Reggeli Hirlap, 1929. június (38. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-07 / 126. szám
ágam 6 == alföldi képviselő és városiképviselő, mindhárom minőségemben annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy sikertülni fog a mi elgondolásunk és a török időkiben az alföldön esett nagy történeti igazságtalanságot réponálni tudjuk. Elsősorban az alföldi dunáninneni ivarosok kulturális fölvirágozásának kérdése ez. Ésén végtelenül örülök akkor, amidőnvalamennyi város polgármesterét személyesen ismerve azt látom, hogy olyan férfiak vennek ezeknek a kommunitásoknak élén, akik túl vannak a magyar jogászságnak azon a rossz tulajdonságán, hogy mindennel szemben valami hatásköri vagy per gátló kifogással élnek. Akár alkarjuk, akár nem, s az élet rohanva rohan. Ma, amikor repülőgépek száz kilométerekkel, a rádiósugarak számszerűleg nem isérzékelhető sebességgel repülnek az ürtben, nem lehet azt mondani hogy a kultúrával várjunk, vegyünk egy kicsit lélekzetet, üljünk le az út mellett és fújjukki magunkat. A repülőgép, a rádiósugarak suhannak. Itt nem lehet hatásköri és pergátló kifogásokkal élni. Akceptálnunk kell azt a sorsot, amit a Gondviselő Trianonnál mért az államra. A dunáninneni városok egy olyan időben vannak, amikor 10 százalék pénz és 40 pengős téglaárak vannak, de adott, "Szerencsére, a Gondviselő férfiakat, akikben meg van az acélos erő, a koncepció és akik föl tudják venni a harcot Épp ezért azt mondom Uraim, fogjanak össze a városok, de most már az összes magya vidéki városok és kéz a kézbe téve fogjunk öszsze minden erőnkkel és elgondolásainkat egyesítve egy hatalmas magyar vidéki kultúra, alföldi kultúrát is jelent ez, megteremtésére. Amíg én hatalmon vagyok, de azutánis, mint egyszerű képviselő vagy mint egyszerű polgár, mindig számíthatnak rám. Nincs hatásköri villongás A kultuszminiszter után Petry Pál kultuszállamtitkár beszélt A gyógypedagógiai intézetek ügyét ismertette. Ezekről az mondják, hogy luxusintézmények. Ez téves állítás. Szükség van a gyógypedagógiai intézetekre, amelyekkel megelőzték egész Európát Szeretné, ha minden vidéki városban lenne egy gyógypedagógiai intézet. Arról szólt ezután Petry államtitkár, hogy politikai körökben lépten-nyomon felbukkannak hírek a kultuszminiszter és a kereskedelmi, illetve a földművelésügyi miniszter között meglevő hatásköri villongásról a szakoktatás kérdésében. Ezekből a nézeteltérésekből egy betű sem igaz. Lehet hogy vannak eltérések a referensek között de ezek is áthidalhatók. Baldwin angol miniszterelnök, akit a Downing szereti miniszterelnöki palotából való kiköltözése alkalmából London utcáin lelkesen megéljeneznek. A nagyváros nyomora Érdekes tanulmány,számba menő felolvasás következett ezután. Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos tartott felolvasást a városfejlődés új irányairól. A modern város problémáját tárta a kongreszszus elé és megvilágította a kínálkozó fejlődési lehetőségek között azt az egészséges irányt, amely minden kísérletezés és tévelygés nélkül egyenesen a jövőbe vezet. Utalt Hickmann statisztikájára, amely szerint a világ 92 legnagyobb városában 1800-ban 15.453.400 ember lakott és 1914-ben 84.622 ezer lelket számlált ezeknek a városoknak a lakosságba. A háború előtti Európának 146 százezer lakoson felüli városa volt, tehát Európa lakosainak több mint tíz százaléka nagyvárosi ember és a világ nagyvárosban élő lakosainak majdnem a fele európai. A városi fejlődés megindítója és fentartója a kapitalizmus, mely mindenkor az energiák egyesítésére törekszik. Koncentrálja a termelés anyagi eszközeit, a pénzt, a munkát, a civilizációt, a kultúrát, sőt akormányzó hatalmat is. A városi élet fejlődésére rámutatva arról szólt Jeszenszky miniszteri tanácsos, hogy a mai városi ember nem őrzi a tulajdonát, nem él Vasrácsok, lakatok között. Maga mögött behúz egy vékony ajtót és otthona védve van, mert Megérdemelt figyelemmel hallgatta ezután a kongresszus közönsége Rákóczi Imre dr. miniszteri osztálytanácsos, helyettes sajtófőnök előadását a főváros és a vidéki sajtó szerepéről. Arról szólt, hogy a hazai közületek haladása nemcsak az ország alkotmányjogi, politikai és gazdasági átalakulásától függ, hanem a vidéki közszellem életerejétől. A magyar hírlapírás fejlődésének korszakaira vetett történelmi visszapillantása után a közvélemény legközelebbi programjául az egységes magyar világszemlélet kialakítását jelölte meg. A sajtó legközelebbi nemzeti feladatának azt mondotta, hogy politikai közvélemény mellett tudjon gazdasági és közművelődési kérdésekben is hasonló átütő erőt összehívni, amely szerinte teljesen összefügg a magyar értelmiség tartalmi kiművelődésének programjával és a vidéki városok kulturális létesítésével. Jellemezte a magyar sajtópolitika életnyilvánulásait. kitért a sajtó-egész szervezet van annak biztonságára A nagyvárosi ember éjszakáját is nappallá teheti és nappalát éjszakává. De az érem másik oldala a metropolisok kloakáját tárja elénk. Mennél magasabbra emelkedik a nagyvárosok jóléte, annál mélyebbre süllyed a nyomora. Sehol annyi tömegszállás, nyomortanya, mélység és förtelem nem tanyázik, mint a nagyvárosokban. A metropolisok fejlődése egy idő múlva problematikussá teszi a közlekedést és a közrend biztonságát. Nagyvonalú előadását azzal végezte Jeszenszky miniszteri tanácsos, hogy Magyarország reményekkel nézhet jövője elé, mert minden jel arra mutat, hogy a városi fejlődés terén is a jövendő Európában Magyarország megtalálja majd a helyét. Darkó Jenő, a debreceni Tisza István Tudomány Egyetem rektora volt a következő előadó. Határozati javaslatot nyújtott be ,a Debrecenbenlétesítendőő egyetemi internátus megépítésére. Hodobay polgármester javaslatára az internátus megépítését előkészítő bizottságba Váséry István debreceni polgármestert, Mikecz István szabolcsmegyei alispánt és Datzkó Jenő debreceni tudományegyetemi rektort (delegálta a kongresszus, szabadság kérdésére, majd foglalkozott az újságíró rend erkölcsi felelősségének további kiépítésével, a Vidéki hivatásos hírlapíró szociális helyzetének bizonytalanságával, a lapszerkesztés lelkületének átszervezésével és a sajtó támogatásával. Tárgyalta ezután a vidéki és a fővárosi sajtó egymásrautaltságát a teremtő gondolatok kitermelésében. Végül a magasabbrendű publicisztika területén való találkozásra hívta fel mindazokat a kulturális értékeket, amelyek ma a vidéken és a politikai határokon túl sors és lelkiség szerint különélnek, hogy ezzel helyreálljon a szétszórt magyar nép valamennyi szellemi erőtényezőinek közös nyilvánossága. Idegenforgalom, múzeum, képzőművészet Miklós Elemér dr., az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács üdvözletét tolmácsolta és több praktikus javaslatot tett a vidéki városok idegenforgalmának felfokozására. Móra Ferenc író a néprajzi múzeumnak decentralizációját sürgette. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- Ebéd a főispánnál Mikszáth Kálmán dr. főispán és felesége Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tiszteletére csütörtökön ebédet adtak, amelyen a vendéglátó Mikszáth főispán és feleségén kívül a következő meghívott vendégek vettek részt: Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Papp Antal vette. görög katolikus ér s helyettes sajtófőnök a sajtó fontosságáról Bátyám Kovács Miklós 34-ik gyalogezredbeli őrvezető 1915. évi augusztus 4-én az olasz harctéren elesett. Az elestéről értesítést egy miskolci cipészmester fia küldött, nagyon kérem az illetőt, hogy címét közölje velem. Kovács Imre Salgótarján. ! Közkedvelt SIHTALKO üdítő gyümölcspezsgőt kérjen mindenütt Gyártja: MOSKOVITS ITALKERESKEDELMI R.T. BIZONY ÁKOS UTCA 18. TELEFON 8—38. REGGELI HÍRLAP miniszter reflektált Móra Ferenc észrevételeire. Felhívta Mórát, hogy öntse formába elgondolását. Bejelentette azonban, hogy addig, amíg például Miskolcon égre nyílnak a reáliskola sajtói, addig a múzeumok támogatására nem lehet gyakorlati segítséget adni. Elvileg azonban foglalkozik a kérdéssel. Tóth Tamás dr. szolnoki polgármester arra mutatott rá, hogy a Városközi tárlatok nagy segítségére vannak a festőművészetinek. Szolnok városa az ottani művésztelep 25 éves működése során többezer képet vásárolt a helybeli művészektől. Határozati javaslatot terjesztett elő arra nézve, hogy a vidéki városok városi vándortárlatok segítségével siessenek a festőművészek segítségére. sek, Petry Pál és Kertész K. Róbert államtitkárok, Barabás, Kun József királyi kamarás, elír. gróf Haller József, Lichtenstein László felsőházi tag, Vidats János és Kronberger József apátkanonok. A kultuszminiszter és a meghívottak a legjobb hangulatban délután fél 4 óráig maradtak együtt. A kultuszminiszter egyébként államititkárai társaságában csütörtökön délután visszautazott a fővárosba. Megalakul a tisztikar Hankis János dr.debreceni egyetemi tanár előadása után a kongresszus megalakította a magyar vidéki városok kulturszövetségének a tisztikarát. A szövetség elnökei lettek: Somogyi Szilveszter dr. szegedi, Nentvich Andor dr. pécsi, Hodobay Sándor dr. miskolci, Thurner Mihály dr. soproni és Bencs Kálmán dr. nyíregyházai polgármesterek. Az állandó bizottság elnöke Vá- Sáry István dr. debreceni, helyettese Vojnits Ferenc bajai, tagjai: Zimay Károly kecskeméti, Sárkány Gyula ceglédi, Kiskos István szombathelyi, Berthóty István dr. békéscsabai polgármesterek. Ügyvezető Kuthy Sándor dr. debreceni tb. városi főügyész, főtitkár Lakos István dr. szentesi polgármester. A zeneibizottság elnöke Vargha Gyula gyulai polgármester. Meghívott szakelőadói: Bárczy Gusztáv Budapest. Kun Jenő dr. Szeged, Kovács Árpád Nyíregyháza, Kaller Ferenc Miskolc, P. Nagy Zoltán Debrecen, Révész Andor dr. Békéscsaba és Wigner Sándor Orosháza. Sajtóbizottság elnöke Dezső Kázmér dr. nagykőrösi polgármester. Idegenforgalmi bizottság elnöke Zimay Károly kecskeméti polgármester, helyettese Antalffy Sándor dr. kalocsai polgármester, irodalmi és művészi kongresszusi kiküldöttek: Móra Ferenc, Bank Sándor, Slaimadlinger Jenő, Derzsy Kovács Ferenc, Berthóly Károly. Egyetemközi bizottság tagjai Somogyi Szilveszter dr. elnöklete alatt a három egyetem kiküldöttei. Egyesületközi bizottság tagjai: Trakk Géza egri polgármester, Csűrös Ferenc dr. debreceni kulturtanácsnok, Orbán Kálmán sátoraljaújhelyi polgármester, Thuróczy Antal kiskunhalasi polgármesterek. Képzőművészeti bizottság elnöke Tóth Tamás dr. szolnoki polgármester, tagjai a festőművészteleppel rendelkező városok polgármesterei. A tisztikar és a bizottságok újjáalakítása után a kongresszus véget ért. 1929. VI. 7. Ismét felvette egyesületi működését a miskolci rk. esperesi kerület tanítósága Miskolc, június 6. A miskolci róm. kath. esperesi kerület tanítóságának egyesülete tizenhatévi szünetelés után keddden tartotta első évi közgyűlését. Ebből az alkalomból a kerület tanítósága teljes számmal jött össze. A közgyűlést szentmise vezette be, amelyen résztvettek Kronberger József apátkanonok, Rétay Kálmán apátplébános, Füstös Pál szentszéki tanácsos, Angyal Béla dr. kir. segédtanfelügyelő, Keresztessy Vencel, a Borsodi Általános Tanító Egyesület elnöke, Lauday János, a Miskolci Járási Tanító Egyesület elnöke, Keller László esperes. Az ülésen Füstös Pál tanügyi esperes elnökölt, aki megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Zábrátzky György apátkanonokról. A tisztikari választás során alelnök lett: Székely Miklós diósgyőri kincstári igazgató-tanító, jegyző Póta István Miskolc, felsővárosi igazgatótanító, pénztáros Farkas Ilona miskolci tanítónő. A tisztújítás után Obholczer Adél tartott értékes mintatanítást, majd Székely Miklós növendékei fegyelmezett tornagyakorlatokat és karénekeket mutattak be. Ezután Székely Miklós a jellemnevelés problémáiról tartott alapos előadást, Angyal Béla dr. pedig a lelkész karnak mondott köszönetet azért az érdeklődésért, amellyel a tanítóság munkáját kiséri. A gyűlést Füstös Pál elnök zárószavai fejezték be, amelyben felhívta a jelenlevők figyelmét a Szent Benedek rend fennállásának 1400 éves évfordulójára. Végül elénekelték a Himnuszt. Péntek Junius 7. Róm. köt.: Jézus sz. Szive. Prot.: Róbert. Gör. kel.: 25. Sz. J. f. szr.: 28. A gyógyszertáraik közül az Isteni Gondviselés, a Kígyó és a Szent István gyógyszertáraik tartanak éjjeli szolgálatot.