Reggeli Hirlap, 1927. november (36. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
” 2 EMBERFEJEK Zsóry György Zsóry György nevével a formában már többször találkozott, az olvasó. Minden egyes alkalommal a kitűnő közigazgatási szaktekitnélyről, a szívemberről és a puritán közéleti férfiről írtunk személyével kapcsolatban. És most megint el kell mondanunk róla egy és más közismert kvalitását, dicséretreméltó tulajdonságát, olyan néhány tulajdonságát, amelyek a mai időkben a közéleti tisztesség és etikai felfogás devalválódásának éveiben fokozott értéknek számítanak. Ne vegye rossz néven Zsóry György alispán úr a tisztviselői kar és a törvényhatósági bizottság tagjainak közkedvelt és népszerű „Gyuri bácsija“, hogy újból megismételjük róla, amit úgy is mindenki tud. Az alispánoknak abba a kis csoportjába számít, akik a régi jó tábláb írók típusára emlékeztetnek. Magában egyesíti a múlt nemesen konzervatív hagyományát, de van érzéke a változott idők egészséges jogi, szociális és kulturális fejlődésének a megértésére is. Azok közül a régi szabású és igazi, hamisítatlanul békebeli emberi értékek közé tartozik, akik a múlt hagyományain felnevelkedve, lépést tudnak tartani a jelen fejlődésével. Egy pillanatra sem vesztegelnek az élet útjain, hanem átmentik magukba a múltból azt, ami érték, ami patina, hogy egyesítve a jelennel, beilleszkedhessenek a rohanó mába. A legnehezebb időkben került a vármegye élére Zsóry György alispán. Forradalmak és ellenforradalmak váltották fel egymást, sötét fekete napok és még feketébb éjszakák köszöntöttek ránk. Borsod megye népe azonban nem érezte meg vagy kis százalékban érezte meg ezeket a közelmúltból még a mindig ,rémként felénk meredő nehéz emlékeket. Zsóry Györgyé legnagyobb pászt az érdem ezért és Zsóry Györgytől eddig senki sem vitatta el ezt az érdemet, csak egyedül ő maga tiltakozik minden dicsérő jelző ellen, az ő köztudomás szerinti szerénysége elhárítja magától az elismerést és a jogos, megszolgált érdemek elismerését. Másfél évvel ezelőtt lejárt a szolgálati ideje. A kíméletlen szanálási törvény értelmében el kellett volna hagynia helyét és erejének, nagyot akarásának, terveinek teljében minden koncepciójával nyugalomba kellett volna vonulnia. Akart is. De a vármegye közönsége nem engedte és a miniszter, nagyon helyesen, respektálta a valóban szívből fakadó és lélekből eredő kívánságot. Visszatartotta a szolgálatban Zsóry György alispánt. És a vármegye népszerű „Gyuri bácsija“ azóta csendben, visszavonultan dolgozott és alkotott. A törvényhatósági bizottság tagjainak megállapítása szerint alispánságainak évei során több utat épített és javíttatott meg, mint elődei évtizedeken kerészül. És ő mindezekért nem várt elismerést, csak egyet óhajtott: amilyen halkan dolgozta végig eredményekben gazdag szolgálati idejét, olyan csendben és szerényen szeretett volna az élet zsibongó lármájából nyugalomba menni. A sors kegyetlen volt hozzá. Zsóry György alispánnak, a halk szavak, a szív emberének szomorúan kellett látnia, hogy annyira szeretett vármegyéje egy fiatal tisztviselő könynyelmisége folytán egy kínos botrány hullámzásába került. Közel két héten keresztül tartó, példátlanul szigorú, de pártatlan miniszteriális vizsgálatból azonban a borsodi közigazgatás értékveszteség nélkül került ki. Ez elsősorban Zsóry György alispán számlájára írandó. A borsodi közigazgatás intaktsága és Zsóry György puritánsága szinte egyet jelentenek. Ezt meg kell értenie azoknak, akik elküldték az alispáni hivatalba a miniszteri vizsgáló bizottságot. És meg kell érteni még valamit, azt, hogy nem Zsóry Györgynek van szüksége az alispáni székre, hanem Borsod-Gömör vámegyék alispáni székének és az egész vármegye közönségének a Zsóry György puritán személyére. (i. e.) A nagyipari vállalatok nem segítik munkás kulturház létesítését Csak a diósgyőri vas- és acélgyár és a Borsod-Miskolci Gőzmalom adtak nagyobb összeget a kulturházra Miskolc, október 31. (A B. H. munkatársától.) A miskolci felsővárosi munkásság már régebben vágjuk egy kulturház után, ahol szabadidejében önművelődéssel foglalkoznia. Mikszáth Kálmán dr. főispán Miskolcra költözésével nagy segítőtársat és jóakaratú pártfogót nyertek a munkások régi tervük megvalósulásához. A főispán, mikor a küldöttség nála járt ebben az ügyben, meg is ígéri© a támogatást és később minisztériumról minisztériumra járt, hogy előbbre vigye a mukás-kultúrház ügyét. A kultuszminisztérium a maga részéről kifejezte azt a hajlandóságot, hogy ha már komolyan szó lesz a munkás-kultúrházról, hozzájárul az építkezéshez. A kultusztárca költségvetésébe azonban nincsen felvéve ilyen célokra egyetlen fillér sem, itt azt a tanácsot adták tehát, hogy a földművelési minisztériumnál kell felszírzni a dolgot, amelyek költségvetésébe nagyobb összeg van beállítva a földműves kultúrházak céljaira. A főispán eljárt a földművelési miniszternél is, aki szívesen felajánlotta segítségét, kikötötte azonban, hogy ennél a kultúrháznál szerephez kell jutni a földműves érdekeltségnek is. Ez nem ütközött volna különös akadályokba, mert a felsővárosi munkásság szívesen látta volna soraiba a nyugodt vérmérsékletű és higgadt gondolkodású földmíves ifjúságot is. A földmivelésügyi miniszter azonban Miskolc város közönségének áldozatkészségétől tette függővé az ő hozzájándását. Mikszáth Kálmán dr. főispán tehát a társaiblakmaihoz fordult és elsősorban ahhoz a társadalomhoz, a amely közvetlen összeköttetésben áll a munkásosztállyal. Elküldte tehát hozzájárulást kérő leveleit az öszszes miskolci gyárakhoz és vasipari vállalatokhoz. A felszólításra a diósgyőri vas- és acélgyár hamarosan válaszolt és többezer téglát ajánlott fel a kulturház céljaira. A Borsod-miskolci gőzmalom pedig ötszáz pengőt helyezett kilátásba. A többi gyárak s vállalatok még mindig késnek a válasszak úgy hölgyre, jelenleg még teljesen bizonytalan, hogy milyen mértékű támogatásra lehet számítani a gyárvállalatok részéről. Mai magatartásuk a teljes elzárkózás képét mutatja, úgyhogy ezzel kockázatossá válik a földművelési miniszteri hozzájárulás is, amely mindenesetre lenne annyira értékes, hogy valóra válhatna a felsővárosi munkásság régi törekvése. REGGELI HÍRLAP ^sws^^BLEjjjjjjjZLzrziiiziiiiiziizr A Reggeli Hírlap lakbértáblázatához Fontos tudnivalók és rendelkezések (A B. H. munkatársától.) Október 30-iki számunkban közzétettük a folyó évi IV. negyedi házbéreket feltüntető táblázatokat részletes magyarázatokkal együtt. Helyi szűke miatt azonban a szövegrészből ki kellett hagynunk több olyan pontot, amelyek meglehetős nagy fontosságúak és sokakat érdekel. Alább közöljük pótlólag ezeket azzal, hogy amennyiben lapunk előfizetői bármily lakbérkérdésben hozzánk fordulnak tanácsért, vagy felvilágosításért, szerkesztőségünk szívesen áll olvasóink rendelkezésére. Számos olyan eset van, hogy a háztulajdonos 1926 november elsején, vagy azóta elmulasztotta a szabad rendelkezés alá került üzleti, ipari helyiségek bérletét szabad egyezség alapján állapítani meg. Ezeknél természetesen az 1927. május 1-én érvényben volt 75 százalékos lakbér és az akkor érvényben volt pótlékok fizetendők mindaddig, amíg ezt a háztulajdonos és bérlő más megállapodással meg nem változtatják vagy a háztulajdonos bírói után nem állapíttat meg magasabb bért. Ugyanez az eset, ha a háztulajdonos a 75 százaléknál magasabb bért kívánt, de a bérlő azt el nem fogadta. Mindaddig, míg e tárgyban nincs bírói döntés, a bérlő az 1917. évi bér 75 százalékát és a rendes pótlékokat tartozik fizetni. Lakások és üzletek bére vidéken A lakások között volta már csak a rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint azon községekben áll fenn, melyekben a kormány a bérmegkötöttséget egyelőre továbbra is fentartotta, így a lakásrendeletek korlátai között továbbra is megkötve maradt a lakások bére és forgalma Miskolc, Eger, Gyöngyös, Sátoraljaújhelyi városokban, valamint a környékbeli községek közül többek között Putnokon, Mezőkövesden, Szikszón, Abaújszántón stb. A többi összes községekben (falvakban) már régebben szabad egyezség alapján állapíttatik meg úgy a lakások, mint az üzleti és ipari helyiségek bére. Az albérletek bére teljesen szabad egyezség szerint állapítható meg. Erre nézve a lakbérrendeletek ez idő szerint semmiféle megkötöttséget nem állapíthatnak meg. Az albérletek a következőkép mondhatók fel: minden indokolás nélkül felmondható az albérlet egy hónapra, indokolással 15 napra és a bérlő hibája esetén 8 napra. Felmondás A nemrég megjelent legújabb lakásrendelet (1888. M. E. 1927. sz.) nagyon sokakat érdeklő újabb intézkedéseket tett különösen a felmondásokat illetőleg. Sok zavarra és téves magyarázatra ad alkalmat az, hogy az idevágó pontozatok, bár precíz intézkedéseket tartalmaznak, azonban szövegezésük meglehetős nehézkes és a laikus közönségnek nehezen érthető. Ezek szerint minden indokolás nélkül felmondhat a háztulajdonos (vagy a ház nagyobb hányadának tulajdonosa) a házában lakónak akkor, ha a lakónak jelenlegi lakásához hasonló nagyságú és minőségű s nem jelentékenyen magasabb bérű lakást biztosít, amely a felmondott lakót foglalkozásában nem jelentékenyen hátráltatja. A felmondásban a háztulajdonos nem köteles ,,előre megjelölni a felajánlandó la- Angol harisnya párja a PEpstern-nél A FILMTECHNIKA LEGCSODÁLATOSABB ALKOTÁSA A bolygó zsidó Eugéne Sue világhírű regénye után 2 részben 20 fejezetben. — Főszerepben : GABRIEL GABRIO a „Nyomorultak“ főszereplője. — A hatalmas filmműhöz írott és eredeti óhéber zenével kiegészített zenekíséretet összeállította és a megerősített zenekart vezényli: Gránát József. Előadások kezdete: D. u. 4, este fél 7 és 9 órakor. Kedd—szerda Telefon 11-11. Apolló 1927. XI. 1. ■ Salgoing, nyakkendő és kezig különlegességei legszebbek és legolcsóbbak kást, ellenben a felmondást érnyesítő birói határozatban leszögezni, hogy csak megfelelő elégítő lakás biztosítása esetén teles a lakó kimenni. Indokoltan felmondhat a tulajdonosnak (vagy résztulajd következő esetekben: Ha a tlajdonosnak vagy résztulajdnak) magának vagy közeli rának van a lakásra szüksége. Tbá, ha a tulajdonos a házat akarja lebontani, hogy helyi házat építhessen és erre en is van. Végül ha az állam, fői hatóság, község vagy egyház akarja igénybe venni a felnői lakást. Ha a háztulajdonos (vagy résztulajdonos) maga akar a felmondott lakásba költözni, úgy joga van a saját, idegen házban levő lakást felajánlani és azt az idegen ház tulajdonosa tűrni tartozik. Azonban lakás felajánlása nélkül is jogérvényesen felmondhat a háztulajdonos lakójának, ha életkörülményei folytán igazoltan neki magának van szüksége a felmondott lakásra s ő kívánja igénybe venni. Az állam, törvényhatóság, község és egyház sem tartozik felmondás esetén a felmondott lakó elhelyezéséről gondoskodni. Minden más esetben (tehát, ha a tulajdonos építeni akar, avagy rokonának akarja juttatni a felmondott lakást), tartozik a háztulajdonos a felmondott lakónak lehetőleg megfelelő (kielégítő) lakást biztosítani. Ha azonban a lakás nem teljesen megfelelő, ez nem akadálya a felmondás érvényességének. A háztulajdonos szabadon felmondhat még azon lakójának, akinek jövedelmi adóalapja az 1927. évben 12,000 pengőt elérte, vagy meghaladja. Ha azonban e lakó az 1917. évi alapbér 100 százalékát önként megajánlja, a felmondás hatálytalanná válik. Most novemberben csak 1928. évi május 1-re lehet felmondani. Felmondások érvényessége A felmondásokat leghelyesebb ajánlott levélben, de mindenesetre írásban megtenni és indokolni. Ha a bérlő a felmondást nem fogadja el, ugy a felmondás csak akkor érvényes, ha a felmondási pert a tulajdonos, vagy megbízottja a felmondástól számított 8, illetve 15 hónap alatt a bíróságnál folyamatba teszi. Az illetékes biróság a kir. járásbíróság. Karbantartási és helyreállítási munkálatok költsége Ezeket a régi lakásszabályzatok szerint, részben a háztulajdonos, részben a bérlő tartozott viselni. Az, uj, 8888. M. E. 1927. számú lakásrendelet a képen intézkedik, hogy a helyi lakásszabályzat, illetve a magánjog szabályai az irányadók ezentúl. Eszerint a bérbeadó köteles a bérlők használatára szolgáló helyiségeket és felszereléseket: udvart, kapualjat, lépcsőket, vízvezetéket, csatornákat, klozetteket, stb. jókarban tartani saját költségén, hogy azokat a bérlők zavartalanul használhassák. Ha a bérleti helyiségek használata lehetetlenné válik, vagy azokon bármilyen javítás szükséges a bérlő hibáján kívül, úgy a bérlő tartozik a tulajdonost felhívni azok megjavíttatására. Ha a tulajdonos ezt nem tenné meg, a bérlő jogosítva van a javíttatást saját költségén elvégeztetni s annak költségét a bérből levonni. Ha a hiba oly nagymérvű, hogy a rendes használatot kizárja (pl. a lakást a hatóság nedvesnek, az egészségre ártalmasnak vagy életveszélyesnek mondja ki), vagy a rendbehozatal túlságos nagy összeget igényel, — a bérlő jogosítva van a bérletet felmondani. ♦♦♦♦♦ Millerandot szenátorrá választották Alercon. október 63 . Millerand volt köztársasági elnököt a nemzeti egység listáján, az első menetben 536 szóval a mérsékelt köztársasági Labbe 303 szavazatsz ellenében szenátorrá választották.