Reggeli Hirlap, 1928. július (37. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
1928 VII. 1. REGGELI HÍRLAP A kultuszminiszter megtiltotta az iskolákban a könyv- és írószer árusítását A miniszteri rendelet a magyarkönyvkereskedőtársadalom sok éves sérelmeit orvosolta . Tankönyveknek éstanszereknek iskolai árusítása fegyelmi büntető’’, mellett ,tilos - mondja a miniszteri rendelet Miskolc, június 30. (A B. H. munkatársától.) Nagyfontosságú és a magyar könyvkereskedő-társadalmat közelről érintő kultuszminiszteri rendelet jelent meg, amely fegyelmi büntetés terhe mellett szigorúan megtiltja tankönyveknek és tanszereknek az oktató személyzet és az iskola alkalmazottai részéről való iskolai árusítását olyan helyen, ahol papír- és könyvkereskedés van. A miniszternek ez a tiltá rendelet© az egy év előtt Miskolcon megtartott könyvkiadói kongresszusnak az eredménye. Ezen a kongresszuson tudvalévően, amelyen a magyar könyvkereskedők és könyvkiadók országos súlyú vezetői is résztvettek, szóvétették a magyar könyv és a magyar irodalom mostoha sorsát. Rámutattak arra az anomáliára, amely a tankönyvekkel és írószerekkel való üzelmekben jelentkezik. Utaltak a legális könyvkereskedők régi panaszára és kívánságára, amely abból áll, hogy ne engedjék meg az iskolákban könyveknek és íróeszközöknek az árusítását, amely már valósággal elharapódzott. Aszáz magyar könyvkereskedő és könyvkiadó kiáltotta panaszát a kormány felé a miskolci kongresszuson, amelynek szava úgy látszik eljutott az illetékesek fülébe. A kongresszuson a kultuszkormányt Ropcsay Felicián dr. helyettes államtitkár képviselte és már a nagygyűlésen is bejelentette, hogy a magyar könyvkereskedelem terhein enyhíteni kell és a magyar könyvkereskedők és könyvkiadók — akik a magyar kultúra pionírjai — sérelmeit orvosolni kell. A kultuszminiszter honorálta a kongresszus kívánságait, amit bizonyít az a rendelete, amely a hivatalos lap egyik legutóbbi számában jelent meg. Tankönyveknek és tanszereknek — mondja a rendelet — az oktató személyzet s az iskola alkalmazottjai részéről való iskolai árusítása olyan helyen, ahol papír- és könyvkereskedés van — fegyelmi büntetés mellett — szigorúan tilos. Hasonlóképen sem iskolai önképzőkörök, sportkörök, szövetkezetek vagy bármiféle más egyesületek sem foglalkozhatnak az iskolában tankönyv- és tanszerárusítással. Tankönyvet, tanszereket, az iskolától megkívánt alakban és minőségben, a tanulók iskolán kívül tetszés szerint bárhol, szabad választás szerint vásárolhatnak. A beszerzési forrás tekintetében az iskola semmiféle kényszerítő irányítást a tanulóknak nem adhat. Az iskolai segélyegyletek, szigorúan a jótékonyság keretein belül és csakis az ily támogatásra szoruló tanulóknak továbbra isadhatnak tankönyveket és tanszereket ajándékba, vagy kölcsön csekély használati díjért. A tankönyveket és tanszereket azonban — nagyobb tételekben is — csakis a helyi könyv- és papírkereskedőktől szerezhetik be. Nagyobb tételekben való beszerzés céljából közvetlenül a könyvkiadóhoz, illetve tanszergyártóhoz csakis abban az esetben fordulhatnak, ha a helyi kereskedelem — kedvezményes beszerzés tekintetében — nem ad kielégítő ajánlatot. Ily esetben, a könyvkiadótól, illetőleg gyárostól való közvetlen beszerzéshez, az illetékes tankerületi kir. főigazgató, kir. tanfelügyelő engedélyét kell kikérni, akihez a helyi kereskedő nem kielégítő ajánlata egyidejűleg bemutatandó. Az iskolák, intézetek épületében sem belül, sem kívül semmiféle üzleti hirdetés, reklám ki nem függeszthető. ■ E rendelkezések legszigorúbb megtartásáért és végrehajtásáért az iskolák igazgatói személyesen felelősek. L vécre! Syy ner / am eh/ igazan m indent/itat X__________■/<*» nyi fan c/o ^ ^ VI Mii . ■ i ^ 7 ff *.W 5? TISZTÍTÁSRA, k ! FÉNYESITÉSRE % I* ÉS SÚROLÁSRA. I \* FATÁRGYAK,PADLÓ, ZOMÁNCZ, FÉM. & Z, MÁRVÁNY FAYENCE ÉS CSERÉPTÁRGYAK, $ j J üvEG,sra.nsn(zásÁHOz És sorolásához á I KÉSZÜL A LUXGYÁRAKBAN SS MÍ-! ■ — sMaúHr-szffppm ii/x RíNfO GYÁRTÓMŰK VJ = 3 = Egymillió pengő értékben hetvenhat valorizációs per indítottak a törvényszéken A miskolci rez. főgimnázium Soltész konviktusa 6594 pengő, Petenga Ferencné 80 ezer pengő, A Fodor örökösök pedig 33 ezer pengő értékben jelentettek be valorizációs perigényt . A határidő utolsó napján 33 valorizációs pert adtak be Miskolc, június 30. (A B. H. munkatársától.) Szombaton, június 30-án járt le a törvénykiszabási határidő, ameddig a valorizációs visszatérítési pereket a kártérítést igénylők a törvényszéken bejelenthették. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékelésről szóló törvény, amely rendkívül fontos valorizációs rendelkezéseket tartalmaz, március 1-én lépett életbe. A törvény alapján a miskolci törvényszéken összesen hetvenhat valorizációs peresedést jelentettek be. Aperek mind hivatkoznak a valorizációs törvény 14. paragrafusára, amely így szól: " Ha a hitelező az átértékelésből e törvény értelmében ki nem zárt pénztartozása teljesítését jogfentartás nélkül fogadta el, az ilyen elfogadás nem zárja ki az átértékelést, ha a teljesítés elfogadása 1919 január 1-e után, de 1923 július 1-e előtt történt és az átértékelés elmaradása a hitelezők tönkrejutását okozva, az adósra indokolatlan előnnyel járt. Alkalmunk volt betekinteni néhány érdekes valorizációs per aktáiba és ezek között a legérdekesebbeket közöljük. A miskolci ref. főgimnázium Soltész konviktusa contra Frisch 1902 áprilisában Soltész Nagy Alibert volt miskolci lakos a miskolci református egyházra örökalapítványként egy Széchenyi-utcai házat hagyott, hogy annak jövedelméből a miskollci ref. főgimnázium 15 szegény sorsú református tanulóját lássák el évközben. Az alapítványnak a Soltész konviktus nevet adta. Ezt a házat a miskolci ref. egyház 1921 február 1-én egymillió koronáért Frisch Jakab ügynök miskolci Lakosnak adta el, aki azt 1922 május hó 17-én hatnyolcad részben Kahn Menyhért és nejének, fétnyolcad részben pedig László Ervin és nejének adta tovább. Az új tulajdonosok átvállalták a hatszázezer korona vételár hátralékot és azt a református egyháznak rövid időn belül ki is fizették. A Soltész konviktus alapítvány egyedüli vagyonát ez az épület képezte. Általános jogszabályt képez, hogy az alapítványi törzsvagyonhoz tartozó ingatlant a tulajdonosok csak miniszteri jóváhagyással adhatják el. Erre a jogszabályra alapítja most a református egyipáz valorizációs igényeit, mikor megállapítja, hogy a vevők feltétlenül tudták, hogy egy alapítványi ingatlan csak miniszteri jóváhagyással adható el. A vevők a hátralékos 600 ezer korona vételári részletet 1922-ben fizették ki a református egyháznak és az egyház most ennek a 600 ezer korona vételárnak az átértékelését kérelmezi perében. Tévedésben volt a vételárral 1921-ben Potenga Ferencné Hunyald utcai házát Kelemen Jánosnak adta el 700 ezer koronáért Ma a ház egymilliárdot ér. Potenga Ferencné valorizációs igényei kielégítésére 80.000 pengő kártérítésre perelte be Kelemen Jánost. Szikorszky Gyula borsodnádasdi jegyző 1918-ban 58.000 koronáért adta el ingatlanát. Ebből az összegből 1920-ban 3300 koronát hadikölcsönben fizetett ki birtoka vevője, Gyenes János borsodvármegyei földbirtokos, akit most 16 ezer pengő kártérítésért perel. Kovács Ferencné kontra Fried Mór perben érdekes fordulat állott be. Kovács Ferencné körjegyző nej© Fried Mór miskolci fakereskedő élen indítot pert. 1921 november 1-én ugyanis kétmillió 150 ezer koronáért adta el Kovácsné kétemeletes házát Friednak olyan feltétellel, hogy a vételárat Fried csak 1922 februárjában fogja kifizetni. Fried a vételár kifizetésekor 120 ezer koronát visszatartott, hogy ebből az épületre bekebelezett terheket kifizesse. A bekebelezést azonban csak jóval később töröltette, amikor a törlés már 10 pengőnél is kevesebb összegbe került. Ezért a differenciáért most Kovács Ferencné Fried Mórt 16 ezer pengőre perli. Kifosztották az üzletét a felbujtókon követelt valorizációs kárát Spiegel Sámuel emődi kereskedő üzletét 1919-ben a Károlyi forradalom idejében teljesen kifosztották. A mozgalom előidézőit pereli most Spiegel Sámuel 140.000 pengő erejéig. Perében alperesként özv. Mészáros Sándorné és társa Szabadi Gabriella szerepelnek. A per érdekességét fokozza, hogy hasonló esetben a Kúria a kártérítést már megítélte. Szintén nagyon érdekes valorizációs per az, amelyet a Fodor-örökösök indítottak özvegy Patay Gyuláné földbirtokos ellen 33 ezer pengő kártérítés erejéig, özvegy Patay Gyuláné 1918-ban megvette a Fodor-örökösök Ghálányi utcai Ibertelkén lévő ötholdas ingatlanát. A vételárat, 130 ezer koronát, azonban csak 1920-ban fizette ki. A Fodorörökösök most ezt a 33 ezer koronát peresítették özvegy Patay Gyulánéval szemben. A közönség rendkívül nagy bizalmát mutatja az a körülmény, hogy június 30-án a valorizációs perek bejelentésének a határidő utolsó napján egyszerre 33 pert jelentettek be a főlajstromozó hivatalban. 33 új per egy napon Pénteken Ma, vasárnap utoljára APOLLO A diadalmas szépség A vadnyugati gigerli (A feketekeztyűs leány) Cowboy történet 6 felvonásban Világvárosi történet 6 felvonásban Főszereplő: Főszereplő: LILY DAMITA ART ACCORD A Marner Rothers szenzációja : Hétfőn A nőstény ördög Hétfőn Főszereplő: IRENE RICH_____