Reggeli Hirlap, 1934. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-14 / 10. szám

8­s REGGELI HÍRLAP Mi igaz a Hitler kormány­a gazdasági sikereiből ? Mi a statisztika ? Németország gazdasági helyzeté­nek megítéléséhez mindenekelőtt a rendelkezésre álló statisztikai ada­tok áttanulmányozása szükséges. Bármennyire is megbízhatatlan bá­zis a statisztika általános érvényű politikai következtetések levonásá­hoz, bármennyi hiba, tévedés, túlzás és hiány is akad minden statisztikai kimutatásban, a közgazdász számá­ra mégis épp oly nélkülözhetetlen és kiapadhatatlan forrás ez a sok szám, mint a keresztrejtvényfej­tők számára a­­kézilexikon. A számokból azonban nem min­denki tud olvasni és az a kevés szá­mú hívő, aki az adatok misztériu­maiba behatol, szembetalálja magát a kívülállók gúnyos mosolyával, akik a statisztikusokat a képviselő­­jelöltekkel és vadászokkal egy sor­­ban emlegetik, ha igazmondásról van szó. Pedig ha valaki a statisz­tikából olvasni akar, elsősorban hinnie kell a számokban. Olyan ez, mint a vallás: aki nem hisz, azt ér­vekkel aligha lehet meggyőzni. S éppen, így, aki nem hiszi, hogy a számok igazat beszélnek, annak a statisztikával semmit sem lehet bi­zonyítani. S mint minden felekezetnek, a sta­tisztikusoknak is van egy bibliájuk: Statistische Jahrbuch für das Deutsche Reich“, amit az öt földrész minden statisztikusa már hosszú évek óta áj­tato­san forgat­ott. Alko­tói voltak: a való tények és a né­met alaposság. Mi a propaganda? Hitler első nap lezáratta a kom­munistákat, a második napon kiül­­dözte a zsidókat, a harmadik napon elégette a könyveket, a negyediken népünepélyt rendezett, az ötödiken teremtette a propagandaminiszté­­riumo­t, a hatodikon alárendelt en­nek minden német számot és betűt, hangot és képet, aztán körültekin­tett: látta, hogy minden rendben van és a hetedik napon megnyugo­dott. Így a német statisztikai hivatal is egy idő óta a propagandaminiszt­­érium hatáskörébe tartozik. A mottó: „Statistik soll begeistern!“ — a statisztikának lelkesíteni kell — nem új, mert egy vérbeli statiszti­kus már ezelőtt is azon a vélemé­nyen volt, hogy a statisztika a leg­szebb, legfel­kesi tebb tudomány.­­ Most Göbbels népszerűsíteni akarja a statisztikát s e célból az adatokat, aza ö­sszegeket, szorzatokat és hatvá­nyokat is úgy kívánja alakítani, hogy a népet boldogítsa vele. így készülnek az idén a német statisztikai kimutatások, amelye­k­­nek célja nyilvánvaló: a kormány sikereit regisztrál­ni, a számokba paradicsomi állapotokat belemagya­­rázni s az igy képzelt jólétbe és fő­leg a jövőbe vetett hitet tudományos bizonyítékokkal alátámasztani. Ez a maszk­ír­ozás természetese­n mik a szembetűnő tételekre terjed ki, gondosan válogatva és kezelve azokat, amelyekből a konjunktúra állására szokás következtetni. S mi­nél nagyobb a szépítés ezeknél a fő­tételeknél, annál nagyobb hiány mutatkozik a jelentéktelen adatok­nál, amelyre a propagan­dtarm­i­n­iszter figyelme nem terjedt, de nem is ter­jedhetett ki. Amint egy számtan­­feladatnál, ha a végeredmény jó, de a szorzások és összeadások telve vannak hibával, azonnal megáll­a­­pítható, hogy a szomszéd füzetből lett másolva, V úgy a német sta­tisztikában is, minél mélyebben ha­tolunk a részletekbe, annál vasko­sabb ellentmondásokkal találko­zunk s annál nyilvánvalóbbá lesz, hogy ezek az eredmények is abból a füzetből lettek másolva, amit mi felső­ utasításnak hívunk. Munkanélküliség Egy példa a sok közül. A számok a munkanélküliség csökkenéséről beszélnek. Itt nem­ té­rünk ki arra, hogy milyen elhibá­zott gazdaságpolitika az, amely a munkanélküliség csökkentését pélül tűzi ki maga elé. Itt csak a­ számok­­ról és az adatszerzésről van szó. A Hitler-kormány büszkén emle­geti, hogy a munkanélküli segélye­zettek száma állandóan fogy, s irigylésremél­tó naivitással ezt­­a tényt a munkanélküliség csökkené­sével igyekszik azonosítani. Nyil­vánvalóan arra a tudományos állás­pontra helyezkedik, hogy egy zsák krumpli és egy télikabát is hason­lítanak egymáshoz, ha az ember elég messziről nézi őket. Hogyan készültek ezek az adatok? Mindenekelőtt sok segélyre jogosult tisztán politikai okokból törölve lett a listákból. Tízezrek az inter­­nálótáborokban vannak. További tízezrek, talán százezrek kimenekül­tek az országból Lipcsében, Nürn­­bergben, hivatalosan azt az elvet vallják, hogy akik nem tagjai a pártnak, nem tarthatnak számot sem segélyre, sem munkaközvetí­tésre, így további csökkenést a nyili­vános munkaprogramban szereplő 800.000 ember foglalkoztatása által vélnek elérni. Megbízható források szerint azonban ez a szám csak a tervekben van meg, valójában csak 25.000 emberre rúg a foglalkoztatot­tak száma. Egy további csökkenés azáltal mutatkozik, hogy az üzemek nagy részében férfiakat alkalmaztak a női munkások helyébe, a gyanús származásúak és politikai érzésünk pedig párttagokkal lettek kicserél­ve, anélkül, hogy az utcára került régi munkaerők a segély­jogosultak listájába fel lettek volna véve .­­ Feltűnő egyébként, hogy a csökkenő munkanélküliséggel nem emelkedik a foglalkoztatottak száma­, amely pedig igen megbízható adat a mun­kanélküliség ellenőrzésére. Egy má­sik ellentmondó adat az áruházak — a munkás- és tisztviselő osztály tipikus bevásárlási forrásainak — forgalmának a 20 százalékos csök­kenése. Néhány őszinte szó A hivatalos adatok a többi gazda­sági ágaikról is épp oly optimista, mint megbízhatatlan képet nyújta­nak. A termelési index 22 százalék­kal­­emelkedett, a gépek fogyasztása 58 százalék, a vas- és fémtermelés 31 százalékkal nagyobb, mint tavaly. (Jellemző, hogy az élelmiszerek fo­gyasztása csokiként!) Az adatok min­denesetre optimizmusra hangolják a berlini kereskedelmi kamarát és a konjunktúrakutató intézetet is, mint a jelentésekből kitűnik. Evvel szemben egy idézet a Frankfurter Zeitung­­karácsonyi szá­mából, amelyben az, ismert író, Al­fons Paquet „Und Berlin.«?“ címen így ír: „Voltál már este a Leipziger Strassén? Voltál már az üzleti órák­ban a Re­ichsban­k környékén, ahol máskor páncélos autók hozzák az aranyat, s detektívek álldogálnak köröskörül? Ma már ez csak ritkán van így.. Benéztél már a Jagerstras­­sén a régi nagy áruházakba? Nem? Kár, mert akkor te még nem láttál semmit Legközelebb körülvezetlek a város­on és mesélek Neked vala­mit a telekárakról. A mai Bellevue­strasse? A „Rheingold“ zárva, az elegáns boltok, irodahelyiségek, tea­­szalonok üresek; a Viktoria-strasse csendes, előkelő palotái, a kiadó­cédulák az ablakokban... Berlin, a világváros, haldoklik.«“ Hogy­ kerülte ki ez a szomorú le­írás a propagandairt­inisztérima fi­gyelmét! Ez a pár sor, ami őszintém hangzik, többet mond­, mint a sok adat, amit ma már senki sem hisz el, mert hiába rendeznek népünne­pélyt, hiába csinálnak statisztiká­kat ,előbb-utóbb rá fognak jönni arra, hogy a népnek nemcsak cir­­censes, hanem kenyér is kell Fodor Miklós dr. |A Minin kiaminm nihibm nmet16 \ Kisolvasóinknak Édes hazám írta: Pehaim Mátyás III. polg. tan. Édes hazám, árva Magyarország, Hogyha nézem a te bás, rab földed, Szomorú sóhaj kél a szivemből, Két szememben könnyek tündököl­nek. Rágondolok az elmúlt időkre, Amikor még győzelem virágzott S amikor még dicsőség övezte Ezeréves, szép Magyarországot. Rágondolok az elmúlt csatákra, Miket szültek a rég századok, Győzelemről zengettek éneket A regősök és a dalnokok. Most pedig búbánat virágzik. Letűntek a régi dicsőségek S gyáva ellen rabságba döntötte A hajdan hős, büszke magyar népet De reméljük, nem lesz így sokáig. Vissza­jönnek a szép századok. Felragyognak a szép magyar égen. Felragyognak majd a csillagok, tettel cápészszerszám. 6. Énekhang. 7. Régi pénz. A múlt heti rejtvények helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Víz­szintes : 2. ásó, 3. Ede, 5. leopárd, 7. Éva, 8. ige. Függőleges: 1. csepe­gő, 2. adó, 3. e. e. e., 4. óra, 6. áve. Betűrejtvény: Itália. ÉPÍTVÁNYEK A rejtvényeket összeállította Ary néni Keresztrejtvény Beküldte : Péter Zolika Vízszintes sorok: 1 Szélit. 3. Fa része. 4. Babona. . 8. Lopás. 9. Sir. 10. Járnak rajta. Függőleges sorok: 1. Nem béke. 2. Javít. 4. A-val űr-mérték. 5. Éke­ Üzenetelt levelekre Ungár Sándor. Megkaptam a meg­fejtésedet. jók voltak. De Sanyi­kém­, hogy gondolod azt, hogy így nekem szegezd az ultimátumot: nyerni akarsz. Természetesen nyerni fogsz, csak várjál egy kicsit. Küldd be szorgalmasan a megfejtéseket és egyszer, miikor nem is gondolod, nyerni fogsz. Szeretettel üdvözöllek. Grosz Lajos. Látod, Lajosa, most te nyertél. Szeretem az ilyen unokái­mat, akik ilyen szép türelmesen megvárják, míg rájuk kerül a sor. A rejtvényeidet nem közölhetem, mert nem tudom ki bet­űzni. Máskor, ha rejtvényt küldesz, írd le külön szépen, olvashatóan. A nyereményt átvetheted szerkesztőségünkben szer­dán délelőtt Herskovits Ernő A megfejtésed jó, de a beküldött ke­resztrejtvényt nem tudom elolvasni. Ha máskor küldesz, nagyobb papír­ra, tisztán, olvashatóan írd le. Hát jó, higyjük el Ágneske meséjét Drága Emőkém, kérdezed, hogy hívnak engem? Gyere be egyszer a szerkesztőségbe és akkor majd meg­tudod. Bizony már minden unokám ismer és tudja, hogy ki a Nagyapó. Szívesen üdvözöllek. Pláner Artur: Kedves Arturkám. Remélem a be­tegséged csak könnyebb természetű meghűlés volt. Azalatt biztosan el­olvastad a kapott könyvet és bizo­nyára tetszett is. Megfejtésed jó. Gyors javulást kívánok szeretettel. Weiszman Tibor: Örömet okoztál kedves leveleddel, Tibikém­. A meg­fejtésed helyes és az írásod­ is ren­des. Bizonyára jó tanuló vagy ugye? ígéretednek hiszek és szívesen vá­rom leveleidet. Szeretettel köszönt­­lek. 1934. I. 14. BRIDGE Bridge csapatbajnok­ság 1934. A Magyar Bridge Szövetség hatá­rozata értelmében 1934. év bridge csapat bajnoksága kiírásra került, a következő feltételekkel: „ A bajnokságra a nevezés tea­mek (csapatok) szerint történik. 2. A bajnokság három részre osz­lik: helyi, kerületi és országos baj­nokságra. Nevezni kizárólag a helyi bajnokságra lehet, ennek győztese (ill. elegendő számú nevezés esetén a helyezettek is) jogosultak a kerü­leti bajnokságon való indulásra. 3. Miskolc város helyi bajnokságá­ra a nevezési határidő 1934 január 25. Nevezési díj személyenként 3­0, tehát négyes teamek részére 12, ötös teamek részére 15 pengő. Nevezni le­het a Nemzeti Kaszinóban, a Gazda­körben és a „Pannónia bridge sza­lonban“ ézett íveken. 4. A helyi bajnokság lebonyolítási módja: a csapatok között körmérkő­zés és pedig 9 nevező csapatig bezá­rólag egy csoportban, ezen felül két vagy több csoportban, de oly mó­don, hogy egy csoportban legalább 5 csapat legyen. Ez utóbbi esetben a csoportok két első helyezettje dön­tőbe kerül, akik szintén körmérkő­zést játszanak egymással. A kör­mérkőzés nem egy verseny kereté­ben, hanem hetenkénti fordulókkal kerül lebonyolításra úgy, hogy min­den csapat hetenként egy mérkőzést játszik éspedig 49 leosztásra. 5. A versenyekre a Magyar Brid­ge Szövetség csapatversenyekre vo­natkozó szabályai mérvadók, tehát új meccspointrendszer, portland írás­mód. 6. A győztesek, illetve helyezettek jutalmaikban részesülnek. 7. Az országos, illetve kerületi döntő esetleges elmaradása esetén­ a­ továbbjátszásra jogosult csapatok nevezési díjukat visszakapják.­­ A lillafüredi csapatversenyt a kassai csapat nyerte, a budapesti Fészek Bridge Club kombinált előtt. Bővebb tudósítást a versenyről jövő vasárnap közlünk. Úgyszintén jövő vasárnap ismertetjük az uj meccs­­pontozást is. Gara György: Rejtvény szelvény Név ...­­________________ Reggeli Hírlaphoz beküldendő 1­890—1968. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Magyar Országos Központi Taka­rékpénztár végrehaj­tátának Pfeffer Hermann és neje Weisz­­tel végre­hajtást szenvedők ellen indított vég­rehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést a miskolci kár, járásbíróság területén levő, Miskolc városában fekvő s a miskolci 5373. tkvben A 4-1. sor. 4464. hrsz. alatt volt s betétszerkesztés folytán a 4433. sz. betétbe A 4-L sor. 5034. hrsz. alatt 5034. hrsz. alatt fel­vett Tetemvár­ u. 15. sz. házra 1200 pengő­­kiáltási ár mellett elren­delte. Az árverést 1934. évi február hó 8. napján délelőtt fél 1­1 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos he­lyiségében (Werbőczy­ u. 6. sz., 18. aj­tó) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan, a kikiáltási ár fel­énél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 16 százalékát készpénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §-ában meghatáro­zott árfolyammal számított óva­dékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni, hogy a bánatpénz­nek előleges bírói letétbe helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881:LX. t-c. 147., 150., 170. 80.; 1908:LX. t.-c. 21. §) Az, aki az ingatlanért a kikiáltá­si árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köte­les nyomban a kikiáltási ár száza­léka szerint megállapított bánat­pénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908.XLI. 25. §.). Miskolc, 1938 december 15. Dr. Szívós sk, járásbiró- Lakás cime__________._

Next