Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1935. augusztus (44. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Milosonc, XLV. évf. 173 Csütörtök 1935 augusztus 1 FELSŐMAGYARORSZÁGI REGGELI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Horthy Miklós­ tér 14. Telefonok: szerkesztőség 4­98, kiadóhivatal 2­99, éjjel 62. M. kir. postatakarékpénztári csekkszámla száma: 35.384 Rágalom hadjárat Idegenforgalmunk évről-évre ör­vendetesen növekedik. Nemcsak a főváros utcáin megszokottak im­már a messze földről idegeneket szállító pompás autók és autóbu­szok, de a vidéken, itt Miskolcon, Mezőkövesden és más vidéken is egyre gyakrabban láthatók. Bizony­sága ez elsősorban annak, hogy az a külföldi, aki hazánkban megfordul , és itt körülnéz, sok és szép, érdekes és tanulságos látnivalót talál és ha­zatérve, leghatásosabb propagálója lesz a magyar idegenforgalomnak. A vad csikósok, betyárok, rablók meséje immár a múlté. A külföldi, aki itt jár, vendégszerető, kulturált nemzettel ismerkedik meg, amely fölött igazságtalan ítéletet hoztak Trianonban. Jönnek a külföldi vendégek, meg­ismernek és — s erre büszkék lehe­tünk — meg is szeretnek minket. Ez a növekvő idegenforgalom nekünk két okból nagyon fontos és értékes. Először azért, mert a külföld meg­ismer minket és nemzeti értékein­ket. Ezeknek az itt járt külföldiek­nek köszönhetjük jórészt azt, hogy a világ ma már más szemüvegen néz minket és kezdik belátni száz és százezrek azt, hogy ennek a nép­nek, amely ezer év óta lakja a Duna völgyét, ősi jogai vannak. De fon­tos nekünk az idegenforgalom er­kölcsin kívül anyagi szempontból is. Szegények vagyunk, szükségünk van nemzeti bevételeink fokozására és szükségünk van arra, hogy minél több külföldi valutát szerezzünk.­­ Erre a célra az idegenforgalom na­gyon alkalmas. Ezen a réven évről­­évre több nemes valutához jutunk, ami kereskedelmi mérlegünk egyen­súlyát jelentékenyen szolgálja. Természetes, hogy Trianoni szom­szédaink — elsősorban a csehek — nem nézik jó szemmel a növekvő magyar idegenforgalmat. Attól tar­tanak, hogy a sok külföldi szemé­lyes tapasztalata szétoszlatja a ha­zugságoknak azt a ködét, amelybe Trianonban sikerült beleburkolni Magyarországot. És mert ma a be­tyárok és csikósok és egyéb ember­­evő szegénylegények meséjében már nem hisznek a művelt nyuga­ton, Prágában egyéb módszereket eszeltek ki, hogy tőlünk az idegen vendégeket elijesszék. Csikósok és betyárok helyett most különböző veszedelmes járványok bacillusaival ijesztgetik a külföl­det. A prágai hírszolgálat telekür­­töli a külföldi újságokat olyan ha­zugságokkal, hogy Magyarországon tífusz, kolera, pestis és más hasonló járvány dühöng. Mi tudjuk, hogy ezekből a rágalmakból egy betű sem igaz. Rávall ez a rágalomhadjárat ellenségeink lelkiségére. A rágalom­hadjáratra felvilágosító propagan­dával kell válaszolnunk és minde­nekelőtt külföldi képviseleteinknek kötelessége, hogy ezzel az átlátszó hazugságterjesztéssel szembe szán­janak. Előcsatározások Gert­ben Éles ellentétek a napirend megállapításánál • Az ellentétek elsimítása céljából csütörtök délutánig félbeszakították az ülést Franciaország és Anglia megegyezett az éjszakai tanácskozáson Szerdám megkezdődött a Népszö­vetség tanácskozása. A világ fi­gyelme tehát újból Genf felé irá­nyult, ahol dönteni fognak béke és háború fölöttit. A Népszövetség összeillését általában Európaszer­­te reménykedés előzte meg. Azt várják, hogy még az utolsó pilla­natban sikerül elhárítani a halál fenyegető árnyékát. A tanács ülésszakának előzmé­nyeiről és megnyitásáról a követ­kező jelentt­éseink számolnak be: Aloysi-Laval-Eden délelőtti megbeszélései Genf, július 31. A Genfben tartózkodó tanácsta­gok a szerdai délelőttöt beható ta­nácskozásokkal töltötték. Aloysi báró olasz főmegbízott hosszas megbeszélést folytatott Laval miniszterelnökkel, aki ezután Eden angol népszövet­ségi miniszterrel találkozott. Az angol népszövetségi miniszter a délelőtt folyamán tanácskozást folytatott Abesszínia kiküldötté­vel és Aveno­ népszövetségi főtit­kárral, majd Aloysi bárót kereste fel. Eden és Aloysi tanácskozásá­nak eredményétől függött, meg­tarthatják-e a kitűzött időpontban a Népszövetség tanácsa nem nyil­vános ülését. Népszövetségi kö­rökben most arra törekszenek, hogy a tanács a megkezdett­ bé­kéltető és döntőbírósági eljárás szem előtt tartásával folytassa megbeszéléseit, mert remélik, hogy ilyen módon néhány nap múlva sikerül dűlőre jutni. Optimista hangulat az ülés előtt Néhány órával a rendkívüli ta­nácsülés megnyitása előtt optimis­ta hangulat nyilvánult meg. Állí­tólag Eden és Laval megbeszélé­sén Eden engedékenynek mutat­kozott. Hajlandó volt engedni az eddig elfoglalt­ merev angol álláspont­ból. Anglia nem erőlteti az egész olasz-abesszin viszály érdemleges megvitatását és hajlandó csatla­kozni ebben a kérdésben a kom­promisszumos megoldáshoz abban az esetben, ha Olaszország a tár­gyalások folytatása alatt, de kü­lönösen augusztus 25-ig semmiféle fegyveres mozgalomba nem bo­csátkozik Abesszíniával szemben. Ilyen körülmények között biza­lommal tekintenek a tanácsülés elé és remélik, hogy azokat siker­rel lehet befejezni a hét végéig. Olasz Javaslat: Csak az ital­unki kérdést Délután 5 órakor Litvinov soros elnök nyitotta meg a Népszövet­ség tanácsának 87-ik ülésszakát. A külső kép hasonlított a nagy és mozgalmas ülésekhez. A közönség zsúfolásig megtöltötte a karzatot, talpssal és éljenzéssel fogadta a be­­lépő tanácstagokat, különösen La­val francia miniszterelnököt élje­nezték hosszasan, mer­t általában tőle várják, hogy megtalálja a bonyodalomból kivezető utat. Az újságírók terme is tele van. Mint­egy 300 újságíró sereglett ide a világ minden részéből. Az ülés megnyitása után a tanács tagjai zárt ülésre vonultak vissza a na­pirend megtárgyalására. A zárt ülés pontosan egy óra hosszat tar­tott. A zárt ülésen először Aloysi báró olasz főmegbízottt ismertette az olasz álláspontot, amelynek lé­nyege az, hogy az olasz-abesszin viszályt az ital­­uali kérdésre kell korlátozni. Eden az olasz javaslat ellen Ezután Hawarite etiópiai kikül­dött kifejtette Etiópia álláspon­tj­­át, amely szerint a tanácsülés vi­tájának az olasz-abesszin viszály teljes anyagára ki kellene terjed­ni. Látszólag ez­tt az álláspontot tá­mogatta Eden, az angol küldött­ség vezetője, aki azt indítványoz­ta, hogy a tanács bocsátkozzék érdemi vitába. Ekkor Laval francia miniszter­­elnök állásfét fel szólásra és közve­títő indítványt tett. Azt ajánlotta, hogy az ülést zárják le és csütörtökön dél­után 5 órakor újra üljenek össze. Időközben megbeszélést lehet foly­tatni abban az irányban, hogy a vitát az 1906-ik évi szerződés alap­ján oldják meg. A tanács elfogadta Laval mi­niszterelnök indítványát. Az ülés folyamán az etióp kiküldött, az olasz, majd az angol kiküldött fog­lalkozott főként a döntőbirásko­­dás és a közvetítés kérdéseivel. — Nemcsak arra törekszenek, hogy a Népszövetség kebelén belül talál­janak megoldás­t, hanem érdemi megegyezésre is törekszenek és erre újból az 1906-ik évi szerződés kínálkozik. Ezután tette meg La­val francia miniszterelnök napi­rendi indítványát. Hivatalos jelentés a zárt ülésről A Nemzetek Szövetségének infor­mációs irodája a szerdai rendkívüli ülés lefolyásáról a következő közle­ményt adta ki: A tanács Litvinov elnökletével megnyitotta 87-ik ülésszakát. A ta­nács a napirend megállapításával foglalkozott. Az elnök kijelenti, hogy az ülést a május 25-iki tanács­ülés határozata folytán hívta össze. Aloysi báró közli, hogy az olasz kormány a maga álláspontját a jú­lius 27-iki táviratban kifejtette.­­ Erre az etióp kormány válaszolt. A mostani tanácsülés legfőbb célja, hogy elérjék a békéltető bizottság munkálatainak újrafel­vételét. Etiópia képviselője kijelenti, hogy a tanács összehívását azért kérte, mert június 29-én nyilván­valóvá lett, hogy a békéltető bizott­ság tárgyalásai eredményre nem ve­zetnek. Eden azt kéri, hogy a tanács és a vitában álló felek vitájukat kor­látozzák. Laval kijelenti, hogy az egymás­sal vitában álló felek mindegyike a másikra óhajtja áthárítani a békél­tető bizottság munkálatainak meg­akadása miatti felelősséget. Azt in­dítványozza, hogy a bizottság csü­törtökön délután 5 órakor üljön ösz­­sze. Időközben az érdekelt nagyha­talmak tárgyalásokat folytathatnak abból a célból, hogy megtalálják azt a formulát, amellyel a május 25-iki tanácsülési határozatnak ha­tályt lehet szerezni. Az elnök kijelenti, hogy Laval indítványa nem korlátozza a tanács szabadságát és a tanácsnak jogában áll .az egyezmény okirat korlátain belül szabadon cselekedni. Megálla­­pítják, hogy sem Olaszország, sem pedig Etiópia képviselője nem elle­nezte Laval indítványát. Megálla­pítják egyben azt, hogy a bizottság tagjai magukévá teszik Laval in­dítványát, amely szerint a tárgya­lás csütörtökön délután 5 órakor folytatódik. Az elnök ezután berekesztette az ülést. ÁRA 10 FILLÉR Angol—francia megegyezés Genf, július 31. A Népszövetség tanácsülését követő francia-angol megbeszélé­seken szerdán este a két nagyhatalom megállapodott a határozati ja­vaslat tervezetének bizonyos alapvonalaiban, amely az olasz-abesz­­szin viszálynak mind formális, mind érdemi részét elintézi. E tervezet főbb pontjai a következők: 1. Lehetőség biztosítása az egyeztető és döntőbíróságnak új ülésezésére. 2. Belemennek az olasz-abesszin viszály kérdésébe általánosságba is . Anglia, Fran­ciaország és Olaszország köteleznék magukat, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek e kérdés magváról abból a célból, hogy augusztus 25-ig létrehozzák a megegyezést. 3. Olaszország kötelezi magát arra, hogy az erőszak alkalmazásától tartózkodik. Ezt a har­madik pontot Anglia és Franciaország között még nem tisztázták teljesen. Ettől egészen eltekintve, Olaszország kifogásolta a határ­idő nélküli kötelezettség vállalását. Valószínű, hogy emiatt kezdett Laval és Eden a késő esti órákban újabb tanácskozást.

Next