Reggeli Hirlap, 1927. augusztus (36. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

1927 Vili 2 Tárgyalások folynak a prímási szék betöltéséről A magyar kormány és a szentszék egyezségétől függ a kérdés elintézése Budapest, augusztus 1 Még alig temették el az ország egyete­mes részvéte mellett Csernoch János bí­­boros-hercegprímá­st, természetesen máris megindultak a legkülönbözőbb kombiná­ciók a legmagasabb magyar egyházi mél­tóság betöltése körül.­­ Minden idő­ben rendkívüli nagy jelentőségű volt az esz­tergomi érseki szék betöltésének problé­mája, most pedig különösképen megnöve­kedett ennek a kérdésnek a jelentősége, minthogy a közjogi vonatkozások megle­hetősen megnehezítik a kérdés normális megoldását. A helyzet e pillanatban az, hogy mivel a törvényhozá­s nem gondoskodott a fő­kegyúri jogok mikénti betöltéséről, a ró­mai szentszék elsősorban jogosult az esz­tergomi érseki méltóság betöltésére, kere­si "azokat a módozatokat, amelyek mellett a magyar kormánnyal egyetértő­leg old­hatja meg ezt a problémát A Vatikán és a magyar kormány között körülbelül már tisztázódott a kérdés lé­nyege tekintetében követendő magatartás A Vatikán ezek szerint nem óhajt az esz­tergomi érseki szék betöltésénél olyan ál­láspontot követni, amely ellenkeznék­ a magyar­ kormány álláspontjával. A leg­magasabb egyházi méltóság viselőjének kiválasztásánál figyelembe veszi, az ed­digi tárgyalások eredményeképen, a ma­gyar kormány álláspontját. Hasonlóképen a magyar kormány min­den törekvése arra irányul, hogy a szent­székkel az esztergomi érsekség kérdésé­ben teljes megállapodásra jusson. Azok a tanácskozások, amelyek megindultak a Vatikán és a magyar kormány között,­­ tulajdonképen kizárólag ennek az egy kérdésnek a megoldására, a két állás­pont harmonikus összeegyeztetésére irá­nyulnak. A kiszivárgott hírek szerint minden remény meg­van arra, hogy si­kerülni fog a kérdést, amely Magyaror­szág egyik legmesszebbmenő közjogi je­lentőségű kérdése, mind a szentszék,­­ mind pedig a magyar kormány szem­pontjának figyelembe vételével megol­dani. Különböző kombinációk kerültek fel­színre és már nevek is forgalomba jöt­tek. Ezek a kombinációk még teljesen ko­raiak. Egyelőre kizárólag az elvi szem­pontok körül folynak a tanácskozások és személyi kérdések ezideig úgyszólván szóba sem kerültek, így­ beszélnek elsősorban Serédy Justinnak esztergomi érsekké való kine­vezéséről, emlegetnek ezután több püs­pököt is, főképen Glattfelder Gyula Csa­nádi püspököt, — azonban legilletéke­sebb informátorunk szerint. — ezek a ne­vek olyan kombinációk, amelyek meg­valósulása ha nem­ is lehetetlen, de a dol­gok jelenlegi állása szerint túl koraiak. . Ha a Vatikán álláspontja a magyar kormány felfogásával nem egyezne meg az esztergomi érseki szék betöltésére vo­natkozólag, úgy egy olyan megoldást fognak keresni, beavatott körökből szár­mazó értesülésünk szerint, amelynek ér­telmében egy semleges egyházi személy kerülne esetleg az esztergomi érseki szék­be. Remélik azonban, hogy sikerülni fog minden személyi nehézséget kiküszöböl­ni azáltal, hogy a szentszék válasza, il­letve a magyar kormány álláspontja: teljesen fedik egymást. uwirwvyyirrrrrrrivrrirrrr *i—■*­*** * * *n­m Anglia megváltoztatta politikáját a Szovjettel szemben Közeledésről beszélnek a szélső konzervatívok — Franciaország követi a Foreign Office politikáját Az utolsó időben az angol kormány fel­tűnő módon keresi a közeledést Szovjet­­oroszország felé. Beavatott körök szerint a bécsi forradalom, Románia bizonytalan helyzete és­ a középeurópai bonyodalmas viszonyok azt a belátást ébresztették Ang­liában, hogy a szovjetellenes egységes front teremtése bizonyos külső okok miatt nem történhetik meg oly simán, mint Nagybritannia hitte és éppen ezért jobb lesz Oroszországgal a megegyezés útját keresni. Ki­nában az angol érdekeket nem­ fenye­geti többé az orosz rém s megszűnt az az ütköző felület, amelyen Anglia és Olasz­ország mindeddig fegyveresen találkoz­tak A szovjet külpolitikai visszavonulását bizonyos belpolitikai visszavonulás követ­te Litvinov moszkvai befolyása Csicserin visszatértével megtörött s néhány hónap előtti agresszív politikát békülékeny poli­tika váltotta fel és a belpolitikai helyze­ten kívül főleg az döntötte el Oroszország magatartását, hogy a gazdasági csőd egy­re közeledett. Pénz nélkül a szovjet köz­gazdaságot, belső összeroppanás fenyeget­te s a veszedelem láttára a szovjet kény­telen volt külpolitikai agresszivitásából engedni. E belátások nasy szerepet játszottak az angol alsóház legutóbbi ülésén, amelyen közvetlenül a parlament nyári szünete előtt Chamberlain szenzációs bejelentést tett az angol-orosz diplomáciai viszony újrafelvételének lehetőségéről. Megállapítható, hogy Chamberlain ak­ciójával kapcsolatban a többi európai ha­talom is békülékenyebb hangokat penget Moszkvával szemben. Ez a pálfordulás, mely kétségtelenül a Foreign Officeből indult ki váratlanul jött és meglepő. Ang­lia, m­ely a munkáspárt egyre fokozódó nyomása következtében sem tehet más­ként, most arra igyekszik, hogy minél elő­nyösebben oldja meg a kérdést. Jellemző, hogy Franciaország szintén az angol ál­láspontot fogadta el. Míg Herbette moszkvai francia nagy­követ néhány nap előtt még Tomarsot in­tézett Csicserkijhez, addig Briand megcá­folta az orosz szakításról szóló híreket és kijelenti, hogy az orosz-francia tárgyalá­sok a legharmonikusabban és a lehető leg­több sikert ígérve haladnak előre Az angol-orosz közeledésre jellemző, hogy Birkenhead, aki eddig mindig a leg­­féktelenebb ellensége volt Moszkvának, szintén békülékeny hangot penget. — Fölhívom Moszkvát, — mondotta Bir­­kenheid egy ligaalapító ülésen legutóbb, — hogy adjon alkalmat az angol világ­­birodalomnak a viszony újrafölvételére s annak a kereskedelmi becsületességnek a megtartására, amelyet eddig egyetlen nemzet sem vont kétségbe REGGELI HÍRLAP liwwiw.in¥iii'iriit)TníríwWirifirninir nirririi innrrn i Tin—nr— —• —•—-— Őszre rendeződik a Siu­méi szabadkikötő kérdése Budapest, augusztus 14 A kormány megbízásából Wimmersperg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat Rómában az olasz kormánnyal. Ezek a tárgyalások szorosan összefüggnek „egy­részt a magyar-olasz barátsági szerződés­sel, másrészt azokkal az előzetes megbe­szélésekkel, amelyeket Bethlen István gróf miniszterelnök annak idején Rómá­ban a fiumei kikötőre vonatkozólag az olasz kormány illetékes tényezőivel foly­­tatott. Wimmersperg Frigyes báró pénteken visszaérkezett Budapestre és nyomban beszámolt Walkó Lajos külügyminiszter­nek olaszországi tárgyalásainak eredmé­nyéről. Jelentette Wimmersperg báró, — amiről egyébként hivatalos kommüni­ké is is beszámol,­­­ hogy teljes mértékben sikerült megegye­zésre jutnia mindazokban a kérdések­ben, amelyek a fiumei kikötővel kap­csolatban Olaszországgal rendezendők , voltak. Megkötötte a fiumei kikötőre vonatkozó­lag Olaszországgal azt a szerződést, a­mely ezeket a kérdéseket minden részle­tében véglegesen megoldja. A Reggeli Hírlap budapesti munka­társa hétfőn délelőtt beszélgetett Wim­mersperg Frigyes államtitkárral, aki a következőket mondotta: — Az olasz-magyar szerződést a fiumei kikötővel kapcsolatban — mint már je­lentettük, — sikerült Rómában véglege­sen megkötnünk. A szerződés teljes szö­vegének nyilvánosságra hozatala a leg­közelebbi jövőben megtörténik, addig természetesen annak tartalmáról nyilat­kozatot nem tehetek. Arra a kérdésünkre, hogy a jugoszláv tranzitóra vonatkozó tárgyalásokat, — amint azt Bethlen miniszterelnök annak­idején jelezte, — most már szintén folya­matba teszik-e, Wimmersperg báró így válaszolt: — A miniszterelnök úrral ebben a kér­désben még nem tanácskoztam. Éppen ezért nem tudom azt sem megmondani, várjon a jugoszláv tranzitóra vonatkozó tárgyalásokat hogyan és milyen körül­mények között folytatjuk le. Ezután megkérdezte munkatársunk az államtitkárt, vájjon igazaik-e azok a hí­rek, amelyek arról szóltak, hogy a­ ma­gyar kormány egyes hajóstársaságokat a fiumei ki­kötő ügyének rendezésével kapcsolat­ban maga óhajt lábra állítani, messzemenő szubvenciókkal és általában olyan segéllyel, amely lehetővé teszi a fiumei magyar hajózás helyre­állítás­át. — Lehetséges, hogy ilyen híreik forga­lomban vannak, — mondotta az államitit­kár — azonban egyáltalában nem tudok arról, hogy bármelyik hajóstársasággal ilyen irányú tárgyalások folynának. A jugoszláv tranzitóra vonatkozó tár­gyalások is­ most már a legsürgősebben megindulnak, úgy, hogy előreláthatólag ősszel a fiumei magyar szabadkikötő ügye véglegesen tető alá kerül. I Ma, kedden utoljára URÁNIA Telefon: 10—85. | Olaf Fons, Elisabeth Pinateff és Egon v. Jordan: 1 I Az asszony és a csipke — 3 ==· Róma, augusztus 1. A minisztertanács Mussolini elnökle­tével hétfőn délelőtt ült össze. A minisz­terelnök a nemzetközi helyzetről a követ­kezőkben nyilatkozott: — A legutóbbi minisztertanács óta a nemzetközi politikában a legfontosabb esemény, amely Olaszországot közvetle­nül érdekli, a Belgrád—Tirana között fennálló diplomáciai viszony megszakí­tása volt. Ezt a felhőt a nagyhatalmak akciója rövidesen elhajtotta Balkán egé­ről. A másik esemény, amelynek Olaszor­szággal semmi közössége nincs, de amely mindamellett okot adott a fascista ura­lom elleni szokásos döre rágalmakra, a bécsi bolsevista forradalom volt. Azok a híresztelések, amelyek a felkelés napján Olaszország magatartásáról terjesztet­tek, annyira alaptalanok és tendenciózu­­sak voltak, hogy formális cáfolat nem is kellett. A bécsi események ismét felvetették azt a kérdést, hogy Ausztria megmarad­jon-e továbbra is független államnak, vagy dunai konföderációt állítsanak fel, vagy pedig Ausztria Németországhoz csatlakozzék. Megállapítható, hogy ezek közül egyik sem áll összhangzásban a bé­keszerződéssel és Olaszországnak sincs módjában az, hogy megváltoztassa ma­gatartását. A belpolitikai helyzetről a miniszterel­nök így nyilatkozott: " Olaszország belpolitikai helyzete a legutóbbi minisztertanács óta teljesen nyugodt volt. A fasciszta párt az olasz kormány küzdelmeiben hasznos szolgála­tokat teljesít most. Ami a lakbérrendelet kérdését­­ illeti, július 8-ika óta 198 ezer panaszt nyújtottak be a kormányhoz. — Sok háztulajdonos, különösen azok, akik­nek több házuk van, készséggel eleget tett a rendeletnek, akik ellenszegültek, — vagy a törvényt ki akarták játszani, azo­kat száműzték. Kijelentette végül a mi­niszterelnök, hogy a lakbérek felemelése tekintetében beadott panaszokat még au­gusztus folyamán elintézik. Olaszország nem járul hozzá Ausztria mai nemzetközi helyzetének megváltoztatásához Mussolini nyilatkozata a nemzetközi helyzetről Fölszentelték az új székesfehérvári püspököt Shvoy Lajos fölszentelése a Bazilikában történt Budapest, augusztus­­ Székesfehérvár új püspökét. Shvoy La­jos hétfőn szentelte fel a baziliká­ban Orsenigo Cesare pápai nuncius fé­­r­­yes segédlettel. Már délelőtt 8 órakor gyülekezni kezdett az egyházi és világi méltóságoknak és érdeklődőknek nagy se­rege a Bazilikában, amelynek hatalmas hajói 9 órára zsúfolásig megteltek. A Bazilika körül háromszáz lovas és gyalogos rendőr tartotta fenn a rendet. Az oltár előtt külön fentartott helyet foglaltak el a székesfehérvári egyházme­gye kegy­urai, gróf Zichy János, gróf Zichy Aladár, gróf Károlyi József. Ugyan­­csak a fentartott helyen foglalt helyet Jánky Kocsárd, a honvédség főparancs­noka és a tisztikar több magasrangú tagja. Pontban 9 órakor érkezett meg Orseni­­go Cesare pápai nuncius, akit a Bazilika kapujában Shvoy Lajos püspök, továbbá Rott Nándor és Kohl Medárd püspökök vártak fényes papi kísérettel. A pápai nuncius áldást osztva vonult végig a tem­­plomon a szentélybe. Shvoy püspök a szentély kisebbik oltáránál diakónusai, Pokorny Emánuel pápai prelátus, Kri­­waldi Ottó prépost és dr. Marczell Mihály pápai kamarás között foglalt helyet. A pápai nunciust felöltöztették ragyogó egyházi ruháiba, majd megindult az ol­tár elé, ahol megkezdte a püspöki kineve­zést tartalmazó pápai bulla felolvasását. A bulla felolvasása után Shvoy Lajos le­tette esküjét Az eskütétel ünnepélyes szertartását áhitatos csöndben hallgatta a közönség. Egymásután hangzottak a la­­tin nyelvi­ kérdések, hogy a felszentelen­dő püspök vállalja-e a püspöki méltóságot s azzal járó kötelességeket, az igazságte­vést, az engedelmességet a szentszéknek. Határozott, kemény hangon hangzott min­den kérdésre a felszenetelendő püspök vá­lasza: — Volo! Ezután megkezdődött a szentmise, ame­lyet a nuncius a főoltárnál, Shvoy püs­pök pedig a saját oltáránál mondott. Az egyházi szertartást Korompay József, a bécsi Pázmáneum lelki igazgatója vezet­te, az asszisztenciában résztvettek Po­­korny Emánuel prelátus, Krnwald Ottó prépost, Marczell Mihály, Pottyndi Imre, Meszlényi Zoltán pápai kamarások és a papság számos tagja. Most történt meg a püspöki fölszentelé­seknél szokásos kézrátétel. A­ pápai nun­cius, továbbá Rott Nándor és Kohl Me­dárd püspökök együttesen rátették kezü­ket az oltár előtt térdelő Shvoy Lajos püspök fejére és igy szóltak: — Vedd a szentjeiket. A szentmise után az új püspök fejét fel­kenték szent krizmával és a kezeit is meg­érintették a szentséggel. A felszentelés után következett a felajánlás, az új püs­pök címerével díszített két­ gyertyát, két kenyeret és két hordócska bort nyújtot­tak át a felszentelést végző nunciusnak, aki ezután a püspököt megáldotta, átadta neki a pásztorbotot és a gyűrűt, majd a nuncius az új püspök fejére tette a püs­­pöksüveget és kezére húzta a püspöki ker­­tjüket A megható szertartás után a pápai nun­­cius és a segédkező két püspök j­obbról­­balról arcon csóikolták az immár felszen­telt új székesfehérvári püspököt. A szertartás végeztével a meghatott ar­cok és ragyogó szemek sorfala között vo­nult ki a templomból Shvoy Lajos püs­pök, miközben áldásét osztotta az egybe­­gyűlt híveknek. —muri wmirann­wiimmui­fitiiwmiTiiTr miniiniWffimwiHWd Aszfalt járdákat építenek Sátoraljaújhelyen Széli főispán elérkezettnek látja az idejét annak, hogy komolyan foglalkozzanak Sátoraljaújhely városiasításával Sátoraljaújhely, augusztus 1. (A B. H. tudósítójától.) Azok, akik már jártak Sátoraljaújhelyben, tudják, hogy a város elmaradottságának legszembeszö­­kőbb jelei a rosszkorban levő gyalogjáró és a város jelleget teljesen megcsúfoló kövezet. Egyforma a helyzet ebből a szempontból a forgalmasabb mellékutcák­ban is, amelyeknek járdái a legsiralma­sabb helyzetben vannak. Nincs Csonka­­magyarországnak egyetlen olyan városa sem, de talán gondozott nagyközsége is alig akad, amelyeknek járdái rosszabbak lennének Sátoraljaújhely gyalogjáróinál. Évtizedek bűnének tudják be ezt a hát­rányos helyzetet, amely különben renge­teg panaszra és elkeseredésre ad okot.­­ Éppen ezért fokozott örömmel fogadta a közönség azt a hírt, hogy nagy változá­sok előtt áll Sátoraljaújhely és már a jövő év tavaszán nagyszabású járdaépíté­si program megvalósítását kezdi meg a város vezetősége. » Széll József főispán leiratot intézett a város vezetőségéhez és rámutatott arra, hogy Sátoraljaújhely város utcái na­gyon elhanyagolt állapotban vannak. El­érkezettnek látja az idejét annak, hogy a város vezetősége most már komolyan foglalkozzék a modern kor és a város szépészeti követelményeknek megfelelő aszfaltjárdák kérdésével. Arra is rámutatott a főispán, hogy a kisebb anyagi lehetőségekkel rendelkező községek, mint például Abaújszántó és Szikszó, megvalósították járdaépítő pro­gramjukat. Utal arra, hogy bár elismeri Sátoraljaújhely kivételesen rossz gazda­sági helyzetét, mégis a változott viszo­nyok folytán felhívja a várost, hogy leg­alább elvileg mondja ki a járdák meg­építését. Orbán Kálmán dr. polgármester a fő­­ispáni leirat következtében tárgyalásokat kezdett abban az irányban, hogy kölcsön­­szerzés útján lehetővé tegye a járdaépíté­si program végrehajtását. A hírek sze­rint erre már meg­van a remény, ameny­­nyiben a szükséges hitel öt évben egyenlő részletben a város rendelkezésére áll jár­­daépítési célokra. Ez a kérdés különben rövidesen a város képviselőtestülete elé kerül, úgy, hogy semmi akadálya annak, hogy a jövő év tavaszán megkezdjék a sátoraljaújhelyi járdák újjáépítését. ♦♦♦♦♦ Szocialista tüntetés Berlinben Berlin, augusztus 1 A szociáldemokraták tömeges felvonu­lást rendeztek azzal a jelszóval: „Le a háborús veszedelemmel, a békéért!“ A szociáldemokraták hét helyen gyülekez­tek vörös zászlókkal, énekszóval vonul­tak a város nyugati részén levő Witten­­berg-térre. Itt a szónokok rámutattak arra, hogy azok az elemek, amelyek 1911- ben az emberiséget a háború veszedelmé­be kergették, most ismét akcióba léptek. A szociáldemokratáknak ez ellen harcol­­niuk kell ♦♦♦♦♦ Jódforrás strandfürdővel Hajdúszoboszló mellett Hajdúszoboszló, augusztus 1. Mint ismeretes, Hajdúszoboszlón 73 fo­kos jód és egyéb ásványi tartalmú for­rás működik. A forrást eddig nem ak­názták ki, most azonban tekintettel a nagy érdeklődésre, amely az ország min­den részéből megnyilvánul a gyógyfor­rás iránt, a város vezetősége mintegy egy katasztrális hold területen strand­fürdőt építtetett, amelyet vasárnap ad­tak át a forgalomnak.

Next