Reggeli Hirlap, 1931. március (40. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
Ki a zsákutcából! Az angol és francia kormány, mint egy most hozzánk érkezett félhivatalos jellegű tudósítás mondja, közös akciót kezdenek az európai hitelviszonyok szanálására. Nagyobb és könnyebben megszerezhető hiteleket kivárniuk az azt igénylő közönség rendelkezésére bocsátani, mert úgy vélik, hogy amennyiben egész Európa területén kedvezőbbekké válnak a hitelviszonyok, ez maga után vonja a gazdasági fellendülést és automatikusan, egyúttal természetszerűen megszüntetheti a munkanélküliséget. Amennyiben ez a hír megfelel a valóságnak és Európa két leggazdagabb állami kincstára az összes pénzügyi piacokon a jószándékot valóra is váltja, úgy remélni lehet, hogy ez a gazdasági év lényegesen jobb lesz, mint ami a hátunk mögött van. Ez az az egészséges módszer, amelyet magyarországi viszonylatban a magunk részéről mi már olyan régen hangoztatunk. Ezzel a módszerrel ellentétben áll az a másik törekvés, amelynek nyomait hasonlóképpen külföldi országokban találjuk meg és amely a munkabérek lecsökkentésével igyekszik a világgazdasági krízist elhárítani. Ezt a módszert legelőször Amerikában, majd Németországban és időrendi sorrendben most Angliában és Franciaországban akarják megvalósítani. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek milliói mellett milliókra rúg azoknak a munkásoknak a száma, akik lecsökkentett munkabérrel dolgoznak, míg Németországban nyolctól tizenöt százalékig terjed ez a bércsökkentés, amellyel nemcsak a munkások életnívóját, de egyúttal fogyasztó és vásárlóképességét is csökkentették. Anigliában a bányákban, a vasutakon és a textiliparban hajtották végre a bérredukciót. A példa úgylátszik ragadós, mert már Olaszországban és Franciaországban is megpróbálkoznak az új módszer alkalmazásával és nem veszik észre, hogy éppen ezek a példák jelentenek súlyos és megfellebbezhetetlen ítéletet a módszer felett. A külföldi példák ugyanis megdönthetetlen bizonyítékokkal igazolják, hogy a bércsökkentések dacára sem sikerült megállítani a gazdasági krízis fejlődését. Sőt Németországban a legutóbbi hivatalos statisztika kimutatja, hogy az ötmillió körül járó munkanélküliek serege újabb háromszázezerrel növekedett. Más szóval napnál is világosabb az, hogy a bércsökkentésekkel éppen azt a bajt súlyosbítják, amelyet gyökerestől akarnak kiirtani. A világgazdasági krízisnek számtalan oka van. A fordizmus és taylorizmus rendszerével elért általános többtermelés, illetőleg az ennek következtében piacra nem dobható és fel nem használható raktárra készített áruk tömege az egyik oka. Emellett azonban a legjelentősebb tényező minden bizonnyal a fogyasztás csökkenése. Az alkalmazottak a világon sehol sem jutottak olyan jövedelemtöbblethez, amely arányban állott volna a háború után bekövetkezett és évről-évre emelkedő drágasággal. A megélhetés legalább hétszer olyan drága, mint a háború előtt volt. Hogyan lehet elképzelni tehát ilyen körülmények között, hogy a felfokozott termelés hatalmas áruraktárát el lehetett volna fogyasztani? Ha mindenki egyhatodára, vagy egyhetedére csökkenti a fogyasztását, ez egészen természetszerűen vonja maga után a gazdasági válságot. Nekünk okulni is kell a külföldi példákon és fordítsuk a magunk hasznára a más kárát. Nem az életlehetőségek megszűkítésével, de azok kibővítésével kell keresni a mostani zsákutcából kivezető utat. / Miskolc, XL. évf. 49. Ára 20 fillér Vasárnap, 1931 március 1. Reggeli Hírlap *UÍLD,C’ *■ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN - ÍZ *« Előfizetési ár negyedévre 8, egy hónapra 3 pengfi. Kiadóhivatali telefon 1W — tjjel: 5*3 Olaszország elfogadta a flottaegyezményt Henderson és az angol delegáció tárgyalása eredménnyel ért véget Rómában Néhány pont tisztázásához még hozzá kell járulnia a francia kormánynak Az angol delegátusok szombaton délután Párisba utaztak • Róma, február 28. Azok a barátságos megbeszélések, amelyeket Henderson angol külügyi államtitkár és Alexander az admiralitás első lordja Mussolini miniszterelnökkel, Grandi külügyminiszterrel és Sirianni tengerészeti miniszterrel a szívélyes együttműködés szellemében az utóbbi napokban folytattak, elvi megegyezésre vezettek azokban a kérdésekben, amelyeket a londoni tengerészeti értekezleten nem sikerült megoldani. A megegyezés egyes pontjaihoz még a francia kormány hozzájárulása szükséges és Henderson és Alexander éppen ezért Párisba utaznak. Ha a francia kormány hozzájárul a megállapodáshoz, akkor a javaslatokat az Egyesült Államok, Japán, Nagybrittania, a brit domíniumok kormányai elé terjesztik. Ezek az államok vettek részt a londoni tengerészeti értekezleten. Szombat délelőtt Henderson az angol nagykövetségen fogadta az olasz és külföldi sajtó képviselőit és felolvasta előttük a tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény szövegét. Valamennyi lap élénken kommentálja a tengerészeti tanácskozások befejezését. A Giornal Ditalia megállapítja, hogy a létrejött megegyezés véglegesen rendezi Anglia és Olaszország között a hajóhadak kérdésében felmerült problémát. A lap reméli, hogy a megegyezéshez a francia kormány is hozzájárul. A többi lap is hasonló szellemben is és reméli, hogy az angol miniszterek Párisban eredménnyel fogják megoldani feladatukat, amelynek elintézése az egész világ figyelmét ébren tartja. A lap azt hiszi, hogy a hármas szerződés 1936 évig véglegesen rendezni fogja a hajóhadak kérdését és alapjául szolgálhat úgy az 1932. évi leszerelési, mint az 1936. évi tengerészeti konferenciának is. Henderson külügyminiszter, Alexander és az angol szakértők társaságában szombaton délután Párisba utazott. Az állomáson Grandi külügyminiszter, Sirianni tengerészeti miniszter, az angol s francia nagykövetek jelentek meg az angol államférfiak búcsúztatására. A pályaudvaron Grandi a két angol miniszternek és a szakértőknek díszes emlékalbumot adott át, amely az örökváros képeit tartalmazza. — Sirianni tengerészeti miniszter két kis horgonyt adott, amelyek közül az egyik a Nemi-tóban talált gályának hasából, a másik pedig a hajó szájából készült. Hendersont és az angol delegációt az olasz király pénteken este negyedóráig tartó különkihallgatáson fogadta. Londonból jelentik. A Reuter-iroda szerint a létrejött megegyezés lehetővé teszi Franciaországnak és Olaszországnak, hogy a londoni szerződéshez tartsa magát. A brit delegáció elismerte az olasz kormány békülékeny szellemét, amely a megegyezéshez vezetett. A pápa nagy érdeklődést mutatott a tárgyalások iránt és több izben kifejezte reményét, hogy kielégítő rendezést fognak ebben a kérdésben találni, amely a világbékét igen erősen érinti. Bécs, február 28. Ir. Ender szövetségi kancellár a Wolf Iroda bécsi munkatársának többek között a következőket mondotta dr. Curtius német birodalmi külügyminiszter küszöbönálló bécsi látogatásáról: — Nagyon örülök, hogy a legközelebbi napokban dr. Curtius német külügyminisztert vendégükként üdvölhetjük. Sajnos a körülmények úgy akarták, hogy dr. Brüning birodalmi kancellárt ne üdvözölhessük személyesen, fontos ügyek tartják vissza őt az utazástól. Meggyőződésünk szerint sehol sem érthetnek félre bennünket és sehol nyugtalanságot nem okozhat az a látogatás annál kevésbé, mert összhangban áll a szerződésekhez való ragaszkodásnak és békeszeretetnek azzal a politikájával, amelyet köztársaságunk megalakítása óta másoktól is ismételten követeltünk immRMnB. A német külügyminiszter Bécsbe utazik Sehol sem érthetik félre ezt a látogatást, mondja Ender szövetségi kancellár, mert Ausztria ragaszkodik a szerződésekhez A MINISZTERELNÖK ELSŐ SAJTÓPERE A bíróság nyolchavi fogházra ítélte Bethlen István gróf megrágalmazásáért az Alföld volt szerkesztőjét . Hathavi fogházat kapott a kormány megrágalmazása miatt egy békési kisgazda Békéscsaba, február 28. Lustig Géza dr. békéscsabai ügyvéd az Alföld című — nemrégi betiltott — békéscsabai lap múlt év szeptember 14-iki számában ..Genfi kaleidoskop“ címmel cikket írt, mely a miniszterelnökről rágalmazó kijelentéseket tartalmazott. Többek között azt írta, hogy Bethlen mindig vitt egy keveset az ország vagyonából, amit ha kell, nem rest elzálogosítani és egy keveset az ország becsületéből, amit ha kell, nem rest megtépázni. A szombati tárgyaláson — az eljárás felhatalmazásra indult meg s ez volt a miniszterelnök első sajtópere —, a vádirat felolvasása után a vádlott kijelentette, hogy a miniszterelnököt személyében nem akarta bántani, cikkébe nincs tényállítás, de bocsánatot kérni nem hajlandó. Majd a zárszó jogán hivatkozott Apponyi gróf és Gaál Gaszton bírálataira, akik Bethlen gróf ténykedését sokszor és élesen elitélték. A törvényszék Lustig Géza dr.-t bűnösnek mondotta ki rágalmazás vétségében és ezért 8 havi fogházra ítélte. Az ítélet jogerőre emelkedése után kiadják az ügyvédi kamarának az ítéletet. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig a bűnösség megállapítása miatt felebbezett. Ugyancsak az Alföld című lapban ifjabb Megyeri Sándor békési kisgazda a múlt év szeptemberében „Cséplés után“ cím alatt közzétett cikkében a kormányra vonatkozóan a következő állításokat írta: „A kormány tűri, hogy magasállású közfunkcionáriusok az állam kasszájából horribilis pénzeket panamáznak el. Szombaton tárgyalta a törvényszék ezt az ügyet is. Az ügyész vádeszédében hangoztatta, hogy a vádlottnak az a védekezése, hogy csak négy elemit végzett, nem vehető figyelembe, mert aki nem ért az íráshoz, az ne írjon. A bíróság bűnösnek találta a vádlottat rágalmazás vétségében és ezért 6 havi fogházra ítélte. Az ügyész súlyosbításért, valamint azért is felebbezett, mert mellőzte a bíróság a pénzbüntetés kiszabását. A védelem viszont a bűnösség megállapítása és súlyosság miatt felebbezett. 14 millió ember van munka nélkül Európában Berlin, február 28 A német statisztikai hivatal 1930 őszén 29 állam munkanélkülieit tartotta számon. Megállapítást nyert hogy a 29 államban 11 millió ember van munka nélkül az 1929 esztendő 1 millió munkanélkülijével szemben. Az 1930 évben Európában 75 százalékkal fokozódott a munkanélküliség. A statisztikai hivatal megállapítása szerint nemcsak Euró Orbán fokozódott oly nagy mértékben a munkanélküliség, hanem az Egyesült Államokbelit is, ahol több, mint 100 százalékkal emelkedett és pedig az eddigi 5 millióról 11 millióra. A kihágási bírságok kirovásánál tekintettel kell lenni a nehéz gazdasági helyzetre Budapest, február 28 A belügyminiszter leiratot intézett az ország minden törvényhatóságának vezetőjéhez, valamint az elsőfokú rendőri hatóságokhoz. A miniszter közli, hogy az eléjük kerülő kihágási ügyekből tapasztalja, hogy az eljáró hatóságok a büntetés kiszabásánál nem veszik figyelembe a cselekmény anyagi és tárgyi súlyosságát és arra sem ügyelnek gondosan, hogy a kihágásban elmarasztalt egyén vagyoni és kereseti viszonya milyen és a legkülönbözőbb ügyekben a legkülönbözőbb terheltekkel szemben islegtöbbször azonos összegű pénzbüntetést szabnakki. A miniszter hangoztatja, hogy amennyiben a büntetés kiszabásának van helye, illetőleg amennyiben pénzbüntetést szab ki a kihágási bíró, ne legyen az olyan súlyos hátrány, amely az elítéltnek vagyoni romlását, vagy aránytalan megterhelését idézné elő. A kisebb jelentőségű cselekmények miatt kiszabott pénzbüntetés összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a rendőri bíróságoknak a nehéz közgazdasági helyzetre és ebből folyó rossz anyagi viszonyokra és a kereseti lehetőségekre, amelyek természetesen maguk után vonják, hogy a kiszabott pénzbüntetést lehetőleg alacsony mértékben, állapítsák meg.