Reggeli Hirlap, 1928. augusztus (37. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1928., VIII. 1. REGGELI HÍRLAP Ma életbe lép a sérelmes jövedéki rendelet A kormány hajlandó egy magyarázó pótrendeletet kiadni . Augusztus 20-a után még egyszer megvizsgálják az érdekképviseletek kifogásait Budapest, július 31. Pontban tíz órakor kezdődött meg kedden a jövedéki rendelet ügyében az értekezlet Vass miniszterelnökhelyettes szobájában. Az értekezletet Vass József miniszterelnökhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet célja: az ellentétes felfogások tisztázása. Nem szónoklatokat vár, hanem azt, hogy minden érdekképviselet mondja el a rendelet elleni kifogásait. Az érdekeltségek részéről elsőnek Belatiny Artur, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólalt fel. Figyelmébe ajánlotta Belating a miniszternek, hogy az adóterhek rendkívül súlyosak és a nagy adók nehéz helyzetbe hozták a polgárságot. Madarassy-Beck Gyula báró, a Kereskedelmi Csarnok elnöke vette át most a szót. Az ország polgársága áldozatokat hozott, olyannyira, hogy költségvetési fölöslegek is támadtak. Mégis most, amikor ilyen áldozatokat hozott a közönség, újból életbe léptetnek 140 éves rendelkezéseket. Ezt a polgárság igazságtalannak érzi. Alkotmányjogi szempontból kifogásolta ezután a rendeletet és kifogásolta azt is, hogy a tettenérők és a feljelentők jutalmat kapjanak. További kifogásai voltak, hogy az egyenes adókra és az illetékekre is vonatkoztatják a jövedéki kihágásokra vonatkozó büntetőjogi szankciókat. Pollermann pénzügyminiszteri helyettes államtitkár az egyenesadókra vonatkozólag kijelentette, hogy a rendeletben tényleg vonatkoztatják a jövedéki kihágások büntető szankcióit az egyenesadókra is. A gyakorlatban azonban ezeket nem fogják alkalmazni, csupán elvileg szerepelnek a rendeletben. A tettenérők jutalékával a túlzott jutalékokat akarták korlátozni. Jutalmat kell adni a közegeknek, hogy serkentsék őket az eredményes működésre. Ezután Fábián Béla országgyűlési képviselő szólalt fel. A felhatalmazási törvény rendelkezése szerint ez a rendelet bemutatandó lett volna a törvényhozásnak. A bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit hatályon kívül helyezi a rendelet. Azt is kifogásolta, hogy a vizsgálóbiztosok, akik bírói funkciót teljesítenek, jutalékot kapnak. Pótrendeletet kell kiadni, amely intézkedik, hogy az egyenes adókra és illetékekre nem vonatkoznak ezek a rendelkezések. A pótrendeletnek azt is tartalmaznia kell, hogy a személyes szabadságot ne bízzák egy pénzügyőri szemlész judiciumára. Térffy Gyula igazságügyi államtitkár válaszolt Fábián Bélának. Igazat adott neki abban, hogy a rendeletet be kellett volna mutatni a törvényhozásnak, ez azonban a rendelet érvényességét nem érinti. Azt meg lehet tenni hogy a minisztert felelősségre vonják. Kiss József helyettes miniszterelnök válaszol ezután a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a rendelkezés szerdán életbe lép, mivel azonban úgy látja, hogy igen sokan félreértik a rendeletet, ezeket a félreértéseket pótrendelettel véli eloszlathatónak. Marschall Ferenc a gazdaközönség szempontjából kifogásolta a * rendeletét. Madarassy-Beck Gyula báró a következő felszólaló. Szeretné, ha a pénzügyminisztérium több meg-értéssel kezelné az eddig felmerült panaszokat. Belatiny Artur szerint az egész gazdasági társadalomnak súlyos aggályai vannak a rendelettel szemben. A kormány szempontjából is előnyös, ha a rendelet életbeléptetését elhalasztják. Kötter Károly dr. a Baross Szövetség nevében ugyancsak az elhalasztást kéri, mert rettenetes igazságtalanságok okozója lesz a rendelet. Fass József miniszterelnökhelyettes szólalt fel ezután. — Minthogy — úgymond — azt látj-m hogy az érdekképviseletek kiküldöttei aggályoskodnak a rendelettel szemben, leghelyesebbnek tartom, ha nyolc napon belül az összes érdekképviseletek beadják a maguk észrevételeit a rendeletre vonatkozóan. Ezek az észrevételek szakaszonként volnának elkészítendők. Szakminisztériumok egy hét alatt írásban válaszolnak. Augusztus 20-ika után új értekezletre fogom egybehívni a mai értekezlet résztvevőit. A jelenlevő miniszteriális tisztviselők megjegyezték,, hogy a minisztériumokban nyári szabadság van és így a szakvéleményeket nehéz volna elkészíteni. Vass miniszter azonban kijelentette, hogy ez a kérdés sokkal fontosabb országos érdek, mint a nyári szabadság. Az értekezleten résztvevők a miniszternek ezt a propozícióját elfogadták és elhatározták, hogy észrevételeiket írásba foglalják. Az érdekképviseleteknek az értekezletről eltávozott megbízottait szemmel láthatólag nem elégítette ki a tanácskozás eredménye. Azonban mégis úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül írásba foglalják kívánságaikat és ezt a memorandumot eljuttatják a kormányhoz. Förster államtitkár megtekintette a Lillafüred—egri útépítési munkálatokat A vezetése aktivlló bizottság Miskolc, július 21. (A B. H. munkatársától.) Förster Kálmán kereskedelemügyi államtitkár vezetésével háromtagú bizottság érkezett Miskolcra, ahonnan a bizottság tagjai Lillafüredre mentek, hogy a Lillafüred—Eger között folyó és részben szünetelő útépítési munkálatokat és már kiépített útszakaszokat megtekintse. A bizottság tagjai Förster államtitkáron kívül Kukin-Voin minisz szerda reggel Debrecenbe utazik a téri tanácsos, Kolumbán közúti kerületi felügyelő és Speck Artur dr. műszaki főtanácsos. A bizottság tagjai a keddi napot Lillafüreden töltötték, ahonnan hivatalos dolguk végeztével visszatértek Miskolcra. Förster államtitkár és a vezetése alatt álló bizottság szerda reggel Debrecenbe utazik. A bizottság itt tartózkodásának voltaképeni céljáról, szemléjének eredményéről eddig nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A városok kongresszusa országos események színhelyévé teszi Miskolcot Hodobay polgármester hazaérkezése után megkezdi a kongresszus előkészítő munkálatait . A városok hiteligényének kielégítéséről, háztartási bajairól és a tisztviselői pótilletmények kérdéséről nagy vita várható a városok miskolci kongresszusán A belügyminisztérium városi osztálya is képviselteti magát az országos kongresszuson Miskolc, július 81. (A B. H. munkatársától.) Hodobay Sándor dr. polgármester a jövő hétfőn érkezik vissza Miskolcra külföldi útjáról. A polgármester, aki Svájcban tölti jelenleg szabadságának egy részét, visszatérése után nagy elánnal folytatja a városok Miskolcon tervezett kongresszusának előkészítő munkálatait. Tudniillik, mint már a Reggeli Hírlap jelezte, szeptember közepén Miskolc minden bizonnyal országos érdeklődés középpontjába kerül. Itt lesz ugyanis a magyar városok országos kongresszusa, amelyen az öszszes magyar városok polgármesterei és delegáltjai részt vesznek, továbbá a kormány képviselői és elsősorban a belügyminisztérium városi ügyosztálya, valamint a pénzügyminisztérium illetékes osztálya képviselteti magát azon. A miskolci kongresszus országos fontosságú és érdekességű város, pénzügy és gazdaságpolitikai kérdéseket fog letárgyalni. Olyan ügyeket vonultatnak fel a városok miskolci kongresszusának keretében, melyek régóta égetően aktuális kérdései nemcsak a magyar városoknak, hanem az egész magyar közéletnek. Miért szünetelnek a beruházási munkálatok a városokban Köztudomású, hogy a városok háztartása nehézségekkel küzd. Valósággal a művészettel határos az az idegtorna, melyet a városok intézői vívnak a mostoha viszonyokkal. A fejlődő élet és a változott viszonyok fokozott terheket rónak b ^dijoutbau.rsn^jB^zug jjosojba a kormányzat is újabb és újabb kötelezettséggel súlyosbítja a városok gazdálkodását. Azt nem lehet éppen mondani, hogy csőd fenyegeti a városok háztartását, de azt nem kell bizonygatni, hogy sohasem tapasztalt terhek nyomják a városok gazdálkodását. A polgármesterek arcára barázdákat vonnak a gondok és a városok vezetői maholnap már idegzetük teljes megfeszítésével is alig fogják tudni ellátni az adózó polgárság és az ellenőrzést gyakorló államhatalom megelégedésére ellátni a rájuk bízott városok pénzügyi és gazdasági kormányzását. Elég utalni a Speyer-kölcsönökből kifolyólag támadt bajokra, fegyelmi vizsgálatokra. A helyzet a nem ismerők előtt úgy néz ki, mintha valamiféle visszaélést lepleztek volna le egyes városok gazdálkodásában, holott a valóság az, hogy a Speyer-kölcsön kivétel nél■kül mindenhol kevésnek bizonyult a tömegesen előtáluló és égetően aktuális beruházási tervek szociális elgondolások megvalósítására. ASpeyer-kölcsön, amely kevés volt és drága, csak arra volt alkalmas, hogy elindítsa az évek során keresztül kitermelődött és az eltolódott viszonyok által sürgősnek bizonyított célkitűzések egy részének megvalósítását. Arra azonban, hogy nagy koncepciójú, átfogó várospolitikai programot meg lehessen belőle valósítani — kevésnek bizonyult. Ma is csak azért szünetel országszerte az útépítés és a házépítés és az egyéb szükséges munkálatok egész sora, mert pénzhiánnyal küzdenek a városok. A mai hitelviszonyok, az egész hitelélet olyan, hogy a városok nem tudnak hozzájutni -megfelelő feltételek mellett hosszúlejáratú kölcsönökhöz. Emlékeztetjük a közönséget arra a hónapokon át tartó akcióra, amely Miskolcon folyt a függő adósságok rendezése érdekében. Hodobay polgármester szívós munkásságára és kitartására volt szükség, hogy egyrészt megszerezze a pénzügy- és belügyminisztériumoknál a felhatalmazást Szerdán és csütörtökön URÁNIA-kertmozi MARIE PREVOST-val JAJ, A HARISNYAKÖTÖM!éS A barna ördög Kikapós história 7 pikáns felvonásban Kalandortörténet 7 felv. 3 Fehér és drapp donplin apacsínyek P 10*50 BERKOVITS FERENC Széchenyi u. 48 a dollárkölcsön felvételére irányuló tárgyalások megkezdésére és újabb hetek és hónapok teltek el vitákban és harcok közepette, míg a közgyűlés megszavazta a 800 ezer dollárt, amelynek felvétele talán a napokban már megtörténik. De ez a 800 ezer dollár is csak a függő adósságok rendezésére elégséges. Arra azonban már nincs pénz, hogy a város újabb szükséges beruházásokat végezhessen, hogy megépíthesse az új mozi palotát, amelyre pedig szükség volna. Állítólag ötven évre szóló kölcsönt kapnak a városok A városok miskolci kongresszusán természetesen szóbahozzák a kölcsönszerzési nehézségeket és annak kapcsán rámutatnak a tennivalókra, amelyek mind egy szálig elmaradnak, mert nincs pénz. A belügyminisztérium városi osztályának képviselői, akik magasrangú állami funkcionáriusok és a pénzügyminisztérium delegáltjai alkalmat kapnak arra, hogy kifejtsék az okokat, amelyek hátráltatják a városok kölcsönhöz jutását és régóta hangoztatott hiteligényük kielégítését. Előkelő informátorunk szerint az is lehetséges, hogy a pénzügyminisztérium képviselői ismertetik a kongresszuson a pénzügyminiszternek azt az akcióját, amely körülbelül 1930 telén, vagy tavaszán ötven évre szóló törlesztésein kölcsönhöz kívánja juttatni a városokat. A városok ebben az irányban már korábban akciót kezdtek, hangoztatva, hogy lehetetlen minden terhet a mai generációra tolni, viselniök kell a terheket az elkövetkező adózó generációnak is. Amennyiben a pénzügyminiszter terve megvalósul és a városok hozzájutnak az ötven évre szóló kölcsönhöz, megszűnik a váltókkal való operálás és alkalmat kapnak beruházások végzésére is. "úgy lehet tehát, hogy az 1930. év korszakos fordulatot jelent a magyar városok pénzügyi gazdálkodásában. Addig is azonban a problémák tömege vár megoldásra. Itt van például a lakástermelés kérdése. A törvényhatósági bizottságokban megoszlik a vélemény atekintetben, hogy voltaképen kinek a feladata a lakástermelés. Az államé-e,, vagy a városé. És miközben ez a vita folyik, folyton közeleg, a lakásforgalom felszabadításának az időpontja. Éppen ezért a közönséget nem érdekli, hogy kit terhel a lakástermels irondja. A közönség lakások után vágyik■„ így a kongresszus egyik fontos anyaga a lakástermelés kérdésének a megtárgyalása. — Minden jel szerint, egységes állásúé’ut'ot foglalnak el a városok polgármesterei és képviselői abban az irányban, hogy folytatják-e a meg- 1-P7dptt, rle több helyütt abbahagyott lakásépítést, vagy pedig áthárítják azt az államra. Újból napirendre kerül a tüz’vis°lőft pótkelmenyi ilgye A városi tisztviselők pótilletményének régóta húzódó* ügye is a kongresszus elé kerül.ak belügyminiszter ugyan már feloldotta az erről szóló közgyűlési határozatokat és újabb határozathozatalra utasította a városokat, amelyek éppen ebből kifolyólag a miskolci kongresszuson fognak határozni az egységes irányelvről, amelyet a pótilletmény kérdésében elfoglalnak. A rendőrségi terhek egy részének áthárítása ellen sem lehet már tenni, de azért a miskolci kongresszuson megemlítik az ennek folytán előállott újabb tehertételt, amely a városok háztartását nyomja. Mindezeket számbavéve nagyon érdekesnek, lendületesnek és amellett talán izgalmasnak is ígérkezik a városok miskolci kongresszusa, amelynek körülbelül száz résztvevője lesz, akiknek elszállásolásáról és megvendégeléséről idegenforgalmának szem előtt tartásával bizonyára a hivatalos város gondoskodik.