Reggeli Hirlap, 1932. május (41. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-01 / 98. szám
Miskolc, XLV. évL 98. Ara 16 fillér Reggeli SutrkMaMMg tu ktoáchlvatsli MWmI^ Haajn»*-«taa 2 DODzetfilér tJ Mupim IUrt«lw M#, P Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Vasárnap, 1932 május ínT ^Arn Hl ' '___ Hírlap faerfcwitóségl totefoa i 4M és «* ■QadtfMvatelI teMoa t 29« - ÉJJrf« I Ni veren Tardieus a Duna-konföderációszemel ? 1 ■■■"—— Magyarországra döntő szerep vár a keleteurópai kérdés megoldásánál — Praznovszky Iván v. párisi követ, ny. meghatalmazott miniszter miskolci előadása a Tardieu tervről Miskolc, április 30. Szorobaton este a Gazdakör disztozinében — mint a miskolci CobIon Szövet.sépr vemdiege — előkelő és nagy szárn ihin'ilgatóság előtt megjelent a pódiumon egy feltűnően elegiána, deres fejű, szilkár ur frakkban: Praznovszky Iván, Magyaror-* szád volt párisi követe, ny. meghatalmazott miniszter, a kontinentális és világ külpolitika és különösképen a most igen sok beszédtémára alkalmat adó Tardieu-féle terv egyik legalaposabb és legkompetensebb ismerője és ötnegyed órán keresztül könnyedén, igazán áttekintő és világosképet nyújtva beszélt arról a hatalmas és nagyszabású koncepcióról,amelyről rengeteget cikkeznek és beszélnek, de amiről voltaképen csak szombaton este tudtuk meg igazán, hogymi a lényege, beszélt a Tardden-tervről és annak Magyarországra kiható hatásairól. Ferenczi Károly, a miskolci Cobdem Szövetség elnöke üdvözölte az illusztris előadót, aki missziót teljesít azzal, hogy előadássorozatot tart és Miskolcra is eljött, hogy megmagyarázza: mi is az a Tardieu-terv? Hogyan és mikor született meg a Tardieu terv ? Praznovszky Iván megkezdte ezután nagyvonalú és lebilincselő előadását, amelyben elmondotta többek között, hogy a Tardieu-terv nagyon divatos és az utóbbi évek során faniszírózott tervek közül a legközelebbről érdekel bennünket magyarokat. Maga Tardieu sem tudja ma még pontosam definiálni, hogy valtakápen mi az i a Tardieu-terv. De a kérdésre mégis azzal lehetne a legszabatosabban felelni: a Tardieu terv a régi osztrák-magyar monarchia gazdasági egységének visszaállítása, a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Mi magyarok ezt a tervet úgy fogtuk fel eléggé naivan és hibásan, mintha Tardieunak semmi egyéb életprogramja és vágya nem volna mint Magyarországon segíteni.. Pedig tudni kell, hogy a politikában nincs barátság, csak érdek, mindenki védi a maga érdekét és harcol azért. Mi indította Tardierát arra hogy a róla elnevezett tervvel foglalkozzék? Arról igen sokat lehetne beszélni. Akik a kulisszatitkokat ismerik, tudják, hogy a Tardieu-terv az első olyan politikai elgondolás abban az irányban, mely felé már régen kellett volna haladnunk. De nagy hiba, hogy most mindenki részletszempontból ítéli meg a Tardieu-tervet, holott ez egy nagy koncepció, amely nem az egyes jelenségeket, hanem a bajok forrását akarja meggyógyítani. A XIX. század dogmája Előzményei: a XIX. század politikájának az a sarkalatos tétele és megingathatatlan dogmája, hogy a monarchiát, ha nem létezett volna, életre kellett volna hívni. A Duna medencéjében tizenhét, különböző kultúrájú nép élt és ezeket természetes fejlődés fogta össze egy nagymultú dinasztia vezetése alatt, amely ha nem történt volna meg — mondták a múlt századiban — a Balkán Salzburgig terjedt volna. — Hogy a béketárgyalásokon mégis ezt a hatalmas egységet rúgták fel elsőnek, annak hibái bennünkis keresendők. Két hiúsági hiba jelentkezik, az egyik bécsi, a másik magyar. A dinasztia körül egy intelligens, de rövidlátó politikusokból álló tábor gyülekezett, amelyet úgy tenyésztettek, mint a lipicaiakat és akik hiúságból egy hatalmas birodalmat láttak központi nagy várossal és a maguk jólétével. — A másik magyar hiba volt. A régi Magyarországon, amely sokkal demokratikusabb volt, mint az elmúlt tíz év rezsimje ezt hirdették, hogy minden csak magyar lehet. Közben a gyakorlatban rés ütődött ezen az elven és ezen a résen beözönlöttek a világháborút kirobbantó gázok. A béketárgyalások levegőjében ., béketárgyalásokon nem akadt védője a monarchiának. Ennek az a magyarázata, hogy nálunk hiánysélt az egységes politikai vezetés. Már 1916-ban a nemzetiségeknek ígérte az antant az elszakított területeket. A békeszerződéseket nem Clemenceau, Briand és Lloyd George csinálták, csak közreműködtek benne, hanem a második garnitúra, az ifjú óriások. Ezek nagy tévedése abban áll, hogy a gazdasági törvények erősebbek, mint a politikaiak és ők ezt figyelmen kívül hagyták. A Tardieu-terv már fiz év előtt, sőt tizenkét év előtt jelentkezett első tüneteiben. Paleologue, a volt szentpétervári francia követ is hangoztatta, hogy Keleteurópa államai egymásra vannak utalva és ennek sarkköve Magyarország és Budapest. — Külső okok és belállapotaink (királypuccs, frankhamisítás, pártpolitikai harcok) miatt Magyarország lekerült a napirendről. De mivel Magyarország nélkül a terv nem valósulhatott meg, velünk együtt az egész törekvés is szünetelt, hogy azután Briand fantasztikus Páneurópa terve után jöjjön Tardieu a maga koncepciójával. Tardieu azt lanszírozza, hogy az érdekelt államok próbáljanak egymással gazdasági közelségbe jutni. Bizonyos, hogy Tardieu az egészséges államok érdekében akarja meggyógyítani a beteg államokat, azonfelül ott rejtőzik koncepciójában a mérlegelése a revíziós gondolat előretörésének. Tíz év alatt rengeteget változott az európai atmoszféra és ezelől nem zárkózhatnak el azok sem, akik a békeszerződések körül bábáskodtak. Tardieu sem, akinek terve nyomán bizonyos, hogy a bajban levők az anyagi megsegítésükért a politikai revízió gondolatának feladásával kénytelenek majd fizetni. Persze vigyáznunk kell, nehogy egy tál lencséért eladjuk magunkat. A Tardieu terve a gyakorlatban De az bizonyos, hogy Tardieu koncepciója szebb holnap lehetőségét hordja magában. Vannak hibái és sok nehézségei. Minden államnak önrevíziót kell majd végeznie termelési területén s politikai szuverenitása szempontjából is áldozatot kell hoznia. Bethlen kifogásokat emelt legutóbb a Tardieu-terv ellen, Praznovszky nem osztja ezeket az aggályokat, mert a Tardieu-terv nem jelenti a teljes elzártságot. Viszont határozott előnyei is jelentkeznek. És ezeknél arra kell gondolni, hogy ma politikát csak gazdasági alapon lehet csinálni. Magyarországon a legmostohább gyermekként kezelik a kereskedelmet, pedig azé a jövő és a kereskedelem az ország gazdagodásának az alapja. Ebből a szempontból nézve a Tardieu-tervet, azt kell mondanunk, hogy a koncepció a kereskedelem, megizmosításával együtt a mezőgazdaság talpraállítását is lehetővé teszi. Hatalmas előadását azzal fejezte be Praznovszky Iván, hogy a rosszakarat és a rövidlátás, pillanatnyilag, vagy időlegesen széttéphet egy gazdasági egységet, de csak időlegesen. Bízik a Tardieu-terv gyakorlati sikerében. Azt ma még nem lehet tudni, keleti Svájc, vagy egy magyar nemzeti állam kontúrjai fognak-e kialakulni, de az bizonyos, hogy nekünk, magyaroknak, nagy szerepünk van a Tardieokoncepció megvalósításában. A közönség percekig tapsolta az előadót, akinek Ferenczi Károly mondott köszönetet, hangoztatva hogy Praznovszky mondanivalói hályogot vettek le a szemekről ebben az igen fontos kérdésben. Az előadást bankett követte az illusztris előadó tiszteletére. Budapest, április 30. Royal Thyler, a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője Magyarország pénzügyi helyzetének alakulásáról a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottságához negyedévenként jelentést tesz. A nemzetek szövetsége most hozta nyilvánosságra az 1932. évi első negyedére vonatkozó jelentést. E jelentésben Royal Thyler megállapítja, hogy három hónap alatt a magyar kormány az állami pénzügyek egyensúlyának helyreállítása terén további jelentékeny haladást tett. Igen jelentékeny eredmény, hogy a pénzügyminiszter hivatalnokok omlásának már három első hónapjában képes volt abevételek és kiadások egyensúlyát biztosítani és olyan költségvetést terjesztett elő, amelynek színvonala igen közel jár a pénzügyi bizottság által októberben javasolt színvonalhoz. A helyi hatóságok tekintetében a helyzet még mindig sötét. Erélyes és objektív vizsgálatra van szükség, amelynek eredményeit minden fentartás nélkül közzé kell tenni. Az eddig elért megtakarításokat a jelentés kevésnek tartja. Megállapítja, hogy a 806,2 millió pengő bevétel kellő elővigyázatossággal irányoztatott elő. Hogy azonban az 1932—33. évi kiadások és bevételek tényleg egyensúlyban maradjanak, több bizonytalan tényezőtől függ. A jelentés részletesen foglalkozik az állami üzemek kérdésével. Ezek az üzemek sürgős és meg nem oldott problémát képeznek. Tárgyalások folytak, hogy a vasgyárak magánkéztre adassanak, de eredménytelenül. Bár ez számos tisztviselő elbocsátásával járna, akiknek legtöbbje nyugdíjigénnyel bír, mégis úgy látszik, hogy a vasgyáraknál csak úgy lehetne további veszteségeket megállapítható összegre szorítani, ha azok bezáratnának. Az államvasutak súlyosan szenvednek Magyarország külkereskedelmének fojtogatása következtében. Mindaddig azonban, amíg a bürokratikus módszerekkel szemben nem vezetik be a vasút összes ágazataiba a kereskedelmi módszert, nem remélhető a helyzet megjavulja. A jelentés ismerteti az önkormányzatok költségvetési adatait és megállapítja, hogy az önkormányzatok 1932. évi költségvetéseiben mutatkozó csökkentések összehasonlítva az 1931. évvel, körülbelül 5 százalékot tesznek ki, azzal a 17 százalékos megtakarítással szemben, amelyet a mostani költségvetési előirányzat az állami közigazgatásnál mutat. Ezután a jelentés részletesen közli a Nemzeti Bank mérlegének legfontosabb adatait. A gazdasági helyzetről szólva a jelentés kiemeli, hogy a legutóbbi hónapban a forgalom csökkent. Magyarország exportja 1931- ben 38 százalékkal hanyatlott és 1932. évi januári és februári hónapokban 42 százalékos csökke- ttést mutat az előző év ugyanezen hónapjaival összehasonlítva. Miután azok a piacok, amelyek régebben Magyarország terményeinek legnagyobb részét felvették, egyrészt bizonyos áruk beengedését megtagadták, másrészt nem képesek ezekért az árukért megfelelő valutákat fizetni, kísérlet történt arra, hogy ezeket az árukat másfelé lehes- N 1^^——níllk ! A Népszövetség magyarországi megbízottjának jelentése az elmúlt negyedévről Kevésnek tartja a helyi hatóságok megtakarításait — Elismeréssel siót az állami költségvetésről — Az állami vasútárak bezárását tartaná helyesnek