Reggeli Hirlap, 1934. október (43. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
is Németh János bányászt üldözőbe veszik Eközben Miskolcról és Hejőcsabáról csendőrök érkeztek ki Tapolcára, amely ekkor már teljesen a szörnyű gyilkosság hatása alá került. Eltűnt a mosoly, a jókedv és lázas izgalom és rémület fogta el a tapolcai villák lakóit és a kirándulókat. Megindult a hajsza Németh János után, aki igen komolyan gyanúsítható volt a bűncselekménnyel. A csendőrök először is Németh János lakására mentek. De csak feleségét és négy apró gyermekét találták odahaza. Az asszony elmondta, hogy férje három óra tájban ment el hazulról, féli öt fele otthon járt, de azután megint elment. A csendőrök az erdőségben kezdték meg a kutatást a rablógyilkosság gyanúsítottja iránt. Ez a hajsza azonban besötétedésig semmiféle eredménnyel nem járt. Az a reménység is hiábavalónak bizonyult, hogy majd hazatér lakásába és otthon fogják el. Németh János az éjszaka folyamán sem került elő. A nyomozásba bekapcsolódott a miskolci rendőrség is, mert hihető volt, hogy az eltűnt bányász esetleg Miskolcra szökött. A miskolci razzia sem hozott azonban eredményt. A csendőrség az esteli órákban országos rádiókörözést adott ki Németh János ellen és megtörtént az intézkedés, hogy hétfőn reggel újult erővel induljon meg a hajsza Miskolcon és a tapolcai erdőségekben. mozásnak. Elmondta, hogy amikor délután négy és öt óra között szokásos körútján az erdő aljában lévő villasorban haladt, futólépésben szembe jött vele egy sárgásbarna kabátú, szürke micisapkás középtermetű férfi, aki csibukot tartott szájában. A futólépésben jövő fiatalember, mikor őt megpillantotta, megváltoztatta útját és egy mellékösvényen eltűnt. Nem tulajdonított semmi jelentőséget a dolognak és nem is kutatta, hogy ki volt az illető és miért változtatott útirányt. Csak most, miután megtudta, hogy mi történt, ébredt benne az a gyanú, hogy a különös viselkedésű férfinek valamilyen köze volt a tanárnő meggyilkolásához. A kerülő annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a férfi, aki elmenekült előle, Németh János, a MÁK tapolcai mészkőbányájának a munkása lehetett. Hajsza éjjel-nappal a tapolcai villák réme után Egyre bizonyosabbá vált, hogy ő volt a tanárnő gyilkosa. Nemcsak Horváth vallomása támasztotta alá ezt a gyanút, de valószínűsítette az a körülmény is, hogy Németh, aki már három ízben volt lopásért elítélve, apró tolvajlásaival valósággal a tapolcai villák réme volt. Sokszor besurrant a villákba és kisebb-nagyobb lopásokat követett el. Nem egyszer tetten érték és csendőrkézre adták. Úgy lehetett most is. De ezúttal a tettenért gonosztevő nem várta be, hogy elfogják, hanem kivégezte leleplezőjét. Tapolca nyaralói izgalomba és páni félelemben nyugtalanul töltötték az éjszakát. De nagy megdöbbenéstkeltett a gyilkosság Miskolcon is, ahová az ejteli órákba érkezett el Donáth Klotild tragédiájának a híre. A tanárnőt Miskolcon igen sokan ismerték és megrendülve hallották a tapolcai rémdrámát. A törvényszék épületébe menekül a rablógyilkosság gyanúsítottja Hétfőn reggel friss évővel indult meg a hajsza a nyomtalanul eltűnt Németh János után. Mialatt a rendőrség a városban, a csendőrség az erdőségben kutatta, azalattaz elvetemült rablógyilkosság kegyetlen szivű gyanúsítottja a miskolci törvényszéki palota folyosóján tartózkodott. Délelőtt 10 óra tájban bekopogtatott Ráduly József dr. büntető egyesbiró hivatali helyiségébe és egészen szokatlan és rendkívülinek mondható kívánsággal állott elő a középtermetű, sápadt arcú bányamunkás. Arra kérte a büntető egyesbírót, hogy hirdesse ki előtte a debreceni táblától szombaton leérkezett jogerős ítéletet, mert most nincs munkája és szeretné kitölteni a büntetését. Németh Jánost az egyesbíró néhány hónappal ezelőtt több tapolcai villában történt lopás miatt héthónapi börtönbüntetésre ítélte. Németh azért kapta ezt a büntetést, mert Ludvig György altábornagy és Venetianer Jakab dr. főorvos villájából és mások villájából is különböző holmikat eltulajdonított. Németh az egyesbiró ítélete ellen felebbezett és mintakikor a tárgyaláson mondotta, csak azért jelent be felebbezést a® ítélet ellen, hogy ezzel is időt nyerjen és ne kellessen magára hagyni feleségét és négy gyermekét. Az egyesbíró, akinek ekkor még sejtelme sem volt a tapolcai gyilkosságról, bár szokatlannak találta a kérést, mégis jóindulatúan teljesítette Németh János kívánságát. Kihirdette előtte a jogerős ítéletet, majd utasította, hogy ha meg akarja kezdeni büntetését, jelentkezzen a kir. ügyészségen. Németh János váratlanul meg akarja kezdeni régi büntetését Németh János ezután felment az ügyészségre. Vajó József dr. kir. ügyész, aki az ügynek referense volt, beküldötte az ügyészségi irodába Orosz Zoltán dr. ügyészségi tisztviselőhöz, aki a beutalásokat végzi. Németh éppen akkor lépett be a hivatali helyiségbe, mikor a csendőrség telefonon tájékoztatta az ügyészséget a tapolcai gyilkosságról. A bányamunkás arcrándulásnél | | A legnagyobb választékot talál szövet - és selyemujdonságokban | ECKER éS ShtfAR divatáruházában | REGGELI HÍRLAP kül, nyugodtan hallgatta a beszélgetést. Az ügyészségi tisztviselőnek Németh János megismételte azt a kívánságát, hogy meg akarja kezdeni a fogházbüntetését. Ez furcsának találta a kérést, mert nem igen szokott előfordulni, hogy valaki sürgesse a fogházba való bevonulását. Meg is kérdezte Némethtől : — Miért akarja maga már most megkezdeni a büntetését, amikor még nem muszáj? — Azért kérem, mert nincsen munkám és tavasszal lesz, nem akarom, hogy tavasszal tartsanak majd idebent. Egy kellemetlen kérdés és egy szemtelen válasz Az ügyészségi tisztviselő ezután átnézte az aktát és megállapította, hogy Németh János Tapolcára való. Most már rendkívül gyanúsnak találta Németh kívánságát. Hirtelen megkérdezte tőle: — Hol volt maga tegnap délután öt órakor? Németh elsápadt és zavarba jött. De zavara csak egy pillanatig tartott, azután elszántan jelentette ki: — Bár ez magánügy, de megmondhatom, hogy Miskolcon voltam. — Mikor jött el Tapolcáról? — faggatta tovább. — Én azt nem tudom pontosan, tessék beutalni a fogházba, —válaszolta közömbösséget tetetve, de nagyon felindultan a bányamunkás. Németh Jánost azonban nem utalták be a fogházba. Az ügyészségi tisztviselő nyomban jelentést tett Gazdy Béla ügyészségi elnöknek, aki maga elé hivatta Németh Jánost. Egy-két kérdést adott fel a bányamunkásnak az ügyészségi elnök és az adott válaszokból, valamint Németh János egész magatartásaiból rögtön látta, hogy a bányamunkásnak nincs rendbe a szénája. Azonnal intézkedett, hogy detektívek jöjjenek az ügyészségre Németh Jánosért és tisztázzák, nincs-e valami része a tapolcai bűntényben. 1934. X. 2. szabott Arak olcsó Arak BoyhdbátOH fiuk és leánykák részére, jó minőség, végig melegen bélelve ___ 10 évesnek 9.50,3 évesnek p fiú matrózöltöny sötétkék szövetből, tartós minő- O ‘J'Cség, végig bélelt 9 50,10.80 ©• fiú I radíroz leányrafta sötétkék szövetből aljjal, elő- |C Írásos fazon, 10 évesnek P 1«F* Tirollnadrogerős düftin- 9 ből igen tartós 2.90,3.15 P JK&J Trenchcoat habátok gyapjú szövetből dupla bó- M réssel 70 es P AT I Ouermehjoppé szép min- 9 patákban a.tiO, 4.— P J.AV i Női Illchalapok divatos 9 .____1 formák diszitve P «V» in nini divataruháza raisholt Széchenyi u. 69 Szabott árak Gyilkosfogás az ügyészségen Az ügyészség telefonértesítése nagy izgalmat okozott a rendőrségen. Rögtön közölték az ügyészséggel, hogy a csendőrségnek Németh János a gyanúsítottja, és vasárnap estétől folyik ellene a hajsza. Nem sokkal később detektívek jelentek megaz ügyészségen és a bányamunkást, aki a fogházba akart megbújni az üldöző csendőrök és rendőrök elől, elfogták és megbilincselve a rendőrkapitányságra szállították. Suba Ervin rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője Tasnády Antal dr. rendőrfőtanácsos, a kapitányság vezetőjének jelenlétében kezdte meg Németh János kihallgatását. Németh először felháborodva tiltakozott a gyanú ellen, hogy ő gyilkolta volna meg Donáth Klotildot. A rendőrség azonban, amelyet a csendőrség már vasárnap este részletesen tájékoztatott a nyomozás megállapításairól, amelyek kétségtelenné tették Németh János bűnösségét, az elfogott bányászt keresztkérdések alá vette és hamarosan kirobbant a szenzáció. Én vagyok a gyilkos A bányamunkás egész testében remegve, halálsápadt arccal nyöszörögte: — Bevallom, én vagyok a gyilkos! Aztán elhallgatott, majd halkan hozzátette: —• Részeg voltam, nem tudom mi történt. — De arra csak emlékszik, hogy mivel ütötte agyon áldozatát. — Arra igen, kalapáccsal. — Hová tette? — Eldobtam a helyszínen. Drámai tetemrehivás A rendőrségen nem is faggatták tovább a gyilkos bányászt. Átadták a csendőrségnek, amely azonnal kivitte Tapolcára. A déli órákban a csendőrség Szilassy százados vezetésével drámai tetemrehivást rendezett a halálvillában, amelynek udvarán még ekkor is letakarva ott feküdt a tragikus sorsú tanárnő holtteste. Amikor Németh János a véresfejű holttestet meglátta, iszonyodva hőkölt hátra és könyörögni kezdett, hogy takarják le, mert nem bírja ki az iszonyatos látványt. Az összeroppant gonosztevő ezután töredelmesen bevallotta bűnét. Vallomása igazolta a csendőrség első megállapításait. A vasárnap délutánt lopásokra akarta fölhasználni Németh János. Minden eshetőségre felkészülve magához vette kalapácsát és úgy indult el „körútjára“. — Amikor Donáth Klotild villája (Folytatás a 7-ik oldalon.)