Reggeli Hirlap, 1933. május (42. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-02 / 98. szám
Miskolc, XLH. évf. 98. Ára 10 fülé Kedd 1933 május 2. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatali Miskolc, Hunyadi utca 2 Előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 260, vidéken 280 . Felelős szerkesztő: FEHÉR IS DON Szerkesztőségi telefon: 498 és 616 Kiadóhivatali telefon : 299 — Éjjel: 560, A vidék és a nemzetközi vásár Megindul a népvándorlás a főváros felé. Megnyílt a nemzetközi vásár. Büszkének kell lennünk annak a nagy magyar erőkifejtésnek az eredményeire, amelyet egy-egy ilyen nemzetközi vásáron bemutat a magyar ipar és a kereskedelem. Amikor azonban az árumintavásárok nagy gazdasági fontosságára és jelentőségére rámutatunk, nem szabad elhallgatnunk azt az aggoldalmunkat, amelyet az a körülmény kelt fel bennünk, amelyet éppen a megindult népvándorlás jelent. Amíg a nemzetközi vásárok megtartották eredeti jellegüket és valóban csak mintavásárok voltak, addig erre az aggodalomra különleges ok nem volt. Az utolsó esztöndőkben azonban már az a tapasztalat, hogy ezek az árumintavásárok tulajdonképpen országos vásárok jellegét nyerték. Mert ott nem csak bemutatják a magyar ipar produktumait, de olyan detail-kereskedelem fejlődött ki, ami komolyan, sőt végzetesen veszélyezteti a vidék gazdasági életérdekeit. Az áruminta vásároknak eredetileg az volt a rendeltetésük, hogy bemutassák a magyar ipar reprezentábilis produktumait és demonstrálják azt az életerőt, amelyet a magyar kereskedelem képvisel. An- nak idején, amikor az árumintává-isár megtartotta ezt az eredeti jellegét, a vidék is zavartalanul örül 'hetett a sikernek, hiszen végeredményében a magyar gazdasági élet •mutatta meg ágokon életerejét és•képességét. Most azonban fel kell emelni a szavunkat nekünk, akiknek úgy érezzük a® a kötelességünk, hogyéppen a legnehezebb időkben, amikor a vidéki ipar és kereskedelem a legsúlyosabb gondokkal küzd, smegvédelmezzük és felszólítsuk azokat a tényezőket, amelyeknek ,ez a kötelességük, lépjenek munkába és kövessenek el mindent, hogy a vidék kereskedelmét és iparát a veszedelemtől megmentsék. A Reggeli Hírlap nem most emeli fel először szavát, amikor éppen a nemzetközi vásár alkalmával hivgja fel a közfigyelmet arra a ve. ■ezélyre, amely a vidéki ipart és kereskedelmet fenyegeti. Nem is nagyon régen magunk kezdemő■nyeztük, hogy annak a veszedelemnek az ellensúlyozására, amely a vidék ,vásárlóközötsségének a fővárosba való csábításával fenyeget, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a nagyobb vidéki városokban, a gócpontokban, így Miskolcon is, kerületi árminta-kiállításokat, illetőleg vásárokat rendezzenek. A miskolci kisiparosság akkor aellénk állt, de a megindult akciót ,már csírájában megfojtotta éppen a kisiparososztály lehetetlenül szegény és magára hagyatott helyzete. Nem hallottunk azonban akkor sem és nem halljuk most sem a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szavát, nem látjuk annak az erőnek a kifejtését, amelyet az iparosság és kereskedelem védelmére alakult, kamara súlya jelent, amikor pedig igazán komoly veszély fenyegeti a gazdasági életnek ezt a két értékes osztályát. Amikor felvetettük a kerületi vásárok eszméjét, a magyar vidéki városok közül Szeged rögtön megfog. Csendes volt a magyar május elseje Lázas izgalomban, de vér és komolyabb összecsapás nélkül múlt el világszerte a kritikus nap Ausztriában volt a legnagyobb izgalom — Németországban a leghatalmasabb az ünnepség — Dollfuss izzó beszédet mondott az Anschluss ellen — Hitler kijelentette, hogy Németország nem fog térdet hajlítani Az idei május elsejét világszerte lázas izgalom előzte meg. Több államban olyan kiélezett a jobb és baloldal harca, hogy jogos volt az a félelem, hogy ezen a napon esetleg véres összeütközések lesznek. A késő éjszakai órákig beérkezett jelentések szerint a május teljes rendben folyt le a május 1-e Londonban. Csikágóban a tüntetők bombát vetettek több épületre, közöttük az amerikai telefon- és táviróiuivatalra és néhány szállodára- Japán nagyobb váraMiskolcon, úgy mint Magyarország minden városában a rendőrség permanens szolgálatot tartott, azonban egyetlen alkalommal sem került sor semminemű fegyveres beavatkozásra. Miskolcon nyoma sem volt semmiféle tüntetésnek, a május 1-e úgy zajlott le, mint az esztendő bármelyik szürke hétköznapja. A legnagyobb izgalom Bécsben vett. Itt, az előzetes rémhírek miatt valóságos forradalmat vártak. ■ A félelem túlzottnak bizonyult. A szociáldemokrata párt megtartotta ugyan a nagy tüntető sétát, komoly összetűzésre azonban nem került A keresztényszocialista alsóausztriai párt gyűlésén Dolfuss dr. szövetségi kancellár a többi között , ezeket mondotta: Az osztrák külügyminiszter egyetlen célja csak az lehet, hogy Ausztria függetlenségét minden irányban biztosítsa. A német kérdés nem oldódik meg aszzal, hogy a német birodalmat néhány ezer négyzetkilométernyi területtel megnöveljék. Feladatunk, hogy a német katolicizmusnak tá- s masztéka legyünk. Nem egyedül azok a németek, akik régebben a fekete-piros-arany, majd a fekete-piros-fehér színeket elseje sehol sem fulladt véres botrányba. Izgalom, összecsapás, csetepaté volt bőven, de komolyabb zavarok sehol sem fordultak elő. Május elseje eseményeiről a következőket jelentik a világ minden részéből: sorban május 1-én a zavargásokkal kapcsolatban több ezer személyt letartóztattak. Madridban a munka mindenütt szünetelt. Déltájban a kommunistáik menetet akartak formálni, de a rendBudapesten szintén nyugodtan, rendben folyt le a május elseje. A főváros területén a késő esti órákig sehonnan sem jelentettek zavargást. A szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a munkát a gyárakban részben teljesen, részben csak délelőtt szüntetik be. /pffipyr .my-^aasam sor. A belváros utcáin gépfegyveres katonaság sorakozott, megszállták a hidakat, a forgalmasabb pontokon drótakadályokat vontak, a parlament és városháza környékén nagyobb csapatokat vontak össze, viselték, most pedig a horogkereszttel szaladgálnak, de sohasem a mi német-osztrák hazánk színeivel. Mi is németek vagyunk, akiknek itt osztrák földön a mi különleges német feladatunkat teljesítenünk kell. A birodalmi német nép teremtsen a maga számára olyan viszonyokat, amilyeneket akar, mi fentartás nélkül és teljes barátságban együtt akarunk dolgozni a német kormánynyal. A mi részünkről ezt a viszonyt sohasem fogjuk pártszemüvegen át nézni. Mi így akarjuk szolgálni az egész németség jövőjét és Európa békéjét. őrség szétszórta a csoportosulókat. Zavargások voltak Párisban is. A város melletti vincenessi erdőben mintegy tizenötezer munkás rendezett tüntetést, melynek során kisebb összetűzés volt a rendőrséggel. Brüsszelben néhány szocialistából álló csoport felvonulás közben letépte a lüttichi német konzulátus épületéről a horogkeresztes zászlót. A nemzeti munka ünnepe Németországban Berlin és Németország a nemzeti munkát ünnepelte. Példátlanul lázas hangulatban ülték meg az ünnepet. Mialatt a Zeppelinek körrepülést rendeztek Németország felett, a városok utcáin tízezres csoportokban vonultak fel az iskolásfiúk és leányok. Hindenburg birodalmi elnök Lustgartenben tartott nagy beszédet az ifjúság tömegeihez. Az ünnepély tetőfokát este érte el. A tempelhofi mezőn fényszórók vakító világosságában egymillió ember szorongott, amikor este 8 órakor megnyitották a nemzeti munka ünnepét, Göbbels méltatta a nap jelentőségét, majd Hitler beszélt. Hitler májusi szónoklata Beszéde során Hitler egyebek között ezeket mondotta: Első célunk: rendíthetetlenül küzdeni azért, hogy az új politikai hit egész népünket meghódítsa. Meg akarjuk szabadítani népünket az alacsonyabbrendűség ama tudatától, amelyet mesterségesen hoztak létre benne, mert a pártok alacsonyabbrendűségének ez felelt meg. További célunk az, hogy a teremtő kezdeményezést megszabadítsuk a teremtő erőt a többségi határozatok végzetes befolyásaitól, mégpedig nemcsak a parlamentben, hanem a gazdasági életben is. A többség sehol sem egyértelmű az okossággal. Csend és nyugalom egész Magyarországon Drótakadály és katonai kordon Bécsben Dolfuss szenzációs beszéde Kisebb zavargások Párisban, Madridban, Csikágóban, Tokióban, Brüsszelben ta a gondolatot és azóta ott már rendszeresítették is a kerületi vásárokat. Miskolc kereskedelmi és ipari szempontból van legalább olyan fontos és jelentős város, mint Szeged. Miért nem lehet ugyanezt itt elérni, ami Szegednek ügyes, okos és praktikus munkával sikerült? A vidék közönségének kevés pénzecskéje miért vándoroljon Budapestre, amikor arra a mi kereskedelmünknek és a mi iparunknak van igen nagy szüksége. Nem lehet és nem szabad sokáig most már töprengeni, itt cselekedni, dolgozni kell. Nem elméleti kijelentésekkel, de gyakorlati munkával. Miskolcnak magának olyan értékes és speciális szempontból is jelentős kisipara van, hogy ezt érdemes is, hasznos is bemutatni az ország közönségének. Emlékezzünk csak vissza, néhány esztendővel ezelőtt a miskolci kisiparosság rendezett a katolikus gimnáziumban egy kiállítást, amelynek éppen a mi kisiparosságunk már művészet számba menő produktumai adtak országos jelentőséget. Azzal az egyetlen megmozdulással azonban szinte megszűnt az erőkifejtés, hogy megmutassuk: van bennünk erő és életkészség. Nem elég beszélni, cselekedni kell Tessék azonnal összeülni és megtárgyalni a módokat, hogy mielőbb valóra váljon az okos gondolat: kerületi vásárokat kell rendezni Miskolcon. Ide kell összegyűjteni a felvidéki kereskedelem, ipar és mezőgazdaság termékeit. Itt kell azokat bemutatni az ország közönségének- Akkor nem fog megtörténni, hogy ami kevés pénzecskéje van itt még a fogyasztóközönségnek, azt a nemzetközi vásár elszívja tőlünk Budapestnek.