Reggeli Hirlap, 1929. december (38. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
folyó nagy harcban, amely ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fronton dúl, — a mezőgazdaság maradt alul. A falu népe a csatavesztés. Mi ennek az oka — joggal kérdezi a gazdatársadalom. Miért van az, hogy agrár Magyarországon a gazda elvérzik és hogy ma márnem érdemes az ekét beakasztani a földbe. A falu népe látástul vakulásig dolgozik, szenvedi télnek havát, nyárnak hevét és a hasznot mégis a bankok fölözik le. Az ipar és a kereskedelem mostohatestvérként áll szemben az agrártársadalommal. Ennek tetejébe a kartellek nyomorítják a falu népét. Egy méter mázsa búza termelési költsége 18 pengőre rúg és egy métermázsa búza értékesítési ára 12 pengőt tesz ki. Ez az arány vonul végig a mezőgazdasági termelés egész vonalán. A gazda 7 pengőt kap egy birkáért és 15 pengőt fizet azért a báránybőrsapkáért, amelyből háromtelik ki a hét pengős birka bőréből. A cukorrépa értékesítése körül hasonló az arány. (Helyben vagyunk! kiáltják kórusban.) Egy méter mázsa cukorért — répáiban — 2.80 pengőt kap a gazda és 20.80 pengőt fizet. Huszonnégy fillérért kapja annak az ócskavasnak kilóját, amelyet tőle két fillérért vásárolnak. Szólt a pulykakartellről és arról a különös lóvásárlási esetről, amelynek kapcsán Farkas Géza királyi kamarás, országgyűlési képviselő leplezte le, hogy a görög lóvásárlók a gazdaközönség megkerülésével szedték össze a lovakéit.• A kormány hű emberei vagyunk — folytatta —, de egyenlőséget kívánunk és szabad levegőt. „A Az állami támogatás majdnem egyenlő kárt okozott a fagykárral“... A továbbiak során Körömy Gábor kisgazda beszélt a vidéken dúló gabonauzsoráról és arról, hogy az állami támogatás a különböző hitelek formájában majdnem egyenlő kárt okozott a gazdáknak a fagykárral. Negyven-negyvenöt százalékos búza uzsorakölcsönöket kötnek a magyar vidéken. Megint mások akarnak aratni a magyar rónákon. A gazda vállaira rakott teher nem fokozható tovább. A nagy kötelezettségek kikezdték a falusi nép vagyonát. Kölcsönből fizeti az adóját és jószága árából teljesíti közszolgáltatási kötelezettségét. Megint Tantó János református lelkész emelkedett szólásra. Az adózási bajokról, a vámrendszer hibáiról és a vasúti tarifáról beszélt. A mai adó a réginek két -és félszerese. Adózási zónák megállapítását kívánja a gazdaközönség. Folytatólag Waldbott báró ékelődött bele a felszólalók csoportjába. Arról informálta a nagygyűlést, hogy a földművelésügyi kormány a nagyobb vidéki gócpontokon áruközraktárak létesítését tervezi. A gazdaközönség a terv mielőbb való megvalósítását kéri. a tiszavidéki acélos búza tragédiája Folyton idegesebb hangulatban és növekedő érdeklődés mellett folyt a gyűlés, amelynek Czagány László kisgazda volt a következő előadója. A tiszavidéki acélos búza tragédiájára mutatott rá. — Mint fajunk letéteményesei, — mondotta, — kérdezzük a kormányt: mit csináljunk, mihez fogjunk. Adjon munkát a kérges tenyereknek és segítséget a gazdáknak. Kása Szabó László református lelkész a közmunkák megindítását sürgette, mert ha ez be nem következik, Csonkamagyarország megbetegedett oroszlánja: a kisgazdatársadalom végkép elmerül. Rácz Sándor kisgazda téliruha és lábbeli akciót kívánt a lerongyolódott törpebirtokosság és a munka nélkül álló földmunkásság részére. „A falu — a nemzet“ Harcias beszéd következett ezután. Füzesséry Károly piepános jelentkezett szólásra Lássa meg a kormány, — kezdte, — hogy Magyarországon megélnek a bankok az iparosok és a kereskedők és pusztulnak a gazdák. Hét és félmillió magyarból hatmillió falun él. A falu adja a kenyeret, a húst, mindent a falu nyújt, minden és mindenki szolgálja tehát a falut, mert a falu a nemzet. A falu nem akar Kanadába vándorolni, itthon akar maradni. Olvadjon tehát a nemzet minden rétege a falusi nép lelkületébe és ne a bankérdekek legyenek az elsők, hanem minden kérdés tengelyében a falu szempontjai kerüljenek. „Lépjünk mi is kartellbe“ Forgács Miklós volt nemzetgyűlési képviselő, kisgazda mutatott rá ezután a bajokra. — Kátyúba jutott az ország szekere — mondotta. — Pedig országos érdek a falu megmentése. Mi egyenlőséget akarunk, de nem azt az egyenlőséget, amiben most élünk, amikor mindenki koldus. A kartelek nyomorítanak bennünket, lépjünk mi is kartelbe. Alakítsuk meg a gazdaköröket, de egyben kérjük, hogy a kormány ne akadályozza azok életrehívását, amint akadályozza éveken keresztül. Még mindig vannak olyan kérelmeink a belügyminisztériumban, amelyeket évek óta nem intéznek el. A gazdakörökre szükség van a falusi nép felvilágosítására. Újságra nincs pénzünk, legalább a gazdakörökben informáljuk egymást a világ folyásáról- Senkinek sem akarunk ártani, de mégis kérjük a kormányt, ne feledje el, hogy a falu népe áldozatot hozott a világháborúban, a kommün alatt, a kommün után és még mindig nincs annyira rendben az ország szénája, hogy további áldozatára nem volna szükség Tegyék tehát alkalmassá és erőssé az áldozatok meghozására. „Titkos választójogot kérünk“ Újból kisgazda állott az előadói pódiumra: Németh András. — Várjuk a megváltót, — mondotta, — aki megment bennünket a megpróbáltatásoktól. Mi, gazdák télen ázunk, fázunk, nyáron égünk és mégis azokra nagyobb gondot fordítanak, akik nyáron hűvösben, télen melegben élik napjaikat. — Szabadságot akarunk és titkos választójogot kérünk, hogy szabadon megnyilatkozhas sunk■ Németh József kisgazda beszélt ezután, majd Illésházy Endre gazdasági tanácsos reflektált a felszólalásokra és nagy meglepetés mellett közölte, hogy éveken keresztül a kormány és a megelőző kormányok nem engedélyezték új gazdakörök létesítését. Remélhetően azonban a belügyminisztériumban most már új szellem lett úrrá és így a gazdák számíthatnak a gazdakörök megalakításával kapcsolatos kérelmek liberálisabb elintézésére. mit kíván a gazdatársadalom? Ilyen előzmények után terjesztette elő Tantó János tiszaluci református lelkész az elnök határozati javaslatát, amelyet a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. A javaslat értelmében a zemplénmegyei gazdák arra kérik a kormányt, hogy az évek óta tartó súlyos helyzet következtében eladósodott agrártársadalom érdekében törvényhozás útján intézkedjék a bankhitelek meghosszabbítása iránt, mert másképpen a föld kicsúszik a gazdák kezéből. Vezessen be erélyes ellenőrzést a pénzintézetekkel szemben, mert a mai magas kamatterhet semmiféle üzemág nem bírja ki és az az egész világon példátlan. A kartellek megrendszabályozásával és a külföldi olcsó iparcikkek■ nek mezőgazdasági termékekért cserébe való behozatalával hozza olyan árviszonyba az ipari és mezőgazdasági termékeket egymással, mint az Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban fellelhető. Ellenkező esetben a mai iparvédő politika megöli a mezőgazdaságot, lerongyosítja a mezőgazdasági munkásokat és még azoknak az iparcikkeknek az élvezetéből is kizárja a földművesosztályt, amely iparcikkeknek a nyersanyagát ő maga termeli- így például a gyapjú, a vászon, a ruházati cikkek, lábbeli áruk, cukor, sör, péksütemény, szalámi, vaj, azok a cikkek, amelyek a falun ma már ismeretlenek. Szomorú, hogy a sörárpa, a répa a falun terem, a sertést falun hizlalják és a falusi ember csak hírből ismeri, hogy mi az a sör, cukor és szalámi. A gyűlés kéri a kormányt, hogy az adózás, vámkezelés és a vasúti tarifák rendszerét módosítsa a mezőgazdaság javára, mert amíg a termelési költségek a régi alapon mozognak, az értékesítési árak 50 százalékot estek. Míg a mezőgazdasági termények árát alacsonyan tartja a világpiaci ár, addig háromszoros árt ér el a nagyipar. A gazdatársadalom erélyes intézkedést sürget a vidéken elterjedt gabonauzsora üldözésére és büntetésére, jelölje meg továbbá a kormány a saját zsírjában megfulló mezőgazdaság érdekében azokat az ipari és kereskedelmi tárgyú mezőgazdasági termékeket, amelyeknek itthon, vagy a külföldön piacot tud teremteni. Az eladósodott törpebirtokosok és a munkanélküliség előtt álló földmunkásság téli munka alkalmáról gondoskodjék és valamely hazai gyárvállalat útján tegye lehetővé olcsó árban a lerongyolódott mezőgazdasági,munkásság téliruhával és lábbelivel való ellátását. Végül a gyűlés tiltakozik a vásárjogok korlátozása ellen, egyben határozatát küldöttségileg a kormány elé juttatja és kívánságainak megvalósítása érdekében az ország valamennyi vármegyéjének gazdasági egyesületét megkeresi azzal a céllal, hogy a végpusztulás előtt álló magyar mezőgazdasági élet megmentésére irányuló mozgalmat kiterjessze az egyetemes magar társadalom és gazdasági élet érdekében. Ezután a nagygyűlés véget ért és azt közebéd követte. — A kiadóhivatal hire. Felhívjuk előfizetőinket, hogy csak a kiadóhivatal által kiadott nyugták ellenében fizetett előfizetési összegekért vállal felelősséget a Reggeli Hírlap kiadóhivatala. •ekkora ellenérzésig h“ 'KCxLCD'bjCLH- mé-Q ■iXXS'&tpL c^cM.LottaL! * Szeretnénk, ha Ön is egy világmárkás éti TELEF rádióberendezés boldog tulajdonosa lenne és fogalmat nyerne arról, hogy 1929-ben Telefunken mit nevez rádióvételnek. Ebből a célból a 3-csöves „Telefunken 10“ készülékünket csövekkel (2 drb. RE 054, 1 drb. RE 124) és a közkedvelt „L 66S“ bónusz-hangszóróval együtt 131*70 P helyett 1OOP áron bocsájtjuk rendelkezésére. Hangsúlyozzuk, hogy a készülék külföldi állomások hangszóróvételére is alkalmas. Kérjük, nézze és hallgassa meg kereskedőjénél berendezésünket. A többit a készülékre bízzuk. Beszél az magáért! TELEF a vezető világmárka REGGELI HÍRLAP APOLLO Ma vasárnap utoljára Váratlan vendég Clive MOZI RIPORTER Telefon 11-1. Broock és Evelyn Bent Vígjáték 8 felv. Főszereplők: LUKÁCS PÁL és BEBE DÁNIEL Hétfőn! Premier! Hétfői Premier! Hétfőn! PREMIER ÁBRIS RÓZSÁJA PREMIER Hétfőn ! Világsiker ! Hétfőn! Ma: URÁNIA. Végzet Ivan Mosjoukin, Brigitte Helm, Dita Parlo : Manulescu a szélhámosok királyának története 10 felvonásban.és asszony Hétfőtől: Gerda Maurus és Gustav Fröhlich UFA-attrakciója: HAZAÁRULÓ (Szivek harca) Regény 8 felv. és AZ UTOLSÓ ROUND. Izgalmas sporttörténet 10 felv. 1929. XII. 1. ECKER JÓZSEF és PIEDL KORNÉL ÍMOI FODRÁSZOK Tartós hajhullámosítás Budapest, IV., Párisi u. 2. sz. Telefon: Ant. 872-08, natoatoSXek68 N