Reggeli Hirlap, 1931. december (40. évfolyam, 273-296. szám)

gfiggy 2 ■" domást szerezhetett s igy a kifo­gásoló tervhat. biz. tagoknak is módjukban állott volna az, amit tőlünk kivántak, hogy a közgyű­lést összehivassá­k. — A takarékossági bizottság­nak egyhangú álláspontja volt, hogy a fizetéseknek effektuálása — jóváhagyás előtt — az autonó­mia jogainak formális megsérté­sét involválja, de mi, a takarékos­­sági bizottság tagjai, nem jövünk álláspontunkkal ellentétbe, ha — befejezett tények elé állítva — mégis javasoljuk, hogy a polgár­­mester eljárását s jelentését a kis­­gyű­lés vegye tudomásul s azt ilyen javaslattal terjessze fel a tervhat­ közgyűléshez. Igazolva látjuk ugyanis azt, hogy a pol­gármester kizárólag a város érde­keinek megóvása végett tette it, magát a törvény szigorú formasá­gain s eljárásával a várost na­gyobb károsodástól óvta meg. — Tudomásul kell vennünk a pol­gármester azon kifizetéseit is — ugyanazon indokból —, amelye­ket a tek. bizottság javaslataitól eltérően s azokon túlmenően telje­sített. Nem hallgathatjuk el azon­ban azon aggodalmainkat, hogy miből fogja a polgármester úr fe­dezni az insegakcióra félretett 200 ezer pengőből most már hi­ányzó 100 ezer pengőt s a tűzoltó­laktanya építésére tartalékolt 70 ezer pengőből és a repülőtérhez vezető út építésére félre tett 50 ezer pengőből más célra elköltött 30—30, összesen 60.000 pengőt.­­ A polgármester úr szabályok­tól eltérő eljárását a rendkívüli viszonyokkal indokolja, nagyon kívánatos volna, ha Miskolc város közigazgatásában e háborús idők­re emlékeztető szokások végre is megszűnnének s visszatérve a tör­vényes szabályok kitaposott mes­­gyéjére, növelnénk ezzel is az au­tonómia tekintélyét, amit a közel­múlt idők úgyis annyira megté­páztak. Hodobay polgármester azzal reflektált az elhangzott felszólalá­sokra, hogy október hó folyamán a városnál felhalmozódott és gyors lebonyolítást kívánó mun­ka lehetetlenné tette a kisgyűlés, vagy a közgyűlés összehívását, ez­ért nem kérhetett előzetes felha­talmazást a kölcsön felhasználá­sára nézve, azonban ezzel nem nem akarta sem az autonómiát megsérteni, sem pedig nem kí­vánt a jövőre nézve előzetes fel­hatalmazás nélküli intézkedések­kel élni. A kisgyűlés végül is a kölcsön felhasználásával kapcsolatos pol­gármesteri jelentés tudomásulvé­tele mellett foglalt állást. Ferenczi Károly a további takarékosságról A városi tisztviselők új státu­sát ismertette a továbbiak folya­mán Halmai­ Béla dr. polgármes­terhelyettes. Ennek kapcsán Ferenczi Ká­roly fejtette ki a polgári pártok álláspontját. — A polgári pártok — mondot­ta Ferenczi Károly — a városnál érvényesíteni javasolt takarékos­ságot mint minimumot fogadta el. Valamennyi polgári pár nyoma­tékosan hangsúlyozza, hogy a ta­karékossági bizottság nem tekin­ti feladatát befejezettnek, hanem fontosnak és szükségesnek tartja a további takarékosság okszerű keresztülvitelét a városi élet egész területén; kívánja a hivatalok összevonását és Tapolca bérbe­adását. A polgári pártok megbí­zásából a takarékossági bizottság ismertetett jelentését elfogadja. A kisgyűlés ilyen értelemben fog­lalt állást. A jövő évi k­ök­ségvetéstervezet bírálata Ezt követően Hodobay Sándor dr. polgármester ismertette álta­lánosságban a jövő évi költségve­tés tervezetet, amely szerint a pénzügyi bizottság által keresz­tülvitt módosítások után 812,700 pengő deficit fedezetéről kell gon­doskodni, amely összeg 60 száza­lékos pótadó kivetésével és 6 szá­zalékos kereseti adó előírásával voltás fedezhető. A polgármester ezután rövid pénzügyi expozét tartott, azt hangsúlyozta minde­nekelőtt, hogy nehezebb viszonyok között még nem készítettek költ­ségvetést, mint most. Senki sem tudja, hogy a költségvetésben csoportosított számoszlopok ho­gyan válnak be. A kiadásoknál alig lehet számítani megtakarítá­sokra, a bevételek tekintetében vi­szont kétséges, hogy beválnak-e a hozzáfűzött remények. Főképen a drága hitelkamat nehezedik erő­teljesen rá a költségelőirányzatra. Ha csak 50 százalékkal mérsék­lődnének a kamatterhek, a város háztartásában 512.000 pengős megtakarítás volna elérhető, ami rendbehozná a város pénzügyi egyensúlyát. Bejelentette a polgármester, hogy rövidesen megmunkálás alá kerül a telekér­tékadó kérdése, a­melynek bevezetésétől 1,200,000 pengő bevételt várhat a város.­­ Végül is javaslatot tett, hogy a kisgyűlés foglaljon állást a 6 szá­zalékos kerestt adó megállapítása mellett. Egyben a kisgyűlés el is fogad­ta azt az előterjesztést, hogy a városi tisztviselők pótilletménye 1932. évre a 9—11. fizetési osz­tályban 21­, a nyolcadiknál 30, a hetediknél 35, a hatodik és ötödik fizetési osztályba sorozott fizeté­seknél pedig 40 százalékkal csök­ken. Engel István többrendbeli indítványt tett a hitelátruházásra vonatkozóan, valamint az üzemek összevonására nézve, amelyeket módosításokkal a kisgyűlés elfo­gadott. Csik József dr. hozzászólva a költségelőirányzathoz, főképen a kamatuzsorában látja a városi háztartások krízisének is az okát. Vitéz dr. Görgey ílászló a hi­telátruházás kérdésében fejtette ki álláspontját, amelynek az a lé­nyege, hogy 5000 pengőig a pol­gármester, azon túl a közgyűlés illetékességébe tartozzék a hitel­­átruházás engedélyezése. Sürget­te a racionalizálás keresztülvitelét a városnál és erre nézve három hónapi idő megadását javasolta a város vezetőségének a szükséges tervezet elkészítésére. Végül arra kérte a polgármestert, hogy ne­gyedévenként nyersmérleget ter­jesszen a kisgyűlés, illetve a köz­gyűlés elé a város anyagi helyze­téről. Kurcz Jakab dr. felszólalása és a polgármester válasza után a kis­gyűlés a költségelőirányzat elfo­gadása mellett nyilatkozott. REGGELI HÍRLAP mi. xiL 1. Eladok Önnek olcsón, de jól Báránykelme kabái végig bélelt Bárányszörmék igen nagy vá-4-es 16.— lasztékban 2.50, 4. , 6.50, 9.— p Baki kabátkák rövid, meleg 2.50, 4.— Női divat kötött kabátok 13.50, 1150 I Baki­­öközök és Sapkák 1.60, 2.—, 2.50 Női színes hálóingek 3.—, 8.60, 4.50 p Gyermek reformnadrág jó meleg Női ingek tartós minőség 1.20, 1.40 Trikóselyem kombinék 8 80, 4.25 Gyermek flanelltakarók 2.—, 2.50 f­ői ernyők megbízható minőség Tiroli nadrág, legjobb minőség 5.—, 6.50, 7.50 3.50, 4.50, 5. Női mappa börkertyű, kötött be- játszó kötöttruhák 1.90, 2.25, 2.50 léssel 7.50 Gyermek trikógamasnik 3.80, 4.50 les Viscasa selyemharisnya, ti- Gyermekruhák nagy választék- nemszálú műselyemból 2.25, 2.50 ban 2.—, 2.40, 3.50 Angol melegharisnya 1.40, 2.—, 2.75 Svájcisapka, legjobb minőség 2.20, 3.— Szobalánykötények 1.80, 2.40 Gyermekzsebkendők darabja —.15 Melltartók — .90, 1.30 Gyermek bársonyruhák legújabb Női meleg reformnadrág, trikó­faconok 6.—, 7.­, 8.— selyemből 7.75, 3.—, 3.40 KOMM HERMÁIM DIVATÁRUHÁZA MISKOLC, SZÉCHENYI UTCA 89. SZ. SZIGORÚAN SZABOTT ÁRAK! Aránytalanul magas vízdíj terheli az ipart és a kereskedelmet A vízművek jövő évi költségve­tésének tárgyalására került ez­után sor. Pazár István vízmű­­­igazgató az előterjesztés kapcsán ismertette, hogy a pénzügyi bi­zottság az ipari és kereskedelmi vízdíjak mérséklésével egyidejű­leg az ily módon előálló hiány fe­dezetére 14,5 százalékos általános vízdíjemelés mellet foglalt állást. Az előterjesztés kapcsán széles vita keletkezett. Kurcz Jakab dr. azt kívánta, hogy a vízmű dolgoz­zon ki erre nézve alapos terveze­tet. Elismeri, hogy a kereskedők eddig túlzottan meg voltak terhel­ve vízdíjjal, azonban az sem he­lyes, hogy teljesen mentesüljenek a mostani emelés alól. Ferenczi Károly ellentétes ál­láspontot képvisel ezzel szemben. Már a tavalyi közgyűlésen szóba­­került — mondotta — az az igaz­ságtalanság, hogy a kereskedelmi üzletek tízszeres vizdíjjal vannak megterhelve a lakásokkal szem­ben. A pénzügyi bizottság javas­latát fogadja el. Silbiger Bertalan dr. tiszti fő­ügyész hozzászólása után Kovács Kálmán dr. azt fejtegette, hogy aránytalanul nagy az üzlethelyi­ségek vizdijának 50 százalékos mérséklése ugyanakkor, amikor a lakásokét 14,5 százalékkal feleme­lik. A lakásoknak 8 százalékos emelése mellett foglalt állást és az ily módon előálló differenciát szá­molják el az üzleti vizdíjak ja­vára. Csik József dr. szerint a keres­kedelmi üzletek vizdijának java­solt mérséklése háborúra vezetne az egyes osztályok között. Elisme­ri az aránytalanságot, de az időt a dolgok rendezésére nem tartja al­kalmasnak. Engel István mindenekelőtt csodálkozik azon, hogy a vízdíjak emelése körül, osztályh­áborút le­hessen emlegetni. Megállapítja, hogy az eddigi vizdijfizetési rend­szer egészségtelen volt. Az igaz­ság az, hogy vizdíjat az fizessen, aki fogyaszt. Szegényebb népréte­get a kereskedő és iparos társada­lomnál elképzelni már nem lehet. Ha jogosult a telekértékadó kive­tése, még jogosultabb a vizdijak fizetése. Hodobay polgármester a pénz­ügyi bizottság javaslatának elfo­gadását kérte. Kurcz Jakab dr. felszólalása után Szilágyi Miklós szólt arról, hogy az ipar és a ke­reskedelem a mélyponton van és nincs iparos, akinek bevételei fe­deznék a kiadásait. A kisgyűlés végül is a lakások vízdíjának 10 százalékos emelése mellett foglalt állást. Az A­polló mozi ügye a kisgyűlés előd Silbiger Bertalan dr. tiszti fő­ügyész az Apolló mozival kapcso­latos szerződés tudomásulvételére vonatkozó előterjesztése kapcsán Engel István az Apolló mozi va­lóds kezeléses gazdálkodásáról kért ezután jelentést. Kurcz Jakab dr. azt kifogásol­ta, hogy ilyen fontos kérdést elő­zetesen nem visznek a jogi bizott­ság elé. A polgármester felszóla­lása után a kisgyűlés a szerződés tudomásulvétele mellett döntött. Apróbb ügyek letárgyal­ás­a után a kisgyűlés véget ért. Budapest, november 30. A hivatalos lap keddi száma közli a minisztérium rendeletét a m. kir. rendőrség szervezeti változtatásáról. A rendelet ezeket mondja: A m. kir. kerületi rendőrfőkapi­­tányságok 1931 december 31-én meg­szűnnek s helyükbe január elsejével * Szellemes! Könnyed! Vidám! | A millió Q Rendezte: Reré Clair a legjobb francia rendező |j ■» “r^y‘Y‘rt^rr»yni~nlyvirolyrirjvytt~i< Január elsején megkezdi működését a rendőrség vidéki főkapitánysága Megjelent a kormány rendelete az államrendőrség szervezeti változtatásáról kezdődően Budapest székhellyel a m. kir. rendőrség vidéki főkapitány­sága lép. A belügyminiszter a rend­őrség szervei felett a felügyeletet és ellenőrzést az ország egész területén a székesfőváros kivételével a rend­őrség vidéki főkapitánya útján gya­korolja. A belügyminiszter a me­gyei városok és községek területén működő rendőrkapitányságok felett a közvetlen felügyelettel személy­hez kötötten egyes törvényhatósági jogú városok rendőrkapitányságá­nak vezetőjét bízza meg.

Next