Reggeli Hirlap, 1928. november (37. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-03 / 249. szám

Miskolc, XXXVI. évi 249. Ara 16 fillér Szombat, 1920 november 3. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZCffeCSZffi * FFHEB­DON Szerkesztőségi telefon: 498, 616 és 114 Miskolc, Hunyadi-ak­a 2 M. OclOO 0 Cat,U ' *■ JUkkUUU11 Kiadóhivatali telefon: 299.­­ Éllel: 565 „Magyar Hét“ Művészies és szuggesztív plakáto­k százai borítjá­k be a város falait és üzleteinek kirakatát. Minden pla­kát a „Magyar Hetet“ hirdeti, azt a propaganda hetet, amely ma kezdő­dik. Az ilyen propagandamozgalom igen első és utcszerű jelenség Ma­gyarországon. Valamikor régen, a háború előtt a „Tulipán-mozgalom“ képében jelentkezett és célja körül­belül az volt, mint a most olyan nagy adminisztrációval és elisme­­résreméltó ügyességgel megszerve­zett propagandahétnek. A most megkezdődött ,Magyar Hétel indító oka semmiféle szenti­mentális és érzelmi motívumra nem vezethető vissza. Megrendezésének komoly gazdasági alapja van Kül­kereskedelmi mérlegünk óriási de­ficitet mutat fel. Ma már nem kell senkinek sem magyarázni, hogy ez a délicrt milyen súlyos terhet jelent az ország minden lakosára nézve. Olyan külföldi gyártmányokat kell behoznunk, amelyeknek legnagyobb részét könnyedén, sőt előnyösen tudjuk pótolni a hazai gyártmá­nyokkal. A „Magyar Hét“ célja az, hogy a vásárló közönséget rávezes­se erre az igazságra és meggyőzze arról, hogy minden krajcár, amely külföldi árucikkért külföldre ván­dorol, az országot egyetemlegesen és az ország polgárait egyenkint fokról-fokra szegernyiti el. Nem kételkedünk abban, hogy a ,,Magyar Hét“ propagandája a leg­kedvezőbb eredménnyel fog végződ­ni és igen széles rétegeket fog rá­vezetni a magyar áru vásárlásá­nak kifizető voltára. Nem kételke­dünk abban, hogy ennek a propa­­gandahétnek a kihatása hosszú ideig érezhető lesz. És éppen ezért úgy véljük, hogy ennél a kezdemé­nyező lépésnél nem állhat meg a magyar ipar, kereskedelem és me­zőgazdaság, hanem okos és céltu­datos politikával, a hatásosan beál­lított propagandahét eredményeit álhatatosan és megszakítás nélkül tovább fejleszti. Mert nem elég egy „magyar hét“, az országnak „ma­gyar évekre“ van szüksége. Szüksé­ges, hogy a magyar fogyasztókö­­zönség előtt állandóan ott legyen a magyar áru tökéletes megbízható­sága, olcsósága és minden külföldi áruval való versenyképessége. Át kell vinni a közönségbe azt a tuda­tot, hogy egyformán segít az orszá­gon és önmagán, ha magyar pro­duktumokat vásárol. De nem szabad megfeledkeznünk a magyar fogyasztóközönségről sem. Hiába állítjuk be a leghatalmasabb és a legcélravezetőbb propagandát, meddő és elméletivé válik a leg­nagyszerűbb propaganda is. Ám a fogy­asztóközöns­ég zsebe üres. Ezen a ponton minden kereskedelmi és ipari politika megbukik, ha a kö­zönség saját akaratán kívül és meggyőződése ellenére sem tud reagálni. Itt azután a kormányzati politika feladatává válik, hogy az ország gazdasági életét olyan inten­zívvé fejlessze, hogy ne csak a ke­reskedelem, ipar és mezőgazdaság fejlődjék esetleg mesterséges injek­ciók segélyével, hanem, hogy talp­­raálljon ennek az országnak fo­gyasztó közönsége is. A kormány­zati politika feladata az, hogy az ország­­lakosságáról a ránehezedő súlyos terheknek legalább egy ré­­szét levegyék. A fogyasztás — s ez vonatkozik mindenféle produktumra, — ma úgyszólván a legminimálisabb eb­ben az ország­ban. Kíváncsian vár­juk a „Magyar Hét“ mérlegét, hogy ez legalább egy kis emelkedésről számoljon be. A jelek szerint min­den remény meg van erre és a hi­vatott tényezők kötelessége, hogy ne csupán a vásárlási kedvet fokoz­zák, de megteremtsék azokat a le­hetőségeket is, amelyek a vásárlási kedvnek komoly és reális értéket adnak. A román kormány irtóhadjáratot indít a magyar kultúra ellen Magyar kisebbségi sérelmek a bukaresti kamarában és szenátusban Bukarest, november 2. A régen­stak­ács szerb mintára nagy pompával akarja megünne­pelni az egyesülés tízéves évfor­dulóját, amelyen azonban a magyar párt nem fog résztvenni. A kamarában a felirati vita so­rán a magyar párt részéről Wilfer József képviselő mondott hosszabb beszédet, amelyben bejelentette, hogy a magyar párt azonosítja ma­gát a székelyudvarhelyi ismeretes határozatokkal. Felemlíti a magyar kisebbség sérelmeit, amely szerint a közli kxitalokban ott sem szabad magyarul beszélni, ahol a magyar­ság abszolút túlsúlyban van. Fel­említi az iskolasérelmeket, amelyek főként a névelemzésből adódnak.­­ Rámutatott a csíki magánjavak ügyére is. Mindezek alapján kije­lentette, hogy a magyar párt nem tud bízni a kilátásba helyezett ki­sebbségi statútumban. A szenátusban Gyárfás Elemér ugyancsak szóvátette a magyar ki­sebbségek sérelmeit, amelyek kü­lönösen az iskolaügyekben csúcso­sodnak fel. Ezzel kapcsolatban a sérelmeket négy pontba foglalta össze: 1. A román kormány nem ad egyetlen fillér államsegélyt sem a magyar iskoláknak. 2. Az állam milliós költséggel is­kola épületemelést követel színma­­gyar falvaktól, ahol már jól bevált felekezeti iskolák vannak. 3. Az iskolák nyilvánossági jogá­val a kormány tragikomikus játé­kot folytat és sorra fojtja meg a magyar iskolákat. 4. A legfőbb sérelem az, amit a román kormány a névelemzéssel végez és amellyel a szülők iskola­választási jogát csúfolja meg. Beszédét azzal végezte, hogy nem lehet bizalommal olyan kormány iránt, amelynek egyik tagja irtó­hadjáratot folytat a magyar kul­túra ellen. LE KELL MONDANI A BRATIANU KORMÁNYNAK A pénteki minisztertanácson, a Crientul szerint, Bratianu Vintilla miniszterelnök a kormány tagjait egészen új helyzet elé állította és közölte minisztertársaival, hogy el­tökélt szándéka a régenstanács elé terjeszteni a kormány lemondását. Bratianu Vintilla elhatározásának okául azt emlegetik, hogy a ré­­genstanács figyelmeztette a minisz­terelnököt, hogy kormánya számá­ra letelt a megszabott átmeneti idő, tehát le kell mondania. Bratianu Vintilla a régenstaná­­csot kényszerhelyzetbe hozta, ameny­­nyiben kijelentette, hogy kész azon­nal lemondani anélkül, hogy a füg­gőben lévő fontos kérdéseket, a kölcsönt és a Németországgal való megegyezést szabályozná. Vérfürdőt rendeztek Lembergben az ukrán diákok Egy ukrán merénylete a prágai lengyel konzul ellen Prága, november 2. A lengyel főkonzulátus Smyecov­­ban levő épületében szerdán délelőtt megjelent egy fiatalember és az el­ső emeleten a főkonzul hivatali he­lyiségei előtt benzines üveget vá­gott a földhöz, a benzint felgyúj­totta és azután elmenekült. A ház kapualjában találkozott Luba­­czewski lengyel főkonzullal, akire rálőtt, a golyó azonban nem talált. A merénylőt azonnal letartóztatták, a tüzet a konzulátus személyzete el­oltotta. A merénylő kihallgatása során ki­derült, hogy Pazin Tádé Miklós­nak hívják. 1899-ben született és mint ukrán, a főkonzul személyében a „gyűlölt lengyel nemzeten“ akart bosszút állni. Lembergben az ukrán diákok utcai tüntetést rendeztek, amelynek során összeütköztek a rendőrséggel. Az összeütközésnek 80 seb­esül­tje van. A házszabályrevízió és a pártok A terézvárosi demokrata kör igazgatását Vázsonyi özvegye és fia veszik át Rassay tárgyal Kállay Tiborral Budapest, november 2. A kormánypárt házszab­ályreví­­ziós bizottsága szombaton délután kezdi meg az Orffy Imre-féle ház­­szabályrevíziós tervezet tárgyalá­sát. Bethlen István gróf miniszter­­elnök egyenes kívánságára a kor­mánypárt egyetlen nap alatt fogja letárgyalni a tervezetet, úgyhogy azt legkésőbb kedden a 33-as parla­menti bizottság kezdhesse tárgyalni. Örffy Imre, a tervezet előadója és szerkesztője a Reggeli Hírlap budapesti munkatársának a követ­kezőket mondotta: " A házszabályrevíziós tervezet hónapok kitartó munkájának és hosszas tanulmányozásnak az ered­ménye. Nem­ felelnek meg a való­ságnak azok a hírek, mintha az egységespárti oldalról nehézségek támadtak volna a tervezettel szem­ben. Egyébként is a javaslat módot ad arra, hogy minden párt árnyalat a legszélesebb mederben fejthesse ki felfogását az egyes pontokkal szemben. Egyébként, értesülésünk szerint, mire a 33-as parlamenti bizottság letárgyalja a házszabályrevíziós tervezetet, a plénum végez a fővá­rosi mandátumok meghosszabbítá­sáról szóló törvényjavaslattal, így közvetlenül sor kerülhet a házsza­­bályrevíziós tárgyalásokra. A régi demokrata párt fővárosi szervezeteinek csütörtöki megmoz­­­dulásaival kapcsolatban megállapít­ható, hogy a régi demokratapárti frakcióhoz egyedül a Terézvárosi Kör ragaszkodik, a többiek Rassay politikáját követik. A Terézvárosi Kör politikájának a vezetését Vá­­zsonyi Vilmos fia, Vázsonyi János és a kör eszményi letéteményesének özvegye, Vázsonyi Vilmosné irá­nyítják, Bródy Ernő, Fábián Béla, Gál Jenő és Pakots József asszisz­­tálásával. Politikai körökből vett informá­ciónk szerint Rassay Károly és Kállay Tibor csoportja között meg­indultak a tárgyalások és azok ked­vező mederben haladnak és remény van arra, hogy a házszabályrevíziós tárgyalások idejére a két csoport összekovácsolódik, mert már addig is a fővárosi mandátumok meghosz­­szabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása idejére taktikailag együtt fognak működni. ›í‡~S·~S‡"Sxí‡ A munkáspárt győzelme a londoni községi választásokon London, november 2. Csütörtökön tartották meg An­gliában és Walesban a­ községta­nácsi választásokat, amelyek a mun­káspárt nagy győzelmével végződ­tek. A munkáspárt az eddigi ered­ mények szerint 101 mandátummal növelte eddigi mandátumai számát, amivel szemben a konzervatív párt 58, a liberális párt 13 és a párt­on­­kívüliek 30 mandátumot veszítettek. Grieger Miklós Miskolcon Miskolc, november 2. (A B. H. munkatársától.) Két napon keresztül országos nevű ven­dége volt Miskolcnak és a diós­győri gyártelepnek. Grieger Miklós országgyűlési képviselő, a magyar politikai és közélet egyik legsúlyo­sabb tényezője. Grieger Miklós, aki alig pár hónappal ezelőtt ment át súlyos operáción, szerdán délelőtt a budapesti gyorsvonattal érkezett Miskolcra. Első útja Neumann Adolf kereskedelmi és iparkamarai elnökhöz vezetett. Grieger Miklóst, aki tudvalévően sóskúti plébános, nagyon szívélyes kapcsolat fűzi Neumann Adolf csa­ládjához, illetve fivéréhez, a Bécs­­ben élő világhíres Neumann Hen­rik orvos­professzorhoz. Ez a ba­rátság néhány hónapra nyúlik visz­­sza, amikor is a nagyon súlyos és kritikus helyzetben levő Grieger Miklóst Neumann Henrik orvos­­professzor bécsi klinikáján teljes sikerrel megoperálta. Azóta Grieger Miklós országgyűlési képviselő a legszívélyesebb kapcsolatot tartja fenn Neumann orvosprofesszor csa­ládjával, így Neumann Adolf ka­marai elnökkel is, akinek a szerdai nap folyamán vendége volt. Grie­ger Miklós a diósgyőri gyártelepen látogatást tett Dierer felügyelőnél, akinek famíliájához rokoni kapcso­lat fűzi. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Súlyos szerencsétlenség kolbásztöltés közben Miskolc, november 2. (A B. H. munkatársától.) Csü­törtökön délelőtt a Telegdi­ utcai 3 szám alatti hentesműhelyben súlyos szerencsétlenség történt. Schwartz Jakab mészárosmesteri kolbászt töltött. A húsdaráló gépnél dolgozott és közben balkezével szo­rította a kisdarabokat a gép hen­gere, illetve a vágóskék felé. Egy vigyázatlan pillanatban a balkezét a gép és keze fejét csuklóban lesza­kította.­­ A szerencsétlen ember eszméletle­nül esett össze a gép mellett. A mentők beszállították az Erzsébet­­kórházba, ahol azonnal műtétet ha­j­tottak rajta végre.

Next