Reggeli Hirlap, 1929. március (38. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

S 1929. III. 1. ­ REGGELI HÍRLAP A KONZERVATÍV kormányzás bukását várják AZ ÚJ ANGOL VÁLASZTÁSOKTÓL KONZERVATÍV VERESÉGEK A PÓTVÁLASZTÁSOKON — A LIBERÁLISOK ÉS A MUNKÁSPÁRT ELŐNYOMULÁSA London, február (—). Néhány nap óta a szocialista párt képviselőinek nevetésétől és tréfál­kozásától hangosak a Westminster komor folyosói. „Láttál-e már jó­kedvű konzervatívot a héten?“ hal­latszik fel minden pillanatban a kérdés. A vidámság- ,s a konzervatív le­vertség­ oka az utolsó tíz napban lefolyt négy pótválasztás, amelyek folyamán a munkáspárt négy érté­kes kerület elhódít­ásával mért rendkívül súlyos csapást a konzer­vatív pártra. Az 1924-e­s általános választások óta eltelt időben lefolyt pótválasz­tások túlnyomó többségükben ellen­zéki jelöltet juttattak győzelemre és míg a szocialista párt tizenöt, a liberálisok hat mandátumot hódí­tottak el a konzervatívoktól, addig a kormány pártja egyetlenegy szo­cialista vagy liberális mandátumot sem tudott a maga részére megsze­rezni Konzervatívok a liberálisok ellen A konzervatívok sorozatos vere­ségének egyik érdekes következ­ménye, hogy a konzervatív párt ha­ragja most teljes erővel fordul — nem annyira a legtöbb esetben győztes szocialisták, mint inkább a liberálisok ellen. A liberális pártnak a legutolsó választásokon szenvedett súly­os veresége óta ugyanis a­­konzervatí­vok abba a hitbe élték bele magu­kat, hogy nagy tradíció jó párt le­tű­ntével, mint a polgá­r­i esz ma egyetlen letéteményesei, ők lesznek a szocializmus egyetlen ellenfelei és ez a kiváltságos helyzet egy idő­re még biztosíthatja számukra Anglia politikájának intézését. A Lloyd George, Lord Reading és Sir Herbert Sámuel vezetése alatt reorganizált liberális pártnak az az elhatározása, amelyet már a most folyó pótválasztásokon is konzekvensen keresztülvisz, vagyis, hogy ötszáz jelöltet állítva a csa­tasorba,­­a jövő előkészítésének szempontjából még olyan kerüle­­tek­ben is felveszi a harcot, ahol ed­dig nem igen volt talaja, a konzer­vatív pártot igen nehéz helyzet elé állítja. Lloyd George ugyanis feltétlenül bízik abban, hogy a józan és a szél­sőségeket kerülni szerető ang­ol népnek egyrészt a munkás-, más­részt pedig a konzer­vatív párt je­lenlegi híveit alkotó jelentékeny ré­sze is be fogja látni, hogy a két szélsőség ellen legokosabb védeke­zés a liberalizmus politikájának tá­mogatása. A kormány választási programjá­nak Achilles-sarka Angliában a választási harcnak,­­­a pártok választási programjának igen nagy jelentősége van. A kormány választási programja legfőbb vonzerejének szánt úgyne­vezett „Derating­ Bill”-t, amelynek célja az ipari vállalatoknak az Angliában rendkívül súlyos közsé­gi adózás terhei alól való részleges felszabadítása, de olyan módon, hogy e terheket viszont az állam­nak kell fedeznie, a Daily Mail-nek a javaslat ellen indított kímélet­le­nül éles harca annyira népszerűt­lenné tette, hogy hatását látva, ma­guk a konzervatívpárti képviselők igyekeznek rávenni a kormányt megváltoztatására, sőt leglényege­sebb részeiben teljes elejtésére. A liberális pártnak és Ll­oyd Ge-Tgenak viszont nagyon kapóra jött az a liberális harci programba nagyon jól beilleszthető tény, hogy a konzervatív párt legfőbb ígérete, amit az országnak nyújtani tud, az amúgy is kiváltságos helyzetben levő nagyiparnak további támoga­tását szolgáló törvény, aminek költségeit a nép szélesebb rétegei­nek kellene viselni. A kifejezetten osztályuralomra törekvő szocialista párt és miként azt a konzervatív párt legfőbb pro­grampontja is mutatja, szintén csak osztályok érdekeit szolgáló konzervatív párttal szemben egye­d­ül a liberális program az, amely nem osztályok, hanem a nemzet egyetemének érdekeit szolgálja. — hirdetik teljes erővel a liberális párt máris milliószámra szét­ál­dott népszerű füzetei és az igen Ha­talmas liberális sajtó. Liberális esélyek Anglia­ liberális közvéleménye nagyon bízik abban, hogyha a li­berális párt nem is lesz a parla­­men­t legnagyobb pártja, mégis olyan számban fog oda visszatér­ni, ahogy az új parlament előrelát­ható különleges erőelosztásánál fogva neki fogja adni a döntő súlyt. Valószínű, hogy a konzerva­tív párt vesztesége oly nagy lesz, hogy a pártnak a kormányhatalom­ról való eltűnését fogja maga után vonni. Ha a konzervatívok csak ki­lencven mandátumot vesztenének is, már elveszítették többségüket, de már hetven mandátum elvesz­tése esetén is csak más párt segít­ségével tudnának valóban stabil kormányt alakítani. A „bakfisszavazat“ Az angol választások eléggé bo­nyolult helyzetképét még sokkal komplikáltabbá teszi azonban a má­jusi választások legnagyobb rej­télye,­­ az angol nők soha nem lá­tott hatalmas tömegeinek a politi­kai életben s a választási aréná­ban való megjelenése. A „bakfisszavazat“ lesz feltétle­nül az a döntősúlyú tényező, amely akár jobbra, akár balra, az egész választás sorsát eldöntheti. A vá­lasztási agitáció egyik legfonto­sabb része éppen ezért minden párt részére a bak­f­issza­vazatok meg­nyerése lesz. És ez­­érthető is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az új tör­vény alapján körülbelül négymil­lióval több nőszavazója lesz Angliának, mint férfi. A helyzet bizonytalanságát jel­lemzi, hogy valóban minden párt meg is van győződ­ve , arról hogy a bakfisszavazat őt fogja erősíteni. A konzervatív párt, amelynek köré­ből a javaslat terve kiindult, abban bízik, hogy a nők konzervatívok lé­vén, a konzervatív szavazatokat fogják erősíteni. A Labour Party viszont bízik, hogy a konzervatív kormány csalódni fog e számításá­ban. Míg ugyanis azok a legutóbbi reformmal szavazati joghoz jutta­tott nők, akik valóban nagyrészt konzervatív szavazatokat jelentet­tek, a konzervatív társadalmi osz­tályok női voltak, addig most a munkások feleségeinek és leányai­nak milliói kapták meg a szavazati jogot.” A pártok által elérendő cél fon­tosságát, és a célok eléréséért foly­tatandó küzdelem hevességét pedig mi sem illusztrálja jobban, mint Baldwin miniszterelnöknek az a, nemrégiben tett kijelentése, hogy „az elkövetkezendő választások a legfontosabbak lesznek mindazok közt, amelyeket a XVII. század óta tartottak Anglián­a­”. Újgyőri lakásán halántékon lőtte magát egy amerikái magyar Egy évvel ezelőtt jött haza Kerekes István, aki felesége hazaérkezése után egy héttel öngyilkos lett . Senki sem tudja, miért menekült a halálba a bohémlelkű Kerekes István Miskolc, február 28. Csütörtökön délben 30 óra tájban megdöbbentő öngyilkosság történt Újgyőrben. Kerekes István ame­rik­ái magyar bezárt lakásában ha­lántékon lőtte magát és mire ráta­láltak, már halott volt. Kerekes István Diósgyőrből szár­mazott. Fiatalon Amerikába kike­rült és itt szorgalmas munkával értékes vagyonra tett szert. Csalá­dot alapított és feleségével együtt éveken keresztül boldog házaséletet élt. Másfél esztendővel ezelőtt el­fogta a honvágy és hosszú készü­lődések után hazatért Magyaror-­­szágra. Nagy összegű pénzt hozott magá­val, szülőhelyén, Újdiósgyőrbe tele­­­­pedett le. Házat vásárolt, ezt tel­­­­jesen berendezte és így várta fele­­­­ségét haza.­­ Csakhamar felújította gyermek­kori ismeretségét és a jókedély­ű­, bohémlelkű amerikás magyar u­tasgyár és miskolci társaságoknak csakhamar szívesen látott tagja lett. Meglehetősen nagylábon élt, sokat költött, úgy, hogy Ameriká­ban maradt feleségétől újabb és újabb pénzküldeményeket kellett kérnie. Legutóbb már, hogy pénzhez jus­­son, zongora- és nyelvleckéket adott, de életmódjával nem szakított. Három héttel ezelőtt ródlizás köz­ben súlyos baleset érte. Felborult a szánkója és kitörte a lábát.­­ Azóta állandóan orvosi ápolás alatt volt és betegsége idegzetét és kedé­lyét­ teljesen feldúlta. Türelmetle­nül várta a gyógyulást, hogy hetek után elhagyhassa a lakását. Felesége egy héttel ezelőtt érke­zett meg Amerikából. Jól érezte magát Magyarországon és tetszett neki az újdiósgyőri ház. A házas­pár között a legteljesebb idéke volt is úgy látszott, hogy idehaza is a legnagyobb boldogságban fognak élni, amikor csütörtökön délelőtt váratlanul bekövetkezett a tragé­dia, amelynek senki sem tudja okát adni. Kerekes Istvánná délelőtt 9 óra tájban Miskolcra jött és itt a te­lek­könyvi hatóságnál akart eljár­ni. Kerekes István, aki már tál­ba­­dozn­i kezdett, a cseléddel maradt a lakásban. Fél 10 óra tájban a trafikba küldte a lányt. Amikor a cselédlány néhány perc múlva visszatért, az ajtót zár­va találta. Penceken át hiába zör­getett, végül a szomszédokat­­hívta, akik feltörték az ajtót. A szobában borzalmas látvány fogadta őket. ■ Arccal a földre borulva feküdt a szőnyegen Kerekes István holtteste, mellette hevert a revolver. Halán­tékából vékony csíkban folydogá­lt a vér. Orvosért­­rohantak, de már késő volt. A h­al­án­téki é­vés pillanatok alatt megölte Kerekes Istvánt, aki nyomban azután, hogy a cselédje eltávozott, bezárta az ajtót és el­követte végzetes tettét. Az öngyilkosság Miskolcon­­és a Vasgyárban is, ahol igen sok is­merőse volt az amerikái magyar­nak, nagy részvétet keltett, országon téli alma nem terem, rászorultunk a külföldire. De ta­lán még így sem importálnánk se az olcsó holland káposztát, se a külföldi almát, ha volna idehaza más gyümölcs, más főzelék. Csak­hogy nincs. A szőlőtől az eperig nem terem gyümölcs a magyar klíma alatt, a­ külföldi alma tehát csak a külföldi naranccsal kell versenyre ezekben a hónapokban. Hiányzik a piacról ebben az idő­szakban­­mindenfajta magyar fő­zelék is a méregdrága paraj kivé­telével. Ezért kerül ide kalifor­niai alma, holland káposzta. Ez az éremnek az egyik oldala Hogy a fogyasztó nem azt nézi el­sősorban, honnan jön az áru, ha­nem azt, hogy jó legyen és olcsó Ha majd piacra kerül a magyar gyümölcs, a magyar főzelék és­­ olcsó is lesz, elmaradnak a kül­földi árut szállító vagonok Csak­hogy van az éremnek egy másik oldala is. A vagonok, amik télen behozzák a holland káposztát, nyáron kivi­szik a magyar borsót, babot, ba­rackot. Egész esztendőn át viszik a magyar gabonát, a magyar lisz­tet is. Mi lesz most már, ha a ma­gyar képviselő mintájára Ausztriá­ban is felkel egy gazdaképviselő, Prágában is egy és hazafiatlan, hit­vány fráternek bélyegzi azokat, akik magyar lisztből sütik a kenye­­rüket? A vámok, beviteli korlá­tozások, adók, vasúti tarifák elég­gé megnehezítik a magyar mező­­gazdaság exportját: ha társadalmi bojkott is jön, akkor a magyar gazda letehet ásót, kapát, nem lesz érdemes dolgozni, belefullunk a saját zsírunkba- És elvégre, ha ná­lunk lehet bojkottálni a külföldi árut, miért ne lehetne bojkottálni külföldön a magyar árut — ked­vünk van már erre a németeknek, cseheknek, osztrákoknak is. A képviselő urnáik tehát semmi­­képen sem volt igaza, de legke­vésbé, mint agrárpolitiikusnak. — Mert nem alkudhat magyar gazda, ki ne kívánná, hogyha olcsóbb a külföldi petróleum, szén, traktor, csizma,­­ akkor is a drágább ma­gyart vásároljuk és a mezőgazda­ság zsebéből gazdagítjuk az ipari kartelleket. Bizonyos is vagyok benne, hogy holnap ugyanaz az ag­­rárképviselő tiltakozni fog, ha a petróleum-vámok emelésére kerül a sor, vagy a magyar textilgyárak hazafiatla­nmáik fogják bélyegezni, aki külföldi árut vásárol. A hazafiatlanság vádja súlyos, ezzel nem szabad játszani m­ég a nagy szónoki sikerek kedvéért sem, de különösen akkor, ha­­ más­napra éppen annyi joggal vissza­felé fordíthatják ezt a vádat. A KERESKEDELEM PROBLÉMÁI Holland káposzta, kaliforniai alma Írta: Varannai Aurél, az OMKE titkára Minap a képviselőháziban meg­átkozták, megbélyegezték azt a jám­bor fogyasztót, akinek az asztalára holland­­káposzta, kaliforniai alma, lengyel burgonya kerül. Agrárkép­viselő mondotta, hogy az ilyen em­ber hazafiatlan, hitvány fráter. Aki ilyen átkot szór a magyar fo­gyasztó publikumra, aki így meg­­bélyegzi azokat, akik szerény ká­posztával, burgonyával és almával dőzsölnek, az lehet jó politikus, hi­szen az efajta jelszavaknak mindig van hatása, a tömegekre. De a köz­gazdasághoz nem ért és bizonyos, hogy az agrárpolitikához sem. Azt ugyan ki hinné el, hogy akad háziasszony, a­ki hazafiatlan­ságból vásárolja a holland káposz­tát, ha magyarral kínálják? Miért vennék a drága kaliforniai almát, ha halomiban áll a virító magyar fajta? Alig hiszem, hogy akadna olyan,­aki a magyar földnek íze­­sebb, jobb gyümölcse helyett a kül­földit keresné. A képviselő úr, amikor merész nyilatkozatát tette, nem gondolt ar­ra, hogy jó munkával mindent el lehet érni, de Magyarország klímá­ját mégsem lehet megváltoztatni. Ennek következtében Magyarorszá­gon nincs káposzta, amikor Hol­landia, poto­m áron árasztja el fél Európát a magáéval. Arra se gon­dolt a képviselő úr, hogy téli al­mafáinkat ott fogták Erdélyben, a Felföldön. Miután a mai Magyar- Ma pénteken premier URÁNIA Telefon: 10—85. R­abszolgavásár Bil­le Dove-val, „A sárga liliom“ primadonnájával 10 felv. 3 Új iparművészeti tanfolyam! Olcsó filet csipkék, gobelinek párnamontírozás, függönyük RÓTH ARANKA iparművésznő Széchenyi­ utca 43. (Block­-udvar) Előnyomda A REGGELI HÍRLAP apróhirdetése feltétlenül eredményre vezet

Next