Reggeli Hirlap, 1928. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
•Zaji A Reggeli Hírlap karácsonyi számában Lichtenstein László felsőházi tag, a város törvényhatósági bizottságának egyik legtekintélyesebb tagja, egy cikk keretében több olyan gondolatot vetett fel, amelyek alkalmasak a város fejlődésének elősegítésére. Hogy ezek a gondolatok ébren maradjanak és meg is valósuljanak, megszólaltatjuk a törvényhatósági bizottság jelentősebb szavú tagjait. Ezúttal Kovács József dr. törvényhatósági bizottsági tag cikkének adunk helyet. Miskolc város mai helyzetével és fejlődésével foglalkozni egy újságcikk keretében, a legnehezebb feladatok egyike. Ha a város mai képének és jövő kibontakozásának hűséges krónikása akarok lenni, nem térhetek ki a régi Miskolc ismertetése elől. A RÉGI MISKOLC Miskolc az utolsó harminc év alatt a lassú haladás útján bontakozott ki. Természeti csapás, gazdasági okok, a többi magyar városok előnyösebb vagyoni, társadalmi és politikai helyzete, vezetőinek konzervatív szelleme leszorították a fejlődés útjáról. Vasúti hálózata, fekvése, nagy perspektívát nyitottak meg előtte, de nem volt elegendő ereje, invenciója, lendülete, hogy kibontakozzék a régi Miskolc kisvárosias jellegéből. A világháború előtti években önálló törvényhatósághoz jutott, úgy tetszett, hogy ezzel a fejlődés korszaka nyílik meg előtte. A terveket kettévágta a világháború, az új törvényhatóság elmerült a világháború nyomorúságaiba. A forradalmak és ellenforradalmak gyászos kísérletei újabb nehézségeket és küzdelmeket róttak e város polgárságára. A lelkeket megülte a fásultság és közöny. Trianon békéje egyszerre határvárossá emelte a régi Miskolcot és a lét és nemlét problémája elé állította. Az új Miskolc attól az időtől származik, amióta a magyar városoknak lehetősége nyílott alkotásokra és beruházásokra. A külföld bizalma nagy nehezen engedett feszültségéből és az engedélyezett külföldi kölcsönök a rekonstrukció munkáját írták elő a magyar városoknak. AZ UJ MISKOLC Az új Miskolc beleilleszkedett ebbe az epokába. Ezelőtt öt évvel új polgármestert nyert dr. Hodobay Sándor személyében, aki a városnak régi, kipróbált tisztviselője, majd főjegyzője és polgármesterhelyettese is volt. Fiatalos lendülettel és elszántsággal vette kezébe a város ügyeinek intézését. Belátta, hogy a régi Miskolcból új Miskolcot kell teremteni. A folyósított kölcsönök felhasználásával beruházási programot adott, amelyet az utcák kövezésére, a vízvezeték megjavítására, a lakásnyomorúságenyhítésére, közegészségügyi, szociális, kulturális intézmények létesítésére fordított. A program igen szép volt, de a pénz kevésnek bizonyult. Az új Miskolc új képet nyert. Főbb utcái tiszták és rendezettek. Kövezése, világítása, parkírozása, zenepalota, új városi bérházak, uj telepek egészen uj képet adnak a városnak. Az uj Miskolc nemcsak nagy fejlődésre hivatott határváros többé, hanem központja egész Felsőmagyarországnak. Városi kapuja a Bükkhegységnek, mely rendezett utaival és klimatikus helyeivel, a városnak is vonzó ereje. Ezenkívül többi kiránduló- és fürdőhelyeivel, villanyvasúti hálózatával magába tudja majd olvasztani a közeli községeket. Vasúti hálózata idetereli a forgalmat és a lüktető, eleven ipari és kereskedelmi város a maga hatalmas kultúrintézményeivel maA törvényhatóság mai összetételében régen lejárta magát. Közel másfél évtizeden nem újította fel tagjait. A tanács tagjaival eredetileg 193 tagja volt. Ebből csak a 27 vagy 30 tagú tanács alkot egy kompakt többséget. De ezekkel mégsem lehet a város ügyeit intézni. Sőt nem is szabad. A 82 virilisnek egy része meghalt, egy része elköltözött, más része teljesen elveszítette a jogcímet a virilisi jog gyakorlására. Sőt van sok olyan virilisünk, aki talán kegydíjra szorult és mások támogatásából él. A virilisek számát feltétlenül ki kellett volna egészíteni. Ennek törvényes akadálya nem volt. Sőt Debrecenben legújabban engedélyt nyert a választások megejtésére is. Ugyanez a helyzet a választott Az új törvényhatóság megalakulása az 1928-ik évre várható. Legalább is a kormány és az országgyűlés programjából ez vehető ki. Hova zsugorodik majd a törvényhatóság hatásköre, nem tudjuk. Nem-e fogja összes tevékenységeit abszorbeálni az u. n. kisközgyűlés, nem fog-e benne túltengeni a hivatalbeli és a kinevezett tagok száma, azt sem tudjuk. Mit hoz azután a virilisek választása és az új választási eredmény, senki kiszámítani nem tudja éppen úgy, mint azt sem tudja megállapítani. A VÍZVEZETÉK Nagymiskolc megoldatlan problémája marad a vízvezeték. Egész természetes, hogy illetékes szakkörök és különösen a vízvezeték vezetője elhárítja magáról a felelősséget a mai állapotokért. De ma már nem is a felelősségről van szó. A vízvezeték problémájáról egyelőre csupán a drága kísérletezéseket látjuk. A mai Miskolc város vize egyike a legdrágábbaknak és a legbizonytalanabbaknak. Drága, és bizonytalan a fogyasztónak. Hoszszú évek óta laborálunk ezzel a kérdéssel. Vízvezetékünk nem örvend országosan sem jó hírnévnek. Drága adminisztrációért drága és bizonytalan vizet szolgáltat, amelynek karbantartása hosszú évek során annyiba kerül, hogy abból egy új vízvezetéki rendszernek és hálózatnak amortizációját lehetne fedezni. A közgyűlés meglepetésszerű böntatja — mint mondani szokás — a jövendő Nagymiskolcot. Nem tartozom a fölösleges és sokszor félreértésre alkalmat adó, bizalmat és elismerést nyilvánítók közé. A tárgyilagos bírálat nagyobb dicsérete a város vezetőségének, mint a feltétlen elismerés. A tettek önmagukért beszélnek és minden szónál erősebben hirdetik, mennyit érnek az alkotások és mennyi ebben a részük az alkotóknak. De emberi kötelességem mégis rámutatni, hogy a dr. Hodobay Sándor és a vezetése alatt álló tanács lelkiismeretesen, buzgalommal és szeretettel igyekszik megfelni nehéz kötelességének. Ebből , megállapításból azonban az is következik, hogy teljes őszinteséggel mondjam el a magam tárgyilagos véleményét minden kérdésben. tagoknál 82 választott tagból több mint egyharmad része elhunyt, vagy elköltözött, úgy, hogy alig van már 90 tagja a 164 tagú törvényhatóságnak. Kérdezem, lehetséges-e egy ilyen törvényhatósággal egy több mint 37 milliárdos városi költségvetést letárgyaltatni, megszavaztatni és megterhelni hosszú évekre azokat a társadalmi osztályokat és rétegeket, amelyek a városi törvényhatóságban képviselve nincsenek. Nem tudom, milyen összetételű lesz az új törvényhatóság, de el lehetünk rá készülve, hogy igen erős kritikában lesz része az új törvényhatóságnak ezekért a megterhelésekért, amelyek hosszú esztendőkre nyomják a város lakosságát, minő politikai irányzatok fognak találkozni és mérkőzni a törvényhatóság termében. Sajnálatos, hogy ezekkel a kérdésekkel maguk a városi törvényhatóságok tagjai nem foglalkozhatnak és ezeket, akiknek e téren gyakorlati tapasztalataik és egyéb ismereteik vannak, meg sem hallgatják a törvényjavaslat beterjesztése előtt. Foglalkozunk tehát azokkal a kérdésekkel, amelyek a jelent érdeklik, de a jövő nagy Miskolc kialakulásánál is lényegesen döntő erejűek lesznek. PROBLÉMÁJA rése volt a melegvíz bekapcsolásának elrendelése, amely ma is vajúdik. A melegvíz nem jelent sem jó és üdítő vizet, csak egy langyos vízforrást, amely semmire sem alkalmas. De jelentheti Tapolca-fürdő veszélyeztetését, amely szintén a város tulajdonát képezi. E lapok hasábjain Lichtenstein László felsőházi tag úr külföldi szakértőket javasol. Drága és költséges megoldás. De a város lakosságáért még ezt az áldozatot is meg kell hozni, mielőtt még a melegvizet bevezetik. Célirányos lett volna, ha a törvényhatóság néhány szakértője és bizottsági tagja a nyári szünet alatt egy tanulmányúton szerzett volna közvetlen tapasztalatokat a nagyobb városok vízvezetéki rendszeréről, mert így minden ember szakértő és mindenki olyan statisztikát állít fel, ami- RÉGI MISKOLC, UJ MISKOLC, NAGY MISKOLC ÍRTA : KOVÁCS JÓZSEF DR. ÜGYVÉD, TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAG A MAI TÖRVÉNYHATÓSÁG AZ ÚJ TÖRVÉNYHATÓSÁG 1928„ I. I. REGGELI HÍRLAP. Vasárnap és hétfőn URÁNIA Ma fél 3 órakor is! Édes-bús történet diákszívről, diákcsínyről, diákszerelemről és a magyar fiúk megható sorsáról az ősi német egyetemi városban, Heidelbergben vesztettem el a szívemet... Regényes filmjáték 8 foly. Főszereplők : Dorothea Wiek, Werner Fuetterer és Harry Halm. Ezt megelőzik: Balga szűz és Muri a Barbár-bárban. Burleszkek 2 — 2 felv. Kedden premier! Jegyelőjegyzés ! A sakkjátékos (Matt a cárnőnek (...) Kempelen Farkas, a rejtélyes életű zseniális ezermester és csodálatos automatáinak históriája két részben és 14 felvonásban. az egészséges tisztaság pompás érzetét adja ELIDA HAJ ÁPOLÁS. Mossa fejét hetenkint egyszer Elida shampooval. Még ma vegyen egy csomagot 28 fillérért és szerez ön magának csekély pénzért uj élvezetet. ELIDA lyet akar. Amíg a vízvezeték kérdése megoldva nincs, addig a város nyugalma nincs helyreállítva és háztartásának mérlege is nagyon bizonytalan. Az új Miskolcnak és az eljövendő Miskolcnak ez legyen a legelső és legkomolyabb feladata. A VILÁGÍTÁS KÉRDÉSE Ez az üzem a közlekedéssel egyetemben koncesszió tárgyát képezi. Egy részvénytársaság bírja és használja. Nincs ugyan monopóliuma, de az adott viszonyok között a koncesszió lejártáig ez teljesen monopólium jelentőségével bír. A szerződés revízióját határozta el a törvényhatóság. Ki is küldött egy igen szűkkörű bizottságot, amelynek munkáját még nem ismerjük. A társaság a koncesszió meghoszszabbítását kéri s ennek fejében újabb befektetéseket helyez kilátásba. Hogy milyen értéket képviselnek a befektetések, mit jelent ez a városra, felére ennek értéke a koncesszió meghosszabbításával, még megközelítőleg sem tudjuk, mert a revíziós munkálatok eredményét nem ismerjük. A közlekedés és a világítás kérdése tehát szintén életszükségleti cikk számba, megy a város lakosságára nézve. Ezt a kérdést meg kell oldani és nyugvópontra hozni az ezzel kapcsolatos összes kérdéseket, de a revízió és megoldás ezekben a kérdésekben csupán a város javára képzelhető el. Egyébként ezzel a kérdéssel behatóan más alkalommal kívánok foglalkozni. SZOCIÁLIS ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK Ezek sorába tartozik első helyen a lakásínség enyhítése. A város ezt a kérdést kellő érzékkel és nagy energiával ragadta kezéhez. A Hodobay-telep kiépítése, bérházak emelése, munkáslakások építése napirenden van. De sajnos, a város nem tudja ellensúlyozni a magánépítkezések lassú tempóját. Az építkezés költségei — hitelműveleti alapon — eléggé drágák és emiatt a lakások sem olcsók. Maholnap a magas házbéreket nemcsak a kisexisztenciájuak, de a magasabbjövedelmű polgárok sem tudják fedezni, pedig még e téren is sok tennivalónk volna. A Danivölgy és egyes ilyen alakulata nyomortanyék meg mindég megvannak és erkölcsi, közegészségügyi szempontból mielőbb megszüntetendők volnának.