Reggeli Hirlap, 1927. július (36. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

­i W­VII­­­y- é. A közgyűlés egy évre elfogadta a villamnyegységárakat A polgármester bejelentette a közgyűlésen, hogy az ősz folyamán megoldják a világítás kérdését - Három érdekeltséggel tárgyal a város a világítás ellátásáról . A közgyűlés kikötötte az egységárak egy évre való elfogadásánál, hogy a villamos társaság legalább 50 ezer pengő részesedést kell biztosítson a városnak (A B. H. tudósítása.) A villamos-egy­ségár megállapításának ügye a csütör­töki közgyűlés elé került. Tudvalevő, hogy a villamostársasággal az egység­árakra vonatkozó szerződés áprilisban le­járt. A villamostársaság a szerződés le­járata után beadvánnyal fordult a város vezetőségéhez, amelyben koncessziójának további meghosszabbítását kérte. A vil­lamostársaság ajánlata hatvan tagú nagy bizottság elé került, amely a közeli ener­giatörvényre való tekintettel elvetette a koncessziós javaslatot és úgy határozott, hogy csupán az egységáraknak egy évre való újabb megállapításáról tárgyal a villamostársasággal. A nagybizottság utasította a városi tanácsot, hogy a vá­rosnak villanyvilágítással való ellátása érdekében kezdjen tárgyalásokat más vállalatokkal is. A villamoskérdést Csontó Dezső ta­nácsnok ismertette a csütörtöki közgyű­lésen. Felolvasta a villamostársaság be­adványát és ajánlatát, amelyet a nagybi­zottság határozata után nyújtott be. A beadványban a villamostársaság azt az ajánlatot teszi, hogy a város a jelenlegi egységárakat fogadja el egy újabb esz­tendőre. A bruttó bevételből két és fél­százalék haszonrészesedést ajánl fel, míg az erőátviteli áramszolgáltatásból egy százalék részesedést kínál a városnak. A város haszonrészesedését a beadványban 40 ezer pengőben helyezi kilátásba a vil­lamostár­saság, kikötve, hogy a haszon­­részesedés a közvilágításra szolgáló­ áram után nem illeti meg a várost. Bejelenti ezúttal, hogy az erőátviteli áramszolgál­tatás eddigi 4900 papírkoronás árát 35 fillérre csökkentette. Csontó Dezső tanácsnok, miután rámu­tatott, hogy a villamostársaság által ajánlott egységáraknál csak azokban a városokban olcsóbb az áramszolgáltatás, ahol a városi telepek működnek, javasol­ja a tanács nevében, hogy a közgyűlés 1928 áprilisig terjedő egy esztendőre fo­gadja el a villamostársaság által ajánlott egységárakat. Döntőbírósággal, vagy anélkül ? A tanácsi javaslathoz elsőnek Hoványi­­Kornél dr. szólott hozzá. A tanácsi ja­vaslatot nem fogadja el, mert a villamos által nyújtott rekompenzációkat nem tartja elegendőnek. Követeli, hogy a vil­lamostársaság engedjen betekintést a könyveibe, amelyből szerinte meg lehet­ne állapítani, hogy a társaságnak 30 mil­liárdos évi bevétele van. Nem akar junk­­u­mot teremteni a koncesszió és az egy­ségár között és inkább döntőbíróság elé kívánja az ügyet vinni, minthogy az egy­ségárat így fogadják el. Szerinte a dön­tőbíróság határozata csak kedvezőbb le­het, mint az ajánlat. Javasolja, hogy a tanács indítványát vessék el és követel­jék a villamostársaságtól, hogy a ter­melési és fogyasztási viszonyoknak meg­felelő újabb ajánlatot tegyen. Hodobay Sándor dr. polgármester a döntőbírósági tapasztalatokra hivatkoz­va, óva inti a közgyűlést, hogy ezt az in­dítványt elfogadja. Kijelenti, hogy Ho­rányi adatai nem felelnek meg a valóság­nak. A villamostársaság könyveibe nem nyerhet betekintést, de a forgalmi adóhi­vatal kimutatása szerint a villamostársa­ság forgalma 20 és félmilliárd. Kovács József dr. felszólalásában azt kívánja, hogy olyan irányban indítsa­nak tárgyalásokat a villamos részvény­társasággal, amely a város részére na­gyobb haszonrészesedést biztosít. Szerin­te legalább 60 ezer pengőre kellene rúgni a város haszonrészesedésének, amely a villamos részvénytársaság ajánlata sze­rint most csak 40 ezer pengő. Tury József elfogadja a villamostársa­ság ajánlatát és kéri, hogy a folytonos tárgyalások és szerződések megkötésének elkerülése céljából két évre állapodjanak meg a villamostársasággal. Hoványi Kornél dr. újabb felszólalásá­ban azt bizonyítgatja, hogy nem a döntő­bírósági határozat, hanem az 1925. évi közgyűlési határozat volt a villamoskér­désben katasztrofális. Számadatokkal igyekszik kimutatni, hogy a villamostár­saságnak az évi forgalma meghaladja a 30 milliárdot és azt mondja, hogy nem tartja elfogadhatónak a forgalmi adó­hivatal adatait. . Vidats János a tanács javaslata ellen Vidats János szerint a villamostársa­sággal szemben sokkal rosszabb helyzet­ben van a város a döntőbírósági ítélet következtében. Elismeri, hogy a város el­lenszenvét a villamos részvénytársaság akkori vezetősége merev álláspontjával kiprovokálta. A tárgyilagosság kedvéért azonban megállapítja, hogy az utolsó években úgy a közvilágítás, mint a kocsi­forgalom tekintetében nagy eredménye­ket produkált a jelenlegi vezetőség. Nem fél ma már a döntőbírósági határozattól, de nem találja szükségesnek, hogy az ügy döntőbíróság elé kerüljön. Előbb azonban a revizionális szerződésre van szükség és azoknak az adatoknak a bir­tokára, amelyek alapján megvédhető a város érdeke. Hosszúnak tartja az egyévi határidőt a szerződés revideálására. Silbiger főügyész: Nem mentek bele kevesebb határidőbe. Vidats János: Hozzájárul a tanács ja­vaslatához ebben a kérdésben, de elvárja a város vezetőségétől, hogy a 40 ezer pen­gős hozzájárulást felemelteti és minden erejével odahat, hogy a jövő évi decem­beréig kész javaslat kerüljön a közgyű­lés elé. „A villamos r­-t. részéről megértés mutatkozik Lichtenstein László felsőházi tag azzal kezdi felszólalását, hogy mennél tovább húzódik ebben a kérdésben a vita, annál jobban kifejezésre jut a szerződés revi­­deálásának a szükségessége. A villamos­­társaság igazgatósága részéről megértő törekvést lát, de megállapítja, hogy a könyvek betekintésének a­ joga a város szempontjából illuzórius. Utal arra, hogy a várható energiatörvény a fogyasztási egységárak kategorizálása, a haszonré­szesedés szempontjából nagyon szükséges a szerződés revíziója, mert ma elavult jogviszonyban vagyunk a villamos rész­vénytársasággal. A szerződés megkötésé­re kiszabott időt most már meg kell vár­ni, elvégre Miskolc sem egy külön világ, azonfelül máshol sem olcsóbbak a vil­lanyegységárak. Mindenesetre az egység­árakat le kell szorítani. Koncesszió meg­hosszabbításba többé nem megy bele. — Szükségesnek tartja a városi haszonré­szesedés felemelését és javasolja, hogy­ köteleztessék a tanács arra, hogy ebben a kérdésben tegyen záros határidőn belül javaslatot a közgyűlés elé. Egyébként a tanács javaslatát elfogadja, előtt egyesek mindig úgy igyekeznek fel­tüntetni ezt az egész kérdést, mintha a tanács szívességet akarna tenni a villa­mossági részvénytársaságnak. Ezzel a kérdéssel a tanácsnak foglalkozni kell. — Bizonyos, hogy Miskolc városa ma ki van szolgáltatva a villamossági részvény­társaságnak. Ezért azonban nem mi va­gyunk a hibásak, hanem azok a bizott­sági tagok, akik néhai Szentpáli István dr. polgármester törekvéseit kontrakari­­rozták. Megint utalnom kell Halmos Gé­za dr. bizottsági tag arra, aki néhai Szentpáli István idején Nagy Ferenc dr akkori főjegyzőnek a pénzügyi tanács­adója volt és aki akkor kontrakarirozta az akkori polgármester törekvéseit. Kü­lönben pedig ha ez év május 3-ikán a tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta volna, már sokkal előbb lennénk ebben a kérdésben. Utalt ezután arra, hogy a város közte­metőt akar építeni, már pedig autóbusz­­járatokkal köztemetőt elképzelni nem le­het és végül felemlíti, hogy három ténye­zővel folytat tárgyalást a város vezető­sége a világítás ellátására. A diósgyőri vasgyárral, Barcikával és a Világítási és a Vizmür­észvény­tár­sasággal. A diósgyő­ri gyárral és a Világítási és Vizmü rész­­vénytársasággal már megindultak a tár­gyalások, de módot ejt arra, hogy rövi­desen a barcikai teleppel is megkezdje a tárgyalásokat. Az őszi kampányban kü­lönben dűlőre kell vinni ezt a kérdést. A polgármester válasza Hodobay Sándor dr. polgármester ref­lektált ezután a felszólalásokra. Ismé­telten leszögezi, mint ahogy már több­ször hangoztatta, hogy a koncesszió meg­hosszabbításáról szó sincs. Tanúságtétel­­re hívja fel ebben a kérdésben a hatos bizottságot is, de különben is megismétli, hogy polgármesteri állását köti ahhoz, hogy a koncesszió ne hosszabbíttassék meg. Ismerteti a villamostársaság bevételei­nek számadatait. Eszerint az elmúlt év­ben 20 milliárd 596 millió korona bevétele volt a villamossági részvénytársaságnak és ezután fizetett forgalmi adót. 7 millió 733 ezer kilowatt áramot termelt 2665 ko­rona termelési költséggel kilowattonként. Eladott 5769 kilowatt áramot és átlagos egységárként bevett 3732 koronát kilo- A törvényhatósági bizottság Ezután a közgyűlés a polgármester közvetítő indítványa alapján elfogadta a villamoskérdésben a tanács javaslatát — azzal a módosítással, hogy a város része­sedése a százalékok alapján 50 ezer pen­gőnél kevesebb nem lehet. wattonkint. A határozat Legjobb Ihariszayásk Méthnél I­KEGGET HÍRLAP Péter-Pál napján az egész országban megkezdték az aratást Jó minőségűnek ígérkezik az idei magyar búza . A „zöld“ hitel visszafizetése súlyos gondokat okoz a gazdáknak Budapest, június 30. (A II. I­. tudósítása.) Péter és­ Pál nap­ja fiz aratás hivatalos kezdete a gazdák naptára szerint. Az idei hűvös tavaszi időjárás, a hideg szelek és az esőzés kez­detben azzal a veszéllyel fenyegettek,­­ hogy a búza aratásának időpontja két héttel eltolódik, az időjárás azonban jú­niusban behozta a kétheti késést és szer­dán mindenütt megindult az országban a búza aratása, a magyar élet betakarí­tása. Aratók dalától hangos a magyar ró­na, amely az idén is bőven ontotta az ál­dást, az érett búzakalászt, mindennapi kenyerünket, bár azt így is szűkre szabta a Trianon óta mostoha magyar sors. — Az idei aratás kilátásai, — mint az OMGE vezetősége minket informált — nagyjában kielégítők és megfelelnek a pár nappal ezelőtt kiadott hivatalos ter­mésjelentésben foglalt becsléseknek. Alig egynéhány vidék van, ahol a búzaaratás még nem kezdődött meg, általában azon­ban az egész országban a szabályszerű időpontban, Péter és Pál napján fogtak hozzá a gazdák az aratás munkájához.­­ Az idő kedvez az aratásnak, mert a leg­utóbbi esők lehűtötték a túlságos forró­­ságot, amely a búzaszemek megszorulását okozhatta volna. Munkaerőben sincs a hi­ány és az OMGE-hez érkezett jelentések szerint a munkaviszonyok az ország min­den részében normálisak. Helyenként, így Fehér megyében igen jó minőségű a le­aratott búza, de az ország legtöbb búza­termő vidékén ugyanez a helyzet s álta­lában jó minőségűnek mondható az idei magyar búzatermés. Sajnos, a gazdák pénzviszonyai most is meglehetősen rosz­­szak, mert a közelmúltban kapott hitelt jórészt beruházásokra voltak kénytele­nek fordítani s a tavaszi hónapokban új­ból pénzszűkébe jutottak, amellyel ma is küzdenek. Sokan vették ezért igénybe a „zöld“ hitelt és adták el előre a még fá­ban álló termést. Miután a búza ára az egész világpiacon csökkenő tendenciát mutat és nálunk is visszaesett a legutób­bi időben, ennek a zöldhitelnek a vissza­fizetése újabb súlyos gondot fog jelente­ni a gazdáknak. Nagyjában hasonlóak az Országos Me­zőgazdasági Kamarához az aratás meg­kezdéséről érkezett jelentések, amelyek­nek legfontosabb része az, hogy az egész országban mindenütt kedvez a mérsékel­ten meleg időjárás az aratás normális menetének, csillan a magyar nemzeten esett súlyos sérelem és igazságtalanság elismerésének vigasztaló fénye.­­ Ez a fény Anglia földjén, az angol világlapnak, a Daily Mail-nek a hasáb­jain gyűlt ki. A magyar szenvedések, a magyar vágyak igazságosan és melegen érző barátja, lord Bothermere gyújtotta azt fel, aki a középeurópai egyensúly kérdésének tárgyalásával kapcsolatban mesteri tájékozottsággal és okfejtéssel tudott rámutatni a trianoni szerződés sú­lyos tévedéseire, igazságtalanságaira s volt lelki ereje, bátorsága ahhoz, hogy Európa békéjére, nyugalmára hivatkoz­va, a műveit világ közvéleményének ítélő széke elé vigye a történelmi Magyaror­szágon esett sérelmet, követelje a magyar nemzet restaurációját, s a magyarok ál­tal tömegekben lakott, megszállás alatt levő területek visszacsatolását. — Annak a visszhangnak a nyomán, a melyet lord Rothermere írása keltett s a mely minden magyar szívben felébreszt­vén a trianoni szerződés revíziójának reményét, a hála érzelmeit váltja ki a magyar igazság bátor szószólója iránt, indíttatva érzem magam, hogy Miskolc thjf. város hazafias közönsége elé azzal indítvánnyal lépjek: — Üdvözölje városunk közönsége Lord Viscount Rothermeret a magyar nemzet érdekében kifejtett nemes, igazságos har­cában s kérje reá, valamint törekvései­nek gazdag sikereire az Isten áldását. A törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt és elhatározta, hogy üdvözli lord Rother­­merét. Miskolc város is üdvözölte Lord Rothermeret A törvényhatósági bizottság hálásan emlékezett meg a Daily Mail főszerkesztőjének trianoni cikkéről (A R. H. tudósítása.) Miskolc város tör­vényhatósági bizottsága a polgármeste­ri jelentéssel kapcsolatban foglalkozott Lord Rothermere cikkével, aki a Daily Mail hasábjain bátor szóval kürtölte oda a világnak a trianoni béke bűneit és követelte az igazságtalan s méltánytalan szerződés sürgős revízióját. A közgyűlé­sen Halmay Béla dr. polgármester he­lyettes Lord Rothermere állásfoglalását a következő költői szépségű beszédben méltatta: — Hét esztendeje annak, hogy a felet­tünk elviharzott háború nyomában le­sújtott reánk a trianoni csapás. Hét esz­tendeje viseljük az égető sebeket és jár­juk roskadozva a magyar szenvedések töviskoszorus Golgotháját. Megmérhetet­len fájdalmunk és veszteségeink fölött hét év óta tör fel keblünkből a könnyben úszó panasz: „Csonkamagyarország nem ország“ és száll sóhajunk igazságos Iste­nünkhöz, az ima reményteljes áhítatá­val: „Egész­ Magyarország — mennyor­szág!“ — A megaláztatás és bánat szívbemar­­koló keserű érzelmeit, mely keblünket el­tölti, égető fájdalommá szítja annak az elviselhetetlen igazságtalanságnak érze­te, melyet rajtunk, sorstól méltatlanul üldözött magyar nemzetnek, pyrrhuszi győzelmük mámorában elvakult ellensé­geink Trianonban elkövettek. — Elkövettek azon a magyar nemzeten, amely ezer év vértől-könnytől ázott tala­ján történelmi hivatást töltött be Euró­pa keletén; azon a nemzeten, amely a kultúra és szabadság őrhelyén pillanat­nyi fegyverszünet nélkül, egy évezrednek sokszor gigászi ereje ellen önfeláldozás­sal küzd a nyugati államok léte, fennma­radása, békéje és fejlődése érdekében életre-halálra a félvilág ostromló árja közt ... . — Hét év eltelt. És a mi viharedzett nemzetünk, amelyet a muhi-i, mohácsi temetőkből uj életre keltett a Magyarok nagy Istene; a magyar nemzet, amely történelmi hivatásának tudatában, feltá­madásának rendíthetetlen szent hitében a hétesztendős trianoni járom alatt is méltó volt történelmi hivatásához, nem­csak belső konszolidációjának megterem­tésében, de nemzetközi viszonylatainak a régi magyar hagyományokhoz méltó ápo­lásában is kiállotta a legnagyobb próbát, melyet nemzetnek valaha el kellett szen­vednie. Az uj életre kelt magyar nemzet erényei méltánylásra találtak a magyar nemzet értékké nőtt megbecsülés tárgya lett a hangadó európai nemzetek kebelé­ben. —­ Amilyen felemelő érzéssel láttuk és fogadtuk a dicső múlt hagyományaiból táplálkozó meleg rokonszenvet, mellyel a hatalmas olasz nemzet a magyar nemzet megerősítéséhez, felvirágoztatásához test­véri segítő jobbját nyújtotta felénk, oly boldogító érzés tölti be szivünket most, amikor a világ leghatalmasabb nemzeté­nek kebeléből csendül fel a sorsunk iránt táplált meleg rokonszenv hangja s fel­ ma, pénteken móljára URÁNIA Fél 7 és fél 9 órakor LIL D AGO VER: VIVIAN GIBSON: 1 bili piaci! Egy meghajszolt asszony drámája 8 felv. 1 mintaanyjis Vígjátékszenzáció 8 komoly felvonásban. ♦♦♦♦♦ Revízió alá kerül a magyar­­olasz kereskedelmi egyezmény Budapest, június 30 (A B. H. tudósítása.) Egyes lapok arról írnak, hogy az Olaszországgal küszöbön álló tárgyalások változást idéznek majd elő az olasz-magyar viszonyban. Ezzel szemben igen komoly és illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy még an­nak idején, amikor a miniszterelnök Ró­mában látogatást tett, egyéb kérdések kö­zött szóba kerü­lt a magyar-olasz kereske­delmi szerződés revíziójának gondolata is. A kereskedelmi szerződést még a ba­rátsági szerződés létesítése előtt kötötték Olaszországgal. Azóta a két kormán­y gazdasági­ referensei a genfi nemzetközi gazdasági konferencián is folytattak ér­tekezést, amelynek eredményeképen a re­víziós tárgyalások előreláthatólag még az ősz folyamán megkezdődnek. Magyarország kereskedelmi politikája nyugati elvek irá­nyában halad Stockholm, junius 30. A nemzetközi kereskedelmi kamarák ülésének első plenáris napján Grats Gusztáv volt magyar külügyminiszter nagyhatású beszédet mondott Magyaror­szág kereskedelmi politikájáról. Hang­súlyozta, hogy Magyarország már a bé­kekötés előtt, sőt azóta is sürgette az utódállamokkal való szabadforgalmat, de törekvése eredménytelen maradt, aminek következtében követni volt kénytelen a többi államok elzárkózási politikáját.­­ Gratz Gusztáv előadó beszédében hangsú­lyozta, hogy Magyarország gazdasági politikájában továbbra is a nyugati álla­mok kereskedelempolitikai elveit fogja követni. Az előadás a nagyszámú hallga­tóságban mély nyomokat hagyott. zászlószalag minden színben és szélességben GEDEON cégnél

Next