Reggeli Hirlap, 1928. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

•Zaji A Reggeli Hírlap kará­csonyi számában Lichten­stein László felsőházi tag, a város törvényhatósági bi­zottságának egyik legtekin­télyesebb tagja, egy cikk ke­retében több olyan gondola­tot vetett fel, amelyek al­kalmasak a város fejlődésé­nek elősegítésére. Hogy ezek a gondolatok ébren marad­janak és meg is valósulja­­nak, megszólaltatjuk a tör­vényhatósági bizottság je­­lentősebb szavú tagjait. Ez­úttal Kovács József dr. tör­vényhatósági bizottsági tag cikkének adunk helyet. Miskolc város mai helyzetével és fejlődésével foglalkozni egy újság­cikk keretében, a legnehezebb fel­adatok egyike. Ha a város mai ké­pének és jövő kibontakozásának hűséges krónikása akarok lenni, nem térhetek ki a régi Miskolc is­m­­ert­etés­e elől. A RÉGI MISKOLC Miskolc az utolsó harminc év alatt a lassú haladás útján bonta­kozott k­i. Természeti csapás, gazda­sági okok, a többi magyar városok előnyösebb vagyoni, társadalmi és­­ politikai helyzete, vezetőinek kon­zervatív szelleme leszorították a fejlődés útjáról. Vasúti hálózata, fekvése, nagy perspektívát nyitot­tak meg előtte, de nem volt ele­gendő ereje, invenciója, lendülete, hogy kibontakozzék a régi Miskolc kisvárosias jellegéből. A világháború előtti években önálló törvényhatósághoz jutott, úgy tetszett, hogy ezzel a fejlődés korszaka nyílik meg előtte. A ter­veket kettévágta a világháború, az új törvényhatóság elmerült a vi­lágháború nyomorúságaiba. A for­radalmak és ellenforradalmak gyá­szos kísérletei újabb nehézségeket és küzdelmeket róttak e város pol­gárságára. A lelkeket megülte a fásultság és közöny. Trianon bé­kéje egyszerre határvárossá emelte a régi Miskolcot és a lét és nemlét problémája elé állította. Az új Miskolc attól az időtől származik, amióta a magyar váro­soknak lehetősége nyílott alkotá­sokra és beruházásokra. A külföld bizalma nagy nehezen engedett fe­szültségéből és az engedélyezett külföldi kölcsönök a rekonstrukció munkáját írták elő a magyar vá­rosoknak. AZ UJ MISKOLC Az új Miskolc beleilleszkedett eb­­­be az epokába. Ezelőtt öt évvel új polgármestert nyert dr. Hodobay Sándor személyében, aki a város­nak régi, kipróbált tisztviselője, majd főjegyzője és polgármesterhe­lyettese is volt. Fiatalos lendülettel és elszántsággal vette kezébe a vá­ros ügyeinek intézését. Belátta, hogy a régi Miskolcból új Miskol­cot kell teremteni. A folyósított kölcsönök felhasználásával beruhá­zási programot adott, amelyet az utcák kövezésére, a vízvezeték megjavítására, a lakásnyomorúság­­enyhítésére, közegészségügyi, szo­ciális, kulturális intézmények léte­sítésére fordított. A program igen szép volt, de a pénz kevésnek bizonyult. Az új Miskolc új képet nyert. Főbb utcái tiszták és rendezettek. Kövezése, világítása, parkírozása, zenepalota, új városi bérházak, uj telepek egé­szen uj képet adnak a városnak. Az uj Miskolc nemcsak nagy fejlő­désre hivatott határváros többé, hanem központja egész Felsőma­­gyarországnak. Városi kapuja a Bükkhegységnek, mely rendezett utaival és klimatikus helyeivel, a városnak is vonzó ereje. Ezenkívül többi kiránduló- és fürdőhelyeivel, villany­vasúti hálózatával magába tudja majd olvasztani a közeli köz­ségeket. Vasúti hálózata idetereli a forgalmat és a lüktető, eleven ipari és kereskedelmi város a maga ha­talmas kultúrintézményeivel ma­A törvényhatóság mai összetéte­lében régen lejárta magát. Közel másfél évtizeden nem újította fel tagjait. A tanács tagjaival erede­tileg 193 tagja volt. Ebből csak a 27 vagy 30 tagú tanács alkot egy kompakt többséget. De ezekkel mégsem lehet a város ügyeit in­tézni. Sőt nem is szabad. A 82 viri­­lisnek egy része meghalt, egy része elköltözött, más része teljesen el­veszítette a jogcímet a virilisi jog gyakorlására. Sőt van sok olyan virilisü­nk, aki talán kegydíjra szo­rult és mások támogatásából él. A virilisek számát feltétlenül ki kel­lett volna egészíteni. Ennek törvé­nyes akadálya nem volt. Sőt Deb­recenben legújabban engedélyt nyert a választások megejtésére is. Ugyanez a helyzet a választott Az új törvényhatóság megalaku­lása az 1928-ik évre várható. Leg­alább is a kormány és az ország­gyűlés programjából ez vehető ki. Hova zsugorodik majd a törvény­­hatóság hatásköre, nem tudjuk. Nem-e fogja összes tevékenységeit abszorbeálni az u. n. kisközgyűlés, nem fog-e benne túltengeni a hi­vatalbeli és a kinevezett tagok száma, azt sem tudjuk. Mit hoz azután a virilisek választása és az új választási eredmény, senki ki­számítani nem tudja éppen úgy, mint azt sem tudja megállapítani. A VÍZVEZETÉK Nagymiskolc megoldatlan problé­mája marad a vízvezeték. Egész természetes, hogy­ illetékes szakkö­rök és különösen a vízvezeték veze­tője elhárítja magáról a felelőssé­get a mai állapotokért. De ma m­ár nem is a felelősségről van szó. A vízvezeték problémájáról egyelőre csupán a drága kísérletezéseket látjuk. A mai Miskolc város vize egyike a legdrágábbaknak és a leg­bizonytalanabbaknak. Drága, és bizonytalan a fogyasztónak. Hosz­­szú évek óta laborálunk ezzel a kér­déssel. Vízvezetékünk nem örvend országosan sem jó hírnévnek. Drá­ga adminisztrációért drága és bi­zonytalan vizet szolgáltat, amely­nek karbantartása hosszú évek so­rán annyiba kerül, hogy abból egy új vízvezetéki rendszernek és há­lózatnak amortizációját lehetne fe­dezni. A közgyűlés meglepetésszerű bön­tatja — mint mondani szokás — a jövendő Nagymiskolcot. Nem tartozom a fölösleges és sokszor félreértésre alkalmat adó, bizalmat és elismerést nyilvánítók közé. A tárgyilagos bírálat na­gyobb dicsérete a város vezetősé­gének, mint a feltétlen elismerés. A tettek önmagukért beszélnek és minden szónál erősebben hirdetik, mennyit érnek az alkotások és mennyi ebben a részük az alko­tóknak. De emberi kötelességem mégis rámutatni, hogy a dr. Hodobay Sándor és a vezetése alatt álló ta­nács lelkiismeretesen, buzgalom­mal és szeretettel igyekszik megfe­­lni nehéz kötelességének. Ebből ,­ megállapításból azonban az is kö­vetkezik, hogy teljes őszinteséggel mondjam el a magam tárgyilagos véleményét minden kérdésben. tagoknál 82 választott tagból több­­ mint egyharmad része elhunyt, vagy elköltözött, úgy, hogy alig van már 90 tagja a 164 tagú tör­vényhatóságnak. Kérdezem, lehetséges-e egy ilyen törvényhatósággal egy több mint 37 milliárdos városi költségvetést letárgyaltat­ni, megszavaztatni és megterhelni hosszú évekre azokat a társadalmi osztályokat és rétege­ket, amelyek a városi törvényható­ságban képviselve nincsenek. Nem tudom, milyen összetételű lesz az új törvényhatóság, de el le­hetünk rá készülve, hogy igen erős kritikában lesz része az új tör­vényhatóságnak ezekért a megter­helésekért, amelyek hosszú eszten­dőkre nyomják a város lakosságát, minő politikai irányzatok fognak találkozni és mérkőzni a törvény­­hatóság termében. Sajnálatos, hogy ezekkel a kérdésekkel maguk a vá­rosi törvényhatóságok tagjai nem foglalkozhatnak és ezeket, akiknek e téren gyakorlati tapasztalataik és egyéb ismereteik vannak, meg sem hallgatják a törvényjavaslat beter­jesztése előtt. Foglalkozunk tehát azokkal a kérdésekkel, amelyek a jelent ér­deklik, de a jövő nagy Miskolc kialakulásánál is lényegesen döntő erejűek lesznek. PROBLÉMÁJA rése volt a melegvíz bekapcsolásá­nak elrendelése, amely ma is va­júdik. A melegvíz nem jelent sem jó és üdítő vizet, csak egy langyos víz­­forrást, amely semmire sem alkal­mas. De jelentheti Tapolca-fürdő veszélyeztetését, amely szintén a város tulajdonát képezi. E lapok hasábjain Lichtenstein László felsőházi tag úr külföldi szakértőket javasol. Drága és költ­séges megoldás. De a város lakos­ságáért még ezt az áldozatot is meg kell hozni, mielőtt még a meleg­vizet bevezetik. Célirányos lett volna, ha a törvényhatóság néhány szakértője és bizottsági tagja a nyári szünet alatt egy tanulmány­úton szerzett volna közvetlen ta­pasztalatokat a nagyobb városok vízvezetéki rendszeréről, mert így minden ember szakértő és minden­ki olyan statisztikát állít fel, ami- RÉGI MISKOLC, UJ MISKOLC, NAGY MISKOLC ÍRTA : KOVÁCS JÓZSEF DR. ÜGYVÉD, TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAG A MAI TÖRVÉNYHATÓSÁG AZ ÚJ TÖRVÉNYHATÓSÁG 1928„ I. I. REGGELI HÍRLAP. Vasárnap és hétfőn URÁNIA Ma fél 3 órakor is! Édes-bús történet diákszívről, diákcsínyről, diákszerelemről és a magyar fiúk megható sorsáról az ősi német egyetemi városban, Heidelbergben vesztettem el a szívemet...­­ Regényes filmjáték 8 foly. Főszereplők : Dorothea Wiek, Werner Fuetterer és Harry Halm. Ezt megelőzik: Balga szűz és Muri a Barbár-bárban. Burleszkek 2 — 2 felv. Kedden premier! Jegyelőjegyzés ! A sakkjátékos (Matt a cárnőnek (...) Kempelen Farkas, a rejtélyes életű zseniális ezer­mester és csodálatos automatáinak históriája két részben és 14 felvonásban. az egészséges tisztaság pompás érzetét adja ELI­DA HAJ ÁPOLÁS. Mossa fejét hetenkint egyszer Elida shampooval. Még ma vegyen egy csomagot 28 fillérért és szerez ön magának csekély pénzért uj élvezetet. ELI­DA lyet akar. Amíg a vízvezeték kérdése meg­oldva nincs, addig a város nyugal­ma nincs helyreállítva és háztartá­sának mérlege is nagyon bizony­talan. Az új Miskolcnak és az el­jövendő Miskolcnak ez legyen a legelső és legkomolyabb feladata. A VILÁGÍTÁS KÉRDÉSE Ez az üzem a közlekedéssel egye­temben koncesszió tárgyát képezi. Egy részvény­társaság bírja és hasz­nálja. Nincs ugyan monopóliuma, de az adott viszonyok között a koncesszió lejártáig ez teljesen mo­nopólium jelentőségével bír. A szerződés revízióját határozta el a törvényhatóság. Ki is küldött egy igen szűkkörű bizottságot, amely­nek munkáját még nem ismerjük. A társaság a koncesszió meghosz­­szabbítását kéri s ennek fejében újabb befektetéseket helyez kilá­tásba. Hogy milyen értéket képvi­­selnek a befektetések, mit jelent ez­­ a városra, felér­e ennek értéke a koncesszió meghosszabbításával, még meg­közelítől­eg sem tudjuk, mert a revíziós munkálatok ered­ményét nem ismerjük. A közlekedés és a világítás kér­dése tehát szintén életszükségleti cikk számba, megy a város lakos­ságára nézve. Ezt a kérdést meg kell oldani és nyugvópontra­ hozni az ezzel kapcsolatos összes kérdé­seket, de a revízió és megoldás ezekben a kérdésekben csupán a város javára képzelhető el. Egyéb­ként ezzel a kérdéssel behatóan más alkalommal kívánok foglal­kozni. SZOCIÁLIS ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK Ezek sorába tartozik első helyen a lakásínség enyhítése. A város ezt a kérdést kellő érzékkel és nagy­ energiával ragadta kezéhez. A Ho­­dobay-telep kiépítése, bérházak emelése, munkáslakások építése na­pirenden van. De sajnos, a város nem tudja ellensúlyozni a magán­­építkezések lassú tempóját. Az építkezés költségei — hitelműveleti alapon — eléggé drágák és emiatt a lakások sem olcsók. Ma­holnap a magas házbéreket nemcsak a kis­­exisztenciájuak, de a magasabb­­jö­vedelmű polgárok sem tudják fe­dezni, pedig még e téren is sok tennivalónk volna. A Danivölgy és egyes ilyen alakulata nyomorta­nyék meg mindég megvannak és erkölcsi, közegészségügyi szem­pontból mielőbb megszüntetendők volnának.

Next