Reggeli Hirlap, 1935. június (44. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-01 / 124. szám
Miskolc, XLIV. évf. 124. g ram|Q fg||^p Szombat 1935 junius 1 Reggeli Hírlap kerkesztőség és kiadóhivatal, Miskolc, Horthy Miklós tír 14 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztségi telefon: 498 előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 200, vidéken 280 P Felelős szerkesztő: FEHÉR VD31 Kiadóhivatali telefont 299 — Éjjeli 65 Újabb 2 és fél évet kapott Plank A volt főjegyző egykedvűen fogadta a második ítéletet, amely hatrendbeli sikkasztást és hűtlen kezelést állapított meg terhére Tovább folyik a nyomozás Plank régi bűneinek felderítésére Az ötesztendei fegyházra ítélt Plank Miklós dr. volt városi főjegyző bűnügyében háromhetes tárgyalás után szerdán elhangzottak a perbeszédek és a Ráduly-tanács az ítélet kihirdetését péntek délelőtt 9 órára tűzte ki. Az ítélet hirdetésére zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem érdeklődőkkel. Pontban 9 órakor vezették fel a fogházból Plank Miklóst, aki sápadt arccal, egykedvűen foglalt helyet a vádlottak padján. Néhány perccel később bevonult a bíróság és Ráduly tanácselnök nyomban kihirdette az ítéletet. Hat rendbeli sikkasztásért és hűtlen kezelésért két és fél éviegyház A Magyar Szent Korona nevében! — kezdte a tanácselnök — a törvényszék bűnösnek mondotta ki Plank Miklós dr. volt városi főjegyzőt hatrendbeli sikkasztás és egyrendbeli hűtlen kezelés bűntettében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával összbüntetésül két év és hathónapi fegyházra és ötévi hivatalvesztésre ítélte. Plank nyugodtan fogadta az ítéletet. Egyetlen arcizma sem rándult meg az újabb két és félesztendei fegyházbüntetés hallatára. Plank Miklós bűnei A tanácselnök ezután felolvasta az ítélet indokolásait, amely részletesen felsorolja azokat a szabálytalanságokat, amelyeket dr. Plank az inségsegélyek kiosztásánál elkövetett. A törvényszék megállapította, hogy visszaélt a beléje helyezett bizalommal és Ilodobay Sándor dr. polgármesternek azt a megbízatását, hogy a legjobb lelkiismeretek szerint nyújtson segélyeket a rászorulóknak, a maga javára használta ki. Plank 1924-től 1932-ig, mint a főtárgyalás adatai alapján kétségtelenül megállapítható, a gyorssegélyből 1626 pengőt elsikkasztott. Tényként állapítja meg a törvényszék, hogy a vádlott, akinek meghatalmazása értelmében csak inségsegélyre szorulók között lehetett volna kiosztani a segélyeket, olyanoknak juttatott összegeket különböző címeken, akiknek erre semmiféle jogosultságuk nem volt. És ezáltal vagyoni veszteséget okozott a városnak. A lakbérsegélyekből 256 pengőt tulajdonított el a bíróság megállapítása szerint és ezt a tettét úgy fedezte, hogy meghamisította az elszámolási jegyzőkönyvet. Teljes egészében elsikkasztotta azt a 932 pengőt, amit a Trieszti Biztosító Intézet küldött a városnak kiosztás végett. Tényként állapította meg a törvényszék, — mondja tovább az indokolás — hogy a vádlott, mint a szociális ügyosztály vezetője és mint Miskolc város kulturtanácsnoka, a testizórai akció javára kiutalt összegből 1642 pengőt elsikkasztott. A Stefániánál — állapítja meg az ítélet indokolása . Plank dr., mint igazgató, magához ragadta a pénzkezelést, annak ellenére, hogy az intézetnek állandó pénztárnoka volt. Itt 6500 pengőt tulajdonított el jogtalanul, ebből azonban elsikkasztottnak csak 2275 pengő vehető, mert a többit, Hodobay Sándor dr vallomása szerint, az Apoldó mozgószínháznak kölcsönözte a vádlott. Laza volt az ellenőrzés Az ítélet indokolása ezután megállapítja, hogy Plank Miklós a rábízott pénzekkel egyáltalában nem, vagy csak évekkel később számolt el, de az ellenőrzésre hivatott számvevő közegek ezzel megelégedtek. Néha elszámolásra is felszólították ugyan, de szigorúbb intézkedést nem foganatosítottak vele szemben és ha felülvizsgálatot foganatosítottak is, az csupán számszaki szempontból történt. Súlyosbító körülménynek vette a törvényszék a bűncselekmények nagy halmazatát és azt, hogy jól fizetett városi tisztviselő volt, mégis olyan idegen pénzhez nyúlt, amelyből nyomorgókat kellett volna segélyezni. Enyhítő körülménynek vette a bíróság a laza ellenőrzést és legfőképen azt, hogy a vádlott a közelmúltban az Apolló mozgószínháznál elkövett bűncselekményekért már ötévi fegyházra lett ítélve és ez a bűnügy a mostani bűnüggyel a vádlott hibáján kívül nem volt egyesíthető. Kurovszky László dr. királyi ügyész súlyosbításért, Klenics Barna dr. védő pedig a bűnösség megállapítása miatt jelentett be felebbezést. Nem vagyok bűnös Az elnöknek arra a kérdésére, hogy megnyugszik-e, Plank így válaszolt: — Nem. Nem vagyok bűnös. Az ítélet kihirdetése után Plank Miklós dr.-t visszavezették a zárkába. A Plank Miklós ellen folyó eljárások ezzel nem zárultak le, mert az ügyészség nemrégiben rendelt el pótnyomozást eddig még felderítetlen visszaéléseire és ezenfelül hamis tanúzásra való rábírás miatt is eljárás folyik ellene. Szabadlábra helyezték Plank Miklós sógorát Plank Miklós dr. első bűnügyének tárgyalása idején az ügyészség olyan értesüléseket szerzett, hogy Plank Miklós dr. sógora, Otter József malom tulajdonos a letartóztatott volt városi főjegyző érdekében a tanukat befolyásolni igyekszik. Otter kihallgatásakor ezt határozottan tagadta. Az ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elrendelte, hogy Oltert a Plank-ügyek letárgyalásáig tartsák előzetes letaróztatásban. A második Plank-ügy bizonyítási eljárásának befejezése után a letartóztatás oka megszűnt, és Olter József már napokkal ezelőtt elhagyta a törvényszéki fogházat. Pezsgős dáridők a hadigondozottak pénzén Pénteken is terhelően vallottak a frONSz panamaper tanúi Miskolc, május 31. A Honsz panamaper pénteki főtárgyalásán ismét két padsort töltöttek meg a beidézett tanúk, nagyobbrészt hadirokkantak, akik valamilyen formában összeköttetésbe kerültek Medveczky üzelméivel. Nagy József Medveczky megbizásából vidéken gyűjtötte a búzát és ezért 20 százalék részesedést kellett volna kapnia, azt azonban nem kapta meg. Csorba István jelentette Rimóczynak, hogy vidéken illetéktelen egyének szedik Medveczky megbizásából a búzát és amikor Medveczky erről a feljelentésről tudomást szerzett, megfenyegette őt, hogy hadi rokkanti segélyének rovására fog menni. Tud Rimóczyinak arról a kijelentéséről, hogyha neki a visszaélésekről jelentést tettek volna, akkor ő megakadályozta volna a szabálytalanságokat. Kovács Jenő a Honsz által a Sajóparton rendezett népünnepélyről tesz vallomást. Az egyes mutatványosoktól 100 pengő körüli helypénzt szedtek. Medveczky tagadja, hogy a pénz az ő kezéhez folyt volna be. Szembesítéskor a tanú ismételten, határozottan állítja, hogy Medveczkyvel alkudott meg a helypénzt illetőleg és a pénzt ki is fizette. — Medveczky ismét tagadja. Rimóczy ekkor feláll: — Ebben azt hiszem, nekik van igazuk. Kovács Jenő egy másik alkalommal 80 pengő helypénzét kifizetni nem tudta, mert csak 40 pengő jövedelme volt. Medveczky ezt a pénzt nem akarta elfogadni és feljelentéssel fenyegette. Rámóczy könnyezik Csepreghy Lajos, Medveczky utasítására, a közhivatalokban gyűjtött pénzt a rokkantak számára. A gyűjtésért Medveczky két pengőt utalt ki a pénztárból. Rámóczy intéz ezután kérdést a tanúhoz: — Szíveskedjék megmondani, hogy hogy bántam én a hivatalomban a hadirokkantaikkal. — A tanácsos úr velünk mindig a legszebben bánt. Én két kezem munkája után élő szegény ember vagyok és nem volt pénzem, hogy beteg édesanyámat meglátogassam. Felkerestem a tanácsos urat és ő a saját zsebéből adott nekem segélyt, hogy én anyámhoz elmehessek. Rimóczy előveszi a zsebkendőjét és könnybelábadt szemeit törölgeti. Zavaron egy baráti kölcsön miatt Király Lajos vette meg Medveczkytől a sorsjátékból visszamaradt autót 240 pengőért. Szerződést is kötött erről Medveczkyvel, a szerződésben azonban csak 100 pengő vételárat írtak be, hogy — amint Medveczky mondotta — kevesebb luxusadót fizessen utána. Király Lajos kétizben kért Medveczkytől, mint barátjától, husz pengőt kölcsön, amit Medveczky a Honsz pénztárából utalt ki számára. A tanú derültség közben jelenti ki, hogy most kapott egy idézést a járásbírósághoz, mert a Honsz a 40 pengős kölcsön miatt beperelte, pedig