Reggeli Hirlap, 1929. október (38. évfolyam, 222-246. szám)
1929-10-01 / 222. szám
'---------- 2 . -::-::jr.gi és Diósgyőr-vasgyári lelkész, a református egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló első törvénycikk revíziójának kérdésével foglalkozott. Alaposan kidolgozott előterjesztésében rámutatott a törvénycikk több gyenge pontjára és azok megváltoztatására javaslatokat terjesztett elő. 4 Mdday-lclc javaslat ellen A közgyűlés ezután az országszerte nagy érdeklődést kiváltó, gróf Ráday Gedeon-féle határozati javaslattal foglalkozott, amelyet a lelkészválasztási törvényjavaslathoz nyújtott be. A határozati javaslat a következő: ..Képviselőjelöltséget lelkipásztor, segédlelkész, vallásoktató csakis az egyházkerületi elnökség engedélyével fogadhat el“. A zsinat véleményezés végett a gróf Ráday-féle indítványt az alsóborsodi ref. egyházmegyének is kiadta. Az indítvánnyal foglalkozó Kiss Albert lelkész kifejtette, hogy a tiszántúli egyházkerületben általában szembeszálljanak ezzel a javaslattal. Nagyon helyes van, hogy a politikai életet nem akarják összekeverni az egyház belügyeivel, de a református egyház csak örülhet, ha alkalmazottait országgyűlési képviselővé választják és ebből kifolyólag a református férfiak közéleti befolyásra tesznek szert. A közgyűlés végül határozati javaslatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy a gróf Ráday-féle zsinati indítvánnyal egyet nem ért, azt nem teszi magáévá és elutasítja. Nem tartja jogosultnak az egyház alkalmazásában levők képviselőjelöltségébe való beavatkozást és meg van győződve arról, hogyha a politikai választásból kifolyólag bármilyen visszaélés történne, a zsinati törvények annak mindenkor útját állnák. Több kisebb belső ügy elintézése után a közgyűlés elfogadta a Martin-telepi egyház jelentését, amely szerint 1600 aranykorona évi fizetéssel lelkészt keres. Majd tudomást vett a diósgyőri egyházközség jelentéséről, amely szerint a diósgyőri eddig a katolikus egyházzal közösen birtokolt temető tulajdonjogát a ténylegesen birtokolt terület fölött telekkönyvileg állapították meg. Ezután a Diósgyőr vasgyári templom építkezésére tértek át. Egy elképzelhetetlenüéteg a számla A Diósgyőrvasgyári templom építkezésénél ugyanis a költségvetésben megállapított összegen felül 19.602 pengő tulkiadás merült fel. Ajánt megállapították, a tulkiadást a Diósgyőr-Vasgyár által számított templomberendezési és tetőfedési számla hatalmas összege okozta. A számla, amelynek összege 73 ezer pengő, a tervező Balogh Lóránt építész szakvéleménye szerint is elképzelhetetlenül drága. Az építés idején a presbitérium a vasgyár teleptől árajánlatot nem kért, mert feltételezte, hogy a vasgyár, református lakosságának számára épülő templomhoz szükséges bérén,(Jezési anyagok, padok, ajtók, tetőlemez számításánál méltányos áraiért fog szabni. A közgyűlés a felterjesztés meghallgatása után határoat javaslatban hívta fel a ‘győr-vasgyári egyház presbite’* némát hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket a vasgyár vezetőségénél olyan irányban, hogy méltányossági szempontokból a számma összegét a normális és elfogadható ■mértékre redukálja le. Remélhető, honn a vasgyár vezetősége a szegény vasgyári református egyház anyagi képességeire való tekintettel nem fog elzárkózni a méltányos számlaleszállítás elől. Az egyházlátogatók és az egyházkerületi képviselők kiküldése után az alsóborsodi református egyházmegye közgyűlése fél 2 órakor véget ért. ^ ^ Összeállították az Ausztria elleni magyar válogatott csapatot Földesi János szövetségi kapitány összeállította a vasárnap Ausztria ellen induló válogatott csapatot a következőképen: Aknai - Mandl. Fogoly III. — Borsányi, Kalmár, Obecsi — Markos, Takács II., Avar, Hires, Titkos. Tartalék: Angyal, Hunyadi, Kompolti és Toldi. REGGELI HÍRLAP MIKSZÁTH FŐISPÁN BESZÉDE A BÚCSÚZÓ TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGHOZ ÉS FELHÍVÁSA A VÁROS KÖZÖNSÉGÉHEZ „Miskolc történelmi éráiban a város polgársága néma, tétova és szervezetlen“ . A szervezetlenségben csak az érdekek csoportjai állanak készen“... „Az érdekeknek el kell némulniok, amikor a város sorsáról, úgy lehet, erösre dönteni kell“ Miskolc, szeptember 30. Miskolc törvényhatósági bizottságának mai összetételében utolsó közgyűlésén Mikszáth Kálmán dr. főispán nagy beszédet intézett a búcsúzó bizottsághoz és rajta keresztül város közönségéhez. A főispán beszéde utakat jelöl meg a törvényhatóság újjáalakulása alkalmából és hibákra mutat rá, amelyek szerinte a polgárság szervezetlenségében jelentkeznek. A törvényhatósági bizottság nagy figyelemmel hallgatta a mindvégig érdekes vonalvezetésű beszédet. —" Ezzel a választással — kezdte a főispán — eleget tett utolsó kötelességének, amelyet az 1929 XXX. tc. még hatáskörébe utalt s helyét rövidesen átadja az uj törvényhatóságnak, amely az elkövetkezendő tiz esztendőben feltétlen ura lesz azoknak a súlyos problémáknak, amelyeknek mikénti megoldásától függ a város jövője, polgárainak boldogulása, vagy elhanyatlása. — Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Miskolc város közönsége megbocsáthatatlan tétovázással áll a nagy döntő jelentőségű nap előtt, amikor önsorsa felett, polgárai jóléte és virágzása felett döntenie kell. Ez a választás Miskolc városát egy súlyos gazdasági helyzet fokozottan terhes feladatai és a jövő fejlődés ragyogó perspektívái mesgyéjén éri. A városok fejlődésében a legnehezebb lépés az, amely a középvárostól a nagyvároshoz vezet. Ez előtt a lépés előtt áll Mis-kolc. — Ha ezt a lépést bölcs megfontolással, a város határtalan szeretetének mindenre kész áldozatkészsége jegyében fogja megtenni akkor átvezetheti polgárságát a jólét és virágzás partjaira. — De jaj, ha elhamarkodott jelszavak, ha kicsinyeskedő csoport érdekek vezetnék jövő utjain s a pártok és csoportok torzsalkodásaiban elejtené a sárba a haladás selyem lobogóját, akkor erre a városra a visszahanyatlás, polgáraira az elsaty nyúlás és elszegényedés várna. • Naggyá egy várost csak olyan polgárság tehet, amely jobban tudja szeretni városát, mint politikai érezésit, indulatait, szűkebb körének érdekeit. De elsemyvésztheti a legvirágzóbbnak indult várost is az a polgárság, amely falai közé engedi a politikai és világnézeti harcok magvetőit, mert ezek vetése nyomán nem kenyér terem, hanem konkoly. — Az elkövetkezendő tiz év, amelyre az uj törvényhatóság alakul, a magyar városok rohamosan megindult versenyében Miskolcot lemaradással, fenyegeti, ha nem tudja legértékesebb polgárait egyátfogó magasabb cél szolgálatában a békés polgári munka sorába állítani. — Miskolc történelmi óráiban a város polgársága néma, tétova és szervezetlen. A szervezetlenségben csak az érdekek csoportjai állanak készen, amelyek ha bármilyen tiszteletreméltóak is azok az érdekek, amelyeket képviselnek, végeredményben csak ballasztjai a közérdeknek, amelynek járását nehézkessé teszik. — Ezeknek az érdekeknek el kell némulniok akkor, amikor a város sorsáról nem az elkövetkező tíz évre, de úgy lehet, örökre dönteni kell. — És el kell néműli a politikai pártoknak is, mert itt nem a máról van szó, nem is a holnapról, hanean a jövő Nagy-Miskolcról, amelynek történetírói még arhívumoktól sem fogják tudni kiásni a mai politikai pártok szervezeteit, amikor ítéletet mondanak arról, hogy a város polgársága hogyan teljesítette sorsdöntő helyzetben a maga kötelességeit. — Aki a városát szereti, aki a városáért áldozatot hozni tud és akar, ha kell önmagával szemben is, pártok, csoportok, egyesek keressék a megértést és együttműködést, hogy a választások ne a meddő harcok jegyében, de a polgári békés munka jegyében folljanak le, ne az alkotásra alkalmas erők elfecsérlésében, hanem azoknak céltudatos összefoglalásában keressék a sikert a közös és a nagy célt szimbolizáló zászló alatt, amelyen a nagy és boldog Miskolc jelszava áll: nem azé a Nagymiskolcé, amelyet egy kedvező helyzet érdemetlenül adott polgárainak, hanem azé a Nagymiskolcé, amelyet polgárainak szeretete, egymás megbecsülése és erénye emelt azzá. Ezt a felhívásomat a város polgárságához nemcsak kötelességem hű felismerése, de a város iránt érzett nagy szeretetem sugallja és kérem a város polgárságát, hogy azt m megfontolás tárgyává tegye és biztosíthatom, hogy úgy én a magam szerény képességeivel, mint a polgármester úr a maga hivatott nagy képességeivel örömmel szolgáljuk a város polgárságának a kölcsönös megértésre, egymás megbecsülésére irányuló ilyen békés törekvéseit. |iE!B8^ga^^Saf-iW BdUMUNN— I NEUMAN ADOLF írta: Fodor Dezső Ezen az esztendőn a közéleti férfiak megérett vetésében bőségesen arat a halál. Most ismét egy nagy halott, érdekes, tehetséges, nem a korpuszával, de az egyéniségeivel kiemelkedő ember múlása. És amikor szomorúan látjuk a régi erősségek megdőlését, nem tudunk megnyugodni a végzetszerűségnek abban az egyébként felemelő filozófiájában, hogy egyszerre mindannyian kiégünk, mint az olajmccses, mindnyájan elmegyünk, akár pihenése helyéről a vándor, mert az elköltözöttek nyomában vajmi ritkán jönnek olyanok, akik velük a lélekben ír egyméretezésűek volnának. Neuman Adolfról, a közélet emberéről könnyű volna hangzatos és mégis őszinte nekrológot írni, amely érdemeit méltatva sirkantja fölött a hála, kegyelet és elismerés nehéz selyem szemfedőjétborítaná emlékezetére. Hiszen csak el kellene mondani, hogy mily okos rés szerény volt a törvényhatóságban, mily zseniális, reális, de sohasem rideg a bankigazgatói szobában, terveket és koncepciókat adó a kereskedőik és iparosok fórumain, mecénás , és előrehaladó a kulturális és szoiciális gondoskodásban, megfontolt, de az idők szavát értő és egyenes a politikában, alázatosan hivő az egyházában. Bár méltóságos és díszes volna a szép és csengő szavak áradata, de úgy érezzük mégis kevés lenne az igazsághoz, a tettekhez, amiket életében véghezvitt, mert ezek a tettek olyanok, hogy a halál után is bevilágítanak az ő életét követő életeikbe Ezekből a tettekből, amik már múlttá váltak, a jelen okulhat és sokat tanulhat. A self macelman kiemelkedő példája a Neuman Adolf ragyogó pályafutása. A szürke kis kezdettől a sokfelé ágazó vezért pozícióig merészen és diadalmasan ível fel az út. Nem volt segítségére sem a születés, sem a gazdagság. Mindent a maga erejéből ért el. Bámulatos sikerének titka az istenadta tehetségen túl a munka szeretete, a pillanatra sem nyugovó aktivitás, a szorgalomnak és a szívósságnak valóságos heroizmusa volt. Az energiának, amelyet mindig nagy párok tápláltak, ilyen magas lobogását nem fojthatták el sem az emberek, sem az idők, sem a betegség, amely hosszan küzdve nagy erejével, csak fájdalmas és rettenetes harcban tudta maga alá gyűrni. Csodálatos, de inkább természetes, hogy Nagy amagyarorSzágot, az ország gazdaságát, hatalmát és kultúráját kevés kivétellel csupa ilyen önerejéből való férfi tette azzá, amivé lett. Nézzük a nagy nyugati demokráciákat, a német, a francia, az angol sorsot, vagy akár Amerikát, mindenütt és a legtöbb polcon egyszerű emberek, akikből a talentum és a dolgozás laza hadvezéreket, tudósokat, művészeket, államférfiakat, finánckapacitásokat, trösztök és kartelek vezetőit, de, akik ezeknél még fontosabbak, sok nagyon művelt, nagyon becsületes, nagyon szorgalmas nagy polgárt nevelt. A nagy polgárok közé, azok sorába tartozott Neuman Adolf, akikmunkájukká építették Nagyimagyarországot és akikre a szegény Csonkamagyarországnak sokszorosan inkább van szüksége, mint a régi dicsőséges korszakoknak. Ezért mondtuk, hogy a díszes éselőkelő temetéssel nem múlik el az ő munkás és alkotással teljes életének hatása. Márványnál maradandóbb, ércnél időállóbb talapzatra áll példájának világító szobra, ez a senki által le nem dönthető, össze nem törhető monumentum. És a példa néma szobra beszél, megmerevedett szivéből melegstég árad, agyából, amelyben a gondolatok motorja megállt, intelem árad, legyetek jó és hűséges polgárok, tiszta szándéknak és becsületes törekvésnek, ne hánytorgassátok gyűlölködve embertársaitokban azt, amit a Gondviselés adottsága nekik hitben és osztályban tisztelni és szolgálni páran,esői, de legyetek egyenlők a több szívért, több tudásért, nagyobb darab kenyérért, a mindnyájatok boldogabb jövőjéért való versenygésben. Mert ez az út,a hit és világosság ösvénye és a közös nagy önfeláldozás dönti meg Trianont, így beszél a néma szobor és a Nauman Adolfot követő generációk el fogják ismerni, hogy igazat beszélt. Ez Neumann Adolf ravatalának a legszebb pompája, életének legigazabb elismerése és kritikája. — Felhívás a kereskedőkhöz! Választmányunk mai gyászülésén szeretett elnökünk végtisztessége alkalmából a következőképpen intézkedett: Testületünk saját halottjának tekinti hóthársi Neuman Adolfot. Felhívjuk kartársainkat, hogy október hó 1-én, kedden déli fél egy órakor a Tiszai-pályaudvaron csatlakoznak ahhoz a küldöttséghez, amelyek nagy halottunkat Füzesabonyban fogadja és kiséri onnan Fél öt órakor kisérjük be a Gömöripályaudvarról és kérjük kartársainkat, hogy ott minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Kiküldött gyászjelentésünket kirakataikban szíveskedjenek megfelelő formában elhelyezni. A temetés napján délután fél 4 órától 4-ig az üzleteket kegyeletes gyászunk külső megnyilvánulása végett lezárjuk, redőnyeinket lehúzzuk. Koszorúk mellőzését kérjük, megváltás címén testületünk jótékony alapja javára kérjük kartársaink adakozását. A Miskolci Kereskedelmi Testület elnöksége. M * kedden utoljára aPGLLO Telefon 11 —K. Színésznő vagy feleség Főszereplő : Viola Dann. TA1FA67V Ál MA]/1 Himnusz a szerelemről 7 felvonásban AA%ai3£lX Főszereplő : Palsy Ruth Miller 1929. X. 1. Felhívás! A Budapesti Székesfőváros Ételimisszerüzeme nagyobb mennyiségű hüvelyes főzelékféléket, babot, Viktória borsót, lencsét, továbbá diótés mákot óhajt közvetlenül nagyobb termelőktől beszerezni. Kérjük tehát, szíveskedjenek a gazdák sürgősen közölni a Mezőgazdasági Kamarával, hogy a fenti terményekből mennyi eladó áll rendelkezésükre.