Reggeli Hirlap, 1929. április (38. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

Miskolc, xxxvm. évf. 74. Ara 16 fillér Szerda, 1929 április 3. Reggeli Hírlap $zerkesnőné­r ** Le in­aitb­irate lu Miakolc, HunyayS­ulla 2 Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Vár a munka A hegyoldaliakat még a friss hó ta­karja. Lent a völgyeikben és a­ me­nőkön -a tavaszi munka még­ neon indult meg. Az időjárás szeszélye tetézi a gazdáik gondjait. Normális viszonyok között a húsvéti ünnepek után már serényen féljük a tava­szi mezőgazdasági munkálkodót­. Most azonban, mintha nehezen éb­rednének fel­­a lidércnyomáso­s téli álomból, megmagyarázhatatlan, nyomasztó atmoszféra megbénít minden cselekvést. Bent a városok­ban ugyanezt a jelenséget lehet ta­pasztalni. A kereskedelmi és ipari élet teljes pangásban van. A húsvéti ünnepi cikkek és nyi­latkozatok legtöbbje a közállapotok fölötti kritikán kívül optimizmust hirdet. ..Feltámadunk!“ hangzott minden oldalról és minden formá­ban a biztatás, amelyet a politiku­sok, nemzetgazdászok és külpoliti­kában jártas államférfiak minden a számukra feladott kérdésre sür­gősen applikáltak. A biztatás el­hangzott, de a ténybeli, komoly, biz­tató jeleket sehol sem találjuk. Már most az ünnep másnapján kissé ki­ábrándult józansággal kell körülte­kintenünk magunk köré. Annyira oda vagyunk kötözve mindennapi gondjaink sziklájához, hogy saját t­estünk promekheuszi vérzését, sem tudjuk megállítani. Pedig ilyenkor húsvét után a lel­ki megtisztulás és szellemi f­elemel­­ked­­s ünnepe után valahogy úgy kellene, hogy dalos ,serényen lás­sunk neki a munkának. A tavaszi lázban szent izgalommal kellene sü­­rögni, forogni mindenkinek, hogy a nagy te­vesken­ys­e­dés és fokozott munka mindenki számára­­meghoz­za a maga gyümölcsét. Mi­ tudjuk jól, hogy életrevaló tervek nem hiányoznak, sehol. Tud­juk azt, hogy például a mi váro­sunk határain belül is akadna száz és száz hasznos megvalós­itálndó do­log. A tervek meg vannak és a­ ter­vekhez van elég tetterős ember, de nincs mivel megindítani az akarat motorját. Ha valaki megfigyelte az arra hivatott politikusok és közgaz­dászok húsvéti nyilatkozataik so­rozatát, úgy találta, hogy ,a kon­vencionális optimizmus alatt, saj­nos, ott lappangott nagy adag hi­tetlenkedő tamáskodás és minden nyilatkozó csaknem kivétel nélkül utalt az ország nehéz gazdasági helyzetére. Most tavasznak kellene lenni, ami­­kor legelsősorban a mezőgazdaság helyzetére irányul a figyelem. A Reggeli Hírlap ünnepi számának egyik cikke éppen a mezőgazdaság szomorú helyzetét tárta fel és egy nagyon megdöntött, alapos szakem­ber a legnagyobb aggodalommal mutatott rá arra, hogy a négy év ó­ta tartó mezőgazdasági krízist la­vinaszerű katasztrófa fogja követ­ni, ha az Miam­, amelynek „áldoza­tokat kell hozni“, sürgősen nem siet a k a szorongatott mezőgazdaság segít­ségére. Nem tudjuk mennyiben ér­zik ezt a fenyegető veszélyt azok, akik arra vannak hivatva, hogy minden rendelkezésre álló erővel elhárítsák azt. Bennünket azonban szerfölött fébrdakel a kérdés, mert a mezőgazdaság krízise döntő módon kihat iparunk és kereskedelmünk mostani vegetatív életére is. A me­zőgazdaság krízise számunkra szin­te a kenyér kérdésévé redukálódik, vagy hogy helyesebben fejezzük ki magunkat, a kenyér kérdésévé növi ki magát a mezőgazdaság válsága éle valóban itt volna az ideje annak, most így ünnepek után, hogy tapo­gatózások, pepecselő diagnózis ké­szítések, jóslások és egyébb auguri ágál­ások helyett elkövetkezzék a hétköznapi szorgos munka, a maga szürke, de teremtő egyformaságá­val. Szerkesztőségi telefon: 498 61b és 11 Kiadóhivatal telefon : 299. — Éllel­­ 66 Hogyan terjedt a spanyol járvány ? A Népszövetség jelentése Genf, április 2. A Népszövetség egészségügyi osz­tályához érkező jelentés szerint a spanyolnátha járvány Európa min­den részében csökkenőben van. A beérkezett jelentésekből megállapít­ható, hogy azokon a vidékeken, ahol a járvány januárban lépett fel, ke­vésbé veszedelmes méreteket öltött, mint azokon, ahol csak később ütöt­te fel a fejét. Legnagyobb volt a halálozási arányszám Angliában, Nyugatné­­metországban, Belgiumban és Északfranciaországban. Kedvezőbben alakult a helyzet Európa középső és keleti részén, ahol csak igen csekély volt a halálo­zási percent. Svájcban volt a leg­kedvezőbb a statisztikai számadatok alakulása, ahol március 20—26-ig 4206 személy betegedett meg a ko­rábbi hét 6810 megbetegedésével szemben. Teljes elismerés a Népszövetség orvosainak kiváló munkássága iránt. Mint magyarok inkább azt­ szeretnénk, hogyha ilyen kiválóan és pontosan jelentenék a kisebbségi probléma állását. Ha foglalkozná­nak ilyen alapossággal azokkal a sérelmekkel, amik a magyarságot érik az elrablóit Felvidéken, Er­délyben és a déli végeken, valamint Burgenlandiján. (Szerk.) Havazás, eső és szélvihar húsvét ünnepén 4­­avasz helyett beköszöntött és éjjeli la Miskolc, április 2. Amilyen szép idő volt a múlt hé­ten, éppen olyan rossz, sőt téli jellegű időjárás következett el hús­­vét első napján. Nagyszombaton még szép idő volt és a feltámadási körmeneten bemutatták a hölgyek a tavaszi divatot. Csupa lengeruhás nő járt az utcán, enyhe és kedves éjszaka volt. Vasárnap azonban rossz és ke­mény időjárásra virradt a vá­ros: valósággal tél volt, a fel­hőkből hópihék hulltak le a földre, délben pedig valósággal erősen havazott. Az ünnep második napján az a monda járt a városban, hogy az Úristen takarít. Valóban nagy söprést végzett a természet, mert zúgó, erős fergeteges szél fújt. A hőmérséklet lehűlt plusz 2 fokra és az emberek, akik már elszoktak a tél ke­gyetlen hidegétől, meglepődve vették észre, hogy íme ismét tél van. Persze a húsvét így elhalasztotta az igazi tavaszi ruhabemutatót és így a hölgyek nagy fájdalmára bennmaradtak a szekrényekben a tavaszi toalettek és ismét előkerült a nyugalomba helyezett bunda és a jó, meleg, kényelmes hócipő. Kedd reggelre aztán lecsillapo­dott a szél és a természet konzek­vensen a nagy takarít­ás után esővel hintette be a földet. Esett egész nap. A gazdák rossz néven vet­­i­k az esőt, mert hiszen a­ téli hó éppen elég ned­vességet hozott a földnek. A legfelsőbb Lény, aki az ember sorsát és ügyét intézi, azonban nem sokat törődik a szemrehányással, intézi a dolgát mindenható hatalma szerint és ad az embereknek jó vagy rossz termést, ahogyan megérdem­lik. A Meteorológiai Intézet éjszakai jelentése szerint változékony, szeles, igen hűvös idő várható, éjjeli faggyal. Budapesti jelentés szerint kedden este 6 órakor a Svábhegy környék­é­kén kisebb havazás volt, amelynek­­ következtében a Gelért-hegy és környékét hó borítja. Bécsiben kedden délután 10 percig tartó havazás volt villámlással és mennydörgéssel. A franciaországi Remin-Remontból érkező jelentés szerint a környező magaslatokon erős havazás volt. Pakisból jelentik: A hőmérséklet húsvét első napján 20 Celsius fokot mutatott. Tavaszi felöltőben és ru­hában járta­k az emberek a boule­­vairdokon, annál nagyobb volt a csalódás húsvét hétfőjén, mert a hőmérő váratlanul 18 Celsius fokot esett és plusz 2 fok volt az átlagos napi hőmérséklet. a tél — Elmaradt a ruhakorzó — igen hűvös időt gyor jósol a Meteorológiai Intézet . Sőt Párástól északra több helyütt­­ mínusz 1 fokot mértek.­­ A Meteorológiai Intézet jelentése szerint egypár napig­ tartani fog Franciaországban az alacsony hő­mérséklet. Százezerpengős sikkasztás az IBUSz-nál Letartóztattak öt tisztviselőt • Forgách Anna bátyja volt a sikkasztó társaság vezére Budapest, április 2, Négy napig tartó éjjel-nappali munka után ma délben befejezték a főkapitányságon az IBUSz sikkasz­­tóinak nyomozását. A bűnös tiszt­viselőket letartóztatták s a kora délutáni órákban valamennyiüket átszállították az ügy­észség Markó­­utcai fogházába. Az IBUSz a Nádor­ utcában a Magyar Olasz Bank mellett rendez­te be egyik fiókját, amely csakha­mar nagy forgalmat bonyolított le. E fióknál töltött be vezető állást a 28 éves Forgács László, Forgács An­nának, a tragikus halállal elhunyt színművésznőnek a bátyja. Az érdekes és körmönfont ravasz­sággal elkövetett sikkasztási ügy néhány nappal ezelőtt derült ki az osztrák szövetségi vasutak egy át­irata nyomán, amelyet az IBUSz­­hoz intéztek. Az osztrák szövetségi vasutak igazgatósága arról küldött értesítést az IBUSz-hoz, hogy a bu­dapesti vállalat által az osztrák vasutakra kibocsájtott jegyek k­­­zött olyanokat is találtak, amelyek nem szerepelnek az IBUSz és az osztrák szövetségi vasutak közötti elszámolásban. Különösen arra hív­ták fel az osztrák szövetségi vas­utak a figyelmet, hogy e jegyek nem váltak perforálva és a száraz­bélyegző is hiányzott róluk. Bársony Oszkár vezérigazgató maga vette kezébe az ügyet és azonnal a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. Mind­­enekelőtt azt álla­pították meg, hogy a gyanús jegyek csakis a Nádor­ utcai fiókból kerül­hettek ki. Ennél a fióknál volt al­kalmazásban Forgács László, aki a jegykiadásokat végezte. Ugyancsak a vizsgálat során állapították meg azt, hogy Forgács az utóbbi időben feltűnő módon költekezett. A vizs­gálat során kiderült, hogy egész sereg vasúti jegyfüzet tűnt el a fiókból. Ezek a jegyfüzetek minden vasúti vonalra szortírozva külön-külön fe­­küsznek s mint megállapitották, nem a csomókban felül levő jeepek között volt hiány, hanem a bűnösök a csomó aljáról tüntették el a je­gyeket, amelyek árával nem számol­ták el. Mikor a házivizsgálat ezeket meg­állapította, az IBUSz igazgatósága négy nappal ezelőtt feljelentette a főkapitányságon Forgács Lászlót. A feljelentés megtétele után For­gács Lászlót, valamint vele együtt két másik tisztviselőt, Simánál Osz­kárt és Kovács Bélát, előállították a főkapitányságra. Elsőnek For­gács Lászlót hallgatták ki. Egy pil­lanatig sem tagadott. — Beismerek mindent, ha már ki­­derü­lt. — mondotta a kihallgatást végző rend­őrtisztviselőnek és előad­ta, hogy néhány tisztviselőtársával együtt már közel két év óta foly­tatja bű­nös manipulációit. A sik­kasztásokat úgy követték el, hogy a jegyért jelentkező utasoktól be­folyt pénzt nem szolgáltatták be­ a központnak, hanem a hivatalos pénztől elkülönítetten, a fiók pénz­tárában helyezték el. Ezeket az ösz­­szegeket nem vezették be a napi be­vételek r­ovatába s a jeg­ykimutatá­­sokat úgy hamisították meg, hogy az ellenőrzéssel megbízott tisztvi­selők sem foghattak gyanút. Az ilyen bűnös után szerzett összege­ket Braun kezelte, aki ezeket rö­vid időközben szétosztotta társai között. Az elsikkasztott összeg az ideiglenes becslések szerint 50.000 pengő lehet. Pontosan csak az alapos rovan­­csolás során lehet megállapítani majd, hogy mekkora a kár. Ez azonban huzamosabb időt vesz igénybe, mert a különböző orszá­gokba és vasúti vonalakra szóló je­gyek kimutatásának elkészítése na­gyobb munkát igényel. A beismerő vallomás alapján Si­­mándi Oszkáron és Kovácson kívü­l Erdélyit és Braunt is előállították a főkapitányságra. Valamennyien beismerő vallomást tettek. Kovács Béláról az is kiderült, hogy hamis nevet használt. A rend­őrség nyilvántartó adataiból meg­állapították, hogy Kovács János igazi neve, rovott multu egyén, aki pénzhamisításért is volt már bün­tetve. Erdélyi és Braun azzal véde­keznek, hogy tudtak ugyan a mani­pulációkról, d­e ők nem kaptak a bűnös után szer­zett pénzből. A négy napon át tartó vizsgálat során a rendőrség sok tanút hallga­tott ki s kedd délre befejezte az ügyet. Forgács László, Simándi Oszkár, Kovács Béla János, Erdélyi István és Braun László előtt kihir­dették az előzetes letartóztatásról szóló végzést. A kora délutáni órák­ban már átkísérték őket az ügyész­ség Markó­ utcai fogházába.

Next