Reggeli Hirlap, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

1827, XII. 1. Zongorák Demáhl-szél­éjé­n Budapest, VIII. Rákóczi u. 19. Legnagyobb raktára új és használt zon­gora, pianínó és harmóniu­­mokban. Ga­­rantia mellett szigorúan a legszolidabb árakon. ­3® REGGELI HÍRLAP Csütörtökön és pénteken Uránia Telefon 10—85." A budapesti UFA-színház és Royal Apolló két héten át műsoron tartott slágere — Fred Niblo, a „Ben Hur“ rendezőjének remekműve: A kaméliás hölgy (Az élet királynője) Dumas örökszép drámájának felülmúlhatatlan hatású filmváltozata 10 felvonásban. Főszereplők : Norma Talmadge, Beregi Oszkár és Gilbert Roland ym--------­# .LINOLEUM“ MI­KOLC' *1 SZÉCHENYI UTCA 6. — TELEFON II - 87. 1 Sárcipők Hócipők Eső- és sportkabátok legnagyobb választéka. gyermek leányka női férfi P 5 — 620 760 9­50 980 17— 11­ 70 17*20 3 3 Budapest, november 30. A képviselőház szerdai ülését há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg­ Zsitvay Tibor elnök. Folytatták a büntetőnevei­­ a tárgyalását. Az egyetemi tüntetések Györki Imre szóváteszi az egye­temen történt brutalizálásokat. Az egyetem falai között történő dolgok hivatalból üldözendő bűncselekmé­nyek. Kifogásolta, hogy a kormány nem lépett fel szigorúan a tünte­tőkkel szemben. A javaslattól el­várta volna, hogy visszaállítja­­ a sajtószabadságot és az esküdt­ bírás­kodást- A sajtóperek egész laviná­ja fekszik ma a törvényszék előtt. Igen jól tudják, hogy a szociálde­mokrata párt hogyan gondolkozik a kommunizmusról, mégis a keddi Népszava melletti tüntetés után ki­adott kommünikében kijelenti a rendőrség, hogy azért történt 38 elő­állítás, mert a proletárdiktatúrát éltették. Részletesen foglalkozik ez­után a letartóztatási anomáliák­kal. Felolvassa Rubin Edének köz­jegyzőileg hi­teles­í­tett nyilatkoza­tát, amely szerint Rubinnak a rend­őrség hamis útlevelet állított ki.­­ Rubint detektívek kisérték a vonat­ra és a magyar rendőrség szöktette ki Berlinbe, ahol a követségen ki­sebb pénzösszegeket kapott. Zde­­borszky detektívfe­l­ügyelő Berlin­ben olyan okmányokat ígért Ru­binnak, amelyekkel a berlini kom­munisták körébe is beférk­őzhetik. Rubinnak a rendőrségen egy nagy papirivel kellett gyakorolnia ha­mis névaláírást. Propper Sándor: Ez jogállam? Györki Imre ezután arról beszél, hogy a rendőrség a bűnvádi per­­rendtartást nem tartja be. A javas­latot nem fogadja el. Az igazságüigyminiszter a rendőri nyomozásról Pesthy Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol a felszólalásra és kijelenti, hogy Györki állításait bi­zonyítani nem tudja. Egyébként az ügyeket ki fogja nyomoztatni. A belügyminiszterrel együtt intézked­ni fog, hogy a rendőri nyomozás az ügyészség rendelkezése alá kerül­jön. Ezután Bethlen István gróf mi­niszterelnök beterjeszti az 1926—27. évi költségvetési eltérésekről szóló legfőbb számvevőszéki jelentést,­­ Urbanics Kálmán pedig a képvise­lői illetmények szabályozásáról szó­ló bizottsági jelentést. A napirendi vita­ elnök ezután napirendi javasla­tot tesz, amely szerint a Ház leg­közelebbi ülését csütörtökön délelőtt tartja. Farkas István szólt a napirend­hez. Szóvátette, hogy a keddi tünte­tések után több sebesült a kórház­ban fekszik. A letartóztatott embe­rek még ma is fogva vannak. A rendőrség minden felszólítás nélkül kihúzta Icardját és rárontott a véd­telen tömegre. A tüntetés politikai eszköz és a szociáldemokraták nem mondhatnak le a tüntetés jogáról. Malasits Géza: Ottó mellett sza­bad­ tüntetni! Farkas István: A numerusz klau­­zu­sz mellett szabad tüntetni. Nem volt rendzavarás, csak a tömeg él­tette a Népszavát és a sajtószabad­ságot. A miniszterelnök úr a Kos­suth-ünnepélyen a sajtószabadság­ról beszélt. De ez a rendőrségi cse­Bethlen István gróf miniszterel­nök emelkedik ezután szólásra ál­talános érdeklődés és izgalom kö­zött. A Népszava kolportázsjogát — mondja a miniszterelnök, — meg­vontuk, mert a Népszava bűncse­lekményt követett el. Rassay Károly: Ha polgári lap lett volna, betiltja, de ezt nem merte! Bethlen gróf miniszterelnök­: Kü­lönös elnézés csak, hogy a képviselő úr lapjával szemben nem úgy jár­tunk el. Megújuló zaj a Ház minden ol­dalán. Bethlen gróf miniszterelnök: A Népszava kolportázs jogát mindad­dig nem lehet visszaadni, ha olyan magatartást tanúsít, mint eddig. Bródi Ernő: De Verekedni az egyetemeken szabad. Bethlen gróf miniszterelnök: Az egyetemiek is próbáltak tüntetni, de a­ rendőrség feloszlatta a cso­portosulást. Az a benyomásom, hogy a képviselő urak fájlalják ... A miniszterelnök szava, itt óriási zajba vész. A szociáldemokraták a padokat csapkodják. Reisinffer hangja belésvész a nagy zajba, de nem lehet megérteni. Az elnök Rei­­singert kétszer rendreutasitja. A lárma csak percek múlva, csendese­dik le. Bethlen gróf miniszterelnök. A rendőrségnek az a feladata, hogy minden utcai tüntetést megakadá­lyozzon. A Népszava ügyét nem fogják a képviselő urak­ az utcára vinni. Majd idézi a miniszterelnök a rendőri jelentést, amely szerint a tömeg szembeszáll­ a rendőrökkel. Propper Sándor: Nem áll, nem áll! Bethlen gróf miniszterelnök: Kény­telen vagyok autentikusnak elfo­gadni a rendőri jelentést. A mi­niszterelnök tovább olvassa a rend­üri jelentést, amely szerint a járőr önvédelemből kénytelen volt fegy­veréhez nyúlni. Éry Márton val­­amit közbeszól, mi­re Peyer Károly felpattan a he­lyéről és igy kiált vissza: ilyen mandátummal a száját sem Volna szabad kinyitni. Óriási zaj, lárma, ordít­ozás tá­mad erre a közbeszólásra. Az elnök rendreutasítja Peyer Károlyt. Bethlen gróf miniszterelnök: Na­gyon megbánta Ausztria, hogy az utcára vitte ki a politikát. Ne pró­bálják az utcára vinni itt, mert sú­lyos vereségben volna részük. Személyes kérdésben Rassay Károly személyes kérdés­ben kér szót. A miniszterelnök úr fehedet ellenkezik a beszéddel. Vé­gül kijelenti, hogy a munkásság ki­tart lapja mellett. kijelentette, — mondja, — hogy az én lapomat is többször betilthatta volna és lapommal szemben lojáli­san járt el. Ezt az állítást vissza­utasítom és inkorrektségnek minő­sítem. Viharos felháborodás és nagy zaj a kormánypárton. Az elnök Rassayt rendreutasítja. Rassay Károly: Nekem a politi­kai tisztességről más fogalmaim vannak. Barla-Szabó József: Ez nem no­vum! Rassay Károly: Az a novum, hogy ön képviselői mandátumát ar­ra használja fel, hogy magának hi­vatalt járjon ki. Barla-Szabó József sápadtan kiált valamit, de­­a zajban nem értem­. Rassay Károly: A miniszterelnök úrnak ilyen kijelentését a világ bármelyik parlamentjében súlyosan elítélnék. Más mértékkel mér-e a kormány ? Bethlen István gróf miniszterel­nök feláll és válaszol Ralsay Ká­­rolynak. A képviselő úr — mondja a miniszterelnök, — érzékeny a maga becsületére, de azt hiszem, ép­pen ezért jogom van nekem is erre. Azt mondta a képviselő úr, hogy a Népszavát nem merik betiltani. A képviselő úr nem veszi észre, hogy milyen inszinuáció van abban, hogy a kormány tudatosan más mérték­kel mér, aszerint, hogy milyen erők­kel áll szemben. Ezt az inszinuációt a leghatározottabban visszautasí­­tom. Ha a Népszava fog olyat elkö­vetni, amiért be kell tiltani, meg­lesz ebben a kormányban a bátor­ság, hogy betiltsa a lapot Barla-Szabó József személyes kér­désben szólal fel. Kijelenti, hogy mielőtt beadta volna pályázatát a munkásbiztosítóhoz, előbb kikérte néhány képviselőtársának a véle­ményét, hogy állása összeférhetet­len-e a képviselői mandátummal. Az interpellációk ezután áttértek az interpellá­ciókra. Hegymegi-Kiss Pál írásban ter­jeszt elő interpellációt a debreceni kamarai választások ügyében, majd Kabák Lajos interpellál arról, hogy a salgótarjáni főszolgabíró testi fe­nyítékkel és pénzbírsággal sújtja a leventéket. Scitovi­zky Béla belügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy megindította a vizsgálatot. Kabák Lajos második interpellá­ciója arról szól, hogy a sasok véd­telen embereket támadnak meg. Scitovszky Béla belügyminiszter vá­laszában kijelenti, hogy a törvény szigorát fogja alkalmazni, mihelyst konkrét jelentés érkezik hozzá. Az állami főhatalom erőszakos rendezése Hegymegi-Kiss Pál interpellációt terjeszt be az állami főhatalom erő­szakos rendezése körül mutatkozó jelenségek tárgyában. Szóvá teszi a legitimista vacsorát, amelyen olyan felszólalás hangzott el, hogy az beleütközik a fennálló társadal­mi rendbe, másrészről pedig súlyo­san sértő a nemzetre nézve. Zichy János gróf beszéde törvényellenes volt. Véleménye szerint a király­kérdést csak a szabad magyar nem­zet egyetemes akaratával lehet meg­oldani. A legitimista vacsorán el­hangzott beszéd a magyar alkot­mány fennálló rendelkezéseivel szemben megállapítja azt, hogy van király, holott megszűnt a kö­zös birtoklás, a nemzet visszakapta teljes önrendelkezési jogát. Ezt az 1920. évi I. törvénycikk meg is ál­lapította. Felkéri a miniszterelnö­köt, hogy külpolitikai tekintetből és a nemzet megnyugtatása szem­pontjából nyilatkozzék. Van-e törvényes király ? Bethlen István gróf miniszterel­nök nyomban válaszol az interpellá­cióra. Annak idején egy interpellá­cióra adott válaszában kifejtette, — mondja, — hogy minden olyan agi­táció elé, amely a detronizációról szóló törvénycikk megváltoztatását tű­zi ki céljául, nem fog akadályt gördíteni a kormány. Olyan agitá­­ciót azonban, amely ennek a tör­vénynek nem alkotmányos úton va­ló megváltoztatását, hanem erősza­kos, vagy puccsszerű megváltoztatá­sát tű­zi ki céljául, nem fog tűrni. A kormány változatlanul áll azon az állásponton, amit az ideiglenes közjogi rend teremtett és amelyet az 1921. évi XLVII. törvénycikk i­s kimondott, önként következik el­­ól, hogy minden olyan kijelentés, amely nem Ottó főhercegről, ha­nem Ottó királyról beszél, ellentét­ben van a törvényes helyzettel. A király elnevezést nemcsak nem he­lyeslem, de azt többizben kifogás tárgyává tettem és ha szükséges, erélyesebb eszközökhöz fogok nyúl­ni ennek megakadályozására. Nem tanácsolnám senkinek sem, — ezt nem azokra az urakra értem, akik az ünnepélyen jelen voltak, mert ró­luk fel sem tételezem,­­ hogy erő­szakkal vag", puccsszerűen próbál­ja megváltoztatni a fennálló ideig­lenes remiét. Az idézett törvény azonban expressis verbis megállí­­tatja azt is, hogy Magyarország ki­rályság. Amíg ez a törvény fennáll, addig a köztársaság érdekében agi­­tációt kifejteni nem engedek. Arra a kérdésre, hogy minő intézkedések­kel óhajtja a kormány a legitimista mozgalmakat megakadályozni, azzal válaszolok, hogy semmiféle rendkí­­vüli intézkedések szükségét nem lá­tom, mert a kormánynak rendelke­zésére áll az állam egész fegyveres ereje. Az utolsó interpelláló Peyer Ká­roly volt aki Békés­sy Imre, a Stunde volt szerkesztője ügyében interpellált a belügyminiszterihez. Azt kérdezte, hogy m­ikép lehetséges az, hogy Békéssy egyes hírek sze­rint lemondott a magyar állampol­gárságáról és mégis i­smét meg­kapta azt. A belügyminiszter azonnal vála­szolt Peyer Károlynak és kijelen­tette, hogy Békéssy iránt úgy a jobb, mint a baloldalról a legel­le­n­­szenve­­­ebb­ nyilatkozatok hangza­nak el, mégis kénytelen azt az ál­láspontot elfoglalni, hogy Békéssy­­vel szemben is a törvényeket kell alkalmazni, ezek alapján pedig a magyar állampolgárságot meg kel­lett részére adni. Az ülés fél 5 órakor ért véget. Karácsonyi ajándék­tárgyakat legolcsóbban , Dicker Béla divatüzletében vásárolhat. A TISZTELT HÁZ Óriási botrány a keddi szociáldemokrata tüntetések miatt A miniszterelnök és Rassay polémiája a lapbetiltások körül . Bethlen nyilatkozott a királykerítésről és kijelentette, hogy Ottót nem lehet „királynak“ nevezni Bethlen válasza

Next