Reggeli Hirlap, 1928. június (37. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

1928. VI. 1. REGGELI HÍRLAP Fülsiketítő lárma, hadverés, Mussolini-ellenes tüntetés a szkupstinában A csütörtöki ülésen olyan botrány keletkezett, amilyenre a jugoszláv parlament történetében még nem volt példa . Negyven sebesültje van a szerda esti barrikádharcnak Belgrád, május 31. Az egész Jugoszláviát izgalomban ■tartják azok az események, amelyek a legutóbbi napokban játszódtak le. A véres verekedések, a diáktüntetések csütörtökön botrányokat provokáltak a parlamentben is. A parasztpártiak kárhoztatják a rendőrség eljárását, amellyel a tüntető egyetemi hallgatók ellen fellépett s ennek tulajdonítja, hogy 16 diák többé-kevésbé súlyosan megsebesült. A rendőri jelentés szerint a tüntetések alkalmával letartóztatottak között több kommunista agitátor is van. A szkupszína viharos ülése Csütörtökön a parlament folyosóin izgatott jelenetek voltak. A képviselők csoportokba verődve vitatkoztak az éjszakai tüntetésről és a rendőrség működéséről. Mikor aztán Peric Nikola elnök megnyitotta az ülést s néhány szót szólott, az ellenzéki padokon leírhatatlan botrány kerekedett. A horvát parasztpárti és a demokrata képviselők a padokat döngették. Olyan feneketlen felfordulás volt a teremben, aminőre nem emlékeznek a belgrádi szkupstinában. A kormány tagjai közül senki sem jelent meg s ez mindinkább szította az ellenzék haragját. Lármásan követelték, hogy jöjjön el a miniszterelnök és Korosec belügyminiszter számot adni a rendőrség brutalitásairól. — Vér szopok! Gyilkosok! — kiáltotta kórusban az ellenzék a kormánypárt felé és olyan nagy volt a lárma, hogy a jegyző szavát sem lehetett hallani, amikor a jegyzőkönyvet olvasta, így tartott ez egy teljes órán át. Az elnök az ülést felfüggeszti Szünet közben az ülésteremben és a folyosókon tovább tartott az izgalom. Végre 11 óra után teljes számban megérkeztek a kormány tagjai. Fülsiketítő lárma fogadta őket az ellenzéki oldalról. Gyilkosok! Vér szopok! — kiáltották a horvát parasztpárt padjairól Korosec belügyminiszter felé, aki halálsápadtan ült a helyén. Időközben az elnök a jegyzők útján értesítette a képviselőket, hogy kegyeletes kötelességnek kíván eleget tenni. Agantunovics Radoszlav alelnök az éjjel tüdőgyulladás következtében meghalt és ő akarja elparentálni. Néhány percre csőrd támadt és Peric Nikola elnök meghatottan tett jelentést a szkupstina alelnökének haláláról. De nyomban azután, hogy a képvi- selők a gyászos megemlékezést állí tva végighallgatták, újból kitört a botrány, mert az elnök nem akarta megadni a szót az ellenzék vezéreinek, hogy felelősségre vonják a belügyminisztert az éjszakai véres eseményekért, hanem ragaszkodott a napirendhez. Újulterővel tombolt az ellenzék, kiszedte a fiókokat és azokkal verdeste a padokat. Petric Nikola elnök felkelt és jelezte, hogy az ülést berekeszti. Az ellen-zéki képviselők kitódultak a folyosóra és távozóban egyes csoportok Mussolini és Olaszország ellen tüntettek. Szuronyunkam a tüntetők ellen Szerdán este az egyetem előtt a diákok gyűlést tartottak, amelyen élesen tüntettek Mussolini és a fascizmus ellen. A tüntetők áttörték a rendőrkordont, úgy, hogy csendőröknek felfűzött szuronnyal kellett a tömeget szétoszlatniok. — Akkor a tüntetők az Orosz Cári kávéházba menekültek, amelyet a terraszon lévő márványasztalokkal elbarrikádozták. A barrikádok mögé vonult tüntetők egy olasz zászlót elégettek. A csendőrök több ízben megkísérelték a barrikádok megközelítését, de a tüntetők kőzápora elől , kénytelenek voltak visszahúzódni. A tüntetők közben egy csendőrt elfogtak és lefegyvereztek. Amikor a csendőröknek egy órai ostrom után sikerült a barrikádot egy helyen ledönteni és benyomultak a kávéházba, lövés dördült el. A tüntetők ekkor bemenekültek a kávéház szuterénjében lévő Eldorado mulatóba, ahol ismét elbarrikádozták magukat. Közelharc fejlődött ki a csendőrök és tüntetők között, míg végre a tüntetők minden oldalról körül lévén zárva, megadták magukat. A tüntetésnek negyven sebesültje van, közöttük kettő életveszélyes, de megsebesült 9 csendőr és nagyszámú polgári ruhába öltözött rendőr is. Eddig 60 embert tartóztattak le, köztük 17 egyetemi hallgatót. A tüntetések miatt az olasz kormány rendkívül éleshangú jegyzéket intézett Belgrádba, amelyet még erélyesebb jegyzék fog követni, úgy, hogy a belgrádi kormány helyzete nagyon nehézzé vált. A Pravda felhívást közöl, amelyben hivatkozik arra, hogy a tüntetések megmutatták az ország hangulatát, a további tüntetések pedig csak az ellenséges államok örömét fokoznák. Ezért elérkezett az ideje a békés munkának és a rend helyreálltának. Felhívja a polgárok és az ifjúság figyelmét a további tüntetések beszüntetésére. Rodrero olasz követ szerdán búcsúlátogatást tett a jugoszláv királynál. Gally, az új jugoszláviai olasz követ elutazott Lisszabonból Rómába, hogy a kormányelnöktől utasítást kapjon Jugoszlávia magatartása tekintetében. Trianon újabb áldozata ■ ——— Egy budapesti ügynök agyonlőtte magát, mert Magyarországon nem lehet addig élni még vissza nem szerzik, a határokat Budapest május 31. Geltz Antal 49 éves kereskedelmi ügynök csütörtök reggel 6 órakor a Tompa utca 28. szám házban lévő lakásán főbelőtte magát és meghalt. Geltz Antal tizenöt esztendővel ezelőtt Pinkafőről jött Budapestre fiatal feleségével. Az asszony is Ausztriából származott, csak törték a magyar nyelvet, mégis a magyar fővárosba jöttek, hogy itt teremtsenek maguknak egziszteniát. Alig teltek el a mézeshetek, már kitört a háború és a német származású Geltz Antal magyar bakaruhát öltött magára. A Kárpátok mentén védte a magyar hazát és Erdélyben vitézül harcolt. Azután abbamaradt a háborús küzdelmek évei és jöttek a „béke“ még sokkal küzdelmesebb esztendei. Geltz Antal szorgalmasan dolgozott, erre annál is inkább szüksége volt, mert családja egyre szaporodott. Négy gyermeke volt, a legidősebb 13 esztendős, a legkissebbek ikrek. Geltz ügynök volt, cérnával, pamuttal ügynökösködött és sorsa egyre rosszabbodott. Szorongó szívvel látta, hogy napról-napra kisebb karaj kenyeret tud szelni négy gyermekének. Amikor pedig úgy érezte, hogy minden küzdelme hiábavaló, előkotorta fiókjából régi katonai fegyverét, a szívének irányozta a csövét, megrántotta a ravaszt és véget vetett az életének. Tegnap este a szerény vacsora után együtt üldögélt Geltz Antal családjával és 13 éves fiának olvasta fel lord Rothermere üdvözletét Magyarországhoz. Sokáig magyarázgatott fiának Magyarország szomorú sorsáról, a Trianon okozta bajokról. Tiz óra tájban lefeküdtek a gyerekek, majd ő maga is nyugovóra tért. Reggel öt órakor felkelt, felesége és gyermekei még aludtak. Lement az udvarra, ahol a házmester éppen az udvart seperte. Ezután az utcára ment, sétálgatott egy ideig, majd háromnegyed hat órakor visszament a lakásába. Néhány perc múlva revolverdörrenés zaja verte föl a kis egyemeletes ház csendjét. A négy gyermek és az asszony felriadtak. A kis szobában ott feküdt a család feje átlőtt szivet. Két levelet hagyott hátra, az egyiket a rendőrségnek, a másikat feleségének írta. Az utóbbi levél így hangzott: „Drága, jó hitvestársam és négy kicsiny gyermekem! Tudom, hogy a legnagyobb bűnt akkor követem el ellenetek, amikor a halálba menekülök és itt hagylak benneteket. Talán éhezni fogtok, talán szenvedni fogtok, de legalább én nem látom. Hiába minden küzdelem és fáradozás. Magyarországon, amelyet széttépett az ellenség, darabokra szaggatott Trianon* nincs célja a fáradozásnak. Magyarországon nem lehet addig megélni, amíg ismét vissza nem szerezzük a régi határokat. Édes fiamnak ezt az üzenetet hagyom: Magyarország régi nagyságáért küzdjél fiam, tanuljál* tanuljál, mert csak akkor lehetsz boldog.“ Pénteken és szombaton URANIA Telefon: 10-35, Iigy angol lady izgalmas kalandja a damaszkuszi „Mindenki háreméiben fehér rabszolganő , Gustav van Heldenstam regénye 11 felv. Liane Haid és W. Gaidarow. . 3 — Az öregségi és rokkantsági javaslat a Ház előtt Szocialista dicséret és bírálat Budapest, május 31. A képviselőház csütörtöki ülésén Zsitvay Tibor elnök bemutatta Esmond Harmsworth levelét, melyben köszönetet mond szívélyes fogadtatásáért. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a költségvetési törvényjavaslatot is. Napirend szerint következett az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási törvényjavaslat tárgyalása. Elnöke bejelenti, hogy a tárgyalás idejére Vass József népjóléti miniszter miniszteri megbízottként Kovrig Béla dr. egyetemi magántanárt nevezte meg, aki az ülésen részt vesz. Fitz Artúr előadó először arra mutatott rá, hogy ez a javaslat hivatva van arra, hogy a magyar szociálpolitika terén hatalmas újítást teremtsen, majd köszönetet mondott Bethlen István gróf miniszterelnöknek és Vass Józsefnek, akiknek támogatásával sikerült ezt a rendkívüli fontosságú javaslatot a Ház elé terjeszteni. A javaslat célja, hogy a legtöbb esetben jelentkező nyomort és nélkülözést elhárítsa az idő előtt megrokkant és megöregedett emberek felől. Ezután részletesen ismerteti a javaslat egyes intézkedéseit és hangsúlyozta, hogy a javaslat nemcsak társadalom- és iparpolitikai, hanem népegészségügyi célokat is szolgál, majd részletesen felsorolta, hogy melyek azok a kategóriák, amelyeknél a biztosítás kötelező és melyek azok, amelyek nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Az előadó ezután határozati javaslatot nyújtott be, hogy az országgyűlés utasítsa a kormányt a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslatnak egy éven belül való előterjesztésére, miután a mezőgazdasági munkások aggkori és rokkantsági biztosítását ez a javaslat nem foglalja magában. Bródy Ernő: Komolytalan ez a határozati javaslat. Miért nem most terjesztette elő a kormány ezt a törvényjavaslatot? Fitz Artúr: Azt nem lehet keresztülvinni, hogy az öregségi korhatárt leszállítsák, mert még a nálunk gazdagabb országokban sem sikerült ez. Olyan elviselhetetlen járulékemelést jelentene, amelyet senki sem tudna elviselni. Ezután a munkások és magánalkalmazottak árváinak támogatására vonatkozó szakaszokat ismerteti, majd a következőket mondja: — A törvényjavaslatot az a magasabb etikai gondolat szülte, mely szerint a munkásság elvárhatja, hogy munkája szerint emberi méltóságának megfelelő elbánásban részesüljön. Kéri a javaslat elfogadását. A vita első szónoka Kéthly Anna volt. A törvényjavaslat — mondotta — nem felel meg ugyan mindenben kívánságainknak, de nagy lépést jelent előre. Szociális terhek szempontjából ez a javaslat a nagyipar védelmét szolgálja. Vass József népjóléti miniszter: Ezt nem hiszi el maga sem, csak muszáj mondania. Györki Imre: Muszáj volt a javaslatot igy csinálni! Kéthly Anna: A túlsó oldalon megkülönböztetnek aszfaltdemokráciát és agrárdemokráciát. Ezt az ftflikor* nyílik meg az Uránia kertmozija ? éles különbséget a kormány állítja fel azáltal, hogy a földművesnépnek nem nyújtja a biztosítás kedvezményét. Attól tart, hogy a városok ipari munkásainak szociálpolitikai nívója leszáll e javaslat következtében, amennyiben a városokba olyan rétegek özönlenek majd be, akik nem részesülnek a biztosítás előnyeiben. Ez ellen semmiféle prevenció nem fog használni. Ami a háztartási alkalmazottakat illeti, a rájuk vonatkozó intézkedés szintén nem kielégítő. Azután a népbetegségekkel, különösen a tüdő- és vérbajjal foglalkozik. Rámutat arra, hogy a javaslat mostani konstrukciója elzárja a szociális lakáspolitika lehetőségét, ami pedig szoros összefüggésben van a népegészség ügyével. Fontos lenne, — mondja tovább — a munkahelyek megválasztása is. Ezen a téren az iparfelügyelőségek játszhatnának nagy szerepet. Mivel a javaslat olyan gondolat megvalósításának szolgálatában áll, amelyért a szociáldemokrata párt már régóta küzdött, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Illés József a közjogi bizottság jelentését terjesztette be a szent korona őrzéséről szóló törvényjavaslat módosítására vonatkozóan, amelyet a törvényjavaslat tárgyalásakor a felsőház elfogadott. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését péntek délelőtt 10 órakor tartja. Az ülés délután két órakor ért véget. — A nyugdíjasok szegedi országos gyűlése. A szegedi állami, államvasúti és törvényhatósági nyugdíjasok június 27-én délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében országos gyűlést tartanak, amelyen a régi és aői nyugdíjasok közötti különbség megszüntetésének lehetőségeit óhajtják megvitatni. Erre a nagygyűlésre az érdekelteket az előkészítő bizottság elnöke meghívja. (Balló István dr. Szeged, Madács utca 20.) Jelentkezni június 10-ig kell az országos gyűlésre.