is olyan erős mértékbeli, mint egyes államok túlzottan erős védő vámpolitikája. A gazdasági struktúralváltozásai A világigazdasági struktúra változások legelső oka az, hogy vannak Európának államai, amelyek csaknem kizárólag ipari államok, míg mások csaknem kizárólag mezőgazdasági államok. Mialatt az ipari államok csaknem teljesen rá vannak szorulva a nyersanyagok és élelmiszerek behozatalára, amelyek a belföldi gazdasági viszonyok kialakulására hatástalanul nem maradhatnak, ugyanakkor a mezőgazdasági államok szükségszerűen külföldről hozott iparii termékei felverik a hazai mezőgazdasági termékek árát. Mindezek következéskép leszorítják az illető országok piacának felvevő képességét. A genfi gazdasági konferenciának feladata lesz, hogy megmutassa a struktúra változások zavarai közül a kivezető utat. A kivezető út pedig nem lehet más, minthogy a természetileg hasonló módon alkotott országoknak meg kell találni az ipari együttműködés lehetőségét, hogy ezáltal a külföldi piacokon leszoríthassák a jelenleg uralkodó káros konkurrenciát. Hasonlóképen új felvevő piacokat kell keresni közös megegyezéssel, ugyanakkor azonban öntudatosan kell ápolni a hazai piacot is, mint ahogy ez már Angliában és Németországban így is történik. Németország, valamint a szövetséges antant-államok általi eladósodása és állandó újabb hitelek felvétele nagy mértékben akadályozza a világgazdaság egyensúlyának megtalálását. Az adósságkötelezettségek fizetése az arra kötelezett államokat arra kényszeríti, hogy produkcióját abnormis módon növelje, mert csak ezen módon tud felesleges kivitelhez, tehát adósságfizetéshez jutni. Az adósságkötelezettségek terhei Ez az utóbbi szempont a legkönnyebben áthidalható, hiszen ma már Amerika is belátta azt, hogy mindazok az államok, amelyek neki tartoznak, éppen tartozásuk következtében a legnagyobb és legveszélyesebb konkurenciát jelentik az amerikai produkcióra s ez a konkurencia az A Korona-szálló átépítésére három napon belül kiírja a város a versenytárgyalást /Hét csoportban adják ki a munkát — A nagyvállalkozók csak a kőműves és a vele kapcsolatos munkák elvégzésére pályázhatnak — A polgármester a jövő hétre ankétot hív össze a szállodaépítő alkalmi rt. ajánlatának megbeszélésére (A B. H. tudósítása.) A városi tanács szombat déli ülésén Hodobay Sándor dr. polgármester utasította a városi mérnöki hivatalt, hogy a versenytárgyalást három napon belül okvetlenül írja ki a Korona szálló átépítésére. Az átépítést a módosított tervek alapján kívánja megejtetni a város és a munkálatokkiadásánál fentartják azt az elvet, hogy a kisiparosokat a lehetőségig munkához juttassák. Ezért úgy írják ki a versenytárgyalást, hogy minden munkacsoportra külön-külön pályázhatnak az iparosok. A nagyvállalkozók részére csak a kőműves, a földburkolat, a vasbeton és a műkő munka marad meg. A többi munkát mind kisiparosnak fogják kiadni. A nagyvállalkozói munka az első csoportba fog tartozni, míg a második csoportba ikerül az ács, a harmadik a cserepes, a negyedikbe a parkettázó, az ötödikbe bádogos, a hatodikba az asztalos, lakatos, mázoló és üveges, a hetedikbe a szobafestő és tapétázó munka. A tanács a versenytárgyalás határidejében is megállapodott és azt május 17-re tűzte ki. A Koós Soma féle szállodaépítő vállalat részéről szombaton délben két megbízott megjelent a polgármesternél, akik előtt a polgármester felbontotta a terveket és ajánlatokat. Érdemleges tárgyalás azonban ez alkalommal nem történt, mindössze a tervrajzokat vitte a polgármester a tanács elé. A polgármesternek az a terve, hogy a jövő héten ankétot hív össze a tervek letárgyalására. TIskolci Ügyvédi Kamara évi felterjesztésében rámutat a törvényhozás hiányára A kamara aggodalommal látja, hogy a politikai ügyek elbírálása nem független atmoszférában történik . A miskolci ügyvédek kívánják az esküdtbíráskodás visszaállítását és hatáskörének kiterjesztését (A B. H. tudósítása.) A miskolci Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt 11 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését Az Ügyvédi Kamara tagjai a közgyűlés alkalmából szombaton este társas összejövetelt tartottak a Nemzeti Kaszinó nagytermében. A miskolci ügyvédeken kívül nagyszámban vettek részt a kamara vidéki tagjai is a társas összejövetelen. Grós Károly dr. kamarai elnök felköszöntője után, Farkas Gyula dr. nemzetgyűlési képviselő, edelényi ügyvéd mondotta el Bizony Ákos serleggel kezében emlékbeszédét a miskolci Ügyvédi Kamara halhatatlan emlékű Volt elnökéről, Bizony Ákosról. A szónoki magaslatokban szárnyaló beszédben megkapó színekkel ecsetelte a szónok Bizony Ákos érdemeit. Szirmay István dr. zempléni főügyész, a miskolci Ügyvédi Kamara tagjait köszöntötte fel a sátoraljaújhelyi ügyvédek nevében, majd Kovács József dr. a sátoraljaújhelyi ügyvédekre mondott felköszöntőt Klein dr. Sátoraljaújhelyi ügyvéd a független magyar ügyvédségért való küzdelmet jelölte meg az Ügyvédi Kamara legelső feladatául. Kormos Géza dr. az ügyvédi numerus klausus ellen szólalt fel és rámutatott, hogy az ügyvédi társadalom alapja éppen az ügyvéd függetlenségben van. A társas összejövetel a késő éjszakai órákban ért véget A vasárnap délelőtti kamarai közgyűlést a törvényszék épületében tartják meg. A közgűlés tárgysorozatának fontos pontja az igazságügyminiszterhez felterjesztendő jelentés letárgyalása lesz. A jelentés hat fejezetből áll. A kamara ügyforgalma, pénztárai, törvényhozás és törvénykezés, az ügyvédek helyzete, a bíróságok működése és a kamara belső élete teszik ki a jelentés tartalmát A jelentés foglalkozik a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló 1926. évi 16. törvényeikkel. A kamara a 30 százalékban megszabott minimális kulcsot nagyon alacsonynak találja. Nem szerencsés a felterjesztés szerint a kényszeregyezségek rendeleti úton való szabályozása. Egyedül célravezető megoldás lehetne a kényszeregyezségek helyett a kényszerfelszámolások bevezetése. A jelentés megállapítja, hogy a múlt évi törvényjavaslat tárháza, bár elég bőséges, de abból a legsürgősebb javaslatok hiányoznak. A jelentés szerint fájdalmasan nélkülözi a gazdasági élet a valorizációs törvény, az ingatlanforgalom teljes felszabadítását, a telekkönyvek ügyeinek elintézését. Különösen fájdalmas az ügyvédek nyugdíjkérdésének mostani állapota, amikor a terheket aranyban fizetik, de a jogok még papiroson sincsenek meg. Az egyesbírói intézmény, mint a törvénykezés egyszerűsítése, nem mondható éppen szerencsésnek. Ha fenn is tartják az egyesbíróságot, ki kell küszöbölni az eljárásnak azt a fogyatékosságát, hogy a felsőbíróságok új tényállást nem állapíthatnak meg. A bíróságok joggyakorlata, amint a jelentés megállapítja, az elmúlt esztendőben is simult az eleven élethez. Egyedül a politikai vonatkozású ügyek elbírálása szolgáltat okot az aggodalomra, azok szemében, akik a bíráskodás eszmei légkörét politikai atmoszféráktól teljesen távol szeretnék tartani. Aggodalommal nézi a jelentés, hogy a közszabadságok oltalma még mindig nincs azon a piedesztálon, ahová azt alkotmányjogi és büntetőjogi alaptörvényeink helyezik, így különösen nem respektálják a hatóságok a perrendtartásnak azt a biztosítékát, hogy az előzetes eljárásban szabadságjogtól való megfosztás csak komolyan szükséges esetekben alkalmazandó. Az ügyvédek éveken át hangoztatott kívánsága, az esküdtszéki bíráskodás visszaállítása, úgy látszik meghallgattatásra talál. Aggódva hallják azonban az ügyvédek, hogy az esküdtbíráskodást eredeti jellegéből kivetkőzve akarják visszaállítani. Az ügyvédek nemcsak azt óhajtják, hogy az intézmény teljes eredeti épségében keljen útra, hanem azt is, hogy hatáskörét terjesszék ki mindama államellenes bűncselekményekre, amelyek a háború óta törvénytárunkba felvétettek. A jelentés foglalkozik az ügyvédség helyzetével, amelyet válságosnak mond. A jelentés utolsó fejezete a kamara belső életéről ad tájékoztatót. =« 3 == kávés BEJZY-nÉl kapható E MISKOLC | 1870 óta vezető minőségű esedékes adósságrészletek nagyságával évről-évre nő. A világgazdasági parlament mostani első ülésszakának legfontosabb feladata az, hogy mindezekre abetegségokokra rámutasson s a közvéleményben felvilágosító munkát végezzen atekintetben, hogy a régi gazdaságpolitikai ideológia, amely a „Caisser faire“ elméletében csúcsosodott ki, ma más egyetlen álam gazdasági érdekeinek sem felelhetnek meg. Revízió alá kell venni minden államnak saját gazdasági politikáját, gazdaságpolitikai céljait és gazdasági struktúrájának teherbíróképességét. Ezen túl, minthogy erre már jelek mutatkoznak, szükséges kiépíteni az egyenlő fajsúlyú gazdasági érdekek nemzetközi hálóját, amire legelső jelentős példa az európai Kontinens Acél-Karte 11 megteremtése. Mindenesetre kivételes érdeklődéssel tekinthetünk a genfi gazdasági konferencia munkája elé, amely bennünket, Európa gazdaságilag legjobban megbénított államát rendkívül módon érint. ♦♦♦♦♦ Megtartották a Szentistván utcai híd közigazgatási bejárását Néhány nap múlva kiírják a versenytárgyalást a hídépítésre (A B. H. tudósítása.) A városi építkezéseik újabban a felsőváros felé gravitálnak és ez a városrész a magánépítkezések következtében, és annyira fejlődésnek indult, hogy a városnak gondoskodni kell arról, hogy a Szinva átkelő szakaszán megfelelő híd épüljön. Ennek a környéknek forgalmát ezideig egy meglehetősen rozoga kis híd bonyolította le, ami már régóta megérett arra, hogy újból kicseréljék. A városi tanács tehát elhatározta, hogy ezt a hidat egy vasbeton szerkezetű híddal cseréli ki. A közigazgatási bejárást a városi mérnöki hivatal az érdekelt hatósági szervek közbejöttével szombaton délelőtt meg is tartotta és megállapították, hogy az új betonhíd felépítése semmi akadályba nem ütközik. A bizottság a helyszíni szemle után a városházán részletesen letárgyalta a hídépítés módozatait és elhatározta, hogy néhány napon belül kiírja a versenytartást a munkára. Ma vasárnap utoljára URALNA Tel. 1085. Hétfőn és kedden A SEJK FIA! Kohné Kelly Egy napkeleti szerelem regénye. Főszereplők: BÁNKY VILMA és Nagyszabás« vígjátékműsor. m n „ _ _ _ A _ Rituális vígjáték 8 felvonásban. Főszereplők: RUDOLPH VALENTINO to«., és«*.** és elsőrangú kísérő burleszkek.