Reggeli Hirlap, 1933. március (42. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-17 / 62. szám

Miskolc, XLIL évf. 62. Ám 10 fillér Péntek 1933 március 17. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Miskolc, Hunyadi­ utca 2 Foll^l/h­ C7­*l°lXA­SZf A • Pf^TVFR 21TW1A1 Szerkesztőségi telefon: 498 és 616 Előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 2­60, vidéken 2­80 P r MCrHEMln . r CI1EK UUUTM Kiadóhivatali telefon : 299 - Éjjel: 565 Kánya Kálmán külügyminiszter megérkezett Rómába Az olasz sajtó rendkívül­ szívélyes fogadtatásban részesítette a magyar külügyminisztert Róma, március 16. Kánya Kálmán magyar kül­ügyminiszter csütörtökön délután 6 óra 50 perckor Háry András kri­inál magyar követ és Má­­riássy Zoltán miniszteri tanácsos kíséretében Rómába érkezett. A pályaudvaron magyar részről Barcza György vatikáni magyar követ vezetésével a magyar kö­vetség tagjai, míg olasz részről Savici külügyi államtitkár fo­gadták. A pályaudvaron nagy tömeg gyűlt egybe s az érkező külügy­minisztert lelkesen megéljenez­ték. A külügyminisztert elsőnek Savici olasz külügyi államtitkár, majd Barcza György vatikáni magyar követ üdvözölték. Az állomásról Kánya külügy­miniszter Háry András kíséreté­ben a magyar követségre hajta­tott. A lapok élénken fogalkoznak Kánya Kálmán magyar külügy­miniszter érkezésével. A Gravorro Fascista azt írja, hogy valahány­szor a magyar nemzet képviselő­je Rómába érkezik, mindig őszin­te barátsággal és örömmel üdvö­zöljük, így most is, amikor Ká­nya Kálmán, az új magyar kül­ügyminiszter érkezik Olaszország fővárosába. A Giornale d‘ Italia melegen üdvözli a külügyminisz­tert, hangsúlyozva, hogy szük­ségtelen kiemelni újólag az olasz­­magyar barátságot, amely annyi­ra szilárd és bensőséges, hogy az európai egyensúly egyik legerő­sebb biztosítékává vált. A magyar követség Kánya Kálonán külügyminiszter tisztele­tére este vacsorát adott, amelyen részt vett Háry András kri­inált magyar követ, Nicki Alf­réd rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter, Apor Gábor báró és Wodianer követségi tanácsosok, valamint a magyar követség tag­jai. MacDonald a leszerelésről Előterjesztette öt pontból álló gyakorlati tervezetét, amely Magyarországnak 60, Ausztriának 50, Jugoszláviának és Csehországnak 100, Romániának 150 ezer főnyi hadsereget engedélyez . Az angol miniszterelnök a külügymi­niszterrel együtt ma Rómába indul Genf, március 16. Valamennyi nemzet képviselői, valamint a közönség és a sajtó rendkívül nagy érdeklődése mel­lett tartotta meg csütörtök dél­után a leszerelési értekezlet főbi­zottsága rendkívüli ülését, ame­lyen MacDonald angol minisz­terelnök elmondotta nagy beszédét a leszerelésről. A különböző nemzetek küldöttsé­geinek vezetői között ott volt Da­­ladier francia miniszterelnök is. Miután Henderson elnök a le­szerelési főbizottság rendkívüli ülését megnyitotta, nyomban Mac­Donald-nek adta meg a szót. MacDonald angol miniszterel­nök a világ népeihez szóló ko­moly intelemmel kezdte nagyfon­­tosságú beszédét. Már hallani le­het — úgymond — a civilizáció roskadozó épületének recsegését. Egy régi barátunk mondotta nemrég, hogy vagy igazságot szolgálta­tunk Németországnak, vagy pedig Európa a legnagyobb veszélybe rohan. Ezután hangoztatta, hogy az ér­tekezlet egyszerű elhalasztása a kudarc legsúlyosabb jele lenne. Bejelentette, hogy gyakorlati ter­veket dolgozott ki, amelyek öt részre oszlanak. Az első rész a biztonsággal foglalkozik a Kel­­log-egyezmény alapján. A máso­dik rész a leszereléssel foglalko­zik és megszabja a tényleges had­erők létszámát. A harmadik rész a hadianyagok kérdésével foglalkozik. A negye­dik rész tiltja a vegyi, bakterio­lógiai és gyújtogató háborút, az ötödik rész foglalkozik egy állan­dó leszerelési bizottság felállítá­sával és szervezetével. A határoz­­mányok öt évig maradnának hatály­ban és pótolni fogják a békeszerződé­seknek Németország, Magyaror­szág, Ausztria és Bulgária had­erejét korlátozó intézkedéseit. A MacDonald-féle leszerelési javaslat Magyarországnak, Görög­országnak és Bulgáriának 60.000, Jugoszláviának és Csehországi­nak 100.000, Romániának 150.000 és Ausztriának 50.000 főnyi had­sereget javasolt. MacDonald Rómába megy MacDonald szerdán hivatalo­san közölte, hogy Rómába utazik és Mussolini­val találkozik. Azt akarja megkérdezni, hajlan­dó-e Mussolini közreműködni a helyzet megmentésén? Útjára el­kíséri Sir John Simon külügymi­niszter is és mindkettőjüket szí­vélyes hangú meghívóval Musso­lini hívta meg. Az utazás való­színűleg péntek este kezdődik Geniből. Az angol vendégeket va­lószínűleg Balho légiügyi minisz­ter várja Genovában, ahonnan a vendégek egy olasz repülőraj kí­séretében utaznak Rómába. Aloisi olasz leszerelési delegá­tus már Rómába utazott, hogy előkészítse MacDonaldék útját. MacDonald és Sir John Simon szombaton érkeznek Rómába. A revízió a tanácskozáson Az olasz sajtó szenzációs beál­lításban közli a szombati nagy­fontosságú találkozó hírét s en­nek kapcsán fejtegeti, hogy nem egyéb szerencsétlen blöffnél, hogy­ a francia közvéleményt a párisi lapok azzal riasztgatják, hogy az olasz—német szolidari­tás megtörésére angol,francia és esetleg amerikai front fog ki­alakulni. Mussolini tiszta helyzetet akar teremteni, nehogy Európa álla­mai két táborra szakadjanak és ezzel veszélyeztessék a vil­ágbé­két. Genfben olyan megállapo­dást kell létesíteni, amely épúgy magában foglalja az olasz lesze­relési javaslatot, mint a Hoover­­tervet és a francia konstruktív le­szerelési ajánlatot, de arra is el van tökélve Mussolini, hogy az angol vendégminisztereket fi­gyelmeztetni fogja a békeszerződések revízió­jának elkerülhetetlen szük­ségére, mert anélkül Európa sohasem fog megengesztelődni. Lehetetlen ál­lapot, hogy legyenek teljes jogú és jogfosztott nemzetek — ez Mussolini gondolatmenete — mert a jogaiktól megfosztott né­pek természetszerűleg mindig ve­szélyeztetni fogják a békét. A lapok élénken foglalkoznak az angol miniszterek római láto­gatásával. A Messagero a követ­kezőket írja: MacDonald római útja az európai politika nagy for­dulópontját jelenti. A Stampa azt írja, hogy Euró­pa újjáalkotása lesz a római ta­nácskozás feladata. I Elénk vitta a képviselőh­ázban a belső kölcsön felvételéről Sándor Pál: A pártszempontnak háttérbe kell szorulnia, amikor az ország érdekéről van szó . Koncentrációra van szükség a parlamentben Budapest, március 16. A képviselőház csütörtök esti ülésén folytatta az állami köl­csön felvételéről szóló törvényja­vaslat megvitatását. Kertész Miklós a kapitalizmus és marxizmus helyzetével és meg­állapításaival kapcsolatban hosz­­szas elméleti fejtegetésbe bocsát­kozott és ezekből azt a következ­tetést vonta le, hogy az ilyen kölcsönjavaslatok nem segítenek az országon. A transzfermorató­rium ügyét tökéletlennek és lehe­tetlennek tartja, ha azonban már felvettük az ötvenmilliót az alap­ból, akkor azt nem a deficit eltün­tetésére, hanem beruházásokra kellene fordítani. Sándor Pál kijelentette, hogy elfogadja a javaslatot, mert azt az álláspontot vallja, hogy a párt­érdekeknek háttérbe kell szorul­­niuk, ha az ország érdekéről van szó. Erős támadást intézett a pénzügyminiszter adópolitikája ellen. Nincs-e igaza annak, — mondotta — aki az adó kivetésé­nél igyekszik kijátszani a kincs­tárt. (Nagy zaj, ellentmondások a jobboldalon: Nincs igaza!) Zsindely Ferenc: Tiszta anar­chia, amit mond! Sándor Pál: Hogyan bízzunk abban, hogy a jövő évre tervezett 740 millió pengős költségvetés elegendő lesz akkor, amikor az eddigi csökkentések sem bizo­nyultak elégnek. Ezután az elnök Sándor Pál­nak az adófizetőkre vonatkozó ki­jelentésével kapcsolatban enun­­ciációt tett. Sándor Pál: Csak azokra ér­tettem, akik képtelenek adójukat megfizetni. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Felhívás az adócsalás­ra!) A kincstári váltók kibocsá­tása, a mostani kölcsön a Nem­zeti Bank statútumainak megke­rülésével történt.­­ A kormány messzemenő takarékosságot érhet el a főispánok létszámának csök­kentésével, az egyetemek, a kül­földi Collegium Hungaricumok leépítésével és a minisztériumok leépítésével. Malasits Géza hangoztatta, hogy nincsen Európában még egy nép, amely súlyosabb áldoza­tokat hozott volna a közért, mint a magyar. Fenyő Miksa helyesli, hogy­ a kormány a transzferalapból vett fel 50 millió pengőt s helyesli a belső kölcsön gondolatát is. Fe­nyő Miksa beszéde további során az adóemeléseket kifogásolta. A

Next