Reggeli Hirlap, 1930. december (39. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-02 / 274. szám

Miskolc, XXXIX. évf. 274. Ára 16 fillér Kedd, 1930 december 2. R­eggeli Hírlap Szerkentetés és kiadóhivatali Miskolc, Hunyadi­ utca 2. Előfizetési árt negyedévre 8, egy hónapra 3 pangó. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon t 498 és 616 Ki­adóhivatali telefon t 299­­ Éjjel: 565 Elkerülhetetlen... Rákosi Jenőnek, a nagy magyar publicistának bronzszobrát leplez­ték le vasárnap Budapesten. Szép ünnepség volt. A magyar újságíró­­t­árs­aid­alom halhatatlan emlékű ve­zérének emléke előtt gyújtott lán­got az ország és a szobor talapzata alatt elhangzott beszédek azt bizo­nyítják, hogy Rákosi Jenő eszméi megérettek és a szívekben bő ter­mést hoztak. Rákosi Jenő, aki negy­venmilliós magyar nemzetről álmo­dozott még akkor, amikor bold­og Nagymagyarországnak határai sér­tetlenek voltak, Trianon után leg­lángolóbb harcosa lett a feltáma­dásnak. Meghatva álljunk meg e szobor előtt, amely híven testesíti meg az elhunyt nagy magyar publicista emléket. Visszagondolunk azokra az időkre, amikor pusztán írói tollá­nak roppant erejével küzdött és harcolt, sokszor olyan időkben is, amikor legtöbben a hallgatást vél­ték opportunusnak. Nyolcvan esz­tendőn felüli korával legifjabb volt valamennyiünk között és szellemi erejének tündöklő ragyogása vilá­gította előttünk az utat, amely a messzi jövőbe vezet, ha követni tud­juk az általa megjelölt irányt. Új­ságíró volt Rákosi Jenő a szó leg­nemesebb értelmében, aki hivatását szentnek tekintette és úgy­­képzel­te, hogy hivatásának teljesítése messze több, mint mesterség. Úgy vélte és úgy gyakorolta hivatását, mint a hivő pap. Rákosi Jenő nevének varázs­köve túlnőtt az ország határain és ő volt az, aki a legmelegebb baráti kap­csolatba tudta hozni lord Rother­­meret Magyarországgal és az or­szág ügyének kiszámíthatatlan hasznokat hajtott ezzel a tényével is. Ő volt az, aki ennek a barátság­nak a megpecsételése érdekében megszegte azt a régi fogadalmát, hogy mindaddig nem lépi át az or­szághatárokat, amíg azok helyreál­lítva nem lesznek. Nagy áldozatot hozott, de áldozatának meg is volt az ered­nénye. Lord Rothermere, a magyarság legjobb barátja an­nak a szobornak a felállításával adott kifejezést Rákosi Jenő zseni­je iránti elismerésnek, amelyet va­sárnap lepleztek le. A lord képviseletében a Daily Mail főszerkesztője, Ward Price tolmácsolta Rothermere üzenetét, gondolatait és üdvözletét. — Elke­rülhetetlen a revízió — mondotta —, elkerülhetetlen, mert ennek az or­szágnak feltámadása isteni rendel­tetés. Az a hűvös és józan angol újságíró, aki legfőbb gazdájának érzelmeit és gondolatait tolmácsol­ta, nem ok nélkül tett ilyen nagy­­jelentőségű nyilvános vallomást Magyarország ügye mellett. És nem ok nélkül tette meg ezt a vallo­mását éppen a Rákosi-szobor lelep­lezése alkalmával. Elkerülhetetlen a revízió, való­ban így hisszük mi is, de mindad­dig, amíg eljutunk ehhez az isteni rendeltetésszerű igazságszolgálta­táshoz, előttünk sziszifuszi munka feladata áll. Majdnem emberfeletti erőt kell kifejtenünk, hogy legyőz­zük az akadályokat és önmagunk alatt vágjuk a fát, ha nem igyek­szünk minden erőt összefogni, egy­beforrasztani éppen ezeknek az akadályoknak az elhárítása érdeké­ben. Ezt az egységet prédikálta ne­künk számtalanszor a lord és bizo­nyára ezt az egységet javasolta vol­na nekünk gondolatainak tolmácso­­lója, Ward Price, ha a szoborlelep­lezés ünnepi aktusa nem kényszerí­­tette volna velünk szemben az al­kalomszerű tapintatosságra. Azt az egységet prédikálta volna, a­mely­nek összeforrasztásáról a nemzeti nagy érdekek védelmében Rákosi Jenő álmodott és aki szobor alakjá­ban figyelő szemmel őrködik ébren azon, hogy az isteni rendeltetés elé nem gördítünk-e éppen mi ma­gunk elháríthatatlan akadályokat. Újabb jugoszláv merénylet az olasz határon Szerb banditák agyonlőttek egy olasz vámőrt — A békéről beszélő Európa nem tudja féken tartani az eféle támadásokat — írja egy olasz lap Róma, december 1. A jugoszláv-olasz határon szerve­zett szerb bandák ismét merényle­tet követtek el az olasz határőrök ellen, akik közül egyet agyonlőttek. Az orgyilkosság Rómában és az egész Itáliában óriási felháborodást keltett. A hatósági nyomozás szerint va­sárnap éjszaka ismeretlen orjmna tagok által elkövetett terrorisztikus merényletnek az volt a célja, hogy a vámőröket lemészárolják, akik autón kirándultak Canalebe. Azon a rejtekhelyen, ahol Cesare Rastelli vámőrt holtan találták, Pauline altiszt a legnagyobb hig­gadtsággal és lélekjelenléttel lépett fel, pedig tudta, hogy emberei fegyverében nincs töltény, tüzet vezényelt és így megfutamította a támadókat. Ilymódon sikerült a mészárlást elkerülni. Az ismeretlenek 12, vagy 13 lövést tettek részint fegyverből, részint revolverből. A drinai népiskola ellen szintén merényletet kíséreltek meg, ennek azonban szerencsére nem voltak kö­vetkezményei. A mitrovicai merénylet kommen­tálása során a Giornale Detalia eze­ket írja: Újabb gyilkosság történt az olasz határon, nem messze a jugoszláv terror hazájától. A balkáni terror a civilizált Európában is provokál. Olaszország — folytatja a lap — türelemmel viseltetik a merényle­tekkel szemben, de nem fogja elfe­lejteni, hogy a békéről és korrekt­ségről beszélő Európa nem tudja fékentartani az eféle támadásokat.­­ ­Nagy nehézségek az őszt rák kormányalakitás előtt Schober, aki külügyminiszter és kancellárhelyettes jelölt három tárcát követel blokkjának A helyzet az, hogy Ender dr. Schobernek tartja fenn a külügy­­miniszterséget és a helyettes kan­cellárságot, blokkja két pártjának pedig vagy a népjóléti, vagy az igazságügyi tárcát szánta, pedig a földművesszövetség a három gazda­sági minisztérium közül egyre fel­tétlenül igényt tart. A keresztény-szocialista párt perm­anenciában van és Ender dr. megjelent párthívei között, hogy beszámoljon nekik a tárgyalások eddigi eredményéről. A parlamenti épület folyosóin nagy feltűnést keltett Starhemberg her­ceg belügyminiszter megjelenése, aki a tárgyalások menete felől ér­deklődött, tárcát követel. Bécs, december : Nagy akadályok hátráltatják a kormányalakítási fáradozásokat, amelyekkel Ender dr. vorarlbergi tartományfőnök hétfőn egész dél­előtt el volt foglalva. Először Scho­ber volt kancellárral és a blokk két pártjának befolyásos képviselőjé­vel tárgyalt, de a helyzetet egyáltalán nem si­került tisztázni, sőt a nehézsé­gek még nagyobbak lettek. A kiszemelt kancellár ugyanis csak két tárcát akar felajánlani a Scho­­ber-blokknak, egyet a földműves­­szövetségnek és egyet a nagyné­meteknek, holott Schober három Egy párisi lap szerint Magyarország elismeri a szovjetet Illetékes hely kijelenti, hogy a kormány semmit sem változtatott meg azon úi álláspontján, amelyet a miniszterelnök körülírt Paris, december 1. A Paris Midi ciműl lap szerint Litvinov útjának célja az volt, hogy Magyarország ismerje el a szov­jetet Ez az elismerés rendkívü­l mege­rő­­sítené Moszkva helyzetét a Balká­non. Magyarország elfogadta a ■szovjet elismerését és Litvinov az elismerés módoza­tainak rendezése céljából ment Milanóba. Romániát a Balkánon ezek után bekerítés fenyegeti. A török kül­ügyminiszter a görög-olasz-török hármas­­szerződés megkötése céljá­ból járt Romániában. Ennek a szer­ződésnek rendeltetése az, hogy Ro­mánia után Jugoszláviát is beke­rítsék.❖ A MTI megjegyzése a fenti köz­leményhez: illetékes helyen újból határozottan hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány minden híreszte­lés ellenére sem, változtatta meg a szovjettel szemben a miniszterelnök által pontosan körülírt álláspontját. KÜLFÖLDI LEVÉL A német kormánykrízis A német kormány ezidő szerint a legnehezebb órákat éli. Lappangó krízis emészti erejét. Ezt a krízist már a nyáron előre lehetett látni. A válság közvetlen oka az, hogy Brecht igazságügyminiszter lemon­dott. Ez a lemondás önmagában véve még nem mélyítené el a vál­ságot, de súlyossá az a körülmény teszi, hogy az igazságügyminiszter lemondását pártja, a gazdasági párt rendelte el, amelynek a biro­dalmi gyűlésben 23 tagja van. Ez a kis létszámú párt a kormánytá­mogatás egyik fontos kiegészítője és ezeknek a képviselőknek a szava­zatára a kancellárnak feltétlenül szüksége van. Mint ismeretes, a je­lenlegi Reichstagnak 577 képviselő tagja van. A kormány, amely ki­sebbségi kormány, ezideig a katoli­kus párt 68 szavazatára, a német néppárt 29 szavazatára, a demokra­ták 20 szavazatára, a bajor nép­párt 19 szavazatára és a gazdasági párt 23 szavazatára támaszkodott. A szeptemberi választások más­napján, amely a centrum-frakció felmorzsolódását eredményezte, a Brünning kancellár politikai kom­binációi alól kicsúszott a talaj. A kancellár mindamellett Hinden­­burg elnökkel egyetértésben meg­tartotta a kormányhatalmat. Tár­gyalásokba bocsátkozott úgy a jobb-, mint a baloldali pártokkal, a nemzeti szocialistákkal épúgy, mint a szociáldemokratákkal és ezeknek a tárgyalásoknak során minden eshetőséget mérlegelt. Vé­gezetül összeállította kormányát és bemutatkozott a parlamentben. De már október 13-án, az új parla­ment összeillése napján kijelentette a gazdasági párt, hogy képviselő­jének, Brecht miniszternek lemon­dását fogja kívánni. És az igaz­­ságügyminiszter valóban egy ideig csak Hindenburg elnök interven­ciójára maradt bent a kormányban. Még emlékezhetünk arra, hogy a kancellár a háromnapos kormány­program-vita után nem kapott bi­zalmi szavazatot, hanem csupán azt tudta elérni, hogy a birodalmi gyűlés nem szavazta meg a bizal­matlansági javaslatot — és ezt is csak a szociáldemokratáknak kö­szönhette. A szociáldemokraták ez­úttal csak azt kívánták, hogy a gazdasági és pénzügyi szanálás terve, amelyet Dietrich miniszter dolgozott fel, a tárgyalások folya­mán ne legyen szent és sérthetet­len. A szociáldemokraták kívánsága tökéletesen érthető volt, mert a pénzügyminiszter programja a munkabérek leszorítására és az ál­lami alkalmazottak fizetésének a csökkentésére volt alapozva. A birodalmi gyűlést december 3-ig napolták el és így szerdán már ismét összeül. Az elmúlt hetek alatt a birodalmi tanács, vagy az állam­tanács alaposan áttanulmányozta azt a 28 törvénytervezetet, amelyet a kormány elé terjesztett. Ugyanez idő alatt a berlini vasmunkások és pedig mintegy 140 ezren, sztrájk­ba léptek. Ezt a sztrájkot törvény­­széki ítélet fejezte be, amely nyolc százalékkal csökkentette a béreket és ezt az ítéletet Németország min­den ipari üzemében precedensnek tekintik. A munkanélküliség nö­vekszik és máris három és fél­millió munkanélkülit számlálnak. Az árak olcsóbbodása, amelyet a kormány hirdetett, még mindig vá­rat magára. A szociáldemokrata, párt, amely a kormányt bemutat­kozása napján megmentette, most már erősen habozik, hogy belemen­­jen-e további kísérletezésekbe, ame­lyek a munkásszervezetek előtt az­ eddigi tapasztalatok alapján a leg­nagyobb mértékben gyanúsak. És most az utolsó pillanatban a parla­ment újbóli összeülése előtt körül­belül 30 polgári képviselő is meg akarja vonni a szavazatát a kor­mánytól, annak katasztrófát sejte­tő pénzügyi politikája miatt. Röviden: a német kormány hely­zete sohasem volt ilyen ingatag, mint most Éppen ezekben az idők­ben szakít a kormánnyal a gazda­sági párt is. A gazdasági párt magatartását többféleképen lehet megindokolni. Először azzal, hogy a szociáldemokratákkal még átme­netileg sem hajlandók együttmű­ködni, másodszor azzal, hogy a kis­kereskedelmet sújtó pénzügyi ter­vek ellen kifogásokat emel, har­­madszor pedig ez a párt a nemzeti szocialistáknak eszköze, amely párt

Next