Reggeli Hirlap, 1927. július (36. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-31 / 172. szám

!===*■.-= 12 -------.1........... A) : Mi a különbség a nagy­bátyád és a zombori polgármester között ? B) : Az egyik magyar, a másik jugoszláv. A) : A dehogy ! Nincs semmi különbség, mert mind a kettő bács­i. . . REJTVÉNYROVAT Névjegyrejtvények 1. Beküldte : Wurmser Márta Petromics Ferenc Mi a foglalkozása ? 2. Beküldte : Mózes László Ince Lajos Mi a foglalkozása ? Pón­órejtvény Beküldte : Spiegel Márta —ábor —dön —ándor —Ili —rzse —ászl­ó —erén —de —onrád —va —ezső Betűsrejtvény Beküldte : Kerekes Ferenc Ilis Szérejtvények 1. Beküldte : Szilágyi Sándor A halálos ítéletet élt ST Rozscipó változtatták 2. Beküldte : Magyar András­­ * * * Mózes bácsi keresztrejtvénye Tájékozásul azoknak, akik még nem fejtettek keresztrejtvényt: A keresztrejtvények megfejtésénél fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy az itt kö­vetkező folyószámok jelentését mindig annyi betűből állónak kell eltalálni, ahány üres kocka van az illető számtól függőle­gesen, vagy vízszintesen a sötét kockáig, vagy a háló széléig. Már most, ha egy szót helyesen eltaláltunk, azt az üres kockák­ba betűnként beírjuk. A már­ meglevő­ szó betűinek segítségével a többi jelentést könnyebben kitalálhatjuk. Pl. 1. függőle­ges: BORZ. 19. vízszinti: ODÚ stb. A ke­resztrejtvényekkel való mérsékelt foglal­kozás az elmét nagyon élesíti és próbára teszi az ember találékonyságát minden tu­dományágból. Túlságos űtése azonban ide­gessé tesz. Függőleges sorok 1. Erdei állat. Kutyakiállításon is sze­repel. 2. Határozó szó „hová“ kérdésre. 3. Fordítva nem szegény. 4. Háznál tartják. 5. Hajlik, mint­ a... 6. Széchenyi is az volt. 7. Előtte nem volt más férfi. &E&GEILI HÍRLAP 8. Fejedelmi család. 9. Ebből lesz a folyam. 10. Ha ez nem volna­, sok folyó kiáradna. 11. Közönséges madár. 12. Ilyenkor már jól esik az ebéd. 13. Pesten van ilyen színház is. 14. Lehet ige is, meg főnév is. 15. Bekenő szer. 16. Kötőszó. 17. Nem megy, mégis jár. 18. Ha jó a gyermek, ezt kap az anyjá­tól. . Vízszintes sorok 1. Erős, mint a... 20. .. .a dal. 19. Máskép: zug. 21. Mulatóhely. 22. Aillhamgu rag. 11. Aki a szabályt nem tartja be. 23. „A“ betűvel az elején sok gondot okoz. 10.­ Borsodmegyei nagyközség. 24. Betörők akadálya. 25. Sok mészárost és szatócsot hívnak így. 26. így jár, aki nem vigyáz. 27. Kétszer véve gyermekápoló. 28. így szól a kis harang. 17. Fordítva nélkülözhetetlen. 29. A két első­­betű. 16. Szellemi munkás. 30. Földünk régi szomszédja. 31. Mátyás korában sok galibát okozott. A merész legyek írta: Mauks Ernő dr. ( Felolvasás van a Rovarok Clubjában: ___És ti azt hiszitek, igen tisztelt rovar­társak, hogy belőlünk, legyekből nem lehet elefántot csinálni? Magam hallottam teg­nap Pista­­bácsitól, akinek a kifésült kopo­nyáján tegnap sétáltam át a forró dél­utánt, hogy van bizonyos Rózsa néni, aki minduntalan a légyből, sőt talán a szú­nyogból is elefántot csinál... — Vagy azt gondoljátok, hogy az ember, a teremtett­ lények e legszamarabbja, min­ket, legyeket nem szeret? Végzetes téve­dés. Hiszen ha egy embertársát nagyon jónak, puhaszívűnek tartja, az­t mondja róla: még a légynek sem árt! íme, hogy megbecsül minket, erénynek veszi, ha va­laki nem bánt. Sőt, barátaim,­­ higyjé­­tek el,­­előszeretettel hasonlítja magát hozzánk, legyekhez. Ha beteg, bevallja, hogy „gyenge, mint az őszi légy“, ha meg valamelyikük merész és snájdig, arra azt mondja: „szemtelen, mint a piaci légy!" A­kkor legboldogabb, ha a szerel­mese, kö­rül „legyeskedi­k“ és ha verset ír, olyan csendet kíván, hogy még a légy zümmögé­sét is meghallhassa. Szóval népszerű, kedvelt állata, vagyunk és én meg vagyok róla győződve, hogy még­ a légy­ölő gombát is azért gyűlöli és nem eszi meg, mert­ az minket, az ő ked­velt állatait elpusztítja. Ezek tudatában azt hiszem, teljes joggal tarthatjuk magunkat az állatvilág legki­válóbbjainak. — Úgy van, úgy van! — zümmögte a muslicától a dongólégyig minden jelen­levő hártyásszárnyú — kiván még ehhez valaki hozzászólni? Vagy talán a mondottakat kétségbevonni? — folytatta a szónok­­olyasféle hetyke hangon, mintha teljesen biztos volna ab­ban, hogy ilyen hitvány légy nem akad. De egy gyűröttszárnyú, megviselt légy­­fiu összedörzsölte két eteőlábá­t és szót kért. Én nemcsak kétségbevonom,­­de egyene­sen szamárságnak bélyegzem, amit be­szélsz. Elszörnyedő zümmögés fojtotta belé a további szót. Az ülést fel kellett függesz­teni és csak a kiváncsi húslegyek, ame­lyek a folytatást is szerették volna halla­ni, mentették meg az okoskodót a tettleges inzultustól. Mikor az első izgalmat átrágták — züm­mögték, mások is kiváncsiak lettek. — Halljuk, halljuk! — hangzott fel min­den oldalról. — Hogy szavaimat h­elyreigazítsam: nem azt vonom én kétségbe,­ hogy mi va­­gyunk az állatvilág kiválóságai, az any­­nyira nyilvánvaló, hogy vitán kívül áll. De nem az tesz minket kiválókká, hogy az ember­­szeret, akiről szónokunk előre is megállapította, hogy a leg­szam­arabb te­remtmény, tehát­ a szeretete úgy sem je­lentene sokat, hanem a saját merészsé­günk, bátorságunk. — Úgy van! Helyes! — zúgták az összes legyer abtagok. — Minket az ember nemcsak szeret, no sőt agyafúrt találékonysággal törekszik mindenképen léprevinni, tőrbecsalni. — Mintha oly nagy dicsőség lenne ily kis állatok életére törni. De hogy sokat tart felőlünk, épen­­az mutatja,­­hogy mi min­dent nem talál ki el pusztításunkra. Ott van a légycsapó,­­ amire még öreg­apáink emlékeznek.. . Apáink idejében a légyüveg, alatta cukorral, benne kábito spiritusszal. A mi modern napjainkban a különböző enyves légypapírok... Én cso­dálom, hogy szónokunk mindezeket nem ismeri... Talán az erdőből jött— — Le vele! Szamár! — hangzott az előb­­bi szónokra az ítélet. De a lehurrogás korántsem volt egyhan­gú. Akadtak itt is, ott is, akik közbekiál­­tottak. — Nem lehe az! A légypapír csak me­se! Olyan nincs is! —­­Én értem a tisztelt mezei hadak ké­telyeit, azonban élő cáfolata vagyok azok­nak. Ugyanis az imént szabadultam — szinte csodaképen — a légypapír süvegé­ről. Aki nem hiszi, nézze meg gyűrött szárnyaimat. Azok még most is rag­a­­dósak. — Szörnyűség... morajlott végig a gyü­lekezeten. — A­ mi kiválóságunk tehát abban rej­lik, hogy merészeik, vágyuk és életünket is szívesen kockáztatjuk, ha valaminek a megtapasztalására rávisz­­bennünket a kí­váncsiság. — A bátorság! — javította ki egy köz­beszóló. — Legyen hát a kiváncsi­­bátorság! Szép erény, de — szárnyastársak — tapaszta­latiból beszélek — többet érne valamivel több óvatosság, észszerűség. Elvégre az­­ember mégis csak ravaszabb és erősebb... — És­­gonoszabb... szólt ismét közbe va­lamelyik. .. !És mégis csak mi isszuk meg a levet. — Nem áll! Nem hallgatjuk további — tört ki elemi erővel a legyek megbotrán­kozása. A sokat tapasztalt szónoknak vesztett játéka volt. Azok, amely­ek sohase láttak légypapírt, fanatizálták a tömeget és ha­tározatba ment, hogy velük született me­részségüknél fogva azonnal neki mennek a légypapírnak, megtapasztalják, kinevetik, felf­ordít­ják és a rákent enyvet fellakmá­­rozzák. Szeretnék ők azt látni, hogy ebből baj is lehetne! Hát meg­ is látták. Egytől-egyig bátran, merészen rárepültek a légypapírra. És egytől egyig ott is maradtak. Nagyapó leveles ládája (Horváth Baba Balatonfüred.) Nagyon szép dolog, hogy mindenütt, amerre csak jársz, egy-egy szép képeslapon emlékezel meg Nagyapóról. Mulass jól továbbra is. Remélem, hogy a gyermekrovatot ponto­san elküldik számodra. — (Hájfír Mária, (Pereces): Hát Józsi öcsédet miért nem vit­ted magaddal Perecesre? Bizonyára nem szeret olyan messzire elszakadni a szülői háztól. — (Blum Rózsika­.) Bizony meg­esik, hogy Nagyapó megfeledkezik egyik­másik , kisolvasó­járól. Hiszen annyian vagytok — (igézet ne fogjon) hogy­ számo­tokat s­em tudom. Bár én rólam ,feledkez­nének meg holnap a hitelezőim!­­ (Fried­­mann Frigyes és Ödön.) Az Attila versre többen azt mondták, hogy nem ti írtátok És most ismét egy nagyon régi, közismert rejtvényt küldtetek be közlés végett. Nagyapó képtelen ellenőrizni az összes ha­zai újságok gyermekrovatait, hogy a be­küldött dolgok eredetiek-e. Ezért máskor csak önálló­an általatok szerkesztett köz­leményeket küldjétek be. — (Grizák Lajos.) Lajcsikám, jobban vigyázzál a helyesirás­r­a. Most is ilyeneket irtal: rostéjos, nyi­­várvány, kétnyersült... — Klein Miklós.) Julius hónapban egyetlenegy leveled se jutott a kezeimhez. Tévedés lesz a dolog­iban. Máskor, ha írsz, t­edd borítékba. — (Wurmser Márta.) Egyik rejtvényed be­vált. A többit azonban nem tudom felhasz­nálni,­­mert­ részben túlkönnyűek, részben meg már megjelentek másutt. — (Spiegel Edit.) Hetedik évi születésnapod alkal­­kalmából szívből köszöntelek és megenge­dem, hogy Ráhel néninél egy nagy adag fagylaltot és egy indiánért fogyasszál.­­ (Bukovszky Kálmán és Irénbe, Vasgyár­) Szép, hogy megfogadtátok a tanácsomat. Fogjatok nekem is egy jóhangu­­fekete­rigót. — (V. Kovalovszky Eluska.) Pró­báld meg az összes rejtvényeket megfejte­ni. — (Simkó József. Ujgyőr.) Strogoff Mihály históriáját Nagyapó is végigélvez­te a moziban. Azonban most nyáron na­­­­gyo­bb élvezet a szabadban lenni. — (Lu­kács Júlia.) Látod Jucikám. Nagyapó annyira szeret benneteket, hogy most már minden vasárnap­­gondoskodni kíván a szórakoztatásotokról.­­ (Többeknek.) Vá­lasz a jövő héten. " 1927 VII 31 Ossika (9 éves): Papa, végy ne­kem egy türelemjátékot. Papa: Ugyan minek, hisz az csak hároméves kisbabáknak való. Ossika: Igazán ? Akkor nekem mindjárt hármat vehetnél, mert én már kilenc éves vagyok. Nagy események a kisunokák világából (Baj van a szerencsi csokoládé nyere­ményei körül.) Fenyő Ibolya a saját ma­ga és számtalan barátnői nevében levelet intézett Nagyapóhoz. Elpanaszolja, hogy bár már közel 1000 tábla- szerencsi csoko­ládét fogyasztottak és a csomagban levő keresztrejtvényeket megfejtettek, az 1000 rejtvény közül 3. számú szelvényt egyet­len rejtvényen sem találtak és így nem ígé­rtették meg a nyereményül kitűzött 1 kg. Szerencsi Csokoládé-gyártmányt.­­ Ezt ugyanis csak­­az 1—5-ig terjedő teljes sorozat ellenében lehet­ megkapni. Miután a legszorgalmasabb csokoládéfogyasztás ellenére sem tudtak 3-as számú szelvényt találni, most Fenyő Ibolya utján Nagy­apóhoz fordultak segítségért. Nagyapó a legnagyobb örömmel tenne eleget­ ennek a „súlyos“ esetnek kedvező elintézésére, de mivel hatásköre csak­ a gyermekrovat keretén belül bír érvény­űvel, a szerencsi csokoládégyár igazgató bácsiját­ ezúttal kéri, hogy legyen szíves sürgősen egy nagy szállítmány 3-as szá­m­ú szelvénnyel ellátott csokoládét kül­deni Miskolcra, mert különben Fenyő Ibolyáék nem fognak többé szerencsit en­ni, hanem más gyártmányt (ők mondják!) Ha pedig ez nem használ, akkor Fenyő Ibolyáék képesek egy monstre küldöttsé­get­ vezetni az igazgató bácsi elé és köve­telni fogják a 3-as számú szelvényt, ami nekik bizonyára van olyan fontos, mint a szerencsi gyárnak a­ cukorrépa... (Mikor Margitka kétnapos volt...) Bó­­dogh­ Margitka a múlt alkalommal egy szép könyvet nyert Mint illik, szép levél­ben köszönte meg Nagyapónak a nyere­ményt. Levelében mentegetőzik, hogy crsaik az utolsó napon ért rá a megfejté­seket beküldeni. „Ne tessék haragudni, — írja Mancika — hogy utolsó napon írok, de bizony nekem­­nagyon nagy elfoglalt­ságom van a ház körül. Nekem kell a konyhán is segédkeznem Anyukának. Bi­zony k. Nagyapó, nekünk nincs Apukánk, anyukám özvegyasszony, édesapánk a harctéren elesett. Én 1914. július 30-án születtem és csupán két napos Voltam amikor Apánk bevonult. Van még három bátyám, akik már keresnek és egy kis otthonunkban valahogy csak megélünk.“ Könny szökött Nagyapó szemébe e so­rok olvasására... Gyermekek, álljatok meg egy pillanatra és gondoljatok tá is kegyelettel Bódogh Margitka édesapjára,­­aki hadba vonult akkor, amikor Margitka még csak kétnapos volt és elment, hogy vérét ontsa szegény megcsonkított Ha­zánkért. .. (Vénülnek a kisunokák.) A­ sok-sok le­vél közül, melyek Nagyapó címére érkez­nek, kiragadtuk a Macsuga Mariskáét­ is. Ez a kislány a legszorgalmasabb rejt­vén­ymegis ej­t­őnk és valósággal raj­ong a Reggeli hírlapért. Ennek dacára mégis megtörtént, hogy az a fura szerencseke­rék soha sem akarta az­ ő nevét nyertes­ként kisorsolni. Mariska el is szomoro­dott emiatt és most busán panaszolta el Nagyapónak, hogy ő már több mint egy éve beküldi­­a megfejtéseket, de még­sem nyert. „Itt, vénülök meg a Nagyapó kis­­unokái között! — írja kétségbeesetten Ma­riska. — tessék utána nézni, hátha elrom­lott az a szerencsekerék, hogy­ az én ne­vemet soha sem adja ki.“ Meg is néztük, és csakugyan el volt rontva a szerkezete, hibásan működött. Nosza, gyorsan hivat­tuk Braun­­bácsit és megigazította a gé­pet. Első forgásba a Mariska neve jött ki és egy­ szép könyvet nyert. Reméljük, most már­­egy-kettőre meg fog fiatalodni a kis Mariska Tanulság: Vém­ülés ellen ol­vasd a Reggeli Hírlapot! Kik lettek a nyertesek? A megfejtőik közül nyertesekként kisor­soltalak a következők: 1. Kovács Nóra. 2. Weinberiger Manci. 3. Forgács Anna. 4. Kocsis Tivadar. 5. Istvankó Zoltán. A­ nyeremények átvehetők hétfő délután a kiadóhivatalban (Hunyadi­ u. 2.) ♦♦♦♦♦ Múltheti rejtvényeink megfejtése 1. Bukovszky Kálmán és Irén szórejt­vénye: Kétszersült. 2. Kr­ejcsó Ferenc névjegyrejtvény©:­­ Csendőr. 3. Simkó József szórejtvénye: Sorka­tona. 4. Pál László pótló rejtvénye: Nincs cse­repes tanyám. 5. Berger B. és Klein J. kockarejtvénye: Éljen a hosszú vakáció. 6. Salamon Baby szórejtvénye: Szivár­vány.

Next