Reggeli Hirlap, 1930. október (39. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
Miskolc, XXXIX. évi 222. Ara 16 fillér Szerda, 1930 október 1 Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Hunyadi-utes 2. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN TM Előfizetési év: negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Kdóhivatali telefon:99 - Éjjel: 5*5 Éjszakai ülés Régóta nem volt olyan fontos a város életében a költségvetés, mrint most amikor a törvényhatóságnak előreláthatólag nehéz esztendőre, az 1930—31. költségvetési évre kell elkészíteni a kiadás ésbevétel mérlegének reális és kiegyensúlyozott számadatait. Nem könnyű rá a feladat és a megoldási nehézségeken kívül rendkívül súlyos felelősséget rejt magában. A megyei társtörvényhatóság egy nappal előbb lezajlott közgyűlésén állapította meg az alispán, hogy rendkívüli időket élünk és hogy a vármegye egész területén az általános elszegényedés, nyomor és eladósodás tünetei mutatkoznak. Az a rendkívül súlyos krízis, amely a három közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyének főtermelési ágában, a mezőgazdaságban olyan súlyos kihatásokat mutat, s évek óta éreztetik hatásukat a megyei székhely, Felsőmagyarország kereskedelmi és ipari életének gócpontjában, Miskolcon is. A munkanélküliség, jól megalapozottnak hitt cégek és vállalatok egymásután bekövetkező fizetésképtelensége és főképpen pedig az általános gazdasági helyzetből eredő bizonytalanság Miskolcra is. Ilyen körülmények között a város költségvetése nem tükrözhetett vissza túlságosanbiztató képet Miskolc helyzetéről. Nem kell bővebben magyaráznunk, hiszen mindenki tudja, hogy lassan-lassan milyen mértékben apadtak el a város erőforrásai. Tudjuk, hogy a munkátlanság, valamint egyes nagyobb üzemek részleges, vagy ideiglenes beszüntetése, sőt itt-ott teljes megszűnése és felszámolása milyen jövedelemforrásoktól fosztották meg a várost. A megcsappant erőforrások következtében világos és félreismerhetetlen kötelessége volt a város vezetőségének, hogy a költségvetését szigorúan a való helyzetre alapozva, a legkomolyabb takarékosság elvére építse fel. A közgyűlés szónokai különböző szempontok szerint bírálták és boncolgatták az elébük terjesztett költségvetéstervezetet. Itt-ott, egészen természetes, hogy érvényesültek pártszempontok is, mint ahogyan egy olyan nagy testületben, amilyen a város törvényhatósága, kell is, hogy érvényesüljenek a pártszempontok. Nagyjából azonban már most meg lehet állapítani, hiszen amidőn ezeket a sorokat írjuk, a közgyűlés vitája még javában folyik, hogy az általános vita a higgadt megfontoltság jegyében folyt le és a városatyák éppen a feladat komolyságától inspirálva alapos meditáció után s lelkiismeretesen készültek fel kritikájukra."« ezekből a kritikákból levonhatjuk azt a végsőkövetkeztetést, hogy talán egy-két kivétellel minden szónok megegyezett abban, hogy az ezéviköltségvetéstervezeten ténylegesen a szigorú takarékosság vezérfonala húzódik végig. Évtizedekre visszamenően nem volt példa arra, hogy a város éjszaka is folytassa a költségvetési vitát. Ez a széles mederben hömpölygő és a legnagyobb alapossággal előkészített beható tárgyalás mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy a város közönségét megnyugtassa arról, miszerint úgy a város vezetősége, mint a törvényhatóság egészen komolyan fogja fel feladatát és minden eszközzel azon igyekszik, hogy az önhibáján kívül súlyos helyzetbe került Miskolc városát a válságok kátyújából a fejlődés és az előrehaladás sima útjára segítse. de egyúttal élénk bizonyságul szolgál felfelé, az államhatalom felé is, amely a nyíltan felfektetett tételekből megállapíthatja, hogy ez a város méltó a segítségre, amelyet az elhangzott ígéretek szerint is minél sürgősebben kell megadni. IZGALMAS ÉJSZAKAI KÖZGYŰLÉSI VITA A VÁROSHÁZÁN Délután 3 órától éjfél után 2 óráig tartott a fűtött hangulatú költségvetési vita Rengeteg szónok vonult fel, de csak az általános résszel végeztek Éjfél után a polgármester még válaszolt a felszólalásokra Miskolc, szeptembert Kedd délután kezdődött meg a városnál az 1931. évi költségvetési vita. Mikszáth Kálmán dr. főispán délután fél 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést, amelyen nagyhatású beszédet mondott Vass József érdemeiről, amelyet lapunk más helyén közlünk, majd néhány bejelentés után megkezdődött a közgyűlési napirend tárgyalása. Peiker Béla főszámvevő a közgyűlés engedélye folytán ez alkalommal nem terjeszkedett ki a bizottsági tagok által ismert költségelőirányzati adatokra, hanem csupán előterjesztést tett abban az irányban, hogy a törvényhatósági közgyűlés a kereseti adót 5, a községi pótadót 50 százalékban állapítsa meg. A polgármester pénzügyi expozéja Ezt követte Hodobay Sándor dr. polgármester nagyszabású pénzügyi expozéja, amelyben minden részletre kiterjedő módon a törvényhatósági bizottság elé tárta azokat a kiemelkedő szempontokat, amelyek a költségelőirányzat összeállításánál érvényesültek. Visszapillantást vetett a békeévek költségvetésére. Tizennyolc esztendő leforgása alatt Miskolc város költségvetésének kiadási tételei 150 százalékkal, bevételi tételei 123 százalékkal emelkedtek. Az általános igazgatási kiadás 1 évvel ezelőtt 36,2 százalékot tett ki, majd 33,2 százalék. — Azzal vádolták a város vezetőségét — folytatta a polgármester —, hogy mesterségesen dagasztotta a költségvetést és ezzel kapcsolatban minduntalan felhívták figyelmét a takarékossági elv érvényesítésére. Senki ne higgje, hogy a város vezetősége tervszerűen emelte a költségvetési tételeket. Az élet hozta ezt magával. A város vezetéségenem játszhatott szembekötősdit az élettel, amely újabb és újabb követelmények elé állította az autonómiát. 1913-ban 40 ezer aranykoronát költött Miskolc város közegészségügyi célokra, ma 210 ezer pengőt. Más téren is körülbelül ily arányú az eltolódás. Senki sem állíthatja azt, hogy a város 1930-ban is megmaradhatott volna az 1913. évi kereteik között és hogy 1931-ben is ott folytathatná, ahol 1913-ban elhagyta. Egy tétel mutat csupán nagy eltolódást: ez a hitelügy. Ezt viszont a kamatdifferencia okozza. A továbbiak során arra mutatott rá a polgármester, hogy mi van és mi nincs benne az 1931. évi költségvetésben. A kérdés kapcsán elfogadta a polgármester Lichtenstein Lászlónak azt a megállapítását, hogy a költségvetés csak egy keret, felhatalmazás, amelyet tartalommal a város vezetőségének kell megtöltenie. Nincs benne a költségvetésben a nagyon szükséges és minden réteg részéről megkívánt beruházás. Ennél a pontnál egész sereg más városköltségvetésével hasonlította össze a polgármester Miskolc költségelőirányzatát, majd megjegyezte, hogyha az 1931. évi költségvetésbe beillesztette volna a városnak lttOO.OOO pengőre rugó függő kölcsönének a kamatát, akkor ennek az összegnek a fedezése 18 százalékos pótadóemelést tett volna szükségessé. Bejelentette, hogy a maga részéről nem ragaszkodik a városi gazdaság házikezelésben tartásához. Ezt a polgármesteri bejelentést nagy éljenzéssel és helyesléssel fogadta a törvényhatósági bizottság. Majd a városi bevételek emelésének a szükségességére terjeszkedett ki. Ebből a célból foglalkozik a telekértékadó és a házbérfillérek bevezetésével. Reá kell irányítani Miskolc bajaira a kormány ügyeimét Általános figyelem mellett ezután a munkanélküliség problémájáról szólt a polgármester. Ezt a kérdést, bármennyire is világjelenség, a helyi szempontok mérlegelésével kell rendezni. Munkaalkalmakat kell teremteni. Ebben az ügyben Mikszáth főispánnal együtt tárgyalt a belügyi ankéten. A város által végrehajtható munkálatokra 350 ezer pengőre van szükség. Ebből a Korona-szálló épületének a befejezésére 180 ezer pengő szükséges. Ezt a munkát azért tartja fontosnak, mert a rossz időben télen, is elvégezhető. A 350 ezer pengőt kölcsön formájában kívánja a város megszerezni. Péntek délelőttre összehívta a miskolci pénzintézetek vezetőit, akik remélhetően megértően fogják fogadni a város kérését annál inkább, mert Miskolc még minden természetű fizetési kötelezettségének elegett tett. Arra kérte a pénzintézetek vezetőit, hogy értsék meg az idők szavát. Rónai Sándor: Nyúljanak a kaszszába! Hodobay polgármester: Az adóösszeírásokat is munkanélküli szellemi munkásokkal végezteti el, negyven embert alkalmaz, 3 pengős napidíj mellett. Azzal folytatta, hogy rá kell terelni a kormány figyelmét Miskolcra. Ezt Mikszáth főispán meg is tette, most is megteszi, amiért neki köszönetét tolmácsolja. Amíg más városok százezreket, sőt milliókat kaptak a kormánytól, addig Miskolc alig kapott valamit. A főispán érdeme az, hogy a kormány figyelme most Miskolcra is ráirányult. A főispán intervenciójának és többszörös együttes közbenjárásuknak az eredménye az, hogy 1931-ben megépül a reáliskola, a rendőrpalota és 1932-ben a postapalota. A tisztviselői lakás akció is jó úton van. Hatvankét miskolci lakásigénylést elfogadtak, a döntés szempontjából függőben maradt négy lakásigénylés ügyében is, mivel magántisztviselőkről van szó, rövidesen megtörténik a döntés. Kétszáz családi ház megépítésére van remény. Arra a kérdésre, hogy a költségelőirányzat reális-e, vagy irreális, a polgármester szerint az a válasz, hogy: reális is, meg irreális is. Egy azonban bizonyos, hogy a takarékosság elve érvényesül benne. Nagyszabású expozéját a polgármester azzal a kéréssel fejezte be, hogy a törvényhatósági bizottság támogassa a város vezetőségét mai nehéz helyzetében és a bemutatott költségelőirányzatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául fogadja el. A törvényhatósági bizottság tagjai az expozé befejezése után meleg ovációban részesítették a polgármestert. A város határozza el... Az expozé nyomán megindult költségvetési vita első szónoka Halmos Géza dr. volt, aki annak hangsúlyozásával kezdte beszédét, hogy ő nem pártszempontból bírálja a költségvetést, hanem az egyetemes közérdek nézőpontjából. Bizony Ákos és Lichtenstein József emléke van előtte, akik bár az országos politikában külön utakon jártak, de a városi érdekben egyek voltaik a közérdek szolgálatában és a városi ügyek fokozott ellenőrzésének, valamint a takarékosság megkívánásában. A maga részéről sokalja az igazgatási költségeket, azonban ha már nem tud, adni a város tisztviselőinek magasabb fizetést, viszont elvenni sem szabad tőlük, ezzel szemben felhívja a polgármestert, hogy a városi közigazgatásnál vezesse be a nyolcórás munkanapot éppen a megtakarítások érdekében. A hitelügyi kiadásokat csak konverzió csökkentheti. Fokozott közegészségügyi kultúrát sürget és egy nagy kölcsön folyósítása esetén elsősorban a Danyi és a Kallószer megszüntetését tartja fontosnak. A szomorú múlt alapján fo■kezott szociális alkotásokra van szükség. Ezután az inkompatibilitási elv érvényesülését sürgette. Annak, akinek a várossal szemben üzleti nexusa van, nincs helye a törvényhatósági bizottságban. Minden vonalon érvényesülnie kell a közéleti tisztaságnak. Ebből a szempontból a főispán és a polgármester személyét garanciának látja. Szükségesnek látja a szegénykataszter mielőbbi elkészítését és azt, hogy a nőegyletek fogjanak össze a segélyezési akciók megindítására. — Kifejtette azt az álláspontját, hogy a közüzemek a várost illetik. — Már most szükségesnek tartja a megfelelő lépéseket a gázgyár átvételére. _ Sürgős kimutatást kér a peres ügyek állásáról. Bizalommal van a polgármester iránt, akit idegenben is dicsérnek. A költségelőirányzatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta és utána indítványt terjesztett elő arra nézve, hogy a város határozza el a tejüzem megszüntetését, a tagbirtoknak nyilvános árlejtés útján való bérbeadását és a takarékosság szempontjából mondja ki, hogy a megüresedő állások nyugdíjjogosultsággal nem tölthetők be. " Elkerülhetetlen az msérőadó bevezetése Vitéz Görgey László dr. szerint az 1931. évi költségvetés rendkívüli viszonyok között jött létre. Miután általános észrevételeit megtette, arra mutatott rá, hogy voltaképpen a Speyer-kölcsönök hozták nehéz helyzetbe a városokat, amelyekre ezt a drága kölcsönt ráoktrojálták. Emellett egyéb körülmények is megnehezítették a városi háztartások helyzetét. Mindezeket figyelembe kell venni a költségelőirányzat bírálásánál. Szembetűnőenmagasnak látja a hitelügyi kiadásokat, amelyeket azonban nem lehet csökkenteni. Kívánatosnak látja az insegadó bevezetését, amely elkerülhetetlen, mert Miskolc polgárságának erkölcsi