Reggeli Hirlap, 1932. július (41. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-01 / 146. szám

Miskolc, XLI. év L 146. Ára 10 fillér Péntek, 1932 július 1. Reggeli Hírlap Oxcrki■■tfí.l* M kMókhalaJi «Ualu, lfciny.il tfn 2 PpldfiS IITfeZfM lmtniW«f»l telefon t 4M és «16 ngllietés»ér «IfMwpisMlekotoon 2­M.»Méh— 2­ M P rtMCHJS S®«*TKt»Tia. rCDCK ULIUI* KtedóMentnH telefon , 2M - Éjjel: 565 MEGMOZDUL MISKOLC IPAROS ÉS KERESKEDŐTÁRSADALMA FONTOS ESTI TANÁCSKOZÁS AZ IPARTESTÜLETBEN Miskolc, június 30. Ugyanabban az időpontban, ami­kor Budapesten a Vigadó nagyter­mében ötven kereskedő és iparos szervezet kiküldöttei összeültek, hogy az iparosság és a keres­kedő­­társadalom bajait feltárják, jól is­mert­ panaszait szomorú csokorba kössék.­­ Miskolcon az Ipartestü­let székházában igen fontos tanács­kozás volt annak a beadványnak az ügyében, amely azt kívánja: Miskolc iparostársadalma csatla­kozzék a pestkörnyéki iparosok­hoz és kereskedőkhöz és azok példáját követve határozza el, hogy kétórás sztrájba lép annak demonstrálására, hogy nem bír­ja tovább a rája nehezedő köz­terheket. Igen nagy bajban van az iparos- és kereskedőtársadalom. Élet-halál harcot vív és a megsemmisülés sza­kadékának peremén is a holnapba vetett bizakodással cipeli a terhe­ket, melyek alatt roskadozik. Szomorúan tudottak azok a ba­jok, panaszok és sérelmek, amelyek az iparos- és kereskedőtársadalmat fojtogatják. Az adók egész sora, a fogyasztási adók tömege, — ezekből is kiemelve a forgalmi adót és az OTI járulékokkal kapcsolatos ter­heket, az üzletbérek és a házbérek és a szinte fel nem sorolható köz­szolgáltatásokat, é­s kiszívják az iparosok életerejét. Fojtogatja őket a hitelválság és az a rettenetes pénztelenség, amely miatt el­sorvad a fogyasztó és nyomá­ban halódik az iparostársada­lom. Ezek a nagyjelentőségű és sors­döntően egzisztenciába vágó kérdé­sek kényszerítik az iparostársadal­mat, hogy megmozduljanak. Ezzel a törekvéssel van kapcsolatban a miskolci Ipartestület székházában csütörtökön este megtartott beható tanácskozás, amelynek napirendjén a sztrájkot kimondó indítvány sze­repelt. Az értekezlet a tanácskozás ered­ményeképpen bizottságot delegált, amely a Kereskedelmi Testület ki­küldötteivel együttesen megtár­gyalja: milyen úton demonstráljon az iparos- és kereskedőtársadalom a fojtogató terhek ellen. BUDAPEST KERESKEDELMÉNEK FÁJDALMAS TILTAKOZÁSA Bu . -június 30. , csupán a mezőgazdaságot segí­tő intézkedése ellen. A budapesti kisipartosok .A kis- amely fájdalmasan érinti a főváros kereskedők, körülbelül öny-,-a szak-­iparos- és kereskedőtársadalmát, ma képviselői, csütörtökön e sie a A nagygyűlésen a bajok orvoslá­ Vigadóban nagygyűlést tartottak,­­sára fontos határozati javaslatokat Tiltakoztak a kormányzatnak fogadtak el, csupán a mezőgazdaságot segí­tő intézkedése ellen, amely fájdalmasan érinti a főváros iparos- és kereskedőtársadalmát. A nagygyűlésen a bajok orvoslá­sára fontos határozati javaslatokat fogadtak el. Magyarország meghívót kapott a lausannei konferen­iára Az egységes párt ülésén Károlyi miniszterelnök kifejtette, hogy a külföldi hitelezőknek engedményeket kell adniuk . Bethlen ki­jelentette, hogy a legnagyobb megelégedéssel fogadták a kormányzó kéziratát és a párt sziklaként áll a kormány mögött Budapest, június 30. Csütörtökön megjelent a kül­­ü­gyim­inisztériumban lord Chil­­ston budapesti angol követ és az angol miniszterelnöknek, mint a lausannei konferencia elnöké­nek a következő üzenetét közve­títette: Ramsay MacDonald minisz­terelnök a lausannei konferen­ciát összehívó hat nagyhatalom nevében felkéri a magyar kor­mányt, hogy a konferenciára delegátusait a lehető legrövidebb idő alatt kiküldeni szíveskedjék. A magyar kormány haladéktala­nul közölte az angol követtelt, hogy a meghívásnak örömmel tesz eleget és­­kiküldöttei a leg­rövidebb idő alatt Lausanneba mennek. A meghívás hatása az egységes pártban Az egységes párt csütörtökön este értekezletet tartott, ame­lyen Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök bejelentette, hogy a kormány meghívást kapott a lausannei konferenciára. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági rekonstrukció nem szorítkozhat csupán a dunai államokra, mert ilyen formában nem elég helyes a gyakorlati megoldás. Utalt a most folyó leszerelési konferen­ciára é­s ismételten leszögezte azt az álláspontját, hogy a magyar kormány ne­m fogadhat el sem­mi olyan megoldást, amely az egyenlőtlenséget tovább­ra is fenn akarja tartani. Génfben és Lausanneban — mondotta — a világot érdeklő összes problémák mint egy üst­ben kavarognak. A külföldi tar­tozások ügyében az­t a meggyő­ződést szereztük, hogy hitelezőinkben mindinkább erősbödik a megértés és mindjobban látják, hogy tisztességes adósok vagyunk és hogy a kamatokban, de a tő­kében is engedményeket kel ten­niük, ha az adósok adófizető ké­pességét fenn akarják­­tartani. Bizalom a kormánynak Miután a párt a nyári szünet alatt kéthetenként értekezletet fog tartani, ezúttal nem tájé­koztatta a pártot az ősszel be­nyújtandó javaslatokról, mind­össze jelezte, hogy a kormány­nak már most elő kell készítenie a jövő téli vnségmunkát és foglalkoznia kell több poli­tikai terv kidolgozásával. A miniszterelnök végül a párt segítségét és támogatását kérte. Bethlen István gróf szólalt fel ezután és hangsúlyozta, hogy" a párt a legnagyobb megelé­gedéssel és megnyugvással vette tudomásul a kormány­zó kéziratát, amely a kor­mányt állásában megerősíti. A miniszterelnök nyilatkozata a pártot­­teljes mértékben meg­nyugtatta, kijelentései egyeznek a párt felfogásával. A párt a kor­mány iránt, amely elveinek ki­fejezője, szeretettel és ragasz­kodással viseltetik és sziklakörút áll mögötte. A fiatalság problémája Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter szólalt fel utána és bejelen­tette, hogy a tervezetet 'terjeszt a zott­it elé, am­ben megfelel'’' nokok A m­' lan­gyaki hetek a v ményét • első lépé­sik azon mány­a * főként e&'■ m't ha 4 á h j ' helyezkedését lehetőség szerint elősegítheti. Meghalt Széchenyi Emil koronaőr Budapest, június 30. Széchenyi Emil gróf koronaőr Pusztazámoron csütörtökön este hirtelen meghalt. Lefekvés előtt rosszullétről, fejfájásról panasz­kodott. Állapota éjszaka rosszab­bodott és éjszaka agyvérzés ölte meg. Mint felsőházi tagot, 1931- ben Károlyi Gyula gróf lemon­dása után választották koronaőr­ré. Gróf Széchenyi Emil korona­őrt a Mátyás templomban pénte­ken délelőtt 11 órakor fogja Se­­rédi Jusztinián hercegprímás megbízásából N­adsz István tá­bori püspök gyászmise keretében beszentelni. Onnan a holttestet Nagycenkre viszik, ahol július 2-án déli 1 órakor temeti el Róka nagycenki esperes plébános. A temetési menet a Keleti pálya­udvarról július 2-án indul. A tábla is fogvatartotta Litthénét Budapest. - ■fern

Next