Reggeli Hirlap, 1927. július (36. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
i WVIIy- é. A közgyűlés egy évre elfogadta a villamnyegységárakat A polgármester bejelentette a közgyűlésen, hogy az ősz folyamán megoldják a világítás kérdését - Három érdekeltséggel tárgyal a város a világítás ellátásáról . A közgyűlés kikötötte az egységárak egy évre való elfogadásánál, hogy a villamos társaság legalább 50 ezer pengő részesedést kell biztosítson a városnak (A B. H. tudósítása.) A villamos-egységár megállapításának ügye a csütörtöki közgyűlés elé került. Tudvalevő, hogy a villamostársasággal az egységárakra vonatkozó szerződés áprilisban lejárt. A villamostársaság a szerződés lejárata után beadvánnyal fordult a város vezetőségéhez, amelyben koncessziójának további meghosszabbítását kérte. A villamostársaság ajánlata hatvan tagú nagy bizottság elé került, amely a közeli energiatörvényre való tekintettel elvetette a koncessziós javaslatot és úgy határozott, hogy csupán az egységáraknak egy évre való újabb megállapításáról tárgyal a villamostársasággal. A nagybizottság utasította a városi tanácsot, hogy a városnak villanyvilágítással való ellátása érdekében kezdjen tárgyalásokat más vállalatokkal is. A villamoskérdést Csontó Dezső tanácsnok ismertette a csütörtöki közgyűlésen. Felolvasta a villamostársaság beadványát és ajánlatát, amelyet a nagybizottság határozata után nyújtott be. A beadványban a villamostársaság azt az ajánlatot teszi, hogy a város a jelenlegi egységárakat fogadja el egy újabb esztendőre. A bruttó bevételből két és félszázalék haszonrészesedést ajánl fel, míg az erőátviteli áramszolgáltatásból egy százalék részesedést kínál a városnak. A város haszonrészesedését a beadványban 40 ezer pengőben helyezi kilátásba a villamostársaság, kikötve, hogy a haszonrészesedés a közvilágításra szolgáló áram után nem illeti meg a várost. Bejelenti ezúttal, hogy az erőátviteli áramszolgáltatás eddigi 4900 papírkoronás árát 35 fillérre csökkentette. Csontó Dezső tanácsnok, miután rámutatott, hogy a villamostársaság által ajánlott egységáraknál csak azokban a városokban olcsóbb az áramszolgáltatás, ahol a városi telepek működnek, javasolja a tanács nevében, hogy a közgyűlés 1928 áprilisig terjedő egy esztendőre fogadja el a villamostársaság által ajánlott egységárakat. Döntőbírósággal, vagy anélkül ? A tanácsi javaslathoz elsőnek HoványiKornél dr. szólott hozzá. A tanácsi javaslatot nem fogadja el, mert a villamos által nyújtott rekompenzációkat nem tartja elegendőnek. Követeli, hogy a villamostársaság engedjen betekintést a könyveibe, amelyből szerinte meg lehetne állapítani, hogy a társaságnak 30 milliárdos évi bevétele van. Nem akar junkumot teremteni a koncesszió és az egységár között és inkább döntőbíróság elé kívánja az ügyet vinni, minthogy az egységárat így fogadják el. Szerinte a döntőbíróság határozata csak kedvezőbb lehet, mint az ajánlat. Javasolja, hogy a tanács indítványát vessék el és követeljék a villamostársaságtól, hogy a termelési és fogyasztási viszonyoknak megfelelő újabb ajánlatot tegyen. Hodobay Sándor dr. polgármester a döntőbírósági tapasztalatokra hivatkozva, óva inti a közgyűlést, hogy ezt az indítványt elfogadja. Kijelenti, hogy Horányi adatai nem felelnek meg a valóságnak. A villamostársaság könyveibe nem nyerhet betekintést, de a forgalmi adóhivatal kimutatása szerint a villamostársaság forgalma 20 és félmilliárd. Kovács József dr. felszólalásában azt kívánja, hogy olyan irányban indítsanak tárgyalásokat a villamos részvénytársasággal, amely a város részére nagyobb haszonrészesedést biztosít. Szerinte legalább 60 ezer pengőre kellene rúgni a város haszonrészesedésének, amely a villamos részvénytársaság ajánlata szerint most csak 40 ezer pengő. Tury József elfogadja a villamostársaság ajánlatát és kéri, hogy a folytonos tárgyalások és szerződések megkötésének elkerülése céljából két évre állapodjanak meg a villamostársasággal. Hoványi Kornél dr. újabb felszólalásában azt bizonyítgatja, hogy nem a döntőbírósági határozat, hanem az 1925. évi közgyűlési határozat volt a villamoskérdésben katasztrofális. Számadatokkal igyekszik kimutatni, hogy a villamostársaságnak az évi forgalma meghaladja a 30 milliárdot és azt mondja, hogy nem tartja elfogadhatónak a forgalmi adóhivatal adatait. . Vidats János a tanács javaslata ellen Vidats János szerint a villamostársasággal szemben sokkal rosszabb helyzetben van a város a döntőbírósági ítélet következtében. Elismeri, hogy a város ellenszenvét a villamos részvénytársaság akkori vezetősége merev álláspontjával kiprovokálta. A tárgyilagosság kedvéért azonban megállapítja, hogy az utolsó években úgy a közvilágítás, mint a kocsiforgalom tekintetében nagy eredményeket produkált a jelenlegi vezetőség. Nem fél ma már a döntőbírósági határozattól, de nem találja szükségesnek, hogy az ügy döntőbíróság elé kerüljön. Előbb azonban a revizionális szerződésre van szükség és azoknak az adatoknak a birtokára, amelyek alapján megvédhető a város érdeke. Hosszúnak tartja az egyévi határidőt a szerződés revideálására. Silbiger főügyész: Nem mentek bele kevesebb határidőbe. Vidats János: Hozzájárul a tanács javaslatához ebben a kérdésben, de elvárja a város vezetőségétől, hogy a 40 ezer pengős hozzájárulást felemelteti és minden erejével odahat, hogy a jövő évi decemberéig kész javaslat kerüljön a közgyűlés elé. „A villamos r-t. részéről megértés mutatkozik Lichtenstein László felsőházi tag azzal kezdi felszólalását, hogy mennél tovább húzódik ebben a kérdésben a vita, annál jobban kifejezésre jut a szerződés revideálásának a szükségessége. A villamostársaság igazgatósága részéről megértő törekvést lát, de megállapítja, hogy a könyvek betekintésének a joga a város szempontjából illuzórius. Utal arra, hogy a várható energiatörvény a fogyasztási egységárak kategorizálása, a haszonrészesedés szempontjából nagyon szükséges a szerződés revíziója, mert ma elavult jogviszonyban vagyunk a villamos részvénytársasággal. A szerződés megkötésére kiszabott időt most már meg kell várni, elvégre Miskolc sem egy külön világ, azonfelül máshol sem olcsóbbak a villanyegységárak. Mindenesetre az egységárakat le kell szorítani. Koncesszió meghosszabbításba többé nem megy bele. — Szükségesnek tartja a városi haszonrészesedés felemelését és javasolja, hogy köteleztessék a tanács arra, hogy ebben a kérdésben tegyen záros határidőn belül javaslatot a közgyűlés elé. Egyébként a tanács javaslatát elfogadja, előtt egyesek mindig úgy igyekeznek feltüntetni ezt az egész kérdést, mintha a tanács szívességet akarna tenni a villamossági részvénytársaságnak. Ezzel a kérdéssel a tanácsnak foglalkozni kell. — Bizonyos, hogy Miskolc városa ma ki van szolgáltatva a villamossági részvénytársaságnak. Ezért azonban nem mi vagyunk a hibásak, hanem azok a bizottsági tagok, akik néhai Szentpáli István dr. polgármester törekvéseit kontrakarirozták. Megint utalnom kell Halmos Géza dr. bizottsági tag arra, aki néhai Szentpáli István idején Nagy Ferenc dr akkori főjegyzőnek a pénzügyi tanácsadója volt és aki akkor kontrakarirozta az akkori polgármester törekvéseit. Különben pedig ha ez év május 3-ikán a tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta volna, már sokkal előbb lennénk ebben a kérdésben. Utalt ezután arra, hogy a város köztemetőt akar építeni, már pedig autóbuszjáratokkal köztemetőt elképzelni nem lehet és végül felemlíti, hogy három tényezővel folytat tárgyalást a város vezetősége a világítás ellátására. A diósgyőri vasgyárral, Barcikával és a Világítási és a Vizmürészvénytársasággal. A diósgyőri gyárral és a Világítási és Vizmü részvénytársasággal már megindultak a tárgyalások, de módot ejt arra, hogy rövidesen a barcikai teleppel is megkezdje a tárgyalásokat. Az őszi kampányban különben dűlőre kell vinni ezt a kérdést. A polgármester válasza Hodobay Sándor dr. polgármester reflektált ezután a felszólalásokra. Ismételten leszögezi, mint ahogy már többször hangoztatta, hogy a koncesszió meghosszabbításáról szó sincs. Tanúságtételre hívja fel ebben a kérdésben a hatos bizottságot is, de különben is megismétli, hogy polgármesteri állását köti ahhoz, hogy a koncesszió ne hosszabbíttassék meg. Ismerteti a villamostársaság bevételeinek számadatait. Eszerint az elmúlt évben 20 milliárd 596 millió korona bevétele volt a villamossági részvénytársaságnak és ezután fizetett forgalmi adót. 7 millió 733 ezer kilowatt áramot termelt 2665 korona termelési költséggel kilowattonként. Eladott 5769 kilowatt áramot és átlagos egységárként bevett 3732 koronát kilo- A törvényhatósági bizottság Ezután a közgyűlés a polgármester közvetítő indítványa alapján elfogadta a villamoskérdésben a tanács javaslatát — azzal a módosítással, hogy a város részesedése a százalékok alapján 50 ezer pengőnél kevesebb nem lehet. wattonkint. A határozat Legjobb Ihariszayásk Méthnél IKEGGET HÍRLAP Péter-Pál napján az egész országban megkezdték az aratást Jó minőségűnek ígérkezik az idei magyar búza . A „zöld“ hitel visszafizetése súlyos gondokat okoz a gazdáknak Budapest, június 30. (A II. I. tudósítása.) Péter és Pál napja fiz aratás hivatalos kezdete a gazdák naptára szerint. Az idei hűvös tavaszi időjárás, a hideg szelek és az esőzés kezdetben azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy a búza aratásának időpontja két héttel eltolódik, az időjárás azonban júniusban behozta a kétheti késést és szerdán mindenütt megindult az országban a búza aratása, a magyar élet betakarítása. Aratók dalától hangos a magyar róna, amely az idén is bőven ontotta az áldást, az érett búzakalászt, mindennapi kenyerünket, bár azt így is szűkre szabta a Trianon óta mostoha magyar sors. — Az idei aratás kilátásai, — mint az OMGE vezetősége minket informált — nagyjában kielégítők és megfelelnek a pár nappal ezelőtt kiadott hivatalos termésjelentésben foglalt becsléseknek. Alig egynéhány vidék van, ahol a búzaaratás még nem kezdődött meg, általában azonban az egész országban a szabályszerű időpontban, Péter és Pál napján fogtak hozzá a gazdák az aratás munkájához. Az idő kedvez az aratásnak, mert a legutóbbi esők lehűtötték a túlságos forróságot, amely a búzaszemek megszorulását okozhatta volna. Munkaerőben sincs a hiány és az OMGE-hez érkezett jelentések szerint a munkaviszonyok az ország minden részében normálisak. Helyenként, így Fehér megyében igen jó minőségű a learatott búza, de az ország legtöbb búzatermő vidékén ugyanez a helyzet s általában jó minőségűnek mondható az idei magyar búzatermés. Sajnos, a gazdák pénzviszonyai most is meglehetősen roszszak, mert a közelmúltban kapott hitelt jórészt beruházásokra voltak kénytelenek fordítani s a tavaszi hónapokban újból pénzszűkébe jutottak, amellyel ma is küzdenek. Sokan vették ezért igénybe a „zöld“ hitelt és adták el előre a még fában álló termést. Miután a búza ára az egész világpiacon csökkenő tendenciát mutat és nálunk is visszaesett a legutóbbi időben, ennek a zöldhitelnek a visszafizetése újabb súlyos gondot fog jelenteni a gazdáknak. Nagyjában hasonlóak az Országos Mezőgazdasági Kamarához az aratás megkezdéséről érkezett jelentések, amelyeknek legfontosabb része az, hogy az egész országban mindenütt kedvez a mérsékelten meleg időjárás az aratás normális menetének, csillan a magyar nemzeten esett súlyos sérelem és igazságtalanság elismerésének vigasztaló fénye. Ez a fény Anglia földjén, az angol világlapnak, a Daily Mail-nek a hasábjain gyűlt ki. A magyar szenvedések, a magyar vágyak igazságosan és melegen érző barátja, lord Bothermere gyújtotta azt fel, aki a középeurópai egyensúly kérdésének tárgyalásával kapcsolatban mesteri tájékozottsággal és okfejtéssel tudott rámutatni a trianoni szerződés súlyos tévedéseire, igazságtalanságaira s volt lelki ereje, bátorsága ahhoz, hogy Európa békéjére, nyugalmára hivatkozva, a műveit világ közvéleményének ítélő széke elé vigye a történelmi Magyarországon esett sérelmet, követelje a magyar nemzet restaurációját, s a magyarok által tömegekben lakott, megszállás alatt levő területek visszacsatolását. — Annak a visszhangnak a nyomán, a melyet lord Rothermere írása keltett s a mely minden magyar szívben felébresztvén a trianoni szerződés revíziójának reményét, a hála érzelmeit váltja ki a magyar igazság bátor szószólója iránt, indíttatva érzem magam, hogy Miskolc thjf. város hazafias közönsége elé azzal indítvánnyal lépjek: — Üdvözölje városunk közönsége Lord Viscount Rothermeret a magyar nemzet érdekében kifejtett nemes, igazságos harcában s kérje reá, valamint törekvéseinek gazdag sikereire az Isten áldását. A törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt és elhatározta, hogy üdvözli lord Rothermerét. Miskolc város is üdvözölte Lord Rothermeret A törvényhatósági bizottság hálásan emlékezett meg a Daily Mail főszerkesztőjének trianoni cikkéről (A R. H. tudósítása.) Miskolc város törvényhatósági bizottsága a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban foglalkozott Lord Rothermere cikkével, aki a Daily Mail hasábjain bátor szóval kürtölte oda a világnak a trianoni béke bűneit és követelte az igazságtalan s méltánytalan szerződés sürgős revízióját. A közgyűlésen Halmay Béla dr. polgármester helyettes Lord Rothermere állásfoglalását a következő költői szépségű beszédben méltatta: — Hét esztendeje annak, hogy a felettünk elviharzott háború nyomában lesújtott reánk a trianoni csapás. Hét esztendeje viseljük az égető sebeket és járjuk roskadozva a magyar szenvedések töviskoszorus Golgotháját. Megmérhetetlen fájdalmunk és veszteségeink fölött hét év óta tör fel keblünkből a könnyben úszó panasz: „Csonkamagyarország nem ország“ és száll sóhajunk igazságos Istenünkhöz, az ima reményteljes áhítatával: „Egész Magyarország — mennyország!“ — A megaláztatás és bánat szívbemarkoló keserű érzelmeit, mely keblünket eltölti, égető fájdalommá szítja annak az elviselhetetlen igazságtalanságnak érzete, melyet rajtunk, sorstól méltatlanul üldözött magyar nemzetnek, pyrrhuszi győzelmük mámorában elvakult ellenségeink Trianonban elkövettek. — Elkövettek azon a magyar nemzeten, amely ezer év vértől-könnytől ázott talaján történelmi hivatást töltött be Európa keletén; azon a nemzeten, amely a kultúra és szabadság őrhelyén pillanatnyi fegyverszünet nélkül, egy évezrednek sokszor gigászi ereje ellen önfeláldozással küzd a nyugati államok léte, fennmaradása, békéje és fejlődése érdekében életre-halálra a félvilág ostromló árja közt ... . — Hét év eltelt. És a mi viharedzett nemzetünk, amelyet a muhi-i, mohácsi temetőkből uj életre keltett a Magyarok nagy Istene; a magyar nemzet, amely történelmi hivatásának tudatában, feltámadásának rendíthetetlen szent hitében a hétesztendős trianoni járom alatt is méltó volt történelmi hivatásához, nemcsak belső konszolidációjának megteremtésében, de nemzetközi viszonylatainak a régi magyar hagyományokhoz méltó ápolásában is kiállotta a legnagyobb próbát, melyet nemzetnek valaha el kellett szenvednie. Az uj életre kelt magyar nemzet erényei méltánylásra találtak a magyar nemzet értékké nőtt megbecsülés tárgya lett a hangadó európai nemzetek kebelében. — Amilyen felemelő érzéssel láttuk és fogadtuk a dicső múlt hagyományaiból táplálkozó meleg rokonszenvet, mellyel a hatalmas olasz nemzet a magyar nemzet megerősítéséhez, felvirágoztatásához testvéri segítő jobbját nyújtotta felénk, oly boldogító érzés tölti be szivünket most, amikor a világ leghatalmasabb nemzetének kebeléből csendül fel a sorsunk iránt táplált meleg rokonszenv hangja s fel ma, pénteken móljára URÁNIA Fél 7 és fél 9 órakor LIL D AGO VER: VIVIAN GIBSON: 1 bili piaci! Egy meghajszolt asszony drámája 8 felv. 1 mintaanyjis Vígjátékszenzáció 8 komoly felvonásban. ♦♦♦♦♦ Revízió alá kerül a magyarolasz kereskedelmi egyezmény Budapest, június 30 (A B. H. tudósítása.) Egyes lapok arról írnak, hogy az Olaszországgal küszöbön álló tárgyalások változást idéznek majd elő az olasz-magyar viszonyban. Ezzel szemben igen komoly és illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy még annak idején, amikor a miniszterelnök Rómában látogatást tett, egyéb kérdések között szóba került a magyar-olasz kereskedelmi szerződés revíziójának gondolata is. A kereskedelmi szerződést még a barátsági szerződés létesítése előtt kötötték Olaszországgal. Azóta a két kormány gazdasági referensei a genfi nemzetközi gazdasági konferencián is folytattak értekezést, amelynek eredményeképen a revíziós tárgyalások előreláthatólag még az ősz folyamán megkezdődnek. Magyarország kereskedelmi politikája nyugati elvek irányában halad Stockholm, junius 30. A nemzetközi kereskedelmi kamarák ülésének első plenáris napján Grats Gusztáv volt magyar külügyminiszter nagyhatású beszédet mondott Magyarország kereskedelmi politikájáról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már a békekötés előtt, sőt azóta is sürgette az utódállamokkal való szabadforgalmat, de törekvése eredménytelen maradt, aminek következtében követni volt kénytelen a többi államok elzárkózási politikáját. Gratz Gusztáv előadó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági politikájában továbbra is a nyugati államok kereskedelempolitikai elveit fogja követni. Az előadás a nagyszámú hallgatóságban mély nyomokat hagyott. zászlószalag minden színben és szélességben GEDEON cégnél