Reggeli Hirlap, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

Miskolc,­­3 XXVI. évf, 273. Csütörtök, 1927 december 1 Ára 16 fillér A Vatikán és Magyarország A háború és különösen a trianoni békeszerződés után, amely minden régi gazdagságaink­ből kivet­kőzte­­tett és koldussá tett mindnyájun­kat, azt vártuk, hogy amikor min­den állam ellenségünké szegődött és a hirtelen keletkezett országok ■szuronyerdeje vette körül gyenge­ségünket, ha senki más, de a Vati­kán mellénk áll. A Vatikán a maga áriási erkölcsi és politikai hatal­mával támogatójává szegődik a vi­lág gyűlölködő ítélőszéke előtt an­nak a Magyarországnak, amelynek apostoli királyt Szilveszter pápa adott amely­ évszázadokon át védő­bástyája volt a kereszténységnek és lakosai leghűségesebb tisztelői Szent Péter sírjának. Sajnos, ez nem így történt. A Va­tikánnak a békeszerződés megköté­se óta több olyan ténykedése volt, amely nemcsak, hogy nem szolgál­ta a mi javunkat, hanem ellenkező­leg­ ellenségeinknek szolgáltatott igazságot és olyan ügyekben, ame­lyeknek védelme tiszta, önzetlen és százszázalékos magyar ügy volt. Az az álláspont, amelyet Róma kép­viselt az erdélyi katolikus javak elosztásánál, nevezetesen a­ kolozs­vári minoriták vagyonának elaján­dékozásánál, általában a román konkordátum megkötésével, amely­nek ránk nézve legkínosabb intézke­dése a Szent László által alapított nagyváradi püspökség megszünte­tése volt, nagyon és mélyen meg­érintette a magyar érzékenységet. Hasonló figyelembe nevű vételét, sőt negligálását a magyar kívánsá­goknak lehetett tapasztalni a felvi­déki magyar katolikusok területi beosztásáná­l egyh­ázkormány­zat­i szempontból. Azt talán már elfelejtett­ük, hogy a Vatikán teljes szuverenitással in­tézte a váci, majd a pécsi püspöki szék betöltését és honoráltuk azt az indokolást, hogy ezeknél a kineve­zéseknél -- amely­ egyben igen nagy magyar anyagi javakkal és tör­vényhozói tisztséggel járnak,­­ - az egyházat csupán spirituális szem­pontok vezették. Ám most ugyanily körülmények között történt meg az esztergomi érseki és magyar her­­cegprímási szék betöltése is, ami­nél azonban már nem lehet csupán pasz­tor­ális okokra hivatkozni. A hercegprímás Magyarország első közjogi méltósága, fontos politikai tényező és mértékadó a leglényege­sebb alkotmányjogi kérdésekben. És éppen az esztergomi érseki szék betöltésénél nem találkozott a ma­gyar kormánynak bizonyára alapo­san megfontolt tiltakozása a Va­tikán akaratával. Mégis megtörtént a kinevezés és ebben a tényben azt kell látni, hogy a Vatikán figyel­men kívül hagyta a magyar kor­mány kívánságát, illetőleg tiltako­zását a kinevezésnek most nyilvá­nos­­­ágra jutott formája ellen. Nem lett volna szabad annak ide­jén elmulasztani a főkegyúri jog rendezését s megoldani azokat a függő kérdéseket, amelyek a ma­gyar állam önálló, materiális gaz­dálkodását és független, sőt nem­zeti presztízsét sérti. Mert­ tény, hogy ez a kinevezés veresége a ma­gyar diplomáciának. Egészen bizonyos, hogy­ egyházi szempontból sem hasznos a Vati­kánnak ez a merevsége. De ha már a dolgon nem lehet változtatni, ak­kor az új hercegprímás tündöklő példát láthat útjára indulása előtt éppen elődjének egész életében. — Cser­noch János dr., a régi Nagy­­magyarország utolsó hercegprímá­sa az ország romjaiban is össze tudta tartani, mindig támogatni, is­tápolni a lelki egységet. Az új h­er­­cegprímásnak, amikor az esztergo­mi érsekek díszes székébe jön, leg­főbb kötelessége lesz, hogy az őt váró aggodalmakat szétoszlassa és az elődje által mindig olyan gondo­san őrzött magyar harmóniát to­vább gondozza és építse. Románia el akarja halaszttatni a népszövetségi döntést Chamberlain nem nyilatkozik • A román kormány elidegenítette a magyar birtokokat Berlin, november 30. A Deutsche Zeitung jelenti Buka­restből, hogy Ti­tulescu külügymi­niszter nem fog megjelenni a kü­szöbön álló népszövetségi tanácsi tárgyalásokon. A keddi miniszter­­tanácson közölte, hogy a népszövet­ségtől a magyar-román viszály tár­gyalásának márciusra való halasz­tását kérte, mert egészségi állapota miatt nem vehet most az ülésszakon részt. A főtitkárságról még nem ér­kezett válasz, azonban Bukarestben remélik, hogy a népszövetség Titu­­lescu kívánságát honorálni fogja. Londoni jelentés szerint az angol alsóházban egy hozzáintézett kér­désre Austin Chamberlain kijelen­tette, hogy a népszövetség tanácsa a trianoni békeszerződés szövegé­nek a figyelembevételével cseleke­dett, amikor elutasította Magyaror­szág­ kérését, amelyben két tag ki­nevezését kérte a vegyes döntőbíró­ságba. Chamberlain kijelentette be­szédében még, hogy nem tud ebben a kérdésben nyilatkozatot tenni, mert az ügy éppen most fekszik a népszövetség tanácsa előtt, Münchenből jelentik. Egyik ba­jor lap a román föld­birtok ref­o­rm­­mal foglalkozva a következőket írja: Román részről úgy tüntetik fel az ügyet, mintha csak néhány nagybirtokos ingatlanának kisajá­tításáról volna­­szó. A 286 kisajátí­tást szenvedő birtok közül 207 olyan törpe-, kis- vagy középbirtok, ame­lyeket a román agrártörvény értel­mében sem lett volna szabad kisa­­­­játítani. 79 birtok van nagybirtoko­s nak minősítve, noha a reform értelm­­­mében ezek sem sajátíthatók ki tel­­l­jesen az agrárreform céljaira. Ha­­ ezt figyelembe vesszük, akkor kide­rül, hogy a kisajátított birtokok két­harmad részét a román kormány az agrártörvény ellenére idegení­tette el a magyar állampolgároktól. Cserédy Jusztint nevezték ki Magyarország hercegprímásává­ ­, Vatikán a magyar kormány kívánságát nem honorálta és váratlanul gyorsan döntött . Az új hercegprímást a legközelebbi konzisztóriumban bíborossá kreálják Róma, november, 30. Az Ostservatore Romano, a Vati­kán félhivatalos lapja írja: „Őszentsége a leg­kegyelmesebben elhatározta, hogy az esztergomi ér­­seki székre főtisztelendő Serédi Jusztin atyát, nevezi ki, akit a leg­­közelebbi konzisztóriumi üléseken bíbor­­hő mélt­óságra fog emelni“ Az olasz lapo­k mindannyian köz­ük a magyarországi hercegimimás­i szék betöltésére vonatkozó pápai kinevezést és Serédi Jusztinján Szent Bemne­deki midi szerzetest me­leg szavakkal üdvözlik. Kiemelik nagy tudását, hatalmas felkészült­­ségét és azt a buzgalmat, amellyel hivatásának él. Serédi Jusztin, az újonnan kine­vezett ejsatengomi érsek. Magyaror­szág­ hercegprímása Deáki község­ben 1884 április 24-én született.­­ Édesapja cserepesmester és ő volt a családban a legkisebb gyermek, iskoláit Pozsonyiban végezte, a ha­todik gimnázium elvég­zése után belépett ,a Szent Benedek rendbe, a további osztályokat Panonhalmán és Győrben végezte. Az érettségi le­tétele után a rend a római bencés­­egyetemre küldötte ki, ahol a hit­­tudományok doktorává lett. Ezután Pan­o­nihal­mán Kohl Medárd püs­pök szentelte áldozópappá, majd Rómába ment. Itt csakhamar kon­­zultorássá lett az egyházjogot kodi­fikáló bizottságnak, majd Gáspárt bibornok benső barátja hitt, akinek vendégszeretetét élvezte a háború alatt. Rómából 1918-­ban tért, Vissza, amikor is az esztergomi fogolytá­bornak lett a lelkésze. Később is­mét visszatért Rómába, mint a ma­gyar követség egyházjogi tanács­adója. Ebben a minőségben érte­l a kijáró párnás kitüntetés. Róma döntött Magyar politikai és egyházi körökben az új hercegprímás kine­vezése rendkívül nagy feltűnést kel­tett, annál is inkább, mert a kül­ügyminisztérium szerda délelőtt folyamán­­a leghatározottabban megcáfolta, egyes külföldi lapok azon híreszteléseit, hogy a pápa Se­rédi Jusztin kinevezése mellett dön­tött, holott a magyar katolikus egyházi világ körében már mint befejezett tényről beszélte­k, hogy a hercegprímási szék betöltésében Róma kimondotta­n az utolsó szót. Politikai körökben nagy érdeklő­déssel várják az események fejlődé­sét, mert köztudomású, hogy a kér­désben bizonyos kontroverziók me­rültek fel a kormány és a Vatikán között, amelyeket Róma úgy látszik gyorsan és egyedül oldott meg. A kormány hozzájárulása nélkül A magyar királyi hatalom, ille­tőleg a főkegyúri jog gyakorlásá­nak ideiglenes szünetelése Róma szempontjából kedvező helyzetet te­remtett. A magyar nemzetgyűlés el­mulasztotta az 1920. évi I. törvény­cikkben a főkegyúri jog gyakorlá­sának kérdését rendezni és így a Vatikán az egyházfők kinevezésé­nek jogát magának vindikálta és ténylegesen maga is gyakorolta el­­ső ízben akkor, amikor Hanauer vá­ci püspök kinevezései nyilvánosság­ra került. Ugyanígy történt most is. A magyar kormány hozzájárulá­sa nélkül, tehát a magyar főkegy­úri jogok teljes mellőzésével Cser­­noch János bíboros hercegprímás örökségének betöltésére. Ebben a kérdésben különben munkatársunknak alkalma volt a magyar közélet több reprezentánsá­val beszélgetést folytatni, akiknek a véleményét az alábbiakban ad­­juk: Az egységes párt papképviselő tagjai egyértelműleg kijelentették, hogy nagy örömmel és szeretettel várják Magyarország új hercegprí­mását. Almássy László, az egységes párt elnöke, csak ennyit mondott: — Nagy meglepetés, nagyon nagy meglepetés. Friedrich István véleménye a kö­vetkező volt: Rámutatnak ezzel kapcsolatban arra, hogy éppen a magyar herceg­prímás magas közjogi méltósága megkövetelte volna a magyar kor­mány és a Vatikán között ennek a kérdésnek békés elintézését. A kul­tuszminiszter a hozzáintézett kér­désekre állandóan azt hangoztatta, hogy a magyar kormány és a Va­tikán között évszázadok óta a leg­barátságosabb viszony áll fenn. Ez­zel szemben a tények azt mutatják, hogy Róma a főkegyúri jog gya­korlását a magyar kormány előze­tes hozzájárulása nélkül, sőt egyes esetekben tiltakozása ellenére gya­korolta, amikor megyéspüspököket nevezett ki. A helyzetet bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a ma­gyar püspökök hivataluknál fogva tagjai a felsőháznak, tehát előáll az a helyzet, hogy Róma közvetlenül nevez ki magyar törvényhozókat.­­ Az új hercegprímás külpoliti­kai szempontból nagy előnyt jelent Magyarországra, befelé pedig még nagyobbat, mert minden politikai párton felül áll. A kereszténypárt egyik befolyá­sos tagja a következőket mondta: — Serédy befolyása a római Szentszéknél olyan hatalmas, hogy kinevezése nagy eredményt jelent a magyar katholicizmus szempontjá­ból. Meg vagyok győződve, hogy Serédy befolyása hasznára lesz Ma­gyarországnak. A pápa nagyon he­lyesen cselekedett, hogy a primási szék betöltésébe nem engedett poli­tikát bevinni. Politikusok a kinevezésről Megjelenik az 1000 pengős Budapest, november 30. A Magyar Nemzeti Bank főta­nácsa november 30-án tartott ülésé­ben felhatalmazást adott a bank üz­­letvezetőségének arra, hogy az ezer­pengősöket december hó második felében hozza forgalomba és intéz­kedjék az egymilliós és ötszázezer koronás címletek bevonásáról. ♦ ♦««♦♦♦♦ Verekedés a cseh képviselőházban Az elnök nem vett tudomást a botrányról Prága, november 30. A cseh képviselőházban szerdán igen zajos jelenetek voltak, amelyek verekedéssé fajultak. Az ellenzéki német szónok, bírálta Windisch kép­viselőnek, a német szövetség volt elnökének a­ beszédét. A szónoklat folyamán a lárma olyan óriási volt, hogy Windisch Ferenc képviselő meg sem tudta magát értetni. A vita hevében Scholi német néppárti képviselő Wagner gazdaszövetségi képviselőt arculütötte. Wagner vi­szonozta az ütést, mire Scholi meg­harapta Wagner kisujját. Az elnök a verekedéssel kapcsolatban úgy tett, mintha nem is szerezne azok­ról tudomást.

Next