Reggeli Hirlap, 1929. július (38. évfolyam, 154-171. szám)

1929-07-11 / 154. szám

Miskolc, ISXVII. évi 154. Ára 16 fillér Csütörtök, 1929 július II. Reggeli Hírlap E­sztsrrr“' F«,etes «“'■“eszi«, fehér »bőn ssssr.sr ■ r "u z Mindennek van határa Prága urai megörültek? Elvette az eszüket az árulás dicsősége? Rém férnek, nem akarnak férni a bőrükben a trianoni koncrad­ók. Ifjabb és újabb sértéseket gondol­nak ki, hogy ingerelhessék, bánt­hassák a magyar önérzetet, ökölbe szorul a kéz, vér tódul az agyi­a az utolsó napok eseményei miatt. Mit akarhatnak Prága urai, ezen a kér­désen kell ma töprengeni! Kezdték az elrabolt, elszállt­ott magyarság erőszakos letipráával. A­ Népszövetség című intézm­ény hallgatólagos beleegyezésével,­­1 né­zésével vetették sutba a kisebség jogainak* * * a respektálását Bele­por­ták, szöges bakancstalpakkal a el­szakított magyarság testébe, üké­be és vért, keserűséget fakasztttak. Ártatlan embereket kínoztak liláb­­a, serdilletlen gyerekeket agas­­tyánokat éheztettek, koplak­ítak, gyötörtek sötét börtöneik fésűkén.,, Megbénították a Felvidék gazasá­­gi életét, elvágták a Felvidék gaz­dasági ütőerét és erőszakos hi­tel fu­rájuk utcára került, magyar in­li­kasokat sodort az éhhalál or,ág­út­jár­a. Kihűlt kazánok, füstnénti kémények, elfelejtett magyar gyá­­rak, csődbejutott kereskedők, hú­zott rollak, keserűség, szomorág jelzi a csehek felvidéki honalátá­sát. Ez nem volt elegendő. Megamo­­rosodtak a saját hatalmuktól, ki­ontott magyar vér gőzétől miré­­szegültek és eszeveszett táncéban a csonka, ország magyarságát szé­tek csúfolni. A határon túlzó nyi­­latkozatokban, kijelentésekben gú­­nyos sértegetésekkel illették aria­­noni ország népét. Kémek leójá­val árasztották el Magyarorágot, hogy belelássanak a vesénk­ a szívünkbe, hogy mindent tudjak, hogy készülődhessenek, minta­mi kiszolgáltatva, piruló arccal de nyugodt öntudattal és önérzet' a. béke utján keressük Trianon 'ví­zióját Egyik ''kémüket, elérte a sor A magyar hatóságok kezére ken és erre a csehek azt a példátlan vá­­laszt adták, hogy leeresztett a határsorompót. Megszegték a vas­úti egyezményt és ezzel elism­éli, hogy a cseh állam azonositja ma­­gát megfizetett bérenceivel, kei­vel, akiket eddig még minde or­­szág kormányzata megtagadot Az etika parancsát is félrerúgt­a csehek, amikor retorziót léptek életbe elfogott kémükért. Belátták ugyan, hogy nem olt okuk ebből az egyszerű kémiás­­ból ekkora port verni, de a h­oza­­vonulás útját is a magyarság ér­zetének a megsértésévé akar egyengetni. Nem is lehet márosz­­szankodni, csak nevetni azon per­­sideriám, hogy bocsánatkéréskö­­veteltek a Pecha-ügyben és gun­­d­át. Magyarország kérjen isál­­natot, mert kémet fogott. Ily kö­­veteléssel még egyetlen ál­la nem mert előállni a történelem taniya szerint. És mialatt folynak a­ tárgysok Hidasnémeti likvidálására, aatt a cseh miniszterelnök lapja­­lig hihető, hogy a saját elha­társá­­ból, de feltehető, hogy a megélő helyről kapott sugalmazásra -zz a gondolatot veti fel, hogy. ..megé­lés tárgyává kell tenni, nem et­­ne-e meghosszabbítani a Karod­ban időző Apponyi Albert gr­an­­tózkodását legalább addig, az a magyar hatóságok nem vetkez­tetnék többé ártatlan polgárját és tisztviselőinket“. Hát a m­ai hatóságok nem veszélyeztetn ár­­tatlan tisztviselőket, csupán­­le­ket és spicliket, viszont Prágrai is meg fogják tudni, hogy a vol­­ságnak és a perfidériának van határa. Nyilvánvaló cseh aknamunka félrevezette az angol külügyi kormányt a trianoni magyar hadsereg ügyében Anglia bármikor kiürítheti a Rajna-vidéket London, július 16. Wedgewood képviselő azt kérdez­te a pénzügyi bizottsági ülés során az angol külügyminisztertől, hogy Anglia kötve van-e a rajnai kiürí­tés kérdésében Franciaország ma­gatartásához. Henderson válaszában azt felel­te, hogy Angliának teljesen szabad­keze van a rajnai megszálló angol csapatok kivonása ügyében.­­ Anglia csapatait bármely időben visszarendelheti. Wedgewood a továbbiak során azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy Anglia nem kerülhet-e olyan helyzetbe, hogy koncessziót kell tennie azért, hogy Franciaország jóváhagyását megnyerje akkor, amikor a Rajna-vidéket Anglia ki óhajtja üríteni. Henderson erre azt válaszolta, hogy nem szabad feltételezni, hogy az angol kormány a francia kor­mánnyal a rajnai kiürítés tekinte­tében üzleti összeköttetésben áll. Az alsóházban arra a kérdésre, hogy van- e a kormánynak tudo­mása arról, hogy Magyarországban visszaállították a katonai sorozás módszerét, Henderson ezt a választ adta: „ Nincs erre vonatkozólag érte­sülésem, de vanna­k egyes tünetek, amelyek szerint az önkéntes jelent­kezésre vonatkozó trianoni szerző­désben foglalt előírásokat és­­ren­delkezéseket nem tartják be teljes szigorúsággal. A felhozott szabály­talanságok, megvizsgálására azon­ban csak a Népszövetség jogosult. Henderson válaszának további fo­lyamán kijelentette, hozzájárul, hogy az ügyet a Népszövetség ta­nácsa elé terjesszék, ha ebben az ügyben megkapja azt az informá­ciót, amelyet az interpelláló meg­ígért.* Nem tudjuk hogy a kisántánt melyik állam, csak sejtjük, hogy Benes úr — informálta így az an­gol külügyi kormányt. ■ Tény az, hogy Trianon óta a mostani költ­ségvetési évig­ nem sikerült elérni a békeszerződésben biztosított ön­kéntes hadsereg létszámát. Csáky Károly honvédelmi miniszter költ­ségvetési expozéjában csak most je­lentette be, hogy végre elértük a közbiztonsági szolgálat szempont­jából feltétlenül szükséges trianoni létszámot. Tehát csak most, amikor, a gazdasági helyzet olyan nehéz, si­került önkéntes toborzással a megál­lapított létszámot elérni, mivel az iparosok és kereskedők és földmű­vesek, akik nem találnak elég da­rab kenyeret polgári pályájukon, a hadseregnél keresnek megélhetést. A hadsereg veszélyességéről a­ kül­földre nézve csak a cseh fantázia szülhet rémképeket A kormány fel­adata, hogy a MacDonald kormányt a valóság feltárásával a cseh pro­­pagandával szemben a tényeknek megfelelőleg informálja. (szerk.) Részleges tüntetősztrájk a budapesti vasgyárakban Állítólagos hírek szerint külföldön akart öntőmunkát végeztetni egy magyar gyár — ez idézte elő a sztrájkot Budapest, július 16. Szerdán reggel néhány budapesti és környéki vas- és gépgyár mun­kásai tüntető sztrájkba léptek. A sztrájknak az az előzménye, hogy a Ganz-Danubus vagongyár mun­kásai között kire terjedt, hogy a gyár nagyobb tömegű öntési mun­kát külföldi gyárba akart, küldeni. A sztrájk kitörése után azonnal tárgyalások indultak meg a mun­kássággal és a Ganz Villamossági gyárban még délelőtt megkezdték a munkát. Nagyon kívánatos volna, hogy a­ mozgalom a többi gyárban is bé­kés megegyezéssel mielőbb véget érjen. A sztrájkmozgalomról, a mun­kásság részéről Kabók Lajos or­szággyűlési képviselő, a vasas szak­­szervezet titkára a következőket mondotta: — Az öntödei munkásság Buda­pesten és a környékbeli gyárakban ma reggel beszüntette a munkát. Nyolcszázan állottak le, mert a Ganz-Danubius öntési munkáit, mintegy 22 vágón, 220 tonna meny­nyiségű öntvényt leubersdorfi gyár­telepén akarja elkészíttetni.­­ Miután itthon az öntők amúgy sin­csenek kellőképen foglalkoztatva, számos öntöde szünetel, a munka­­nélküliség ebben a szakmaiban igen nagy, ennek következtében kezdtek tiltakozósztrájkot a munkások, hogy az igazgatóság ne küldje ki a mun­kákat külföldre. Az érdekelt gyár igazgatósága egyébként már kilá­tásba is helyezte, hogy nem fog kül­földre kiküldeni munkákat és igy ez a tüntető sztrájk a mai napon véget is ér és holnap a vasöntö­dékben ismét megkezdődik a munka.. — A gyárakban egyébként min­denütt nyugtalanság uralkodik — folytatta Kabók­­ Lajos —, mert a munkaadók elzárkóznak a munkás­ság béremelési kérelmével szemben. A mai napon ennek következtében a Ganz Villamossági gyár egész munkássága beszüntette a munkát. Részleges sztrájk volt a Láng-gyár­ban és ma sztrájba lépett a Vul­kán-gyár munkássága is. Ennek a­­ gyárnak az üzemét teljesen meg­­ akarták szüntetni és ezért tegnap küldöttséget is vezettem Vass Józ­­­zsef népjóléti miniszter úrhoz. Ki-fejtettük előtte, hogy 55 éve áll fenn ez a vas és gépipari szer­számgyár, amely 250 főnyi mun­kást és tisztviselőt foglalkoztat. Ezek a munkások most mind utcára­­ kerülnének, tehát közel ezer lélek volna a legnagyobb nyomorúságnak kit­eV. Illetékes helyen a munkásság tüntető sztrájkjáról a következőket mondták a Reggeli Hírlap munka­társának: — Kósza hírek terjedtek el a munkásság körében és a munkás­ság, sajnos, hitelt adott ezeknek a híreknek és ahelyett, hogy a gyár vezetőségéhez, vagy a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületé­hez fordult volna, tüntető sztrájkba kezdett. Hogy ennek a tüntetősztrájknak mi volt a célja, arra egyelőre ma­gyarázat nincs. Az bizonyos, hogy a kósza hír megvalósítása a gyár­ban soha komolyan szóba nem ke­rült. Romániából a cenzúra miatt szerdán éjszaka nem jött hír Bukarest, július 10. A napokban leleplezett puccskí­sérlettel kapcsolatban folyó nyomo­zás az elmúlt éjszaka újabb szenzá­ciós eredménnyel járt és több letar­tóztatás történt. A késő éjjeli órák­ban megint letartóztattak két tisz­tet, akik ellen pozitív bizonyítékok Újabb letartóztatások a puccskísérlet miatt ország a legszigorúbb sajtó- és rá­dió-cenzúra bilincseibe van verve. Maniu gépfegyverekkel és bajonet­­tekkel uralja a helyzetet. A Daily Express szerint Bratia­­nut is azzal vádolják, hogy titok­ban­­részese az összeesküvésnek. A Cuvantul, amely állítólag ki­m­er­ültek fel arra,, kapcsolatokat tart fenn ,,­részt vettek Stojka ezredes fascista puccsának előkészítésében. Egyes külföldi lapoknak az a hí­resztelése, hogy a Maniu-kormány benyújtotta lemondását, nem felel meg a valóságnak. Tény, hogy a ré­­genstanács és Maniu között nézetel­térések merültek fel a közigazgatási reformjavaslat módosítása kérdé­sében. A Daily Mail szerint az egész a a Ká­roly herceg volt trónörökössel, legerélyesebben cáfolja azokat híreszteléseket, hogy a legutóbb leplezett fasiszta puccskísérlet Ká­roly herceg személyével is össze­függésben áll. Maniut szerdán este fogadta a ré­­genstanács. Erről azonban semmi hír sem jött Bukarestből. Úgy lát­szik, hogy a cenzúra lefog minden információt. Két japán falu pusztulása Az egyiket a földomlás eltemette, a másikat a földcsuszamlás a tengerbe sodorta Tokió, július 10. Kiusiu sziget déli sarkán Osim­ura nevű halászfalut egy földomlás el­temette. 30 ember vesztette életét, a sebesültek száma igen nagy. Ugyancsak tokiói jelentés szá­mol be arról, hogy egy földcsuszam­lás, amelyet a hosszú esőzés idézett elő, a tengerbe sodort egy halász­falut valamennyi házával és lako­sával. « » ♦ ♦ ♦ Elítéltek egy spanyol tábornokot Castor Irona tábornokot a legfel­sőbb haditörvényszék egy évi kato­nai börtönre ítélte, mert a valen­ciai eseményeik alkalmával nemi mutatott elég gondosságot.

Next