Reggeli Hirlap, 1933. november (42. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
A Miskolc, XLH. évi 249. Ára 10 fillér Péntek 1933 november 3 . _ _ OSOoH EGCSELI HÍRLftP Szerkesztőtig és kiadóhivatali Miskolc, Hunyadi utca 2 Előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 260, vidéken 280 P Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerksztótégi telefon 1 4M tízéraZOOfl. Kiadóhivatal! telefon : 299 !- Éjjel: fm@ hs Elrendelték a dohánytözzdei engedélyek revízióját Megüresedett, vagy új jogosítványt legalább ötven százalékban hadigondozottnak kell adományozni . A pénzügyminiszter rendeletének főbb intézkedései Budapest, november 2. A Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg a pénzügyminiszternek a hadigondozottaknak ellátásáról szóló törvény értelmében a dohány tőzsdei engedélyek revíziója tárgyában kiadott rendelete. E rendelet alapelvei a következők: A kizárólagos dohányárusítási engedélyeket, amennyiben kedvezményben részesíthető és egyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van. Üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetében legalább 50%-ában ilyen hadigondozottnak kell adományozni. A pénzügyigazgatóságok utasítást kaptak arra, hogy a már meglevő trafikengedélyeket haladéktalanul vizsgálják felül és azoktól, akiknek társadalmi helyzetükhöz mért megélhetése a saját és házastársaik nyugdíjával (beleszámítva a lakáspénz és egyéb címen élvezett járandóságokat), kegydíjával, vagy az engedély tiszta bevételén felül élvezett bárminő jövedelmével biztosítva van, a lakbérleti szabályzatban megállapított felmondási idő figyelembevételével, három havi felmondás után vonják el. A társadalmi helyzetükhöz mért megélhetést biztosítottnak kell venni mindama engedélyesnél, akiknek nyugdíja, stb. és bárminő egyéb jövedelme öszszesen havi 300 pengőt meghaladja. A hadigondozott dohányásnál ennek az összegnek a kiszámításánál havi 120 pengőig, a hadigondozási pénzellátást, (járadékok és nevelési pótlékok) számításon kívül kell hagyni, bármely engedélyesnél további havi összjövedelemből fejenként 30 pengőt figyelmen kívül kell hagyni mindama családtagok után, akik után az engedélyes, vagy házastárs családi pótlékot élvez, illetőleg élvezne, ha jövedelme állami, vagy azzal egyenlő elbírálás alá eső ellátásból származnék. Az elvonást kimondó elsőfokú pénzügyigazgatósági végzés ellen ideadott felebbezések felett a pénzügyminiszter dönt végérvényesen. A felülvizsgálás folytán megüresedő kizárólagos dohányárusítási engedélyeket a pénzügyminiszter túlnyomórészt hadigondozottaknak fogja adományozni. „Aki egy nemzet hősért és történelmi kincsért felekezet szerinnt kontingentálja, a világon a legnagyobb destrukciót végzi“ Ravasz László érdekes beszéde a reformáció emlékünnepélyen Budapest, november 2. Nagy ünnepségekkel ült© meg a protestáns társadalom október 31-ét. Délelőtt mindenütt istentiszteletek voltak, délután és este pedig külön összejöveteleken emlékeztek meg az ősök nevére és nevük jelentőségére. Budapest protestánsainak az Országos Bethlen Gábor- Szövetség, a Magyar Kálvin-Szövetség, az Országos Luther-Szövetség és az unitárius Dávid Ferenc Egylet a pesti Vigadóban kedden este rendezett emlékezetes ünnepet, amelyen, fényes közönség élén, a kormányzó is megjelent, akit Raffay Sándor dr. evangélikus püspök és vitéz Csécsi Nagy Imre altábornagy fogadtak. Az emlékbeszédet dr. Ravasz László püspök mondotta. Beszédében ékes szavakkal ecsetelte a protestantizmus valódi értelmét, tanulságait és üzenetét. — A reformáció — mondotta — mindenekelőtt vallásos átalakulás, vallásos forradalom, az embernek az Istenhez való viszonyára vonatkozik. Helytelen az a felfogás, mintha a protestantizmus a liberalizmussal, szabadvizsgálódással, felvilágosodással volna egy, csupán egyidejűek ezek a reformációval, ezekkel rokonságot is mutat és velük belső kapcsolatba is lépett. Az következik tehát ebből: Luther, mikor megindította a reformációt, nem gondolt egyébre, csak erre: „Hogyan jutok én el a kényelmes, üdvözítő Istenhez?“ és megadta a feleletet: nem emberi közvetítéssel, hanem kegyelemből, nem szertartással, hanem az Igével. Tehát a protestantizmus módszer a Krisztus igaz követésére. — Helytelen — folytatta —, ha protestánsok, vagy mások úgy gondolkoznak, mintha a mi anyaszentegyházunk négyszázéves volna. Kétezeréves és az első pünkösd napjától számít az élete. Ha pedig hozzávesszük az Ótestamentum előkészítő munkáját, akkor azt mondjuk, hogy a mi anyaszentegyházunk, mint a Krisztusé, ott kezdődik, ahol az első kegyelmi tény megtörtént. A mienk Augustinus, Clairveauxi Bernát, Assisi Ferenc, a szentek és a bizonyságtevők és ha mi kritikai módszerrel szoktunk is eljárni és megmondjuk, mik és kik felelnek meg az evangéliumnak, azért ők a mi nemzetiségünk és mi az ő házuk népének valljuk magunkat. Különösen nem szabad minderről elfeledkezni a magyar embernek. Nem szabad belemenni olyan osztozkodásba, hogy a magyar történelem 1506-ig a másé. Nem: Szent István, Szent László, Boldog Margit, Rásklai Lea és Temesvári Pelbárt és minden nagy hitvallója ennek a korszaknak éppen úgy a miénk, mint bárki másé ezen a földön. Ha ezt a helytelen gondolatot elfogadnánk, akkor a magyar történelem legelső s legnagyobb alakja, Árpád fejedelem senkié se volna, mert akkor még nem keresztény a magyar. És ha most nem is osztozik senki Árpáddal a pogányságban, szent, boldog és misztikus megrendüléssel érezzük: ő volt az áldott forrás, amely ezer évvel ezelőtt magyarnak felfakadt és átver rajta a magyar lélek tűzpatakja ... — Sőt, ha a magyar történelemben valaki a protestantizmussal ellentétbe lépett, azért nem zárthatjuk ki azokat szívünkből. A miénk Esterházy nádor, Zrinyi Miklós és Pázmány Péter, aki az közülünk, aki kevésbé szereti az édesanyját, ha az véletlenül katolikus volt?! Aki egy nemzet hőseit, a történelem kincseit felekezet szerint kontingentálja s ezen az alapon a vele nem egyezőt a magyar történelemből, a magyar nemzet nagy erkölcsi értékállományából ki akarja tudni, nemcsak magát teszi szegénnyé és nyomorulttá, hanem a világon a legnagyobb destrukciót végzi. Essen, november 2. Hitler kancellár kamcellársága óta ma este beszélt első ízben Essenben. Beszéde alkalmából Essenben 350 termet foglaltak le, amelyek közönségének hangosan beszélők útján továbbítatták a kancellár beszédét. E termekben 350 ezer polgár foglalt helyet. A kiállítási csarnokok előtt 60 ezer ember gyűlt össze. Maguk a kiállítási csarnokok is zsúfolva voltak. A kancellár a csarnok emelvényéről beszélt. Hitler érkezése előtt Papén helyettesi kancellár beszélt. Este 8 óra tájban Hitler kancellár gépkocsin a kiállítási csarnokhoz érkezett, viharos ünnepléssel fogadták. Amikor a terembe lépett, 10 perccig tartott az éljenzés. A kancellár beszédét nemcsak a német rádió, hanem Hollandia, Franciaország és Anglia adóállomásai is továbbították. Hitler beszédében visszapillantást vetett az 1918. évi szomorú novemberi napokra, amelyek 15 évi fájdalmat és nyomorúságot hoztak a német népre. A német nép megtisztult ez alatt a 15 év alatt. Reméli, hogy az eljövő nemzedékek is megszívlelik ezeknek az éveknek tanulságát. Amikor azokban a novemberi napokban a német nép letette a fegyvert, nem azért tette, mintha úgy érezte volna, rosszat cselekedett. Újból és újból nyíltan és szabadon ki kell jelentenünk a világ előtt: a német népet nem győzték meg és nem győzhetik meg arról, hogy neki kell a felelősséget viselnie azért a szörnyű háborúért. A kancellár ezután kimutatta, hogy a jóhiszemű német népet első ízben akkor érte szörnyű csalódás, amikor látta, hogy Wilson ígéreteit nem tartják be. A népszövetségi értekezleteken csak abban az egyben tudnak egyetérteni, hogy a német népet állítsák oda bűnösként az általános bizonytalanságban, de vájjon azt hiszik, hogy egy 65 milliós népet örök időkre lehet jogtalanná tenni? (Zaj és felkiáltások: Nem! Nem!) Csak a nemzet egysége és tömörülése adhat erőt nagy tettek véghezvitelére. Mi nem avatkozunk bele mások dolgába, nem törődünk alkotmányukkal, reformjaikkal, de a világ engedjen minket boldogulni a magunk módja szerint. Mindenkivel, aki jóakaratú, meg akarunk békílni. Boldoggá akarják tenni népünket. Ez a mi programunk, amit természetesen csak úgy lehet megvalósítani, ha a nemzeti becsület híveinek táborába felsorakozunk. (Hosszan tartó tetszés.) Békét akarunk, együttműködést minden néppel, kibékülést akarunk, megértést, de a magunk számára is ugyanazokat a jogokat követeljük. (Viharos éljenzés.) ■ mmhí mí tmtmmhmmm Hitler beszéde Essenben Egy 65 milliós népet nem lehet örökre jogtalanná tenni, mondta a kancellár „Békét akarunk, együttműködést minden néppel“