Reggeli Hirlap, 1933. június (42. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

Miskolc, XII. évi 123. Ára 10 fillér Csütörtök 1933 junius 1 Reggeli Hírlap SSSWisTS&JSiASSSi Felelős szerkesztd! FEHÉR ODOW__________JSSSSZZ.' A magyar kultúra napjai A súlyos gazdasági viszonyok megnyirbálták a szárnyait minden akciónak, amely lendíteni akar­­ sorsunkon. Az az akció, amely könyvnap címen ma reggel el­in­­dul, nagy lendítő erőt jelent abban a munkában, amely a magyar nemzeti művelődés értékeit van hivatva közelebb vinni a közön­séghez. Ma reggel megkezdődik a könyvnap. Az utcákon — itt Mis­kolcon is, mint az egész csonka or­­szágban — sátrak emelkednek és ezekben a sátrakban viszik a kö­zönséghez a magyar irodalom leg­­jobb termékeit. Minden sor, ami ezekből a könyvekből a közönség­hez beszél, a magyar kultúra dicső­ségét zengi, annak a magyar kul­túrának a dicsőségét, amely az ezeréves múlt hagyományaival megiszenteeítve, ígérete és biztosí­téka a jobb jövőnek. Nincs fegy­­verünk. A trianoni békeparancs egyelőre arra kényszerít bennün­ket, hogy csak szellemi fegyverek­kel próbáljuk magunkat fentarta­­ni a felszínen és átmenteni a jö­vőre azokat a magyar értékeket, amelyek nemcsak nálunk, de világ­­viszonylatban is kultúrát, haladást jelentenek. A könyvnap nem csu­­pán azt jelenti, hogy néhány nap­ra kiviszik a magyar irodalom ter­­mékeit az utcára, hogy ott a rek­lám hangosabb eszközeivel­ próbál­­ják a közönség figyelmét felhívni és ébrentartani, de jelenti főképpen azt, hogy a magyar írásmű­vészet nem csupán a mi nemzeti kultú­ránknak, de a világ kulturális ha­ladásának erős és le nem dönthető oszlopa. Vegyünk könyveket. Vegyünk ma­gyar könyveket. Mert a könyv, a magyar könyv minden betűje han­gos, el nem némítható bizonysága annak, hogy ez a nemzet él és élni akar. Hangos és le nem győzhető bizonyítéka annak, hogy ez a nép, amely több, mint ezer esztendőn át , vérével védte a kultúrát a Kelet barbarizmusa ellen, ebben a törté­nelmi misszióban ma is a helyén áll és nem adja fel az őrhelyet, amelyet sorsa számára kijelölt. A nemzeteket a maguk kultúrája tarthatja csak életben és virág­­zásban. Lengyelország másfél szá­zadig volt idegen rabságban. És hogy mégis tudta az egész világ, hogy van és él a lengyel nemzet, azt legfőképpen kultúrájának, írói­­nak, költőinek és zenészeinek kö­szönhette. A súlyos gazdasági vi­szonyok nem engedik, hogy m­n­­denki szíve szerint vigyen haza annyi könyvet, hogy abból a maga igényei szerint táplálkozhassál De éppen a súlyos gazdasági viszo­nyok hatása alatt igyekeznek a magyar könyvkiadók a közönség igényeihez alkalmazkodni és a leg­­fejlettebb szellemi termékeket iga­zán olcsón viszik a piacra. Min­denkinek módjában kell, hogy le­­gyen valamije a magyar szellemi termelés produktumaiból. Mert mindenki, aki akár csak néhány fillérért vásárolt könyvet, vagy könyvecskét visz haza, elvitte ma­gával ezzel hajlékába a nemzeti kultúra szeretetét és szolgálati készségét. A könyvnapokon ne fe­­ledkezzünk meg a magyar nemzet érdekeinek szellemi harcosairól. Az utcán felállított sátrakban m­ost ezek a harcosok kínálják azokat a fegyvereket, amelyekkel átmenthet­­jük a magyar jövendőt. A Vay­uti szatír rendőrkézen Új érdekeltség vette át a Reggeli Hírlap részvénytöbbségét A Miskolci Újságkiadó r­-t. közgyűlése Miskolc, május 31. A Miskolci Újságkiadó rt., amely­nek túlnyomó részvénytöbbsége ed­­dig a Villamos Trust tulajdonában volt, május 31-én délelőtt fél 12 órakor tartotta évi rendes közgyű­­­lését Ullmann Andor dr., a Trust h. vezérigazgatójának elnökleté­­vel. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését az 1932. üzletévről tudomásul vi­tte a számadásokat megvizsgálta, a mérleg és eredményszám­lát megál­lapította és az igazgatóságnak, va­­lamint a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta. A tárgysorozat több pontjának letárgyalása után tudomásul vette a közgyűlés, hogy az igazgatóság eddigi tagjai éspedig Kovács Izor, Szegő Simon, Ullmann Andor dr., Kolár Nándor, továbbá a felügyelő­­bizottság tagjai: Magyar Dezső, dr. Török Imre, Dénes Zoltán és Fu­­­mu­ Imre lemondtak. Az igazgatóság új tagjaivá meg­választottak: Ferenczi Károly, Te­­leszky Béla dr., Legeza László dr., Mank György, Fehér Ödön A fel­ügyelőbizottság tagjai lettek: Szé­­kely Aladár, Thurmayer Gyula, Duszik Lajos. Az új igazgatóság legközelebb ülést tart, amelyen határoznak az igazgatóság létszá­mának kibővítéséről és ezzel kap­csolatban rendkívüli közgyűlés egybeh­ívásáról. Az új igazgatóság és felügyelőbi­zottság megalakítása után Fehér Ödön a közgyűlés előtt bucs­út vett a vállalat eddigi vezetőségétől és elismerésének adott kifejezést azon áldozatkészség felett, amelyet a Villamos Trust, mint a Reggeli Hírlap tulajdonosa, a szociális szempontok és a közérdek szolgála­tában ,mindenkor mutatott. A vál­lalat volt alkalmazottainak kö­szö­­netét tolmácsolta, amiért a Villa­most Trust évekig a legsúlyosabb viszonyok között is fentartotta a Reggeli Hírlapot, hogy azzal a köz­érdeket szolgálja. A Reggeli Hírlap a közgyűlésnek fent ismertetett határozataival min­den irányban mindenkitől teljesen független és ezentúl minden kor­­látozás nélkül és anélkül, hogy bármely párt hatalom, vagy hatal­mi csoport érdekeit kellene figye­lemben tartania, teljes mértékben és maradéktalanul a közönséget fogja szolgálni. A vállalat új igazgatósága és fel­­ügyelőbizottsága már ennek a füg­getlenségnek a kifejezője és az új vállalkozás nem csupán fenn fogja tartani a lap eddigi színvonalát, de azt fokozottabban fejleszteni fog­ja és a lapot minden tekintetben, mindentől függetlenül, csak a kö­zönség-, a közérdek szolgálatába ál­lítja. Azok a nevek, amelyek a vállalat új vezetésében részt vesznek, bizo­­sítékot adnak arra, hogy a Reggeli Hírlap új fejlődési korszakát kez­di el és az eddiginél is hatványo­zottabban, a legnagyobb lelkesedés­sel és odaadással fogja végezni közérdekű misszióját. A képviselőház szerdai ülése Hóman kultuszminiszter kétórás beszéde az egyetemi kérdésről, a középiskolai reformról és az általános kultúrpolitikáról Nincs szó kultúránk csökkentéséről — A jogakadémiák megszüntetése nem áll a kor­mány hatalmában — A miniszter hive a kulturfölény gondolatának és minden esz­közzel a felekezeti békét munkálja — Előtérben a közgazdasági egyetem, állatorvosi főiskola és József műegyetem egyesítése — A művészeti politikában egyedül a tehetség és a nemzeti irány lehet mértékadó Bajcsi Zsilinszky: Ne engedjék meg, hogy itt németek Heil Hitler-féle üléseket tartsanak Budapest, május 31. A képviselőiház Almásy László elnöklésével szerdán délután megkezdte a közoktatásügyi tár­ca költségvetésének részletes tár­gyalását. A címnél Navratil De­zső annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az egyetemi tan­erők számát nem fogják tovább csökkenteni. Pákots József Komjádi Béla szobrának a fedett uszodában tör­ténő felállítását sürgette. Kocsán Károly felsorolta a tanítók sé­relmeit. Kun Béla kérte, hogy könnyítsenek a felekezeti iskolák nehéz helyzetén. Román Bálint kultuszminisz­ter válaszolt ezután 2 órás be­szédben­ az elhangzott észrevéte­lekre. Hangsúlyozta, hogy csak előlegnek tekintik a megértő bi­zalmat. Nem ismeri el azt, hogy a kultúrpolitika alárendelt függvé­nye lehetne akár a pénz, akár a gazdasági, akár pedig a szociális politiká­nak. Nincs szó kultúránk csökkentéséről, kulturális szerve­zetünknek azonban alkalmazkod­ni kell az állampolgárok teherbí­ró képességeihez. Teljes egyetem megszüntetésre sehol sem hajlan­dó. Páz­mány-egyetemünk 300 éves kultúrintézmény. Nem vál­lalhatna felelősséget olyan politi­káért, amely csonkítaná ezt a nagyhírű intézményt. Hasonló az álláspontja a József műegyetem­mel szemben is. Miután az egye­temi városok érdekei miatt a tel­jes egyetem-megszü­ntetéshez nem folyamodhatunk, egyes tudomá­nyos karok szüneteltetéseihez és összevonásához kell fordulnunk. Vidéken az egyetemi kérdés a megoldásra még nem érett meg teljesen, de az biztos, hogy elha­tározásán küldöttségi járás nem fog változtatni. A jogakadémiák megszüntetése nem áll hatalmá­ban. Az a szándéka, hogy a jog­akadémiák az egyetemeknél ala­csonyabb jogi képzést nyújtsa­nak. A közgazdasági egyetemnek, az állatorvosi főiskolának és a József műegyetemnek egyesíté­sét tervezik. A külföldi Hungari­­kumok nem kerülnek az állam­nak sok pénzbe. Ezután védelmébe vette a ku­tatóintézeteket, elsősorban a ti­hanyi halélettani intézetet. Gon­dol arra is, hogy a cserkészmáz-

Next