Reggeli Hirlap, 1929. május (38. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

mibLaIc VYYvni ofi '■ • Áfo filló* Szerda, 1929 május 1. g-1—r'yr.rrr­“, Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Égbekiáltó bajok Nem mi használtuk ezt az erős jelzőt hanem maga Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter. Azt mondot­ta a pénzügyminiszter, hogy a vi­dék égbekiáltó bajokkal küzködik. Valószínűleg ragyogó szép tavaszi nap sütött a parlament kupolája fölött, amikor a pénzügyminiszter ezeket a komor szavakat elmondot­ta, így hát ha megfeledkezett a ké­sei tavasz mosolygós öröméről és nevén nevezte a gyermeket, akkor valóban kell valaminek lenni a do­logban. Amikor a pénzügyminisz­ter nem sajnálta a szót és kereken kimondotta, hogy az ország testé­nek vérkeringésétől nem kell saj­nálni azt a négyszázezer pengőt, amelyet a vidéki községek segélye­zése alapjára szeretne a kormány fordítani, a szakasz megszavazását meglehetősen szenvedélyes és éles vita előzte meg. Arról volt szó, hogy az állami nyugdíjasok illet­ményeiből kereseti adóra levont összegeket a főváros tartsa meg magának, avagy a vidéknek juttas­sák. Erre mondta a pénzügyminiszter, hogy a vidéken égbekiáltó bajok vannak.­­M­i eddig nem írtuk le egyszer sem ezt az erős szót, amely most parlamenti szankciót nyert és a­mely sejtetni engedi, hogy az égbe­kiáltó bajok között nem csupán a községi háztartások üres pénztára szerepel, hanem ott van a községek és városok minden társadalmi ré­tegének súlyos és akut betegsége is. Debrecen városa kedden rendkívüli közgyűlésben a fagykárokkal fog­lalkozott és a segítésnek olyan módján spekulált, hogy a közmun­káik javarészének a kiírását a ti­­szántúlra kérelmezik a kormánytól. Mi megmaradunk tiszáninnen és megmaradunk főképen Miskolcon, mert hiszen ma már elismert tény az, hogy talán sehol az országban olyan súlyos fagykárt nem okozott a tél, mint éppen Borsod megylésben, amely következményeivel egyfor­mán sújtja a gazdákat éppen úgy, mint a Miskolcon élő iparos és ke­reskedő réteget. Ahol nincs ter­més, ott nincs kereskedelem. Ezen az alapon a közmunkáik megindítá­sát mi talán több joggal kérhet­nék a kormánytól, mint Debrecen városa, amely köztudomás szerint egyike az ország legvagyonosabb városainak. De mi nem akarunk távolról sem rivalizálást támasz­tani az ország egyes városai kö­zött, mert hiszen úgy képzeljük el, hogy nem szabad különbséget ten­ni sem az egyes községeik, sem az egyes városok, sőt a vidék é­s a fő­város között sem. Nem az ellenté­tek támasztása segíthet a bajon, el­lenkezőleg, az égbekiáltó bajokat csak úgy lehet kiküszöbölni, hogy ahol baj van, ott mindenütt egyfor­­mán szeretettel, belátással, de fő­képen anyagi segítséggel nyúlnak az elesettek hóna alá. Egy szenvedélyes parlamenti vita után négyszázezer pengő jut a vidéki háztartások kiürült pénz­táraiba. Csekélyke összeg, talán ép­pen csak arra lesz elegendő, hogy néhány száz tisztviselő elmaradt­­ fizetését pótolják vele. A miniszter azonban törvényjavaslatot ígért, amely az egész kérdést rendezni lesz hivatva. Szeretnénk, ha ebben a törvényjavaslatban a pénzügy­miniszter nem feledkezne meg a közmunkákról, hogy azokért a vá­rosnak ne keljen harcolni, küldött­ségjárásba menni és ezer protek­ciót igénybe venni. Sőt, azt sem bánjuk, ha a miniszter nem is várja meg a saját­­bevallása sze­rint hosszú időt igény­bevevő tör­vényjavaslat elkészítését, hanem már most, sürgősen egy-két rende­lettel ad felhatalmazást a közmun­kák megindítására, amely kenyeret ad és nyomorúságot enyhít. Pénteken választják meg az új osztrák kancellárt Streerumwitz miniszteri listája Bécs, április 30. Streeruwitz kancellár­jelölt foly­tatta tárgyalásait a pártok elnök­ségével. A helyzetet meglehetősen kedve­zően ítélik meg. Streeruwitz kilátásai határozottan javultak és most már valószínűnek látszik, hogy a válság megoldása még a hét folyamán sikerülni fog. A nemzetg­yű­lés az új kancellárt valószínűleg pénteken fogja meg­választani. A keresztényszocialista pártveze­tési'1'.’' befejezte tanácskozásait. A Streerowitz-kormány minden valószínűség szerint a következő összetételben fog megalakulni: Streerowitz kormányelnök; Schumy volt karintiai tartományfőnök, akit ismert pörében csak nemrégiben rehabilitáltak, alkancellár; Mittel­­berger dr., akit eredetileg kancel­lárnak jelöltek, pénzügyminiszter; Czermák dr. az alsóausztriai tar­tomány eddigi iskolaügyi előadója, közoktatásügyi; Bödek­mayer föld­­mivelésügy. A többi tárca minden valószínű­ség szerint az eddigi miniszterek kezében marad. SZMRECSÁNYI LAJOS ÉRSEK MEZŐKÖVESD DÍSZPOLGÁRA M­ezőkövesd, április 30. Mezőkövesd legutóbbi képviselőtes­tületi ülésén díszpolgárává válasz­totta Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket. A díszpolgárságról szóló okleve­let most nyújtotta át egy mezőkö­vesdi küldöttség az ősz metropoli­­tának egri érseki rezidenciájában. A küldöttséget Kiszely Pál dr. mezőkövesdi főjegyző vezette, aki igen meleg és hódoló beszédben tol­mácsolta Matyóország fővárosa la­kosságának hűségét és odaadását a katolikus hitért és az érsek sze­mélyéért. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek meghatottan fogadta a küldöttséget és válaszában kifejezte mindenkori atyai jóindulatát Mezőkövesd szor­galmas, munkás népe iránt és fel­kérte a főjegyzőt, hogy buzdítsa né­pét a hitben és álhatatosságban to­vábbi kitartásra. Katasztrofális tűz pusztított a bolgár parlamentben Az anyagi kár felbecsülhetetlen Rövid zárlat okozta a tüzet Szófia, április 30. A szobranje palotájában kedden hajnali 5 óra tájban nagy tűzvész keletkezett. Az ülésterem pillanatok alatt lángba borult és teljesen le­égett. A szobranje képtára is a lán­gok martaléka lett. Elpusztult a szobranje eddigi elnökeinek arckép­­gyűjteménye is. A levéltárat és a könyvtárat sikerült megmenteni. — Az anyagi kár felbecsülhetetlen.­­A hatalmas tűzvészhez az egész szófiai tűzoltóságot kivezényelték, amely azután reggel 8 órára megfeszített munkával lokalizálta a tüzet. Liap­­esev miniszterelnököt már a kora hajnali órákban értesítették a szob­ranje égéséről, mire a miniszterel­nök azonnal felkelt és több minisz­tertársa kíséretében a tűzvész szín­helyére sietett. A miniszterelnök ott maradt a színhelyen, míg a tü­zet egészen el nem oltották. A szob­ranje két nappal ezelőtt kezdte hús­véti szünetét A tűz oka minden va­lószínűség szerint, rövidzárlat volt A szobranje égése a bolgár főváros­ban óriási izgalmat keltett A palo­ta szerencsére, nagy térség közepén áll, úgy, hogy a lángok nem csap­hattak át más épületekre. A szobranje épületében kitört tűz teljesen elpusztította a parla­ment mennyezetét. A kár oly nagy, hogy a húsvéti vakáció letelte után a képviselők nem ülésezhetnek a parlamentben és minden valószínű­­ség szerint a szófiai színházak vala­melyikében fog a parlament tanács­kozni. A NÉPJÓLÉTI TÁRCA KÖLTSÉGVETÉSE Csak két év múlva kerülhet sor a kisiparosok öregségi segélye­zésének megvalósítására Az egri tapasztalatok alapján rendezik országszerte a szegényügyet Kiterjesztik a hadikölcsönjegyzék segélyezésének kategóriáját Budapest, április 30. A képviselőház pénzügyi bizott­sága kedden délután ülést tartott Kenéz Béla elnöklésével, amely al­kalommal a népjóléti tárca költség­­vetésének tárgyalása került sorra. Tury Béla felszólalásában rámu­tatott arra, hogy a tárca költségve­tése 781830.000 pengőt tesz ki, amely az egész büdzsé 8,1 százalékát te­szi ki. 26.600.000 pengőt fordít az állam egészségügyi célokra, részben pedig gyermekvédelemre. Az egész ösz­­szegből mindössze csak­ kétmillió jut beruházásokra. Az előző évi költségvetéshez képest többletki­adás 3.845.000 pengő. Az egészség­ügyi intézetek fejlesztésén kívül felvetette a népjóléti miniszter a büdzsében az állami ápolónőképző intézet felállítását, az orvosi inter­­nátus fejlesztését és egy rádium és rákkutató intézet felállítását. Várnai Dániel kijelenti, hogy a legszélesebb néprétegeken kell segí­teni, éppen ezért helyteleníti a ba­latonfüredi részvénytársaság rész­vényeinek a megvásárlását. Foss József népjóléti miniszter felszólalásában rámutat arra, hogy a múlt évben az állam megvalósítot­ta az öregségi, rokkantsági Társa­dalombiztosító Intézetet. Ebben az évben megkezdi a népjóléti kor­ mány a fürdőtörvényről szóló ren­delkezések végrehajtását.­­ A hadirokkantaik ügyének re­víziója befejezést nyert. Minthogy a rokkantak új kategóriába helye­zése több összeget emészt fel, mint az preliminálva volt, éppen ezért a pénzügyminiszterhez fog fordulni póthitelért. Rámutat ezután a nép­jóléti miniszter az állami védelem alatt álló gyermekek létszámának rohamos emelkedésére, ma ez a szám 73 ezerre emelkedett, míg Nagymagyarországon csa­k 40—50 ezer volt. A rákbetegség nagymérvű emel­kedése szükségessé teszi, hogy a rákkutató intézetet létesítsen az állam, valamint a rákbetegek ré­szére külön kórházat. A hadikölcsön rendezése ez idő szerint még nem végleges, a­ nép­­jóléti miniszter rendelkezésére álló karitatív valorizációs célokat szol­gáló összegnek csak a háromötöd­­részét utalta még ki. A kisiparos öregségi és rokkant­sági biztosításáról szóló javaslat már elkészült, de a rossz gazdasági helyzet miatt csak két év múlva kerülhet a sor megvalósításra. Kállay Tibor a hadikölcsön ka­­­­ritatí­v valorizációjának kérdésében­­ kér felvilágosítást a népjóléti mi­­­­nisztertől. A népjóléti miniszter válaszában rámutat arra, hogy a hadikölcsön­­tulajdonosok szélesebb kategóriáját szándékozik bevenni a segélyezen­dők közé. Biró Pál elismeréssel adózik a­­ kormánynak, hogy szociálpolitikai célokra jelentős összegeket fordíít.­­ Az öregségi és rokkantsági járulé­kokból befolyó összegeket megfelelő kamatozás mellett ki kell helyezni és úgy kell felhasználtatni, hogy minél hamarabb visszakerüljenek azok a gazdasági élet vérkeringé­sébe. A részletes tárgyalás során az 5. szakasznál Biró Pál hangsúlyozta, hogy a gyáripar által szolgáltatott öregségi és rokkantsági biztosítási járulékokat a kormány az export erősítésére és támogatására hasz­nálja fel. Wekerle Sándor pénzügyminisz­­ter közli a bizottsággal, hogy az öregségi és rokkantsági biztosítás­ból rendelkezésre álló pénzeket a törvényben előírt módon zálogleve­lek vásárlására fordítja. A 6. szakasznál Temesváry Im­re felveti a kérdést, hogy nem lehet e nagyobb községekben szegényhá­zakat létesíteni. Vass József népjóléti miniszter válaszában kijelenti, hogy a járási szegényházak felállításának a kér­désével foglalkozik. A szegényügy megoldása kérdésében megvárja az egri kísérlet eredményét és amennyiben ez beválik, országosan fogják a kérdést így megoldani.­­ Ha az eredmények megfelelők lesz­nek, akkor Magyarország néhány évtized múlva a világ legrendezet­­tebb állama lesz e tekintetben. Ez­után a bizottság a költségvetést a részletekben is letárgyalta.

Next